Szolnok Megyei Néplap, 1980. szeptember (31. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-07 / 210. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. szeptember 7. Megtartották a szakszervezetek megyei küldöttértekezletét (Folytatás az •1. oldalról) A továbbiadban így folytatta. — A tisztségviselők zöme bizalmi és főbizalmi. Ez a megbízatás a legfontosabb szakszervezeti tisztségek egyike. A bizalmiak munkatársaik érdekében dolgoznak, nem szívességből, hanem bizalomból; tisztességből. A szakszervezeti vezető szerveknek kötelességük münden segítséget megadni munkájukhoz. A további feladatokról szólva kiemelte a munkahelyi nevelés ‘jelentőségét, hangsúlyozta, hogy a jövőben mindenütt többet kell tenni érte. A szakszervezetek választott tisztségviselőinek jobban figyelembe kell vénni az emberek személyiségét, gondolkodását, jobban meg kell ismerniük a dolgozók életmódját, képességüket, emberi értékeiket. Differenciáltabban kell foglalkozni a különböző rétegekkel, csoportokkal és emberekkel. Rámutatott arra, hogy a nevelő munkában elsődleges a személyes példamutatás. — Tisztában kell lennünk azzal — mondta, — hogy politikai, társadalmi céljaink csak úgy valósulhatnak meg, ha nagyobb lesz a jól dolgozó munkás becsülete, tekintélye, ha nő a munka szervezettsége, ha erősödik a munkafegyelem. De csak akkor lesz erkölcsi alapunk több és jobb munkát kérni a dolgozóktól ha érzik, hogy gondoskodnak róluk és ha megkapják mindazt ami megilleti őket. Tévedés lenne azt hinni, hogy pusztán anyagi elismerést várnak. — Feladatunk elsősorban elősegíteni, hogy tovább gazdagodjon a munkahelyi nevelés eszköztára, hogy népszerűvé váljanak a korszerű formák és módszerek, — jelentette ki nyomatékkai, majd felhívta a figyelmet arra, hogy azokról a dolgozókról sem szabad megfeledkezni akik nem a legkiválóbbak közé tartoznak, de tudásuk, képességük szerint igyekeznek eleget tenni kötelezettségeiknek. Nagyobb megbecsülést és nyilvánosságot kell adni azoknak akik megbízhatóan, pontosan, egyenletesen végzik munkájukat. Ezután Árvái István az SZMT tevékenységét értékelte. Elmondta, hogy sokat korszerűsödött az elmúlt években a munkamódszere, szervezettebbé, rendszeresebbé vált a kapcsolata az alapszervezetekkel. összegezve tehát a vezetőtestület munkáját a kollektivitás, a felelősség érvényesítése és az aktivitás jellemzi. Jónak értékelte azt a kapcsolatot, amelyet a szakszervezetek központi vezetőségeivel és a mozgalom minden szintjén a pártszervezetékkel kialakítottak. Kiemelte. hogy a pártirányítás tartalma, formája és módszere kedvező hatással van a szakszervezetekre. A szóbeli beajánlás befejező részében az SZMT vezető titkára összefoglalta a szakszervezetek előtt álló főbb tennivalókat, amelyek közül elsősorban az alapszervezeti munka továbbfejlesztését emelte ki. VITA A BESZÁMOLÓRÓL A vitában elsőként Török Tamás, az Állami Építőipari Vállalat szakszervezeti bizottságának titkára szólalt fel. Megemlítette, hogy a beruházási helyzet alakulásából adódóan a jövőben kevesebb munkás kell a csökkenő feladatok ellátásához, bekövetkezik az az idő. amikor az építtetők válogatnak a kivitelezők között. A szakszervezetnek ilyen körülmények között kell betölteni érdekvédelmi szerepét. Skram Aranka, a törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat szakszervezeti bizottságának tagja közműművelődési bizottságuk ezért elemzte. Üzemükben sok az általános iskolát el nem végzettek és a be.iáro munkások száma, ugyanakkor kevés a szakmunkás. Közművelődési bizottságuk ezért nagy gondot fordított a dolgozók képzésére, amelyhez igénybe vették a város közművelődési intézményeinek segítésgét is. így érték el. hogy h munkások közül hatvanküencen szereztek szalcmuri kás-bizonyítvány t. több mint harmincán pedig befejezték az álatalános iskolát. Orbán Imre. a Mezőgép dolgozója arról szólt, hogy vállalatuknál sokat tesznek a dolgozók szociális helyzetének javításáért. 1979 végéig például 9,8 millió forintot fordítottak lakásépítésre. Üzemi étkeztetésre évente 4,3 millió forintot költenek. Megoldották a kulturált munkásszállítást. Mindezt a vállalat jó gazdasági eredményei tették lehetővé. Kátai Mária, a MEDOSZ megyei bizottságának titkára kiemelte: az érdekvédelmi feladatok mellett a termelésben dolgozók még hatékonyabb munkáját segítették elő a szakszervezeti tisztségviselők. Aláhúzta. hogy a mezőgazdaság dolgozói fokozatosan átvették a munkásosztály fegyelmét, helytállását, amit bizonyít az idei nehéz aratás és az árvíz elleni áldozatos küzdelem. Fontosnak tartotta, hogy a mezőgazdaságban is jobban érvényesüljön az anyagi ösztönzés, a munka szerinti díjazás elve. Dr. Olexik László, a megyei kórház belgyógyásza a szakszervezeti bizalmiak helyzetével és szerepével foglalkozott. A szakszervezeti mozgalom kulcskérdésének tartotta a bizalmiak, a kis közösségek munkáját. Lévai Józsefné, a KPvn^"7 megyei bizottságának szervező titkára a kereskedelmi dolgozók közhangulatot befolyásoló szerepét emelte ki. A legtöbb ..ügyfelet” ők fogadják, ezért az áruválaszték, az áruterítés javítására kell törekedniük. Esetenként meg nem felelő munkakörülményeik ellenére is becsülettel munkálkodnak feladatuk ellátásáért. Márkus Imre, a túrkevei Városi Tanács osztályvezetője, a közalkalmazottak küldötte azt fejtegette, hogy szilárd hivatástudat, magas szintű szakmai és politikai felkészültség kell ahhoz, hogy közmegbecsülés övezze a szakszervezeti tisztségviselőket. Felszólalása után Magyar Miklósné, a mandátumvizsgáló b’zottság jelentését terjesztette a küldöttértekezlet elé. Utána a levezető elnök Zámbó Árpádnénak, a Pedagógusok Szakszervezete megyei bizottsága titkárának adta meg a szót, aki a ma iskolájáról, a pedagógusok munkájáról, az oktatás, a nevelés ellentmondásairól mondta el véleményét. A gondok között megemlítette az óvónők szabadságának rendezetlenségét, s a pályakezdő pedagógus házaspárok lakásproblémáit. A következő hozzászóló Horváth Imre, a Tiszamenti Vegyiművek főművezetője volt, aki elmondta, hogy gyárukban a szakszervezet a maga sajátos lehetőségei között hogyan segítette a gyártmányfejlesztési elképzelésék megvalósítását, a termékszerkezet-váltást, amelynek természetes velejárója és egyben feltétele is volt a lét-. S7 ámátc so portost tás. Oroszlánrészt vállaltak abban, hogy zökkenőmentes legyen ez a folyamat, hogy mindazok akik új munkahelyre kerülitek, ne csupán beletörődjenek, hanem megértsék és elfogadják a korszerűsítést a világpiaci igényekhez igazodó termékváltoztatást. Péntek Ferencné, a Járműjavító dolgozója arról beszélt hogy az elmúlt években a nőpolitikái határozatból mi vált valóra a munkahelyükön. Érzékeltette hogyan jávultak a munkakörülményeik. felsorolta azokat az új szociális létesítményeket- (óvodák, bölcsődék öltözők, orvosi rendelő) amelyeket az üzem. dolgozói érdekében épített. , Szót kért a vitában Bíró Sándorné, a Tisza Cipőgyár munkása, aki elmondta többek között, hogy gyárukban a szakszervezetnek nagy szerepe volt abban hogy évről évre több dolgozó lakásépítéséhez és vásárlásához járul hozzá alvállalat. Az idén például 10 máillió forintot fordítottak erre a célra. Gonda András, a Volán 7. számú Vállalatának vszb titkára lépett a mikrofonhoz. Hozzászólásában a szakszervezeti munka három igen fontos részkérdésével foglalkozott. Beszélt arról, hogy mit tesznek vállalatuknál a termelés segítése, az üzemi demokrácia fejlesztése, és a bizalmiak munkájának támogatása érdekében. Legyenek a szakszervezetek még kezdeményezőbbek Andríkó Miklós felszólalása Ezután a levezető elnök bejelentette, hogy Andrikó Miklós kíván szólni. A^ megyei pártbizottság nevében üdvözölte a küldöttértekezlet résztvevőit, köszöntötte a megye szakszervezeti tagságát, s választott tí-sztségviselőiit. — A küldöttértekezlet megyénk kiemelkedő jelentőségű közéleti eseménye, — mondta bevezető szavaiban, majd így folytatta. — Politikánk lényegéből fakad, hogy társadalmi célok megvalósítása érdekében a párt igényli a dolgozók széles tömegeit átfogó szakszervezetek tevékenységét. Ezt -juttaita kifejezésre pártunk XII. kongresszusának beszámolója, és az ott elfogadott határozat is. Ez természetes, mivel mind a párt mind a szakszervezet a munkásosztály osztályharcos politikai szervezete. Ezért magától, értetődőnek tartjuk, hogy napjainkban a szakszervezet csak 'úgy töltheti be hivatását, ha a dolgozók érdekeinek képviseletében szorosan együtt dolgozik a munkásosztály forradalmi pártjával. Ügy ítéljük meg, hogy ennek az elvárásnak az elmúlt öt esztendőben a megyénkben működő szakszervezetek megfeleltek. A továbbiakban hangsúlyozta. hogy a párt és a szakszervezetek azonos politikát képviselnek a szocializmus politikáját. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a szakszervezeti munka sajátosságai elmosódnának. A szakszervezetek megyei tanácskozásának beszámolójából is világosan kitűnik, hogy a- szocialista célokat illetően teljes közöttünk az azonosság. A megyei pártbizottság első titkára ezt követően az idei esztendő kiemelkedő jelentőségű, az ország fejlődését alapvetően meghatározó belpolitikai eseményekről szólt. Kijelentette, hogy a pártkongresszus majd a képviselő- és tanácstagi választások idején és az azóta eltelt időszakban is a munkásosztály, az egész dolgozó nép kifejezésre juttatta, hogy megértette, helyesli és cselekvőén támogatja a párt célkitűzéseit. — Ezt bizonyítja az is, — mondta, — hogy a szakszervezetek jól segítették gazdaságpolitikai célkitűzéseink eredményes megvalósítását, többek között a munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom szervezésével, irányításával. — Azt szeretnénk, — hangsúlyozta a továbbiakban — ha a szakszervezetek nem elégednének meg eddigi eredményeinkkel, hanem közös összefogással keresnénk az új megoldásokat és lehetőségeket a megye minden településének továbbfejlesztésére, szocialista arculatának erősítésére. Andirikó Miklós beszédének további részében felhívta a figyelmet arra, hogy gazdasági előrehaladásunk-nak a tervek maradéktalan teljesítése a feltétele. A jelszó: több értékesebb, olcsóbb terméket! De ma már nem kizárólag a mennyiség az elismerés alapja. Az eredmények megszilárdítását és a továbbfejlődést, a jobb, a felelősségteljesebb munka, a termelés hatékonyságának növelése, jövedelmezőségének fokozása teszi lehetővé. Ezért a közös gondolkodásra, az egységes cselekvésre nagyobb figyelmet kell fordítani. Mindez a szocialista demokratizmus kibontakozását, további erősítést feltételezi. Nemcsak a meglévő formákat kell tartalmasabbá tenni, legalább olyan fontos, hogy a tartalmi oldalról fejlesztett demokráciához új formákat is találjunk. — Igen fontos, — mondita — hogy a társadalomirányítási folyamat különböző szakaszaiban mindig a szükséges minőségében legyen jelen a demokratizmus. A döntés előkészítésnél az iní°rmációadás, a döntésnél a közös akarat, a végrehajtás.nál pedig az együttes cselekvés az ami a demokratizmus fokmérője lehet. A továbbiakban utalt a megyei pártértekezletnek arra a megállapítására, amely szerint a szakszervezetek jelentősen hozzájárultak a demokratizmus, a közéletiség fejlesztéséhez. — Ügy ítéljük meg, — jelentette ki — hogy ma a szakszervezetek érdekképviseleti, érdekvédelmi mmnkája demokratikusabb, a jogok és kötelezettségek összhangja jobb mint korábban. — Majd így folytatta: — Azt várjuk a szakszervezeti szervektől, hogy legyenek még kezdeményezőbbek, a termelés fejlődését gátló okok feltárásában, megszűntetésében. Lépjenek fel a jó munkahelyi légkört zavaró körülmények megszűntetéséért. a közömbösség, a felelőtlenség, a tehetetlenség ellen. Szorgalmazzák a példásan dolgozók megbecsülését, segítsék, hogy a szocialista munkaverseny a minőségre, a korszerűségre, a munkához való szocialista viszony erősítésére irányuljon.. Támogassák a gazdasági vezetőket a munka- és üzemszervezés korszerűsítésében, magasabb színvonalra emelésében. Fejlesszék tagjaik osztályöntudatát segítsék őket olyan emberekké formálódni, akik képesek önálló véleményalkotásra, felkészültek, s gondolkodásukban, magatartásukban a közösség érdekei fejeződjenek ki. Fordítsanak különös figyelmet a fiatal munkások nevelésére, hogv minél hamarabb kifejlődhessenek azok a tulajdonságaik amelyek a forradalmi munkásosztály jellemzői: a fegyelem, a szervezettség, a szakmaszeretet, a szolidaritás, a kollektivizmus. A továbbiakban békés alkotó munkánk nemzetközi feltételeiről a Szovjetunióval és a testvéri szocialista országokkal való együttműködésünk jelntőségéről beszélt a megyei pártbizottság első titkára. Felszólalását a következőkkel fejezete be: A szakszervezeti mozgalom kellő erővel és tékintéllyel rendelkezik feladatainak megoldásához. Pártunk támaszkodik- a mozgalom erejére, igényeljük a cselekvő részvételt társadalmi programunk megvalósításában. A feladat nem könnyű. Meggyőződésem, hogy a következetesen végzett munka meghozza gyümölcsét, gyarapodnak az eredmények, amelyek gazdagabbá, tartalmasabbá teszik a dolgozó emberek életét. A megyei pártbizottság első titkára után Nagy Miklósné, a Víz- és Csatornamű Vállalat dolgozója kért és kapott szót. A nőpolitikái határozat végrehajtásának eredményeiről és a munkavállaló nők sok esetben meglehetősen ellentmondásos helyzetéről, valamint a lakossági szolgáltatás még mindig meglévő fogyatékosságairól beszélt. Dr. Vándor fi Róbert, a Kőolajkutató Vállalat igazgatója részletesen elemezte vállalatuk szakszervezeti munkáját. Egyetértett azzal, hogy a szakszervezeti munka az üzemi demokrácia fontos tényezője. Megállapítása szerint a megnövekedett jogkör fellendítette a szafcszfervezeti munkát, szorosabbá tette a vezetők és a dolgozók kapcsolatát. Szólt arról is, hogy rugalmasabbá kell tenni a vállalati irányítás rendszerét. A szakszervezet termelést segítő tevékenységének elsősor. ban erre kell irányulnia. A felszólaló kifejtette azt a véleményét is, hogy a középtávú és aZr éves tervek kidolgozása nemcsak a gazdasági vezetők feladata, hanem a szakszervezeti bizottságé is. hiszen az anyagi elismerés a gazdasági eredmények függvénye, az pedig már társadalompolitikai kérdés is. A tervezés demokratizmusának és általában az üzemi démokráciának nélkülözhetetlen fettétele, hogy a dolgozók biztosak legyének abban : javaslataikat érdemben kezelik. Az érdekvédelem alapja a jő munka Duschek Lajosné felszólalása Duschek Lajosné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a SZOT titkára bevezetőül tolmácsolta a SZOT üdvözletét. Elismerő szavakkal szólt arról, hogy eredményes öt évet zárt a Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsa. Ezzel jelentősen hozzájárult szocialista céljaink megvalósításához. Kiemelte: politikánk egyértelmű, szocialista céljaink világosak. A SZOT titkára a továbbiakban arról szólt, hogy a magyar szakszervezetek érzik a társadalmi életben betöltött szerepük súlyát és jelentőségét, ez motiválja munkájukat. Nem véletlen, hogy tevékenységük középpontjában a párt gazdaságpolitikájának segítése áll. Kifejtette: a dolgozók megértik a világgazdasági helyzetből adódó mérséklődést a gazdasági élet különböző területein, de nem tudják elfogadni a lazaságot, a felelőtlenséget. Takarékosabban kell bánni a nép vagyonával, jobban kihasználni eszközeit, — ez az alfája és ómegája minden jóléti intézkedésnek, ezért ez a legfontosabb érdekvédelem ,— hangsúlyozta Duschek Lajosné. A szakszervezetek megnövekedett jogköréről szólva kifejtejt te: kritikusaibbhak kell lenniök a különböző fórumrendszereken. A továbbiakban arról beszélt, hogy jelenlegi gazdasági helyzetünkben rangsorolni kell a feladatokat. Érvényes ez a megállapítás a szociálpolitikai tervekre is, — nem lehet a rendelkezésre * álló öszszeget elaprózni. A SZOT titkára a továbbiakban aláhúzta a dolgozók nevelésének fontosságát. A személyes agitációt elengedhetetlennek tartotta. Javasolta a párt- és társadalmi szervek közötti munkamegosztás további finomítását, mert még gyakori a párhuzamosság, ugyanazt a témát olykor több szerv is vizsgálja. Ennek elejét véve nagyobb eredményeket lehetne elérni, több emberhez eljutni. A szakszervezetek nemzetközi kapcsolatairól szólva megemlítette, hogy több mint száz szakszervezettel tartanak fenn kétoldalú kapcsolatot.. Duschek Lajosné felszólalása után Polónyi Mátyásné, a Május 1. Ruhagyár szolnoki gyáregységének művezetője kapott szót. Azt fejtegette, hogy a létszámuk 90 százalékát kitevő nők gondjait miként oldják meg. Hamar József, a Hűtőgépgyár állami díjas szocialista brigádjának vezetője részletesen beszámolt vállalatuk szocialista brigádjának éves Auguszt Tiborné, az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat gazdasági1 osztályvezető helyettese, — szb-titkár; Angyal Péterné, a Papíripari Vállalat Szolnoki Papírgyára minőségi ellenőre, bizalmi helyettes; Árvái István, a Szakszervezetek megyei Tanácsa vezető titkára; Bányai János, a Közalkalmazottak Szákszervezete megyei bizottsága titkára;' Barta Pálné, a KPVDSZ megyei bizottság titkára; Bathó István, a Jászsági Állami Gazdaság szb-titkára; Bauer István a Tiszamenti Vegyiművek szb-titkára; Bazsó László, a jászberényi Hűtőgépgyár asztalosa, főbizalmi; Biró Sándorné, a martfűi Tisza Cipőgyár bérelszámolója; Boros Józsefné, a Budatevékenységéről. Felszólalása után — az idő előrehaladott voltára való tekintettel — a küldöttértekezlet elnöke javasolta a vita lezárását. Kérte. hogy akik még szólni kívántak, mondanivalójukat írásban küldjék beazSZMT- hez. A vitát Árvái István foglalta össze, majd a küldöttek elfogadták az írásos és szóbeli beszámolót, az összefoglalót a felvetett kérdésekre adott választ és a küldöttértekezlet ajánlásait a Magyar Szakszervezetek XXIV. kongresszusához. Ezt követően a küldöttértekezlet elnöke bejelentette, hogy az SZMT megbízatása lejárt. Rövid szünet után a küldöttértekezlet. zárt ülésen folytatta •munkáját. Titkos szavazással megválasztották a Szakszervezetek megyei Tanácsának hatvankilenc tagját, és a számvizsgáló bizottságot. pesti Bútoripari Vállala jászberényi gyáregység beta nított munkása, bizalmi Bozsó Ferenc, az Április 4 Gépgyár örményesi gyári esztergályosa, bizalmi, Buda Lászlóné, a Váci Kötöttáru gyár jászapáti gyáregységi szalagvezetője, bizalmi; Cza kó József, a Tiszántúli Gázszolgáltató Vállalat szolnoki üzemegységének karbantartója, bizalmi; Egedi Béla. a MÁV szolnoki Vontatási Főnökség részlegvezetője: Egyed Zoltán, a Szakszervezetek megyei Tanácsa osztályvezetője; Farkas Sándor, a Vasas Szakszervezet megyei szervezője; Fekete István, a Szakszervezetek megyei Tanácsa titkára; Ga(Folytatás a 3. oldalon.) Az SZMT tagjai
