Szolnok Megyei Néplap, 1980. szeptember (31. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-19 / 220. szám
I960, szeptember 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az ésszerűség pénzbe kerül takarékosság a Hűtőgépgyárban Lemeztekercs, bürze-iigyeletek Energia-őrjárat Anyagmozgatás: új utakon Gyarapodunk Villamos energia, távvezetéken Kozma Judit Október végéig Megújul a kiskörei vízlépcső Áramváltók ben a Sajószögedet és Munkácsot összekapcsoló távvezeték révén a Szovjetunió nyugat-ukrajnai energiarendszere csatlakozott, majd 1963- ban Bulgária. 1967-ben pedig Románia következett. Az azt követő időszakban valamennyi országban sorra épültek az erőművek, és a távvezetékek, s je'.enté-Az együttműködés előnyei A méretek valóban lenyűgözőek — ám a kérdés az, milyen előnyök származnak mindebből? Elsősorban az új távvezeték előnyét érdemes számbavenni, ez ugyanis a legkézenfekvőbb: a távvezetéken át jelentős mértékben bővülhet a KGST -országok energiaimportja — lehetővé vált, hogy Magyarország, Csehszlovákia és az NDK körülbelül 1200 megawattal növelje vi'la mosenergia importját a Szovjetunióból. Az energiarendszerek öszszekapcsolásának más jellegű haszna van. Az összekapcsolt távvezetékeken át bonyolódnak; le például a nem tervezett, valamilyen váratlan okból szükségessé Vált viUamosenergiiaszállitá sok, amelyek ma már elérik az ezer megawattot, egy közepes erőmű teljesítményét. Lehetőség nyílik arra is. hogy az egyes országok A KGST-országokban A 750 kilovoltos távvezeték megépítése tehát, amely lehetővé tette e hatalmas energiarendszer létrejöttét, igen fontos lépés volt a KGST- országok energiaellátásának fejlődésében. Ez a fejlődés azonban ezzel nem áll meg. Az egyes országokban sorra épülnek az erőművek, em • lítsük csak a szovjetunióbeli Hmelnyickben, a KGST- országok részvételével létekenyen megnőtt a szocialista országok egyesített energiarendszerének teljesítőképessége. A 750 kilovoltos távvezeték révén, ahogyan énről már volt szó. a Szovjetunió energiarendszerével való összekapcsolódás eredményeképpen ez a teljesítőképesség már 300 ezer megawatt. üzemzavarok esetén kisegítsék egymás,t ha tehát egyegy országban leáll egy erőművi gép, nem kell átmenetileg megszüntetni az áramszolgáltatást, hiszen a szomszédos országok ,,kólcsönzik” a szükséges villamos energiát. Az egyes országokban más-más időszakra esik a csúcsfogyasztás. Moszkvában például, az időeltolódás miatt két órával korábban, mint Budapesten, így kölcsönösen kisegíthetik egymást. (A nyári időszámítás bevezetése óta ez az időeltolódás csökkent, ám a segítségnyújtási lehetőség még mindig igen nagy.) Csupán az a tény, hogy az egyes országok energiarendszerei mindennek következtében lényegében egymás tartalékául is szolgálnak, az érdekelt országokban összesen 1500 megawattnyi erőművi kapacitás kiépítése vált feleslegessé. sülő atomerőművet, s úiabb 750 kilovoltos távvezetékek is épülnek, elsőként Hmelnyick és a lengyelországi Rzeszów között. Mindez további fontos lépést jelent, nem csupán az energiarendszerek fejlődésében, de a KGST-országok közötti integráció erősödésében is. A külkereskedelmi egyensúly javítása érdekében ez év januárjában bevezetett ár- és szabályozómódosítás a korábbinál lényegesen szigorúbb követelményei még olyan — a korábbi években dinamikusan v fejlődő — nagyvállalatot is, mint a Hűtőgépgyár, érzékenyen érintettek. Üjra kellett és kell tanulni a piac-világpiac törvényszerűségeit — még ha gyakran szeszélyesnek mutatkoznak is — és a takarékosság az anyaggal, energiával, normaórával a gazdálkodás kulcskérdésévé vált. Az anyagtakarékosságnak több példája érdemel említést. Azzal, hogy a vállalat üzemi többségükben áttértek a táblalemezek helyett a szalagokban (tekercsekben) érkező lemezek feldolgozására, 15—20 százalékkal nőtt az „anyagkihozatal”! A hulladék nagyarányú csökkenése mellett jelentős a normaidő megtakarítás, a munkaerő kiváltás és az energiamegtakarítás is. Figyelemre méltó új tendencia a Hűtőgépgyár termékeinél a minőségi követelményeknek már nem megfelelő anyagok eladása továbbfelhasználásra. Nagy mennyiségű, évente több ezer tonna, többségében tőkés importból származó műanyag granulátumot dolgoznak fel. Bár a technológiai hulladék újra felhasználósa megoldott, a többszöri visszadarálás minőségi problémákat vetett fel. De a szifonfejnek vagy hűtőszekrény-alkatrésznek már nem alkal-A napokban két olyan fiatallal beszélgettem, akik a középiskolai bizonyítvány mellett a párttagságot is megérdemelték. Bizonyára a véletlen hozta, hogy bár egyikük sem odavaló, mindketten Mezőtúron töltötték középiskolás éveiket, ám az már nem véletlen, hogy a KISZ-ben végzett munkájuk alapján lehettek párttagok. Bathó Elza, a Teleki Blanka Gimnáziumban érettségizett az idén. Az iskola igazgatónője mint remek munkatársra, diáktársai őszinte, megfontolt szószólójára emlékszik tanítványára; — Kiváló mozgalmi ember, határozott egyéniség, de mindig elfogadta az irányításit. Ügy- érzem, bizonyos értelemben egyenrangú munkatársamtól búcsúztam a tanév végén. Elvünk, hogy csak olyanokat vegyünk fel, akik minden tekintetben méltók a bizalomra. — Hagyománnyá vált, hogy az iskolai KlSZ-bizottság párttagfelvételre javasolja a legjobb KlSZ-tagokat, mozgalmi vezetőket — mondja Elza. — Negyedik évben az iskolai pártalapszervezet titkára összehívott bennünket és a véleményünket kérte, kiket' tartunk alkalmasnak. A többiek engem javasoltak. — Mivel érdemelted meg diáktársaid, tanáraid bizalmát? más anyag ragyogóan megfelel például cipősarkok készítésére. így a gyár veszi is az anyagot, meg el is ad maradékából, amit vétek lenne megsemmisíteni, (ez a művelet egyébként szintén pénzbe kerül.) A hűtőgépgyári „anyagosok” nem tart ják rangon alulinak az Interker-börzén eladni, vagy éppen megvenni a fölösleget vagy szükségeset. Az idén közel ötven tonna finomlemezt — amely nem volt eléggé „finom” — adtak el így. Az olcsóbb, helyettesíthető —, de a célnak megfelelő — anyagok keresése is a jó vásár fogalmába tartozik. Nagy mennyiségű huzalt dolgoznak föl például a hűtőszekrények polcainak, és kondenzátorainak gyártásánál. Ha a huzalt csévén szállítják, könnyebb vele bánni. A gépesített anyagmozgatással pedig időt és munkaerőt takarítanak meg, a balesetveszély csökkenése mellett. Az újítók eredményei is azt tükrözik, hogy a takarékosság van a figyelem középpontjában. Az idei év eddigi legjelentősebb újítása az első félévben három és fél milliót hozott forintba, ráadásul importot váltott ki bevezetése. Ki hinné, hogy rezsianyagokból (beleartozik a rozsdamarótól a söprűig, a törlőrongytól az ecsetig sok minden) közel háromezer félét használnak. Ezen a területen az ésszerű szigorítások azt eredményezték, hogy nemcsak az áremelkedéseket — Három évig voltam az iskolái KISZ-bázottság titkára, közös munkánk eredménye akkor mutatkozott meg legjobban, amikor elnyertük a KISZ Központi Bizottsága vörös vándorzászlaját, a KISZ legmagasabb közösségi kitüntetését. — Mozgalmi munkád nem ment a_ tanulás rovására? — Négyes tanuló voltam, és ezt végig megtartottam. Ügy éreztem, hogy a KISZ- titikárság arra is kötelez, hogy tanulmányi téren is megálljain a helyem. — Érettségi után nem vettek fel az államigazgatási főiskolára. Nem tört le ez a kudarc? Természetesen szerettem volna bekerülni, hiszen azért jelentkeztem. Most egy évig itthon dolgozom Jászalsószentgyörgyön, igazgatási gyakornok vagyok a községi tanácsnál. Közben előkészítőre járók, és jövőre újra megpróbálom a felvételit. Addig is igyekszem bekapcsolódni az itteni KISZ- szervezet, pártszervezet munkájába. Ágoston Lajosnak nagyobb szerencséje volt. a mezőtúri Dózsa György Mezőgazdasági Szakközépiskolában tett sikeres érettségije után fölvették a DATE mezőtúri főiskolai karára. —■ Nehéz volt a felvételi? — Szerencsére jó alapokat kaptam a szakközépiskolában, így nem kellett félsikerült kompenzálni, de jelentősen vissza is szorították a költségeket. A szocialista brigádok már évek óta jelentős vállalásokat tesznek és teljesítenek az anyag-, energia- és normaóra megtakarítása terén. Kiemelkedő a Ságvári brigád eredménye; ők a fázisjavító kondenzátorok beszerelésével, bizonyos felújítási munkák elvégzésével (társadalmi munkában) 665 ezer forint megtakarítást értek el. De sok hasznot hoztak az olyan apró ötletek is, mint a fázisjavító berendezések, a tüzeléstechnikai finomítások, vagy az épület-üvegesek időben elvégzett munkája, —sőt a fölösleges „energiaemésztők”- kikapcsolása is. Az utóbbit önkéntes „őrjáratok”, azaz szocialista brigádtagok végzik. A felhasznált anyagok tárolása is jelentős megtakarítások forrása lehet. A jövő év elején az egyik műanyag alapanyag tárolására készül központi tartályrendszer, amely közvetlen összeköttetésben lesz a megmunkáló gépekkel. A szigetelő anyagnak használt poliuretán eddig kéthektós vashordókban érkezett. Több mint másfél ezer tonnás éves mennyiségnél a szállítás, a tárolás vesztesége tekintélyes summa volt, ráadásul valutában. A tartályrendszer kiépítése ily módon haszonnal jár, és nagyon rövid idő alatt visszaadja a beruházási költséget: így 15—20 százalékkal olcsóbb a beszerzési ár! A takarékosság bonyolult és komplex feladat; sok esetben pénzbe is kerül, mert fejlesztéseket, beruházásokat kell megvalósítani. De megéri: csak az anyagmegtakarítás az első félévben több mint 26 millió forint volt, amelynek nagyobb fele valutában számolható. nem. Különösen a szakmai tárgyakat szerettem, és ennek most a felvételin is hasznát vettem. — Három évig dolgoztál a „Dózsa” KISZ-bizottságában, ebből két évig titkár voltál. Jutott-e még valamire idő a tanulás és a mozgalmi munka mellett? — Elsősorban a sportra, öt éve kézilabdázóm, a meccsek általában elfoglalják a hétvégéket. Szeretek verset, novellát mondani, minden évben indultam a Verseghy diáknapokon és aZ országos diáknapokon. Egy időben jártam a városi irodalmi színpad foglalkozásaira is. — Hogyan lettél párttag? — Az igazgatóhelyettes kérdezte tőlem először, hogy akarok-e párttag lenni. Én azt válaszoltam, hogy ha érdemesnek tartanak, szívesen vállalom, és tőlem telhetőén teljesítem a feladatokat. A középiskolai KlSZ-titkárság után itt a főiskolán is elsősorban az ifjúsági mozgalomban szeretnék részt venni. Most ez lesz a pártmegbízatásom. — Milyen terveid vannak a főiskola utáni időkre? — Egyelőre még nagyon az elején állok, az a legfontosabb. hogy eredményesen elvégezzem a főiskolát, azután szeretnék valamilyen mozgalmi iskolát is elvégezni. — Mihez kell ez? — A főiskola befejezése után középvezetői beosztásban fogunk dolgozni, és ott a szakmai ismeretek mellett nélkülözhetetlenek az alapos politikai ismeretek is. Egri Sándor A szovjetunióbeli Vinnyica—Albertirsa közötti 750 kilovoltos vezeték megépítését 1974-ben határozták el Bulgária, Magyarország, az NDK, Lengyelország, a Szovjetunió és Csehszlovákia kormányának képviselői, a KGST Végrehajtó Bizottsága 66. ülésén, A megállapodás értelmében a 842 kilométer távvezetéket a Szovjetunió és Magyarország építette meg. Bulgária, Csehszlovákia, az NDK és Lengyelország pedig megfelelő termékek szállításával vett részt a munkában, közösen viselve az építkezés költségeit. A műszaki feladat nagyságát alighanem kiválóan jelzi a létesítmény ritka volta, a beruházás nagyságára azonban érdemes néhány adattal utalni; A távvezeték teljes, 842 kilométer hosszú szakaszán például több, mint 43 ezer tonna súlyú vasoszlopot, s több mint 19 ezer tonna acél-alumínium vezető anyagot építettek be. A távvezeték 270 kilométeres magyar szakaszán ebből mintegy 12 ezer tonna oszlopra, 6,5 ezer tonna vezető anyagra, 55 ezer köbméter betonra, 10 ezer tonna sodronyra, és 5600 tonna, zömmel hazai gyártású villamos gépre volt szükség. Nagy feladatot jelentett az albertirsai 750 kilovoltos transzformátorállomás megépítése is. A berendezések egy részét a Szovjetunió szállította, a 750/400 kilovoltos transzformátor pedig a Ganz Villamossági Művekben készült, ahol annak ellenére, hogy ilyen nagy teljesítményű transzformátorom gyártására korábban nem került sor, magas műszaki színvonalon tettek eleget ennek a bonyolult feladatnak. 1979. február 5-től És még egy adat; a létesítmények megvalósításában csaknem százötven különböző magyar vállalat és intézmény vett részt, s csúcsidőben több mint ezren dolgoztak a helyszíni építkezéseken. Munkájuknak köszönhető, hogy a távvezeték időben elkészült, s több sikeres próba után 1979 február 5-án megindulhatott a próbaüzem. A távvezetéken már az elmúlt évben megkezdődhetett a villamosenergiaszállítás. s ezzel a létesítménv jelentős mértékben járult hozzá a biztonságos energiaellátáshoz. A szocialista országok energiarendszerének összekapcsolásában ez a távvezeték korántsem az első iépcső volt. Az együttműköüés első lépését Magyarország és Csehszlovákia tette meg 1953-ban, amikor Érsekújvár és Kisigmánd között megépítették az első 110 ki lovoltos távvezetéket. Ezt követően épültek a csehszlovák. a lengyel, majd az NDK-beli energiarendszert is összekapcsoló távvezetékek, s az ilvmódon együttműködő energiarendszerhez Magyarország is csatlakozott. 1962-Ismét szenet ad a tatabányai kiilfejtéses bánya Egyévi szünet után ismét megkezdték a folyamatos széntermelést a Tatabányai Szénbányák külfejtéses bányájában. A fűtőanyag kiaknázása azért szünetelt ilyen hosszú időn át. mert „megnagyobbították” a három évvel ezelőtt nyitott bányát, óriási mennyiségű földtakaró eltávolításával lehetővé tették úiabb széntelepek lefejtését. E munka során 600 ezer köbméter földet mozgattak meg. vasutat, távvezetéket, utakat, patakot. Kisebb-nagyobb műtárgyakat helyeztek át, lakásokat szanáltak. A több hétgi tartó tiszai árvíz levonulása után ismét folytatja a kiskörei vízlépcső főműveinek tervezett, revíziós nagyjavítását a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság szakaszmérnöksége. A pontosan kimunkált tervek alapján átvizsgálják a több mint egy évtizede üzemelő vízgazdálkodási létesítmény gépészeti berendezését. elektromos egységeit, acélszerkezeteit, s elvégzik a szükséges javítási, felújítási feladatokat. A főmű nagyjavítását gyakorlatilag márciusban kezdték meg, s még a hajózási idény teljes beindulása előtt elvégezték a hajózsilip javítását. A munkák folytatását azonban megakadályozta a szokatlanul nagy nyári árvíz, így az eredetileg 1980- ra tervezett két duzzasztónyílás helyett csak az egyik nagyjavítását hajtják végre az idén. Ezt a munkát október 31-re fejezik be. Tizenéves párttagok Mozgalmi iskolájuk a KISZ volt Valószínűleg sokan emlékeznek még a XII. pántkongresszus egyik legsikeresebb hozzászólására, amely egy húszéves pécsi egyetemista lány nevéhez fűződik. Felszólalására a vita összefoglalójában Kádár János is visszatért, hangsúlyozva, hogy a fiatalok véleményére mindenkor számítanak a kommunisták.
