Szolnok Megyei Néplap, 1980. szeptember (31. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-07 / 210. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. szeptember 7. Megtartották a szakszervezetek megyei küldöttértekezletét (Folytatás az •1. oldalról) A továbbiadban így foly­tatta. — A tisztségviselők zö­me bizalmi és főbizalmi. Ez a megbízatás a legfontosabb szakszervezeti tisztségek egyi­ke. A bizalmiak munkatár­saik érdekében dolgoznak, nem szívességből, hanem bi­zalomból; tisztességből. A szakszervezeti vezető szer­veknek kötelességük münden segítséget megadni munká­jukhoz. A további feladatokról szólva kiemelte a munkahe­lyi nevelés ‘jelentőségét, hangsúlyozta, hogy a jövő­ben mindenütt többet kell tenni érte. A szakszerveze­tek választott tisztségviselői­nek jobban figyelembe kell vénni az emberek személyi­ségét, gondolkodását, jobban meg kell ismerniük a dolgo­zók életmódját, képességüket, emberi értékeiket. Differen­ciáltabban kell foglalkozni a különböző rétegekkel, cso­portokkal és emberekkel. Rá­mutatott arra, hogy a nevelő munkában elsődleges a sze­mélyes példamutatás. — Tisztában kell lennünk azzal — mondta, — hogy politikai, társadalmi cél­jaink csak úgy valósulhat­nak meg, ha nagyobb lesz a jól dolgozó munkás becsü­lete, tekintélye, ha nő a munka szervezettsége, ha erősödik a munkafegyelem. De csak akkor lesz erkölcsi alapunk több és jobb mun­kát kérni a dolgozóktól ha érzik, hogy gondoskodnak róluk és ha megkapják mindazt ami megilleti őket. Tévedés lenne azt hinni, hogy pusztán anyagi elisme­rést várnak. — Feladatunk elsősorban elősegíteni, hogy tovább gazdagodjon a munkahelyi nevelés eszköztára, hogy népszerűvé váljanak a kor­szerű formák és módszerek, — jelentette ki nyomaték­kai, majd felhívta a figyel­met arra, hogy azokról a dolgozókról sem szabad megfeledkezni akik nem a legkiválóbbak közé tartoz­nak, de tudásuk, képességük szerint igyekeznek eleget tenni kötelezettségeiknek. Nagyobb megbecsülést és nyilvánosságot kell adni azoknak akik megbízhatóan, pontosan, egyenletesen vég­zik munkájukat. Ezután Árvái István az SZMT tevékenységét érté­kelte. Elmondta, hogy so­kat korszerűsödött az elmúlt években a munkamódszere, szervezettebbé, rendszere­sebbé vált a kapcsolata az alapszervezetekkel. össze­gezve tehát a vezetőtestü­let munkáját a kollektivitás, a felelősség érvényesítése és az aktivitás jellemzi. Jónak értékelte azt a kap­csolatot, amelyet a szakszer­vezetek központi vezetősé­geivel és a mozgalom min­den szintjén a pártszerveze­tékkel kialakítottak. Ki­emelte. hogy a pártirányí­tás tartalma, formája és módszere kedvező hatással van a szakszervezetekre. A szóbeli beajánlás befe­jező részében az SZMT vezető titkára összefoglalta a szakszervezetek előtt álló főbb tennivalókat, amelyek közül elsősorban az alap­szervezeti munka tovább­fejlesztését emelte ki. VITA A BESZÁMOLÓRÓL A vitában elsőként Török Tamás, az Állami Építőipari Vállalat szakszervezeti bi­zottságának titkára szólalt fel. Megemlítette, hogy a beruházási helyzet alakulá­sából adódóan a jövőben kevesebb munkás kell a csökkenő feladatok ellátásá­hoz, bekövetkezik az az idő. amikor az építtetők válogat­nak a kivitelezők között. A szakszervezetnek ilyen kö­rülmények között kell be­tölteni érdekvédelmi szere­pét. Skram Aranka, a török­szentmiklósi Baromfifeldol­gozó Vállalat szakszervezeti bizottságának tagja közmű­művelődési bizottságuk ezért elemzte. Üzemükben sok az általános iskolát el nem végzettek és a be.iáro mun­kások száma, ugyanakkor kevés a szakmunkás. Köz­művelődési bizottságuk ezért nagy gondot fordított a dol­gozók képzésére, amelyhez igénybe vették a város köz­­művelődési intézményeinek segítésgét is. így érték el. hogy h munkások közül hatvanküencen szereztek szalcmuri kás-bizonyítvány t. több mint harmincán pe­dig befejezték az álatalános iskolát. Orbán Imre. a Mezőgép dolgozója arról szólt, hogy vállalatuknál sokat tesznek a dolgozók szociális helyze­tének javításáért. 1979 vé­géig például 9,8 millió forin­tot fordítottak lakásépítésre. Üzemi étkeztetésre évente 4,3 millió forintot költenek. Megoldották a kulturált munkásszállítást. Mindezt a vállalat jó gazdasági ered­ményei tették lehetővé. Kátai Mária, a MEDOSZ megyei bizottságának titká­ra kiemelte: az érdekvédel­mi feladatok mellett a ter­melésben dolgozók még ha­tékonyabb munkáját segítet­ték elő a szakszervezeti tisztségviselők. Aláhúzta. hogy a mezőgazdaság dol­gozói fokozatosan átvették a munkásosztály fegyelmét, helytállását, amit bizonyít az idei nehéz aratás és az árvíz elleni áldozatos küzdelem. Fontosnak tartotta, hogy a mezőgazdaságban is jobban érvényesüljön az anyagi ösztönzés, a munka szerinti díjazás elve. Dr. Olexik László, a me­gyei kórház belgyógyásza a szakszervezeti bizalmiak helyzetével és szerepével foglalkozott. A szakszerve­zeti mozgalom kulcskérdésé­nek tartotta a bizalmiak, a kis közösségek munkáját. Lévai Józsefné, a KPvn^"7 megyei bizottságának szer­vező titkára a kereskedelmi dolgozók közhangulatot be­folyásoló szerepét emelte ki. A legtöbb ..ügyfelet” ők fo­gadják, ezért az áruválasz­ték, az áruterítés javítására kell törekedniük. Esetenként meg nem felelő munkakö­rülményeik ellenére is be­csülettel munkálkodnak feladatuk ellátásáért. Márkus Imre, a túrkevei Városi Tanács osztályveze­tője, a közalkalmazottak küldötte azt fejtegette, hogy szilárd hivatástudat, magas szintű szakmai és politikai felkészültség kell ahhoz, hogy közmegbecsülés övez­ze a szakszervezeti tisztség­­viselőket. Felszólalása után Magyar Miklósné, a mandá­tumvizsgáló b’zottság jelen­tését terjesztette a küldött­­értekezlet elé. Utána a levezető elnök Zámbó Árpádnénak, a Pe­dagógusok Szakszervezete megyei bizottsága titkárának adta meg a szót, aki a ma iskolájáról, a pedagógusok munkájáról, az oktatás, a ne­velés ellentmondásairól mondta el véleményét. A gondok között megemlítette az óvónők szabadságának rendezetlenségét, s a pálya­kezdő pedagógus házaspárok lakásproblémáit. A következő hozzászóló Horváth Imre, a Tiszamenti Vegyiművek főművezetője volt, aki elmondta, hogy gyárukban a szakszervezet a maga sajátos lehetőségei kö­zött hogyan segítette a gyárt­mányfejlesztési elképzelésék megvalósítását, a termék­szerkezet-váltást, amelynek természetes velejárója és egyben feltétele is volt a lét-. S7 ámátc so portost tás. Orosz­lánrészt vállaltak abban, hogy zökkenőmentes legyen ez a folyamat, hogy mind­azok akik új munkahelyre kerülitek, ne csupán beletö­rődjenek, hanem megértsék és elfogadják a korszerűsí­tést a világpiaci igényekhez igazodó termékváltoztatást. Péntek Ferencné, a Jármű­javító dolgozója arról be­szélt hogy az elmúlt évek­ben a nőpolitikái határozat­ból mi vált valóra a munka­helyükön. Érzékeltette ho­gyan jávultak a munkakö­rülményeik. felsorolta azokat az új szociális létesítménye­ket- (óvodák, bölcsődék öltö­zők, orvosi rendelő) amelye­ket az üzem. dolgozói érde­kében épített. , Szót kért a vitában Bíró Sándorné, a Tisza Cipőgyár munkása, aki elmondta töb­bek között, hogy gyárukban a szakszervezetnek nagy sze­repe volt abban hogy évről évre több dolgozó lakásépí­téséhez és vásárlásához já­rul hozzá alvállalat. Az idén például 10 máillió forintot fordítottak erre a célra. Gonda András, a Volán 7. számú Vállalatának vszb tit­kára lépett a mikrofonhoz. Hozzászólásában a szakszer­vezeti munka három igen fontos részkérdésével foglal­kozott. Beszélt arról, hogy mit tesznek vállalatuknál a termelés segítése, az üzemi demokrácia fejlesztése, és a bizalmiak munkájának támo­gatása érdekében. Legyenek a szakszervezetek még kezdeményezőbbek Andríkó Miklós felszólalása Ezután a levezető elnök be­jelentette, hogy Andrikó Miklós kíván szólni. A^ me­gyei pártbizottság nevében üdvözölte a küldöttértekezlet résztvevőit, köszöntötte a me­gye szakszervezeti tagságát, s választott tí-sztségviselőiit. — A küldöttértekezlet me­gyénk kiemelkedő jelentősé­gű közéleti eseménye, — mondta bevezető szavaiban, majd így folytatta. — Poli­tikánk lényegéből fakad, hogy társadalmi célok meg­valósítása érdekében a párt igényli a dolgozók széles tö­megeit átfogó szakszerveze­tek tevékenységét. Ezt -jut­­taita kifejezésre pártunk XII. kongresszusának beszámoló­ja, és az ott elfogadott hatá­rozat is. Ez természetes, mi­vel mind a párt mind a szak­­szervezet a munkásosztály osztályharcos politikai szer­vezete. Ezért magától, értető­dőnek tartjuk, hogy napja­inkban a szakszervezet csak 'úgy töltheti be hivatását, ha a dolgozók érdekeinek kép­viseletében szorosan együtt dolgozik a munkásosztály forradalmi pártjával. Ügy ítéljük meg, hogy ennek az elvárásnak az elmúlt öt esz­tendőben a megyénkben mű­ködő szakszervezetek megfe­leltek. A továbbiakban hangsú­lyozta. hogy a párt és a szakszervezetek azonos po­litikát képviselnek a szoci­alizmus politikáját. Ez azon­ban nem azt jelenti, hogy a szakszervezeti munka sajá­tosságai elmosódnának. A szakszervezetek megyei ta­nácskozásának beszámolójá­ból is világosan kitűnik, hogy a- szocialista célokat il­letően teljes közöttünk az azonosság. A megyei pártbizottság első titkára ezt követően az idei esztendő kiemelkedő jelentőségű, az ország fejlő­dését alapvetően meghatáro­zó belpolitikai eseményekről szólt. Kijelentette, hogy a pártkongresszus majd a képviselő- és tanácstagi vá­lasztások idején és az azóta eltelt időszakban is a mun­kásosztály, az egész dolgozó nép kifejezésre juttatta, hogy megértette, helyesli és cselekvőén támogatja a párt célkitűzéseit. — Ezt bi­zonyítja az is, — mondta, — hogy a szakszervezetek jól segítették gazdaságpoli­tikai célkitűzéseink ered­ményes megvalósítását, töb­bek között a munkaverseny, a szocialista brigádmozga­lom szervezésével, irányítá­sával. — Azt szeretnénk, — hangsúlyozta a továbbiakban — ha a szakszervezetek nem elégednének meg eddigi eredményeinkkel, hanem közös összefogással keres­nénk az új megoldásokat és lehetőségeket a megye min­den településének tovább­fejlesztésére, szocialista ar­culatának erősítésére. Andirikó Miklós beszédé­nek további részében fel­hívta a figyelmet arra, hogy gazdasági előrehaladásunk-­­nak a tervek maradéktalan teljesítése a feltétele. A jel­­szó: több értékesebb, ol­csóbb terméket! De ma már nem kizárólag a mennyiség az elismerés alapja. Az ered­mények megszilárdítását és a továbbfejlődést, a jobb, a felelősségteljesebb munka, a termelés hatékonyságának növelése, jövedelmezőségé­nek fokozása teszi lehetővé. Ezért a közös gondolkodás­ra, az egységes cselekvésre nagyobb figyelmet kell for­dítani. Mindez a szocialista demokratizmus kibontako­zását, további erősítést fel­tételezi. Nemcsak a meglévő formákat kell tartalmasabbá tenni, legalább olyan fontos, hogy a tartalmi oldalról fej­lesztett demokráciához új formákat is találjunk. — Igen fontos, — mondita — hogy a társadalomirányí­tási folyamat különböző szakaszaiban mindig a szük­séges minőségében legyen jelen a demokratizmus. A döntés előkészítésnél az in­­í°rmációadás, a döntésnél a közös akarat, a végrehajtás­­.nál pedig az együttes cselek­vés az ami a demokratizmus fokmérője lehet. A továbbiakban utalt a megyei pártértekezletnek arra a megállapítására, amely szerint a szakszervezetek je­lentősen hozzájárultak a de­mokratizmus, a közéletiség fejlesztéséhez. — Ügy ítél­jük meg, — jelentette ki — hogy ma a szakszervezetek érdekképviseleti, érdekvé­delmi mmnkája demokra­tikusabb, a jogok és kötele­zettségek összhangja jobb mint korábban. — Majd így folytatta: — Azt várjuk a szakszervezeti szervektől, hogy legyenek még kezde­ményezőbbek, a termelés fejlődését gátló okok feltá­rásában, megszűntetésében. Lépjenek fel a jó munkahe­lyi légkört zavaró körülmé­nyek megszűntetéséért. a közömbösség, a felelőtlenség, a tehetetlenség ellen. Szor­galmazzák a példásan dolgo­zók megbecsülését, segítsék, hogy a szocialista munka­verseny a minőségre, a kor­szerűségre, a munkához való szocialista viszony erősítésé­re irányuljon.. Támogassák a gazdasági vezetőket a munka- és üzemszervezés korszerűsítésében, magasabb színvonalra emelésében. Fej­lesszék tagjaik osztályöntu­datát segítsék őket olyan emberekké formálódni, akik képesek önálló véleményal­kotásra, felkészültek, s gon­dolkodásukban, magatartá­sukban a közösség érdekei fejeződjenek ki. Fordítsanak különös figyelmet a fiatal munkások nevelésére, hogv minél hamarabb kifejlőd­hessenek azok a tulajdonsá­gaik amelyek a forradalmi munkásosztály jellemzői: a fegyelem, a szervezettség, a szakmaszeretet, a szolidari­tás, a kollektivizmus. A továbbiakban békés al­kotó munkánk nemzetközi feltételeiről a Szovjetunióval és a testvéri szocialista or­szágokkal való együttműkö­désünk jelntőségéről beszélt a megyei pártbizottság első titkára. Felszólalását a kö­vetkezőkkel fejezete be: A szakszervezeti mozgalom kellő erővel és tékintéllyel rendelkezik feladatainak megoldásához. Pártunk tá­maszkodik- a mozgalom ere­jére, igényeljük a cselekvő részvételt társadalmi prog­ramunk megvalósításában. A feladat nem könnyű. Meg­győződésem, hogy a követ­kezetesen végzett munka meghozza gyümölcsét, gya­rapodnak az eredmények, amelyek gazdagabbá, tartal­masabbá teszik a dolgozó emberek életét. A megyei pártbizottság első titkára után Nagy Mik­lósné, a Víz- és Csatornamű Vállalat dolgozója kért és kapott szót. A nőpolitikái ha­tározat végrehajtásának eredményeiről és a munka­­vállaló nők sok esetben meglehetősen ellentmondá­sos helyzetéről, valamint a lakossági szolgáltatás még mindig meglévő fogyatékos­ságairól beszélt. Dr. Vándor fi Róbert, a Kő­olajkutató Vállalat igazgató­ja részletesen elemezte vál­lalatuk szakszervezeti mun­káját. Egyetértett azzal, hogy a szakszervezeti munka az üzemi demokrácia fontos té­nyezője. Megállapítása sze­rint a megnövekedett jogkör fellendítette a szafcszfervezeti munkát, szorosabbá tette a vezetők és a dolgozók kap­csolatát. Szólt arról is, hogy rugalmasabbá kell tenni a vállalati irányítás rendszerét. A szakszervezet termelést se­gítő tevékenységének elsősor. ban erre kell irányulnia. A felszólaló kifejtette azt a véleményét is, hogy a kö­zéptávú és aZr éves tervek ki­dolgozása nemcsak a gazda­sági vezetők feladata, hanem a szakszervezeti bizottságé is. hiszen az anyagi elisme­rés a gazdasági eredmények függvénye, az pedig már tár­sadalompolitikai kérdés is. A tervezés demokratizmusá­nak és általában az üzemi démokráciának nélkülözhe­tetlen fettétele, hogy a dol­gozók biztosak legyének ab­ban : javaslataikat érdemben kezelik. Az érdekvédelem alapja a jő munka Duschek Lajosné felszólalása Duschek Lajosné, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a SZOT titkára bevezetőül tolmácsolta a SZOT üdvözletét. Elismerő szavakkal szólt arról, hogy eredményes öt évet zárt a Szakszervezetek Szolnok me­gyei Tanácsa. Ezzel jelentő­sen hozzájárult szocialista céljaink megvalósításához. Kiemelte: politikánk egyér­telmű, szocialista céljaink világosak. A SZOT titkára a továb­biakban arról szólt, hogy a magyar szakszervezetek ér­zik a társadalmi életben be­töltött szerepük súlyát és je­lentőségét, ez motiválja munkájukat. Nem véletlen, hogy tevékenységük közép­pontjában a párt gazdaság­­politikájának segítése áll. Kifejtette: a dolgozók megér­tik a világgazdasági helyzet­ből adódó mérséklődést a gazdasági élet különböző te­rületein, de nem tudják el­fogadni a lazaságot, a fele­lőtlenséget. Takarékosabban kell bánni a nép vagyoná­val, jobban kihasználni esz­közeit, — ez az alfája és ómegája minden jóléti intéz­kedésnek, ezért ez a legfon­tosabb érdekvédelem ,— hangsúlyozta Duschek Lajos­né. A szakszervezetek megnö­­vekedett jogköréről szólva kifejtejt te: kritikusaibbhak kell lenniök a különböző fó­rumrendszereken. A továb­biakban arról beszélt, hogy jelenlegi gazdasági helyze­tünkben rangsorolni kell a feladatokat. Érvényes ez a megállapítás a szociálpoliti­kai tervekre is, — nem le­het a rendelkezésre * álló ösz­­szeget elaprózni. A SZOT titkára a továb­biakban aláhúzta a dolgozók nevelésének fontosságát. A személyes agitációt elenged­hetetlennek tartotta. Java­solta a párt- és társadalmi szervek közötti munkameg­osztás további finomítását, mert még gyakori a párhuza­mosság, ugyanazt a témát olykor több szerv is vizsgál­ja. Ennek elejét véve na­gyobb eredményeket lehetne elérni, több emberhez eljut­ni. A szakszervezetek nem­zetközi kapcsolatairól szólva megemlítette, hogy több mint száz szakszervezettel tarta­nak fenn kétoldalú kapcsola­tot.. Duschek Lajosné felszóla­lása után Polónyi Mátyásné, a Május 1. Ruhagyár szolnoki gyáregységének művezetője kapott szót. Azt fejtegette, hogy a létszámuk 90 százalé­kát kitevő nők gondjait mi­ként oldják meg. Hamar József, a Hűtőgép­gyár állami díjas szocialis­ta brigádjának vezetője rész­letesen beszámolt vállalatuk szocialista brigádjának éves Auguszt Tiborné, az Állat­­forgalmi és Húsipari Válla­lat gazdasági1 osztályvezető helyettese, — szb-titkár; Angyal Péterné, a Papíripari Vállalat Szolnoki Papírgyá­ra minőségi ellenőre, bizal­mi helyettes; Árvái István, a Szakszervezetek megyei Ta­nácsa vezető titkára; Bányai János, a Közalkalmazottak Szákszervezete megyei bi­zottsága titkára;' Barta Pál­­né, a KPVDSZ megyei bi­zottság titkára; Bathó Ist­ván, a Jászsági Állami Gaz­daság szb-titkára; Bauer István a Tiszamenti Vegyi­művek szb-titkára; Bazsó László, a jászberényi Hűtő­gépgyár asztalosa, főbizalmi; Biró Sándorné, a martfűi Ti­sza Cipőgyár bérelszámoló­ja; Boros Józsefné, a Buda­tevékenységéről. Felszólalása után — az idő előrehaladott voltára való tekintettel — a küldöttértekezlet elnöke ja­vasolta a vita lezárását. Kér­te. hogy akik még szólni kí­vántak, mondanivalójukat írásban küldjék beazSZMT- hez. A vitát Árvái István fog­lalta össze, majd a küldöttek elfogadták az írásos és szó­beli beszámolót, az összefog­lalót a felvetett kérdésekre adott választ és a küldöttér­tekezlet ajánlásait a Magyar Szakszervezetek XXIV. kong­resszusához. Ezt követően a küldöttértekezlet elnöke be­jelentette, hogy az SZMT megbízatása lejárt. Rövid szünet után a küldöttértekez­let. zárt ülésen folytatta •munkáját. Titkos szavazás­sal megválasztották a Szak­­szervezetek megyei Tanácsá­nak hatvankilenc tagját, és a számvizsgáló bizottságot. pesti Bútoripari Vállala jászberényi gyáregység beta nított munkása, bizalmi Bozsó Ferenc, az Április 4 Gépgyár örményesi gyári esztergályosa, bizalmi, Buda Lászlóné, a Váci Kötöttáru gyár jászapáti gyáregységi szalagvezetője, bizalmi; Cza kó József, a Tiszántúli Gáz­szolgáltató Vállalat szolnoki üzemegységének karbantar­tója, bizalmi; Egedi Béla. a MÁV szolnoki Vontatási Fő­nökség részlegvezetője: Egyed Zoltán, a Szakszerve­zetek megyei Tanácsa osz­tályvezetője; Farkas Sándor, a Vasas Szakszervezet me­gyei szervezője; Fekete Ist­ván, a Szakszervezetek me­gyei Tanácsa titkára; Ga­(Folytatás a 3. oldalon.) Az SZMT tagjai

Next

/
Thumbnails
Contents