Szolnok Megyei Néplap, 1980. szeptember (31. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-07 / 210. szám
10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. szeptember 7. fl hatékonyabb, eredményesebb munka a cél Hz építőipari társaság tevékenységéről Az MSZMP KB 1978. október 12-i határozata, az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága 1979. április 27-i állásfoglalása alapján a megyei építőipari szervezetek a múlt év végén létrehozták a Szolnok megyei Építőipari Szervezetek Gazdasági Társaságát, melynek jelenleg huszonnégy tagja van. A Gazdasági Társaság nem jogi személy, tagjainak képviseletével, ügyeinek vitelével a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalatot bízta meg. A Társaság legfontosabb célkitűzései közé tartozik a rendelkezésre álló erőforrások hatékonyabb kihasználása, célszerű fejlesztése, a hatékonyság, az eredményesség növelése. Fő feladat a megyei építési igények és építőipari kapacitások közötti egyensúly megteremtése, a tagszervezetek közötti szakosodás elősegítése, a beruházási és fenntartási tevékenység optimális összehangolása, a dolgozók munkafeltételeinek javítása, szakmai oktató, to-" vábbképző bázis kialakítása. A társaság munkáját koordinációs iroda végzi. Az iroda az igazgatótanács elé terjesztett és jóváhagyott munkaterv alapján végzi feladatát. Ez évi munkája során — egyetértésben az igazgatótanáccsal, valamint az ágazati és szakmai felügyeletet ellátó MTVB építési- közlekedési és vízügyi osztállyal — a társaság célkitűzéseinek azon körével foglalkozik, melyek személyi és tárgyi feltételei jelenleg is adottak. A tagszervezetek igénye alapján az iroda'ebben az évben elsősorban a személyszállítási költségek csökkentésének lehetőségeit vizsgálja. Ismeretes, hogy a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága a múlt évben 54 építőipari gazdálkodó szervnél végzett vizsgálatot, többek között a személyszállítási költségek alakulásáról, és megállapította, hogy a munkásellátási költségek több, mint 56 százalékát az utaztatási költségek alkotják. Ezen belül a ráfordítások 75—80 százaléka a csoportos munkásszállítással volt kapcsolatos. Az egy utaztatott létszámra jutó szállítási költség 1978 évben átlagosan 20 700 forint volt. Megyénkben sem kedvezőbb a helyzet. Tagszervezeteink is felismerték ennek tarthatatlanságát, igénylik a költségcsökkentő, koordinált szállítás minél előbbi megkezdését. Az anyaggazdálkodás területén az anyagellátás okoz a legtöbb gondot, különösen a kis volumenű építőipari tevékenységet végző szervezeteknél. Sajnos, ebben az évben csak minimális segítséget tud az iroda ezen a területen adni, a koordinált anyagbiztosítás csak jövő évben oldható meg. Ugyanez a helyzet géphasználás, gépjavítás, gépkölcsönzés, építőipari kapacitásgazdálkodás területein is. Kidolgozzák például az egységes gépbérleti rendszert. Az előzőekből kitűnik, hogy az együttműködés számtalan lehetősége kínálkozik a tagszervezetek önállóságának sérelme nélkül. Nem vitás azoi ban, hogy az együttműködési lehetőségeket előre fel kell tárni, meg kell tervezni. A tervezés bonyolult, összetett feladat. Számításba kell venni a tagszervezetek felkészültségét, személyi és eszközállományát, területi érdekeltségét, de nem hagyható figyelmen kívül, sőt meghatározó a megyei építőipari igény, annak területi eloszlása. A tervezési munka, a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés a tagszervezetek érdekében történik, ezért az ajánlások, javaslatok kidolgozásába az igazgatótanács döntése alapján az iroda bevonja a tagszervezetek szakembereit is. Megalakultak a társaságon belül a szakbizottságok, így már a tervezés is „csapatmunka”, mely egyben biztosítéka a gyakorlati megvalósításának. A szakbizottságok, az igények és lehetőségek figyelembevételével állították össze munkatervüket, melyek részben a közeli jövő, részben a távlati együttműködés érdekében kidolgozandó alternatívákkal foglalkoznak. Ezek az alternatívák szintén csak ajánlások, megvitatására, elfogadására vagy elutasítására az igazgatótanács jogosult. Nem hagyható azonban figyelmen kívül, és mindenképpen idekívánkozik annak megemlítése is, hogy az együttműködés nagyon sok bonyolult, összetett problémát vet fel, sőt sok esetben ezek előre nem is látnátok. Nemcsak megyénkben, de országosan is jellemző, hogy az építőipari szervezetek a feladatok megoldása során a teljeskörű, önálló kivitelezésre törekedtek és törekszenek, . eszközállományunkat, felkészültségüket ennek szellemében igyekeztek biztosítani. Ez a törekvés azonban ma már semmiképp sem kívánatos. Az erők szétforgácsolása a szigorúbb gazdálkodási feltételek mellett nem vezethet a hatékonyság emeléséhez, az eredményes munkához. A megyei építőipari feladatok igényesebb, gazdaságos és nem utolsósorban határidőre történő, a kivitelező szerv eredményes gazdálkodása melletti megvalósításához az együttműködés szükségszerű egy sor olyan területen, melyeket a megalakult szakbizottságok munkatervükben meg is fogalmaztak, és a rövidesen öszszeülő igazgatótanács elé terjesztenek jóváhagyás céljából. A teljesség igénye nélkül a legfontosabb távlati feladatok az alábbiak: kapacitásgazdálkodás, központosított anyagellátás, koordinált személy- és árufuvarozás, gépgazdálkodás, gépjavítás (szakosodott gépjavítóbázisok létrehozása), építőipari gépek profiltisztítása, poranyagok (cement, mészhidrát, stb.) központosított ellátása, transzportbeton-ellátás, korszerű (relatívan korszerű) építési technológiák területi tervezésében közreműködés, közös műszaki fejlesztés, ipari háttér továbbfejlesztése (profilírozás) szakmai oktatási, továbbképző bázis kialakítása, stb. A feladatok találkoznak a Szolnok megye építő- és építőanyagipara fejlesztésének hosszútávú programjában előírtakkal, és ez nem véletlen. Azt jelenti, hogy a tagszervezetek ismerik a megyei építőipari tevékenység területén jelenleg meglévő hiányosságokat, azok felszámolását igénylik, és meggyőződésük, hogy az együttműködés az egyedül járható út, mellyel az egyre igényesebb és bonyolultabb feladatok megvalósíthatók. Lipták Endre irodavezető-helyettes Jó ütemben halad Martfűn a Növényolajgyár szennyvízátemelőjének építése. A tervező a KEV1TEEV, a kivitelező a KEVIÉP II külkereskedelem fejlesztését szolgálja a Magyar Kereskedelmi Kamara Hazánk világpiaci helyzetét külkereskedelmünk fejlettsége. az exportban érdekelt vállalatok termelési színvonala, termékeik minősége és gazdaságossága határozza meg. A Magyar Kereskedelmi Kamara éppen ezeknek a céloknak elérését tűzte ki legfontosabb feladatául. Átfogó szervezete felöleli az ország exportjának 80 százalékát előállító vállalatokat, melyek a Kamara tagjai. Magyarországon 'jelenleg 21 minisztérium és más főhatóság felügyelete alá tartozó 480 vállalat képviselteti magát a Kamara 53 testületében, a szakmai tagozatok szakértőinek megbeszélésein. Ezáltal a Kamara egyre jobban a tagvállalatok információs, konzultatív es koordinációs fórumává válik. Nincsen új a nap alatt A kereskedelmi kamarak története az újkor kezdetéig nyúlik vissza. A középkorban kialakult céhek vezetői rájöttek arra, hogy érdekük a szövetkezés, egy közös érdekképviseleti szerv megteremtése. Európában az első kereskedelmi és iparkamara 1650-ben alakult meg Magyarországon az ipar lassúbb fejlődése miatt csak jóval később. Fiume hazánk egyetlen kikötővárosa volt, a tengerentúlról érkezett áruk itt cseréltek gazdát a kontinens kereskedői között, ez a város volt az első kereskedelmi és iparkamara bölcsője. A felvilágosodás eszméjét a reformkor váltotta valóra, Széchenyi István; Hitel című munkájában gazdaságunk fellendítése érdekében sürgette a Kamara megszervezését, és ezzel Kossuth is egyetértett. 1841-ben megalakult az Országos Iparegyesület és két évvel később a Magyar Kereskedők Társasága. A Magyar Kereskedelmi Kamara támogatja a termelő- és a külkereskedelmi vállalatok között az egvüttműködést, vizsgálja kölcsönös érdekeltségük helyzetét, külföldi és belföldi vállalatok között üzleti kapcsolatokat teremt, és feltárja a kooperációs lehetőségeket. Évente több mint ezer külföldi üzletembernek segít abban, hogy kereskedelmi, gazdasági kapcsolatot létesítsen magyar vállalatokkal. Fontos feladata a külföldié irányúié gazdasági tájékoztatás. Ezt a célt szolgálják a külföldön rendezett Magyar Gazdasági, Napok és az évente mintegy 600 ezer példányszámban kiadott idegennyelvű kiadványok. Az üzleti életben a bizalom nagy kincs. Megszerezni rendkívül nehéz, elveszíteni könnyű. A magyar külkereskedelmi vállalatok azonban a mai válságdús világpiaci helyzetben sem mondtak le arról, hogy termékelinknek helyet és tekintélyt szerezzenek. Legjobb áruinkat olyan védjeggyel látjuk el, amely garantálja a vevőnek a minőséget. A világpiacon ugyanis olyan furcsa helyzet alatkult ki. hogy egy termék árát nem kizárólag annak minősége, műszaki színvonala, pontos szállítása határozza meg. hanem a termelő ország hírneve, a piac bizalma is. Ezt nem feledheti egyetlen gyár, egyetlen exportáló mezőgazdasági üzem sem, amikor árujára ráragasztja a védjegyet és kitölti a szállításhoz szükséges fuvarlevelet, vámokmányt. A piac bizalma A mezőgazdaság és az élelmiszeripar szorosan egymásra épülő gazdasági szférák — korábban a Kamara ta gozataiban csak az állami gazdaságok és néhány exportjogú szövetkezeti vállalat képviselte a magyar mezőgazdaságot. A termelőszövetkezetek belépése a Kamarába átfogóbbá teszi mezőgazdaságunk külkereskedelmét; ennek előnyeit felismerve 20 termelőszövetkezet lett a Kamara tagja. A Magyar Kereskedelmi --------------• Kamara szorosan együttműködik a Szovjetunió Kereskedelmi és Iparkamarájával, amely négy évvel ezelőtt megnyitotta magyarországi képviseletét. Jó az együttműködés a többi szocialista ország hasonló kereskedelmi szervezetével is. Egy-egy gazdasági üzleti probléma megoldására kerekasztal-beszélgetéseket tartanak, és egymás országaiba piacfeltáró utakat szerveznek. Mindez a KGST Komplex Program és a szocialista gazdasági integráció megvalósulását segíti elő. Hazánk és a nagyvilág A Magyar Kereskedelmi Kamara a világ számos gazdasági szervezetével áll kapcsolatiban, Az ENSZ iparfejlesztési szervezetével, az UNIDO-val olyan egyultműködést sikerült kialakítani, melynek révén Indiából, Iránból, Nigériából és más országokból érkeztek hozzánk tapasztalatcserére szakemberek. Megállapodásunk van ezzel a fontos nemzetközi szervezettel műszer-, elektronikai, híradástechnikai és alumíniumipari együttműködésre is. Hasonlóan jó kapcsolataink vannak az UNCTAD és GATT által közösen fenntartott Nemzetközi Kereskedelmi Központtal, amely ipari és vásárszakemberek több csoportját küldte már hazánkba. Fontos helyet foglal el kapcsolataink között a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC), amely többek között a kelet—nyugati kereskedelem fejlesztését tartja feladatának. Hazáink gazdasági-kereskedelmi kapcsolatainak bővítése elsőrendű ügyünk. A Kamara ezt sok tekintetben segítheti. szervezeti kereteit is biztosítja. Tényleges eredményei attól függnek, hogv tudunk-e az áruval — a legjobb minőségben — ott. és akkor jelentkezni a világpiacon —, ahol arra éppen kereslet van. Bermann István A jó minőség haszna A termelő munka legfontosabb követelményévé a minőség lépett telő. E fogalom rendkívül összetett jellegű, ugyanis magában foglalja a gazdaságosság — használati érték — elhelyezési (piaci) lehetőségek egészét. Jelenti például az előállított iparcikkek minőségi osztályokba sorolását, a minőségi károkat (például selejtet), a fogyasztók reklamációit, stb,. A termékminőség több esetben külső tényezők következménye. Így az élelmiszeripar sok terméke a mezőgazdasági termelés függvénye, nevezetesen a vágásra kerülő állatok minősége, a cukorrépa cukortartalma, a búza sikértartalma jelentősen befolyásolja az élelmiszeripari termékek minőségét. A felhasznált ipari alapanyagok, alkatrészek nem megfelelő minőségének a hatása felmérhetetlen, mert egyrészt a termékeknek a lehetségesnél rövidebb élettartamában, gyakoribb elromlásában, a pótalkatrész, a javító, karbantartó szolgáltatások irárfti egyre növekvő keresletben jelentkezik, másrészt á gyártó vállalatnál okoz olyan költségtöbbletet, amelyet az -árban nem tudnak realizálni. Például a nem megfelelő méretű kohászati alapanyagok megfelelő méretre való forgácsolása, vágása, munkaerő- és anyagpazarlást jelent. A nem kielégítő minőségű könnyűipari alapanyagok, méteráruk, bőrök feldolgozása is jelentős veszteségeket okoz. A megyei székhelyű szocialista iparban 1979-ben 128 millió forint kár keletkezett a nem megfelelő termékminőség miatt. A bevételkiesés 59 százaléka leminősítési értékveszteség volt, ami az I. osztályúnál alacsonyobb minőségű osztályba sorolt termékek értékkülönbözetéből adódott. Jelentős eredménykiesést okoztak az egyéb minőséghiánvból — visszáruból, gazdasági bírságból, kártérítésből — származó veszteségek is, arányuk az összes vesztéségen belül 27 százalék volt. A károk között a legkisebb arányú a minőségi kötDer, ami 1978-hoz képest mérséklődött. Ez azonban nem utal egyértelműen a minőség javulására, hanem arra, hogy a vállalatok — a jó kapcsolatok m egtartása érdeke Den — nem mindig élnek ezzel a lehetőséggel. Sok esetben nem tartják be a szerződéseket, laza a fegyelem. Inkább jellemző a minőségi engedmény — 1979-ben 13 százalék volt —, amit a vevőknek utólag, közös megállapodás alapján fizetnek. A minőségi hiányosságok okozta veszteség általában csak azokon a területeken mutatható ki közvetlenül, ahol a termékek az állami előírások szerinti minőségi osztályokba sorolhatók A megyei székhelyű iparban 1979-ben a minőséghiányból származó károk 45 százaléka a cipőiparban, 22 százaléka a gépiparban, 21 százaléka pedig az építőanyagiparban keletkezett. Az új nyersanyag- és energiaárak mellett a vállalatok költséggazdálkodásában várhatóan megnövekszik a minőséghiányosságok, a selejtkárok jelentősége. 1979-ben ugyanis a nyereség 4 százaléka volt az ilyen kár, ez jelentősnek tekinthető. A veszteségek csökkentése . — többek között a beérkező anyagok fokozottabb minőségi _ átvételével, szigorúbb gyártásközi ellenőrzéssel — a vállalati eredmény növelésének egyik lényeges forrása lehet. A megyében növekszik azoknak a termékeknek a száma, amelyeket megkülönböztetett jelzésekkel látnak el. A minőség javulására utalnak a megkülönböztető védjegyek. Megyénkben a Kiváló Áruk Fóruma embléma viselésére jogosult terméktípusok száma két év alatt nyolccal bővült, s így 14-re emelkedett. Az egyéb megkülönböztető jelzéssel (pl. KERMI Tanúsító Védjegy) ellátott gyártmányok közé jelenleg tíz terméktípus tartozik. Kovács Antalné Összeállította: dr. Végső Zoltán
