Szolnok Megyei Néplap, 1980. szeptember (31. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-06 / 209. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. szeptember 6. A DAB PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA AZ 1981-1982. ÉVRE A Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Akadémiai Bizottsága a Hajdú-Bihar, szabolcs-Szatmár és Szolnok megyékben folyó tudományos tevékenység hatékonyabbá tételére részben, saját anyagi erőből, részben a megyék intézményei és vállalatai által rendelkezésre bocsátott anyagi támogatással az alábbi témakörökből hirdet pályázatot: Plovdiv bolgár város neve nincs rajta még a múlt szájadban készült térképek mindegyikén sem, pedig a város története a régi időkbe nyúlik vissza. A mai Marica folyó neve, amelyik átfolyik a városon, akkor Hebrosz volt, a települést pedig Eumolpiá-nak hívták. Ezt nevezte el II. Makedón Fülöp — Nagy Sándor apja — önmagáról Filippopolisznak, s e név később a trák nyelvben Pulpudevává torzult. Végül ebből a szóból lett a XVII. századra Plovdiv. A Balkán-félszigetet ötezer évvel ezelőtt trák törzsek lakták. Első településüket két törzsük alapította i. e. 1000 táján Plovdiv helyén, majd az i. e. V. században ezt tették meg királyságuk székhelyévé. Régi írások a trákoknak tulajdonítják a bor feltalálását, de tény az. hogy Plovdiv vidékén valóban a trákok telepítették az első szőlőket. II. Makedón Fülöp i. e. 341-ben tört be Trákiába, s a következő évszázadban hol a trákok, hol a. kelták, hol meg a makedónok voltak az urai, amíg az i. sz. 46-ban Claudius római császár el nem foglalta. Traianus császár uralkodása idején a várost újjáépítették, majd Marcus Aurelius háromszög ala-II hegedű útja A zenekarok egyik legelterjedtebb hangszere a hegedű, de a kamarazenében is vitathatatlanul vezető helyet foglal eL A legmagasabb hangfekvésű vonós hangszer. Feltalálójáról nem beszélhetünk ; lassan, fokozatosan alakult ki a legrégibb korok különféle húros hangszereiből. Már a régi Indiában, Arábiában, Görögországban ismertek hasonló hangszereket, ezek azonban vonó nélküli pengetős hangszerek voltak. Kialakulása, fejlődése együtt járt a hárfa és a lantfélék alakulásával. A vonó megjelenésétől csak a XI. századtól vannak bizonyítékok. Mai formájában a XVI. század végén Észak- Olaszországban jelent meg. A cremonai iskola is meghagyta eredeti méreteiben, bár énnek mesterei (a legismertebb Stradivari us) emelték a hangszert a legnagyobb tökéletessségre a XVIII. században. A hegedű hátlapja, kávája, a csiga és a nyak, a láb keményfából, leginkább juharfélékből, a fogólap, a nyereg, a húrtartó és annak dobja, a kulcsok ébenfából, a tető és a hanggerenda puhafából, leginkább luc- vagy pú toronnyal védett fellegvárat emelt. A rómaiak majd öt évszázados uralmát a gót betörés szakította meg, majd a hunok pusztították el a trák tartomány legfényesebb metropolisát. Ekkorra már kettévált a Római Birodalom, és Trákia a bizánci központú keleti birodalomhoz tartozott. A VI. században szlávok vándoroltak be a Balkán-félszigetreJ' ^ a bizánci császárság a trák síkságra telepített görögök mellé büntetésből határvédő katonákat, örmény eretnekeket hozott. egyéb fenyőből készültek. A középen enyhén domború tető vagy fedél közepe táján vannak kétoldalt az úgynevezett f-lyukak, amelyeknek az a rendeltetésük, hogy a húrrezgés által támadt s a hegedű hangszekrényében megerősödött hang szabad utat nyerjen kifelé. A többhúros lantokkal, violákkal ellentétben a hegedű négyhúros hangszer: E, A, D és S húrokkal. A három magasabb húr régebben Az első bolgár birodalom egyik fejedelme a IX. században elfoglalta a várost, és bekebelezte a birodalmat. A ma 200 000 lakost számláló, a régit megőrző és egyre több újat alkotó város legjobban vásárairól ismert. A belvárosban jelentős ásatásokat folytatnak, ahol számos, még a trák időkből származó faragott kő és épületmaradvány kerül elő. Képeink: a gazdag régészeti lelet némelyikét mutatják be. bélhúrból készült, a negyedik bélhúr fémmel volt behúzva. Napjainkban általában mind a négy húrt fémsodronyból készítik, s már csak igen ritkán használnak bélhúrt vagy fémszállal átsodort bélhúrt. Képünkön: Csehszlovákia hegedűgyárából a világ 80 országába jut el a termék, köztük tömegesen gyártott oktató, illetve gyakorló hegedűk, de kiváló minőségű mesterhegedük is. 1;. A számítógépes feldolgozás lehetőségei a dialektológiában vagy a névtudományban 2. A XII—XIII. század nyelvi állapota a megyei (városi) levéltárak anyaga alapján (Szabolcs vm, Külső- Szolnok vm., Debrecen) 3. Tanulmány Debrecen felvilágosodás- és reformkori irodalom és eszmetörténetéből 4. A Hortobágy és környéke népi gyógyászata 5. Az ipar fejlesztésével és a termelékenység hatékonyságának növelésével felszabaduló munkaerő átcsoportosításának és átképzésének lehetőségei a régió egy-egy megyéjében 6. A munkaerőhelyzet és az ingázás összefüggései a régió egy-egy megyéjében 7. A vidéki folyóiratok, kulturális és tudományos orgánumok^ szerepe, helye és jelentősége szocialista kultúránk egészében, különös tekintettel a régióra 8. Hagyományápolás, közösségi tevékenység és magatartás-nevelés a régió megyei központjainak iskoláiban 9. Az ifjúság közéleti-politikai aktivitása kutatásának elméleti-módszertani kérdései (a Hajdú-Bihar megyei tapasztalatok tükrében) 10. A munkáséletmód néhány fő kérdése Szolnokon egy politikai szociológiai vizsgálat alapján 11. Üj oktatói, nevelői eljárások részeletes lélektani és pedagógiai elemzése és indoklása 12. Makro- és mikrotápelem tartalmú ipari melléktermékek hasznosítása a mezőgazdaságban 13. Tanulmány a mikroelem-trágyázás hatékonyságáról Hajdú-Bihar, Szolnok és Szabolcs-Szatmár megyében 14. Originális gyógyszer- és növényvédőszer-molekulák tervezése és előállítása kémiai vagy mikrobiológiai úton 15. Biológiailag aktív vegyületek tesztrendszereinek fejlesztése és korszerűsítése a nemzetközi követelmények alapján 16. A korszerű üzem- és munkaszervezés fejlesztésének lehetőségei gyógyszer-és vegyipari üzemeinkben 17. Javaslat inaid melléktermékek és hulladékok gazdaságos felhasználására a régió területén 18. Szintetikus antigének előállítása bakteriális fertőzések ellen 19. A béta (1—3)-glikánok izolálására, kémiai módosítására és farmakológiai felhasználására vonatkozó tanulmány 20. Korszerű módszerek és szemléltetési lehetőségek alkalmazása a középiskolai kémia tanításában 21. A régió tej- és hústermelő tehenészeti telepeinek ökonómiai értékelése 22; A takarmány fehérjehozam-növelésének lehetősége 23 .Különböző hazai és külföldi kukorica hibridek állománysűríthetőségének és termésprodukciójának kapcsolata az Észak-Alföldön 24. Genetikai - és agrotechnikai módszerek a rizstermesztés biztonságának fokozására 25. A magnézium-hiányos savanyú talajok termékenységének fokozása 26. Kémiai talajjavítás hatása a műtrágyák érvényesülésére és új eljárások a talajjavításban 27. Energiatakarékos talajművelési eljárások agrotechnikai és ökonómiai leírása 28. Energiatakarékos eljárások kidolgozása a mezőgazdasági növények szárításában 29. Konzervipari zöldborsófajták érésdtnamikai értékelése a feldolgozóipar nézőpontjából 130.; Csillagfürt-nemesítés és -termesztés korszerű kérdései, különös tekintettel a fehér jebázis növelésére 31. A termesztéstechnológia fejlesztése, különös tekintettel a cukorrépa ipari értékének javítására 32. A rovarkártevők elleni inszekticidek optimális adagolási módjának és időpontjának meghatározása a répatermelésben 33. Magtérmő lucerna gyomirtásának lehetőségei 34. A pillangósok virágzásbiológiájának tanulmányozása és felhasználása a keresztezéses nemesítésben 35. A meliorált területek hasznosításának lehetőségei az Észak-Alföldön 36. Iparilag is alkalmazható fizikai anyagvizsgálati módszerek kidolgozása Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár. Szolnok, Heves vagy Borsod megye valamely iparvállalatánál 37. Ipari problémák megoldása alkalmazott matematikai vagy számítástudományi módszerekkel Hajdú-Bihar. Szabolcs-Szatmár, Szolnok, Heves vagy Borsold megye iparvállalatainál. (Szabadon választott téma) 38. Vizsgálatok a környezeti rádioaktivitás köréből 39. Tudós tanárok a középiskolában Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár vagy Szolnok megyékben a felszabadulásig 40. A debreceni fizikaoktatás és fizikai kutatás kapcsolata a debreceni tudományegyetem megalakulásáig 41. A debreceni könyvtárak 1948-ig terjedő csillagászati anyagának, vagy az egri Csillagászati Múzeum irodalmi anyagának feldolgozása 42. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem kezelésében levő Selmecbányái könyvtár fizikai vagy matematikai tankönyvanyagának összehasonlító feldolgozása 43. ökológiai vizsgálatok természetes és mesterséges ökoszisztémákban a DAB illetékességi területén 44. Nyírségi homokterületek racionális hasznosítása és környezetvédelmi vonatkozásai 45. Levegőszennyező anyagok hatása mezőgazdasági kultúrákra és természetes társulásokra 46. Javaslatterv készítése vízrajzi, vízkémiai és vízbiológiai adatok rendszerbe foglalt mérésére, gyűjtésére és feldolgozására 47. Időszakos mocsári élőhelyek természetes állapotának megőrzési kérdései 48. Természetvédelmi kezelés kivitelezési lehetőségei a Hortobágy különböző szikespusztai éiőhelytípusaiban 49. Peszticidek felhasználása, kimutatási módszereinek fejlesztése és peszticidek okozta mérgezések előfordulása a régió területén 50. A hévizek hasznosításának lehetőségei és problémái a régió területén 51. A nem specifikus immunvédekezés jelentősége és mechanizmusának vizsgálata daganatos és egyéb betegségekben 52. Histocompatibilis antigének jelentősége különböző betegségekben 53. Béta-laktám vegyületek target- és bontó enzimekre kifejtett hatásának vizsgálata 54. Cytostatikumok és más gyógyszerek haemopoetikus rendszerre irányuló hatásának vizsgálata 55. Az újszülöttkori kórfolyamatok jelentősége és kezelésük a csecsemőhalandóság szempontjából. 56. A sejtciklus a növényi tumorokban és hipertrófiás képződ ményekben 57. A vese alaphártya rendszerének pathológiai jelentősége 58. Az elmúlt évtizedben előfordult daganatos betegségek összehasonlító analízise a régió területén 59. Pajzsmirigy-megbetegedések epidemiológiája 60. A hormonterápia mellékhatásai, különös tekintettel a hormonális fogamzásgátlásra 61. A diabetes mellitus aktuális problémái a régióban 62. Endokrin eredetű megbetegedések problémái 63. Élettani és kóros hormonális változások egyes életszakaszokban 64. Modern sebegyesítő módszerek, sérült parenchymás szervek korszerű ellátása 65. A postoperativ gastrointestinális vérzések, a) Stresshatások, diffus vérzések b) Mechanikus eredetű vérzések c) Gyógyszerek okozta vérzések 66. Foglalkozási és rehabilitációs lehetőségek a régió elmebetegotthonaiban 67. Az öngyilkossági kísérletek szociálpsychológiai hátterének vizsgálata 68. Kiválasztott községek és városok alkoholista betegeinek epidemiológiai és szociálpsychológiai háttere 69. Önműködő térbiztosító és sorompóberendezések automatikus műszaki tesztelése, diagnosztikája (tanúlmány) 70. A felépítménycsere kivitelezési költségei és az üzemi veszteségek együttes öszszegének csökkentése folyamatos és megszakításos vágányzárak optimális arányának meghatározásával (tanulmány) 71. Javaslat egyszerű műszakki megoldásra a városi közúti forgalom automatikus regisztrálására, különös tekintettel a jeltovábbítás és adatszolgáltatás rendszerére (műszaki leírás) 72. Gördülőcsapágyak zajszint szerinti szelektálását végző műszer továbbfejlesztése (műszaki leírás) 73. Mezőgazdasági gépek korszerű karbantartási rendszerének kidolgozása számítógép felhasználásával 74. Paneles technológiájú csoportos családiházépítés feltételeinek kidolgozása 75. Építőipari feladatok (tervezés, beruházás, kivitelezés) korszerű szervezési rendszerének kidolgozása, különös tekintettel a fővállalkozásban végrehajtott tevékenységre. Pályázati feltételek: Pályamunkák a megadott tárgykörökhöz tartozó egyeb témákból is benyújthatók. Pályázhatnak tudományos vagy gyakorlati munkakörben dolgozó egyéni kutatók és kutatókollektívák. A pályázaton eddig nem publikált, máshol még be nem nyújtott olyan tanulmányokkal lehet részt venni, amelyek a feldolgozott témák eddigi irodalmához képest eredeti, új gondolatanyagot tartalmaznak. A pályázatot négy példányban (oldalanként 25—30 sor), A/4 formátumban kell benyújtani a Debreceni Akadémiai Bizottság titkárságára (4015 Debrecen, Pf.: 7.). A pályázatok terjedelme a 100 oldalt lehetőleg ne haladja meg. A tanulmányhoz egy-két oldalas összefoglalót kell csatolni és a pályázónak meg kell jelölni a gyakorlati felhasználhatóság szempontjából számba jöhető területeket, intézményeket, illetve üzemeket. A pályázatok benyújtásának legkorábbi határideje: 1981. szeptember 30., legkésőbbi határideje: 1982. szeptember 30. A megfelelő színvonalú pályázatokat általában 2—5 ezer forintig, az egészen kiemelkedő pályaműveket 5—10 ezer forint kereten belül jutalmazzuk. A különféle pályaműveket a szakbizottságok illetékesei bírálják el, és tesznek javaslatot azok díjazására. A benyújtott pályázatok eredményhirdetésére minden év december 15-ig kerül sor. Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Akadémia Bizottsága tudomány m TGCHIIIIK iMI ■ • 'm-m * r * ■ -Plovdiv múltja
