Szolnok Megyei Néplap, 1980. szeptember (31. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-05 / 208. szám

1980, szeptember 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 VáHkondőcsomézás, birkavágé« meg a többi Nemcsak kereskedik a jászapáti Áfész A kisújszállási pártbizottság megtárgyalta Teljesíthetők az idei tervek A Jászapáti és Vidéke Áfész, székhelyén és az el­látási területéhez tartozó te­lepüléseken, a kereskedelmi feladatok ellátása mellett sokféle ipari tevékenységé­vel is hozzájárul a szolgálta­tások javításához, az ered­ményes gazdálkodáshoz. A különböző részlegekben új tertmékék álőálli fásával, kölcsönzéssel és bérmunká­val, karbantartási-javítási és felújítási szolgáltatásokkal jó feltételeket teremtenék az alaptevékenységhez, a keres­kedelmi feladatok ellátásá­hoz, és évente mintegy 15 millió forint többletjövedel­met hoznak az áfésznak. Az áfész egyik legrégibb ipari szolgáltatása az üvege­zés és képkeretezés. Ennek a lakossági igényeket kielé­gítő, három szakmunkást foglalkoztató részlegnek az éves árbevétele meghaladja a 700 ezer forintot. Az áfész­­boltok és a háztartások hű­tőberendezéseinek, gépeinek javítását végző villamosgép­javító részleg évi 2 millió forint értékű munkát végez. Közvetve, de hatékonyan segíti a kereskedelmi mun­kát a fogyasztási szövetkezet ératőrészflege és gépjjármű­­javitó csoportja is. Az üz­lethálózat felújítását, kar­bantartását, esetenként új létesítmények építését válla­ló építőipari részleg évente több mint 4 millió forint ter­melési értéket állít elő. Az öt település áruellátásáról gondoskodó szövetkezetben a szállításokat 25 gépjármű öt kórterem tartozott hoz­zánk, és valamennyiben apró gyermekek feküdtek. Az el­ső lazább, úgynevezett ismer­kedési nap után ki se lát­szottam a munkából: etetés, itatás, pelenkázás, krémezés, hőmérőzés, majd újra kez­dődött minden elölről. Egy ápolónőhöz harminc-negyven gyerek tartozott, és akadt olyan részfeladat, amelyet napjában háromszor is el kellett végeznünk. Amikor reggeles voltam, délelőtt hat­tól egyig dolgoztam, ha dél­utánra mentem, egytől nyol­cig, de sokszor kilencig, tízig tartott az ügyelet. Az időtar­tam általában akkor húzó­dott el, ha az ápolónők kö­zül valaki hirtelen megbete­gedett, kidőlt a sorból, és he­lyette túlórázni kellett. Mi­vel nekem 'ebben a városban se családom, se rokonom nem §lt, sűrűn kellett helyettesí­­enem. Messze laktam a kórháztól, is amikor délelőtt dolgoztam, léi ötkor már csörgött a vek­­cer. Ha délután, jószerével Éjfélre járt az idő, mikorra lazavergődtem az albérle­­;embe. Ügy tűnik, szürke, reménytelen élet ez egy íúszévesnek, de nem volt íz. Az apró emberkék gesz­­usait, örömeit, panaszait, ra­gaszkodásait magammal ci­­jeltem az otthonomba. Ve­­em voltak, körülöttem éltek, s sokszor éjszaka is arról ilmodtam: ügyelek, a lázas irc fölé hajolva küszködöm i betegséggel. Mindig a gyer­segítáégével végzik. A szál­lítójárművek felújítása, kar­bantartása, felkészítése a műszaki vizsgákra a gépja­vítóműhely feladata, mely eredményes munkájával évente egymillió forintot ta­karít meg az áfésznak. A társközségek közül Jászkisér dicsekedhet a leg­régibb és leggazdaságosabb ipari részleggel, a kivarró üzemmel. A több mint het­ven nőt foglalkoztató üzem­ben a Hazai Fésűsfonó szál­hibás szöveteit javítják. Az évi 350 ezer méter szövet „műstoppolása” négy és fél millió forintot hoz a szövet­kezetnek. Űjabb munkalehetőség a jászapáti asszonyoknak, két és fél millió forint többlet­­jövedelem az áfésznak, — ezt a célt szolgálja a ken­dőüzem, ahol a Budapesti Fonalkészítő Vállalat meg­rendelésére a szovjet export­ra kerülő vállkendőket roj­­tozzák bérmunkában. La­kossági igényeket elégít ki az áfész kölcsönzőbolt jával és Patyolatátvevőhelyével is. Az áfész-húsboltok és ét­termek birkahúsellátását oldja meg a jászszentandrá­­si „mini” vágóhíd, ahol évente 300 juhot vágnak le. Jászszentandráson üzemel ezen kívül a szemestakar­­mány-daráló és az évi 300 ezer forint árbevétellel dol­gozó, a környék termelőinek igényeit is kielégítő szesz­főzde. mekek között voltam a leg­boldogabb. örültem, ha is­merősként köszöntöttek, ha rámnevettek, mosolyra húzó­dott a szájuk. Meglepett, hogy az ápoló­nők, divatos nyelven az egészségügyi középkáderek hangulata mindig a felette­sek viselkedésének függvé­nye. Ha a főnökeinket vala­hol elmarasztalták, zord volt a légkör, és a fagyos hangu­lat járványszerűen terjedt to­vább a ranglétra ápolónői fokáig. Fura volt a merev, „ötlépéses” távolság is, ami a diplomásokat és az ápo­lónőt elválasztotta. Mindig pontosan tudtam és éreztem: csak ápolónő vagyok. Az is feltűnt, hogy nálunk egy ápolónő és egy doktor soha sem tegeződött. Akkor sem, ha mindketten 25, vagy 30 évesek voltak. Érdekes, hogy mindig akadt egy ügye­letes zseni és egy bűnbak is. Az utóbbiak rendszerint — akár orvosok, akár ápolónők voltak —, a legfiatalabbak közül kerültek ki. Én is vol­tam egy üvegtörésért soros bűnbak, de el lehetett visel­ni, mert nemcsak a csoda, hanem ez a „bűnbakság” is három napig tartott. Aztán más „váltott” fel. Dolgozott az osztályon egy orvosházaspár, harmincegy­­néhány évesek lehettek. De­rűsebb lett a légkör, ha ők ügyeltek. Szaktekintélyként néztek rájuk: előadásokat tartottak, cikkeket publikál­tak. De ezeken túl: kedves, Munkásőrök a közéletben Munkásőrnek lenni, önma­gában is politikai elkötele­zettséget, közéletiséget jelent, ám az acélszürke egyenruha viselésén kívül munkásőre­ink az élet szinte minden te­rületén készek cselekedni közösen vagy egyedül a köz­ért, a társadalom előrehala­dásáért — hangoztata tegnap Nyíregyházán megtartott sajtótájékoztatóján Gáti Jó­zsef, a Munkásőrség országos parancsnokhelyettese. A csaknem két és félévtizedes múltra visszatekintő fegyve­res testület tagjainak közéle­ti tevékenységéről szólva Gá­ti József a továbbiakban el­mondotta: az állomány 80 százaléka tagja a munkahe­lyek, üzemek és vállalatok szocialista brigádjainak. A munkásőrök nemcsak a min­dennapos termelőmunkában, élenjárók, hanem a szocialis­ta céljaink megvalósulását segítő munkaversenymozgal­­makban is. A munkásőrfeladatok része — mondta Gáti József — az ifjúság hazafias és honvédel­mi nevelésének segítése is. E célból a munkásőrök csak­nem 300 Ifjú Gárda munkás­őr szakalegységgel és mint­egy 500 munkásőr úttörőgár­da szakasszal tartanak rend­szeres kapcsolatot. A tájékoztató ma, Nyírtú­ra térségében, munkásőrök harcászati bemutatójával ér majd véget. nyugodt emberek voltak. Nemcsak az eszükkel gyógyí­tottak, a szívükkel, a megje­lenésükkel, a viselkedésükkel is. Játszottak a gyerekekkel, velük mókáztak, énekeltek, kacagtak. Ha ők ügyeltek, gyorsabban eltelt a nap, ész­re se vettük a temérdek tal­­palást, derűsebb lett a kór­terem, és talán még a kicsik is gyorsabban gyógyultak, ök a példaképeim, a maguk egyszerűségével, emberségé­vel. Jómagámról annyit: előfel­­vételis voltam, és ősztől én is orvostanhallgató leszek. Sokat tanultam abból a 12 hónapból, amíg segédápoló­nő voltam, és hiszek abban, hogy egy diplomás ember jellemében döntő: előzőleg mekkora utat járt be, milyen élettapasztalatokat gyűjtött, egyáltalán milyen úton-mó­­don jutott be a főiskolára, az egyetemre. Nekem soha nem volt protektorom, amit elér­tem, szorgalmamnak, igyeke­zetemnek köszönhetem. Nem fogadkozom, hogy milyen or­vos válik belőlem, mert a hat év még iszonyatosan sok idő, de ha elképzelésem megva­lósul: én is gyerekgyógyász szeretnék lenni. Ha nem is olyan, mint a leírt házaspár, de mindenképpen hozzájuk hasonló. Elmondta: Zielbauer Mag­dolna elsőéves orvostanhall­gató. Lejegyezte: D. Szabó Miklós „Az állam — az előző évek tapasztalatainak birtokában — jelentős szabálymódosítást hajtott végre, ami az üzemek tervében és tevékenységében 1980-ban különbözőképpen érvényesült...” állapította meg többek között a jelentés, melyet az MSZMP Kisújszál­lási Városi Bizottsága mellett Kisújszállás gazdasági egy­ségei — üzemek, szövetkeze­tek, vállalatok — becslés szerint az idén mintegy 1,5— 1,6 milliárd forint értéket ál­lítanak elő, (becslés, mert az ott lévő gyáregységek nem tudnak pontos adatot adni), nem közömbös milyen minő ségben, mennyire gazdaságo­san és milyen hatékonyság­gal. A pártbizottság azt álla­píthatta meg, hogy a gazdál­kodó egységekben sehol sincs olyan lemaradás, amely veszélyeztetné az éves terv teljesítését. Az üzemek ka­pacitásai szerződéssel lekö­töttek, értékesítési gondjaik nincsenek, anyagellátásuk is elfogadható, a termeléshez szükséges munkaerő rendel­kezésükre áll. A termelési eredmények mögött az üzemi kollektívák megfeszített munkája van, ezt bizonyítja, hogy a város­ban az anyagmentes terme­lési érték az első félévben 2 százalékkal magasabb, mint tavaly ilyenkor volt. Az üze­mekben a nettó árbevétel 5 százalékkal haladja meg a féléves előirányzatot, az éves tervnek pedig 52 százaléka. De lehet példát hozni az ex­port területéről is, amely 3 százalékkal lett több a ter­vezettnél. így a többi között a METEFÉM — mivel a ha­zai kereslet csökkent termé-Kedvezőtlen jelenségek 'ta­pasztalhatók a munkafegye­lem, a teljesítménykövetel­mények megszigorításában, a normakarbantartásban is. Régen volt arra példa, hogy valakinek rossz munkája, fe­gyelmezetlensége miatt fel­mondtak volna a munkahe­lyén. Az idén mind a FÉ­­KON-nál, mind a téglagyár­ban több embernek is fel­mondtak, mert többszöri fi­gyelmeztetés ellenére sem voltak hajlandók fegyelme­zetten, jól dolgozni. A város üzemeiben jelen­tősebb termékszerkezet-mó­dosításra nem került sor, de amit végrehajtottak, végső dolgozó gazdaságpolitikai munkabizottság készített a közelmúltban megtartott pártbizotsági ülésre. Ez al­kalommal ugyanis a testület az I. félévi gazdaságpolitikai feladatok teljesítéséről tár­gyalt, levonva a megfelelő következtetéseket, meghatá­rozva a további tennivalókat. keik iránt — hat új tőkés partnerrel teremtett üzleti kapcsolatot. Javult a termékek minő­sége is, kisebb a selejtszáza­lék, ami elsősorban az üze­mek fokozott gyártásközi el­lenőrzésének tudható be. Há­rom gazdasági egységben vi­szont problémák is adódtak. A téglagyárban a túlságosan lerövidített szárítási idő miatt nem érik el a kívánt minőséget, a faipari vállalat­nál az anyagok milyensége okozott nehézséget, a FÉ­­KON-nál mivel nem ismer­ték pontosan a tőkés cég igé­nyeit, a termékeket kifogás érte. Észrevehetően fejlődött a város gazdasági egységeinek kooperációs tevékenysége. A Mezőgép, a vasipar, a Nagy­kun és a Tisza II. Tsz mun­kaerőt ad át, bérmunkákat végez egymásnak. A Vas-, Fa-, Építőipari Szövetkezet fapapucstalpakat gyárt a Gyógyászati Segédeszközök Gyárának és a KUNSZÖV- nek. A pártbizottsági ülésen azonban az is elhangzott, hogy a kooperáció szélesíté­sére még sok lehetőség van. Például az építési tevékeny­ségben, hiszen a mezőgazda­­sági üzemeknek elég nagy építőszerveik vannak, ame­lyek egyéb területeken is végezhetnek főként szakipa­ri munkákat. soron az eredményesebb gaz­dálkodást segítette. Így pél­dául a faipari szövetkezet­ben már gazdaságtalan volt a tartályládák gyártása, ezért megszüntették és most öt év­re szóló szerződést kötöttek akkumulátorládák előállítá­sára. A KUNSZÖV áttért ponyvák és bőr tömítőgyű­rűk (hulladékból készítik) gyártására, mivel mindkettő keresett cikk a belföldi pia­con. Kisújszállás mezőgazdasági üzemei a 166 millió forintos árbevételi tervüket 6,4 száza­lékkal túlteljesítették, az év első felében. A túlteljesítés forrása nagyrészt a maga­sabb állattenyésztési hoza­mok: nőtt a tejtermelés, töb­bet „adott” a juhászat és a sertéságazat is. A mezőgazdasági üzemek is bővítették kooperációs te­vékenységüket. Erre is pél­da: a Tisza II. Tsz belépett a KITE géptársulásba, a Nagykun Tsz a budapesti Te­lefongyár és a helyi Mezőgép részére vállal munkát. Ezek a kooperációs kapcsolatok jó irányba befolyásolják a gazdasági eredményt. A város mezőgazdasági üzemei az idén 91 millió fo­rint értékű beruházást akar­nak megvalósítani, mely sze­rint az épületberuházás ter­hére nő a gépvásárlások ará­nya. Az állami gazdaság mé­ri alaki üzemegységében befe­jezés előtt áll a 624 férőhe­lyes szarvasmarhatelep és előkészítés alatt van egy 5 ezer férőhelyes juhászati te­lep építése. Ezek a beruhá­zások tulajdonképpen kap­csolatban vannak az állami gazdaságban tervezett ter­mékszerkezet módosításával. Megszüntetik a sertéstar­tást, csökkentik a kacsate­nyésztést. kevesebb lucerna­lisztet állítanak elő, viszont meggyorsítják a tehenészet­ben a létszámnövelés üte­mét, fejlesztik a juhászatu­­kat. A gépvásárlások idő­ben megtörténtek, az építke­zéseknél azonban jelentősek a lemaradások. Sziaorúhh költséggazdálkodás És még röviden erről a nyárról, hiszen a'pártbizott­sági ülésen is elhangztott: „A mezőgazdaság kedvezőbb ki­látásait a jég- és a viharká­rok szétfoszlatták. Ha a ta­vaszi vetésű növények ter­méskilátásait reálisan érté­keljük, méginkább arra a következtetésre kell jutnunk, hogy az állattenyésztés első félévi teljesítésének fokozá­sára lesz szükség az elkövet­kezendő hónapokban, és mindennek párosulnia kell a veszteségmentesebb betaka­rítással, a szigorúbb költség­­gazdálkodással”. Borúlátásra nincs ok Kis­újszálláson, de a gazdasági vezetőknek, a pártszerveze­teknek konkrét programot kell adniuk a további tenni­valókra a dolgozóknak, a kommunistáknak. Olyan programot, amelynek végre­hajtása az ötödik ötéves terv sikeres teljesítését segíti. I. A. Első munkahelyem Egy évig ápolónő voltam Javuld minőség, eredményesebb kooperáció Nem fizetnek „jelenléti dijat” Közel 40 hektáron termelt fűmagot az idén a tlszaszőlőzl Petőfi Tsz. Tisztítás után (képünkön) a Vetőmag­­termeltető Vállalatnak adják el a termést A Tisza Cipőgyár mezőtúri gyárában belföldre gyermek szárascipőket készítenek. Naponta egy műszak alatt ezer pár kerül csomagolásra

Next

/
Thumbnails
Contents