Szolnok Megyei Néplap, 1980. szeptember (31. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-17 / 218. szám

XXXI. évf. 218. sióm, 1980. szeptember 17., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Megnyílt az ENSZ-közgyűlés 35. ülésszaka Lassítani, nem lazítani! Nemrég hasonlítottuk ösz­­sze az első félév termelési eredményeit a múlt év első félévének eredményeivel. Ki­derült, hogy igazi fejlődés csak a villamosenergia-ter­­melésben és az építőanyag­iparban volt. Az élelmiszer­­ipar nagyjából ugyanennyit állított elő, mint egy évvel korábban, az ipar többi te­rületén a termelés csökkent. Mivel pedig kevesebb ter­meléshez kevesebb import­anyag kell. adósságállomá­nyunk növekedési üteme is jócskán lelassult, s ez jó do­log. Azon gondolkozom, nincs-e itt a lassítás körül valami félreértés? Hiszen a növeke­dést kellett volna lassítani, nem pedig csökkenésbe át­menni. A lassítást én úgy értelmezem, hogy annak fő­leg a belső átrendeződés az oka és indítéka. A vállalatok nagy része kénytelen átállni új termékekre, át kell cso­portosítania gépeit, embe­reit, át kell rendeznie kész­leteit, partneri kapcsolata­it, kisebb beruházásokat kell végeznie. így átmenetileg nem jut annyi ereje a ter­melésnövekedésre, mint ko­rábban. Az árutermelés, a végső kibocsátás növekedési üteme csökken, mert most kicsit az utánpótlási vonalak­kal, a háttérrel kell foglal­kozni. Csökken a népgazda­ságnak az a produktuma, amelyet bruttó termelési ér­ték, illetve nemzeti jövede­lem formájában a statiszti­ka évről évre többletként ki tud mutatni. Ügy tűnik, sokan a „lassí­tani” követelményt úgy ér­telmezték: hát ha nincs sok­kal többre szüksége a nép­gazdaságnak, akkor nem ke;l sokkal többet termelni. Kü­lönben is: az abszolút lét­számcsökkenéssel az ipar nagy részében akár három százalékos adómentes oéx­­fejlesztési keretet is el lehet érni. Minek akkor a bérfej­lesztési mutatót mindenáron növelni ? Tudom: most is sok a bi­zonytalanság az új árképzé­si módok miatt, a világpiac sem nyújt kellő támpontot, hiszen alig van olyan irány­zat, amihez igazodni lehet­ne. De azért — lássuk be — van hazai felvevő piac is. Vannak hosszútávú megálla­podásaink, biztos külső pi­acaink. Megvan a begyako­rolt munkásgárda, a hatal­mas gépi kapacitás. Ügy lassítani, hogy ezek kihasz­náltsága lényegesen csök­kenjen, nem célszerű. Ha egy vállalat úgy las­sít, hogy nemcsak a termelé­se csökken, hanem a jövőt előkészítő szervező, átrende­ző tevékenysége is, az nem lassít, hanem lazít. Az a népgadzaság, amely nemcsak a végső árukibocsátás növe­kedési ütemét fogja vissza, hanem az átrendező, előké­szítő. igazodó tevékenység növekedési ütemét is, saját jövőjét teszi kockára. Most kell a gyártmány­­fejlesztéseket elvégezni, új piacokat felkutatni, okos ár­munkát végezni, szerződése­ket előkészíteni, gépeket új­ra felszerszámozni, munká­sokat átképezni, átcsoporto­sítani, elavult termékek he­lyére újakat keresni, egy­szóval sorainkat rendezni. Népgzadaságunkat koráb­ban évente mintegy 5—6 szá­zalékos növekedés jellemez­te. Az elkövetkező néhány évben valószínűleg csak 3— 4 százalékot mutathatnak ki a statisztikák. De ehhez tár­sulnia kell a gyorsabb fej­lődés előkészítésének is! Tegnap délután — kö­zép-európai idő szerint az esti órákban — New York­ban megnyílt az Egyesült Nemzetek Szervezete köz­gyűlésének 35. ülésszaka. Az ülést az előző ülés­szak elnöke, a tanzániai Sa­lim Ahmed Salim nyitotta meg, majd a közgyűlés meg­választotta a 35. ülésszak el­nökévé Rüdiger Von Wech­­mart, a nyugatnémet ENSZ- küldöttség vezetőjét, a nyu­gati országok jelöltjét. Az ünnepélyes megnyitón jelen volt Kurt Waldheim, a világszervezet főtitkára. Rövid beszédet mondott Salim Ahmed Salim és Rü­diger Von Wechmar. Az ülésszak elnökének megválasztása a közgyűlés a Biztonsági Tanács ajánlásá­ra felvette a viálgszervezet tagjainak sorába a karib­­tengeri Saint Vincent és Grenadines szigetországot. A világszervezet tagjainak szá­ma ezzel 154-re emelkedett. A közgyűlés ezután ügy­rendi kérdésekre tért rá — megválasztotta a mandátum­vizsgáló bizottságot és a 25 tagú általános ügyrendi bi­zottságot. Ez utóbbi a köz­gyűlés elnökéből, 17 alelnö­­kéből (ezeket nem személy szerint, hanem mint orszá­guk képviselőjét választják) és a hét főbizottság elnöké­ből áll és fő feladata az ülés­szak napirendjének összeál­lítása és a közgyűlés elé ter­jesztése. Hírügynökségi jelentések szerint a közgyűlés 35. ülés­szakának általános politikai vitájában legkevesebb 125 ország külügyminisztere vesz részt — köztük Gromiko szovjet, Muskie amerikai, Lord Carrington brit és Huang Hua kínai külügy­miniszter. A magyar küldött­séget Púja Frigyes külügy­miniszter vezeti. A leszerelés kérdéskom­plexuma mellett a közgyűlés megvitatja a közel-keleti helyzetet, a ciprusi és a na­­mibiai kérdést, valamint a kambodzsai képviselet mondvacsinált problémáját. A közel-keleti vita az ülés­szak második felében, a no­vember 4-i amerikai elnök­­választás után lesz. Az ülés­szakon megfigyelői minő­ségben (szavazati jog nél­kül) részt vesz a Palesztinái Felszabadítási Szervezet kül­döttsége. Építészet és energiatakarékosság 3. oldal fl szerkesztőség postájából 4. oldal A képernyő előtt 5. oldal Hazánkba érkezik az indonéz külügyminiszter Púja Frigyes külügymi­niszter meghívására szeptem­ber 17-én, ma hivatalos láto­gatásra hazánkba érkezik dr. Mochtar Kusumaatmadja, az Indonéz Köztársaság külügy­minisztere. Milliók felújításra, fejlesztésre Ma kezdíídik a kampány Megváltozott szervezeti körülmények között dolgozik a Szolnoki Cukorgyár Egyre sűrűbben látni a Szolnoki Cukorgyár környé­kén cukorrépával megrakott teherautókat, ami arra utal, hogy kezdődik a kampány az üzemben. Szeptember 12-től érkeznek répaszállítmányok közúton, vasúton az üzembe, és szeptember 17-én, vagyis ma veszi kezdetét a megál­lás nálküli, 100 napig tartó kampány. A cukorgyártás néhány hó­napos időszakát hosszú fel­készülés előzi meg. Felújít­ják az intenzív terhelésnek, igénybevételnek kitett beren­dezéseket, kicserélik a hibás gépelemeket, sőt — lépést tartani a kor diktálta köve­telményekkel — ebben az időszakban hajtják végre az időszerű műszaki fejlesztése­ket is. A karbantartási munkák a szolnoki gyárban az idén is egy számítógépes úgyneve­zett hálóterves program sze­rint zajlottak. Mintegy 90 millió forintba került a gyár­tó berendezés felújítása, a beruházások összege pedig 35 millió forintot tett ki. A fejlesztésekkel együtt már el­éri az 1,3 milliárd forintot is a cukorgyári állóeszköz-állo­mány. Mennyivel lett kor­szerűbb a technológia a ta­valyi gyártási metódushoz képest? Megváltozott a kép például a „cukoroldalon”. — (Folytatás a 3. oldalon) Szeptember 12-től érkeznek vasúton és közúton répaszállítmányok a Szolnoki Cukor­gyárba Húszmillió forint értékű tankönyv. A szakmunkásképző is­kolák Taneszköz Ellátási Központjának csepeli tankönyvrak­tára csaknem háromszáz ipari, építőipari szakmunkásképző iskolát és szakmunkásképzést folytató szakközépiskolát Iát el tantervekkel, tankönyvekkel, szakmai, módszertani kézi­könyvekkel és egyéb oktatási dokumentációkkal. Képünk a tankönyvraktárban készült. Lázár György fogadta az indiai kereskedelmi minisztert A hazánkban tartózkodó Pranab Kumar Mukherdzsi indiai kereskedelmi minisz­ter tegnap folytatta hivata­los tárgyalásait. A minisztert hivatalában fogadta Lázár György, a a minisztertanács elnöke, ugyancsak megbeszéléseket folytatott Veres Péter kül­kereskedelmi, és Sághy Vil­mos belkereskedelmi mi­niszterrel. Az eszmecseréken részt vett A. K. DAS, india magyarországi nagykövete is. A miniszter és kísérete a nap folyamán ellátogatott a balatonfüredi Rabindranath Tagore emlékműhöz. Csemeték az ország minden részébe Őszi kapunyitás eleit a Rákóczi Tsz faiskolájában Ezen az őszön ismét „cse­­meteözönnel” segíti a nagy­üzemi és a háztáji gyümöl­csösök rekonstrukcióját, fej­lesztését a rákóczifalvai Rá­kóczi Tsz faiskolája. Az or­szág legnagyobb tsz cseme­tekertjéből nem kevesebb, mint háromnegyed millió darabot szednek fel eladásra. S ami a telepítők számára bizonyára jó hír, gyakorlati­lag a hazánkban honos, va­lamennyi ízletes, kedvelt gyümölcsfajta teljes skálája megtalálható itt. A kínálat alma- és körtefajtákból szin­te korlátlan, bőven van cse­resznye, meggy és ősziba­rack is. Egyedül az új sláger gyümölcsből, az újfehértói fürtös meggyfa csemetéiből lesz kevesebb az igényeknél. A bőven termő, nagyszemű, kitűnő zamatú, befőzésre is kiválóan alkalmas fajtából ugyanis nem sikerült még a szükségleteknek megfelelő mennyiséget előállítani. A hazánkban első ízben Rá­­kóczifalván szaporított úgy­nevezett mocsári dióból hu­szonötezer kerül piacra. En­nek a fajtának előnyös tu­lajdonsága, hogy a telepítés­től számított három-négy év alatt már termőre fordul, 15 évig bő hozamú és-az igény­telen ártéri területeken is jól érzi ' magát, meghozza termését. A 185 hektárnyi faiskola őszi „terméséből” igyekez­nek minél többet és minél rövidebb úton eljuttatni a telepíteni szándékozókhoz. Különösen nagy gondot for­dítanak á háztáji igények kielégítésére, eddig 52 áfész­­szel kötöttek forgalmazási szerződést, Szolnok, Heves, Borsod és Hajdú-Bihar me­gye egész területén a rá- , kóczifalvi csemetekert „ter­mése” kerül az elárusító he­lyekre. Ezen túlmenően — az idén elsőízben — az or­szág többi megyéinek, egy­­egy nagy fogyasztási szövet­kezetével is forgalmazási szerződést kötöttek, amelyek gondoskodnak majd a cse­meték széles körű „terítésé­ről”. A gazdaság maga Szol­nokon és Rákóczifalván há­rom saját értékesítő telepet is üzemeltet. A szépen fej­lett, jól gondozott, életerős csemeték kiszedését október közepén kezdik meg és a hó­nap második felében lesz az árusítás nyitánya. A forgalmazott gyümölcs­facsemetékért mindenkor ga­ranciát vállal a tsz, hiszen a kiterjedt csemetekertben és annak törzsfa iskolájában, jól képzett szakmunkások végzik a szaporítást és a ne­velést. Felkészültségül lehe­tővé tette, hogy bevezessék az úgynevezett, ’’kézbe ol­tást”. Ezen túl nem kell a földön hajolgatni, hanem az oltványokat kézbe véve vég­zik el a szaporításnak e fon­tos műveletét. Ha a kézi ol­tás után igen gyorsan föld­be kerül az oltvány, biztos a siker. A gyümölcsfatermesz­tési rendszer célul tűzte ki a vírusmentes alapanyag-elő­állítást, ha ez sikerül, már­pedig erre minden remény megvan — az érzékenyebb gyümölcsfajtákat is be lehet vonni a hazai köztermesztés­be. Törekednek arra is, hogy az egyes gyümölcsfajtákat megváltoztassák úgy, hogy az eddiginél igényesebbek, a fák bőven termőek, a termés befőzésre, tartósításra alkal­masabb legyen. P. O. E. S.

Next

/
Thumbnails
Contents