Szolnok Megyei Néplap, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-09 / 186. szám

1980. augusztus 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Az MHSZ Győr városi modellező klubjának egyik alapító tagja Maráczy Kálmán, — aki az ELZETT Művek Lemezgyárának játéktervezője is, — 1958 óla épít hajó, illetve sebességi autómodelleket. Legutóbbi három autómodellje távirányítással működik, végsebességük eléri az óránkénti százhúsz kilométert. himjegyiet AZ ÁLDOZAT Krimiéhségben szenvednek a mozik, a képernyők. Rossz a rosszal, rosszabb a rossz nélkül, tartja a szólásmon­dás. A filmipar jelenlegi kri-'. mitermése nem sok jóval biztat. Pedig az igény óriási. Nálunk a krimi ‘ úgyneve­zett szórakoztató műfaj. Nem érezzük „húsbavágónak”, — szerencsénkre — valahogy úgy vagyunk vele, mint gye­rekkorunkban a mesékkel: nem hittük, de élveztük. Már amelyiket — ami a krimit il­leti — mert, hogy nem va­gyunk elkényeztetve, mi ka­masz-felnőtt krimi rajongók, — ebben azt hiszem egyet­érthetünk. A magyar film­ipar és ez a műfaj „hadilá­bon” állnak. Pontosabban: csak álltak, hiszen a Dobray György rendezte film, az Ál­dozat azt -bizonyítja, a ma­gyar -filmesek is mesterei tudnak lenni a közönség ál­tal áhított, ám az „iparban” gyanakvással fogadott, lené­zett műfajnak. Nem a kri­mik krimije az Áldozat, nem a filmek filmje, de nem rosz- szabb a nagyobb lehetőségek, hagyományok birtokában ren­dezett mai, nyugati társainál. Nagy érdeme, hogy nem té­tázia szerencsés keverékét al­kalmazza a cselekmény veze­tésekor. Nyomozófigurája — Kristály hadnagy — ugyan nem igen lesz a magyar film­vászon' mindenkori felügye­lője — #nem is lehet, mert belehalt az igazság Tcideríté- sébe — ahhoz esetlenül eset­len, egy-két beszédtechnikai kurzuson is részt kell még vennie, hogy értsük mit mond. De ebből is adódik egy tanulság: a legsejtelmesebb detektív sem alapozhatja szerepét az artikuláció hiá­nyára. Van persze még szá­mos tanulságba jó krimi iz­galmát nem fokozza a szexis jelenetek sora, aki a gyilkos személyére kíváncsi, csak mellékesen nézi a női főhős bájait, még akkor- is ha' az operatőr nem spórolt a lát*- nivalókkal, sőt a filmvágó sem szabta rövidre ezeket a- képsorokat. A film legsikerültebb-fi­gurája az öreg kriminológus, dr. Aszaló Ádám, akit Kál­lai Ferenc lebilincselő1 köz­vetlenséggel alakít. Megfon­tolandó, ez a nagytudású szakember — dr. Aszaló — Eszperantó iskola Nyári nemzetközi eszpeJ rántó iskola lesz augusztus 9—23. között Egerben. Az első alkalommal megrende­zésre kerülő nyári egyete­men nyolc . ország mintegy hatvan eszperantistája gya­rapíthatja tudását. A nem­zetközi eszperantó iskola külön érdekessége, hogy a szlovák, a lengyel és a ma­gyar .eszperantisták közötti megállapodás alapján, első ízben tanítják egységes tan­terv szerint e • nyelvet. Kassitzky Ilona kiállítása A munkásmozgalom egyik művész-propagandistája előtt tiszteleg a Munkásmozgal­mi Múzeum: tegnap megnyi. tott kiállításán bemutatja Kassitzky Ilona festőművész, a Magyar Népköztársaság érdemes művészének, az egykori szocialista képző, művészek csoportja tagjának alkotásait. A gyűjteményes tárlaton a gazdag életműből válogatott 80. kép és rajz látható. A Magyar Tanácsköztársaság időszakára emlékeztető kom_ pozíció mellett helyett* ka­pott többek között a. negy­venes években alkotott Légó című kép csakúgy, mint az Űrutazás című nagyméretű festmény. Az egy hónapig nyitva tar­tó kiállítás a szocialista képzőművészek csoportját is­mertető kiállítássorozat har­madik része. veszti szem elől az itt és most elvét, nem tesz erőszakot vi­szonyainkon, a hihetőből in­dul, a valószínűség és a fan­nem lehetne-e a magyar kri­mik állandó alakja, hiszen az efféle szimbiózis nem idegep a krimik történetében?! — ti — M amuskám, jaj', édes, drága, ara­nyos mamuskám, de jó színben vagy, ma- mucikám, úgy örülök, hogy láthatlak, tudod mennyi dolgom van Pe­tivel, Lacival, aztán meg, képzeld, az apjuk most ment egy hónapra Svájc­ba, valami gépet átven­ni, megtanulni a szerelé­sét, meg ilyenek, úgy­hogy ne csodálkozz, ha akkor két hete nem jöt­tem, pedig tudom, hogy esedékes lenne, és igen, a leveledben is megír­tad, hogy jöjjünk, persze, hogy megkaptam, nem is akarok mentegetőzni, de hát ha már három hóna­pig nem jöttem, azt a két hetet igazán kibírhattad, és különben is, az a fon­tos, hogy itt vagyok, és látom, hogy jó helyed van, szolgálókkal, inasok­kal, legfeljebb nővérké­nek hívod őket, vagy mi­nek, mindegy, de az a fő, hogy itt nem unatkoztok, mert „különféle kulturá­lis programok állnak a gondozottak rendelkezé­sére", így írták a tájé­koztatóban. amit az igaz­gató elvtárs is aláírt, úgyhogy nyugodt lehetsz, minden rendben van, én tudom, meg hát az étke­Egyszuszra De jó neked mama! zéseteket is szakképzett diétásnővér irányítja, hát kell ennél jobb, amikor még főznöd se kell, csak sétálsz egész nap ebben a jaj istenem, ha nekem időm lenne itt eltölteni egy napot, mit egy napot, egy hetet, de irigyellek, mamucikám, hogy csak sétálsz itt, ebben a gyö­nyörű parkban, eltársa­logsz a barátnőkkel, re­mélem, szereztél már, el­végre, fél év alatt össze­ismerkedhettél volna akárkivel ezek közül a jaj de helyes öregek kö­zül, és megtárgyaljátok a világ dolgait, meg az unokákat; na hát, de jó, hogy eszembe jut, Peti­nek kitört az a nagy ka­pafoga, most csúfolják az iskolában, bizony már el­sős, hogy csorbacsik. ő meg bőg, hiába mondom neki, hogy ne bőgjön, mert majd kitörik a csú­folódók foga is, de nem tudom megvigasztalni, pedig tudod, milyen ide­ges tudok lenni attól, ha valaki bőg, úgyhogy nem győzöm neki venni az ajándékot, az ám, hahó, mit hoztam a mamuská- nak, mamucikának, hop­pá, narancsocska, mézes puszi, ez meg isteni töl­tött ostya, ropogós, ká­véízű, ebből adhatsz a barátnőknek is, ebből vi­szont ne adjál senkinek, ez a legmenőbb szappan, ezt a hármat direkt ne­ked tettem félre, amikor megjöttünk az útról. Ausztria, Németország, a másik, és még Franciába is átmentünk, isteni volt, maiid, legközelebb arról is mesélek, de hát, látod, soha nincs egy perc nyugtom, most is men­nem kell már, de tudod, jövök én, jövök, csak ne keseredj el, fel a fejjel, mert az élet szép, gyö­nyörű, olyan, mamuci­kám, mint te vagy, és lá­tom, jól vagy és nagyon örülök, hogy jól vagy, de akkor meg miért sírsz, azt mondd meg, most miért kell sírni, mikor tudod, hogy megőrülök a sírástól, hallod, ne sírj, már, hát teljesen elve­szed a kedvemet attól, hogy ide jöjjek ... Igriczi Zsigmond Szociálpolitika Merre tart az óvoda? Sok ember tudatában úgy él az óvoda, hogy ott nap­közben, amíg a szülők dol­goznak, vigyáznak a gyere­kekre, gondoskodnak • róluk, játszanak velük, amíg mun­kaidő után nem jön értük valamelyik felnőtt család­tag. Vagyis az óvoda pusz­tán gyermekmegőrző intéz­mény. Ez a kép megközelí­tőleg sem pontos, mert az óvoda régóta sokkal többet nyújt a megőrzésnél: alap­vető feladatának tekinti a gyerekek tervszerű nevelé­sét is. Egy kis történelem A kezdet kezdetén, 152 évvel ezelőtt az első ma­gyar kisdedóvó megalapító­ja, Brunszvik Teréz is —, neve bizonyára sokaknak is­merős Beethoven életrajzé-- ból —i egyértelműen a ne­velést tette az első helyre. ‘ A világ elpusztulna, írta Széchenyi- Istvánnak, ha az emberiség csírája nem vol­na meg a gyerekekben; sze­rinte ezt a tulajdonságot kell továbbfejlesztenie az óvodai nevelésnek. (Az óvodaügy társadalmi ■szociaálpolitikai fontosságát mutatja, hogy a reformkorban nem • -kisebb politikusok álltak ki mellet­te,' mint Eötvös József, Kos­suth Lajos, Wesselényi Mik­lós.) Másfél százados története során az óvoda á legutóbbi három évtizedben tette meg a legnagyobb utat. A leg­utolsó • békeévben, 1938-ban 1140 óvoda működött Ma­gyarországon, s befogadta az óvodás korú népesség 23 százalékát. A háború pusz­títása miatt 1945-ben ezer alá esett vissza az óvodák száma. A felszabadulás után nagyiramú óvodafejlesztés kezdődött el. 1955-ben már két és fél ezer óvodánk volt, 1970-ben három és fél ezer, és most, az 1980-as év ele­jén 4144. A felszabadulás előtti statisztika 1500 óvó­nőt tart nyilván, most pe­dig 27 500 a számuk. Nem­zetközileg is kimagasló.ered- mény: az óvódás korú gye­rekek *85 százalékának tu­dunk helyet adni óvodáink­ban, vagyis nemsokára ki­elégítjük az óvodai igénye­ket. Már az ötvenes évek de­rekán sürgette a társadalom ais átfogó óvodahálózat ki- éaíí-ését. Szocialista társa­dalmunknak a hatvanas években bekövetkezett fej­lődése meg inkább előtérbe állította ‘ az óvodai nevelés kiszélesítését. A népesedés- és a nőpolitikái határozat ösztönző hatására újabb tiz- és tízezer gyerek óvodai fel­vételét kérték a szülők. Ezt a feladatot csak a nagyszé­rű óvodaépítő társadalmiak-' oiók segítségével . tudtuk megoldani. Nem hallgathat­juk el azonban, hogy az óvodai helyek gyors növelé­sével sem tudtunk még min- den igényt kielégíteni, to­vábbá sok helyütt csak a gyerekcsoportok túlzsúfolá- sával és képesítés nélküli óvónők munkába állításával. 1 lőhet enyhíteni a gondokon. ' Bővül a hálózat Fejlesztési lehetőségeinket a 85 százalékos felvételi aránnyal korántsem merí­tettük ki. 1980-ban 21 ezer új óvodai helyet építünk, és a következő esztendőkben is hasonló ütemben fogunk előrehaladni: Így minden év­ben kevesebb lesz az eluta­sított kérelmek száma, s miként az MSZMP kong­resszusi irányelvei leszöge­zik, az „óvodai hálózat fej­lesztésével a VI. ötéves terv­időszak végére közel kerü­lünk az igények kielégítésé­hez.” Sajátos vonása a nap­jainkban folyó óvodafejlesz­tésnek, hogy a tárgyi felté­telek folyamatos javítása összefonódik a tartalmi munka a nevelés korszerű­sítésével. Az óvodák ma már mind jobban hozzá kapcso­lódnak az iskolarendszerhez. A korszerűsítés lényege: az iskoláskor előtti nevelés ki­tágítása, a gyerekek’ fölké­szítése az iskolára. Ennek jegyéiben az óvodai .nevelő- munka fontos .feladata a hátrányos helyzetű, a veszé­lyeztetett gyerekekkel, to­vábbá a kétkezi dolgozó szü­lök gyerekeivel való gon­dos törődés, az egyéni bá­násmód. Óvónőink elsőrendű köteleségüknek tartják a gyerekek erkölcsi normáinak fejlesztését, és ügyelnek ar­ra te, hogy a játékos tevé­kenységek által növendé­keikkel megszerettessék a munkát; gyarapítsák beszéd­es számolási készségüket. Iskolaelőkészítés Az általános iskola alsó tagozatán tanítók egybe­hangzó véleménye szerint az utóbbi években észrevehe­tően gazdagodott az óvodá­ból érkező gyerekek értel­mi képessége, problémameg­oldó gondolkodása. Ez is szerepet, játszik abban, hogy az általános iskola első osz­tályát bukással befejező ta­nulók aránya tíz évvel ez­előtti tíz—tizenkét százalék­ról öt—hat százalékra esett vissza.' Oktatáspolitikai szempontból tehát hallatla­nul nagy jelentősége van az óvodákban folyó iskolaglő- készítésnek, ami voltakép­pen első lépcsőfoka a mű­veltségbeli különbségek ki- egyenlítésének. Az óvoda figyelemre mél­tó funkcióváltása természet­szerűleg kisebb-nagyobb zökkenőkkel is együttjár. Tudunk esetekről, amikor* az óvónők hitbuzgalma „kisis­kolává” változtatta az óvo­dát: íráselőkészítő gyakorla­tokat, matematikaórákat, tar­tottal? alkalmanként "még házi feladatot is adtak a gyerekeknek. Ilyenkor bi­zony jogos a szülők aggodal­ma, hogy az óvoda túlterhe­li gyermeküket. Szerencsére csak elvétye fordultak elő efféle szemlé­leti zavarok. Óvodáinkban a nevelés előtérbe állításával nem száműzzük a játékot, ez a gyermekintézmény nem alakul át iskolává — szigorú tantervi követelményekkel. A nevelés játékos jellegű: az új funkciójú óvodától nem -idegen a családi ottho­nok meghittsége, derűje.' P. K. I. Tíz Kovács Kati nagylemeze A munkahelyen vagy sze­rencsésebb esetben a stran­don eltöltött forró órák után jólesik az esti hűvösebb le­vegőben beülni a kertmozi­ba, megnézni egy könnyű filmet. Ki kíván még ilyenkor is erősen koncentrálni, jöj­jön a felhőtlen kikapcsoló­dás. A túl „nyáriasítás” azonban még ennél az idő­szakos szabadtéri műfajnál sem egészséges. Kovács Kati Tíz című nagylemeze a nyár kezdetén, júniusban került a lemezboltokba, mégis „ká­nikulát” jelez. Az énekesnő szuggesztív egyéniségével, egyszerűségé­vel, fátyolos hangjával, már nem egy közepes, vagy an­nál is gyengébb szerzemény­ből kovácsolt slágert. Ezen az albumon azonban Kovács Kati tehetsége sem sokat segített. A tíz szerzemény minden különösebb szer- kesztettség nélkül került egymás mellé. Pedig az in­dítás sokat ígér. Az én sohasem búcsúzom című dal már slágerré vált, az előadó bájos hangon rin­gatja a kedves dallamot. A következő szám (Mondd, gondolsz-e még arra) már sejteti a „nyár” közeledtét, majd az album váratlan emelkedő ívet vesz, Az én időm-ben, de ettől kezdve végig langyos dallamj-szö- veg ötvözést hallhatunk. Pe­dig a kísérő Univerzál együt­tes próbál a hangszerelésbe új színekét lopni (Nálad), de ez a produkció is megre­ked egy régi tangó felmele­gítésének szintjén. A B-oldal kezdő számát (Kérdés önmagamhoz) hall­gatva még a hazai, s a kül­földi könnyűzene irodalmá­ban jártasak is nagy való­színűséggel a nyugatnémet Kraftwerk együttes zenéjé­nek tulajdonították volna, csupán a gépies zene dina­mikai visszafogottsága árul­kodik a dal eredetéről. Könnyed, játékos hangvéte­lű dal, a Mit csinálnánk a nagymama nélkül, azonban időtállóságáról nem vagyunk meggyőződve. A befejező fiőzmozdony-ban a diszkós motívumoktól a fúvós beté­tekig minden megtalálható, mégis hiányérzet marad bennünk, mint ahogy az egész nagylemezt végighall­gatva. Óhatatlan az összeha­sonlítás. Az előző Kovács Ka­ti album maradandóbb ze­nei élményekkel ajándékoz­ta meg a lemezgyűjtőket. (0 Vándorszínházak találkozója • Augusztus 9-én és lÖ-én rendezik meg a vándorszín­házak országos találkozóját Tatán, a komáromi megyei művelődési központban. A rendezvénysorozaton azok a társulatok vitatják meg művészi és módszerta­ni problémáikat, amelyek előadásaikkal a vidék, fő­ként a kisközségek kultu­rális ellátását szolgálják. A tanácskozáson résztve­vők egyebek között áttekin­tik a kisebb létszámú társu­latok műsorválasztékával kapcsolatos kérdéseket, s a közönség körében szerzett tapasztalatok alapján igye­keznek meghatározni a mű­faj továbbfejlesztésének fel­adatait. Soproni látványosság Különleges kőzetek A Magyar Állami Földta­ni Intézet Sopronban széke­lő nyugat-magyarországi földtani szolgálata évek óta kutatja a keleti Alpok ha­zánkra átnyúló részeinek kőzetösszetételét. A hegyek különböző pontjain végzett kőzetfeltárásokat most ide­genforgalmi és oktatási cé­lokra is felhasználják. Húsz állandó szabadtéri kőzetbemutatót alakítanak ki, s a környéküket is ren­dezik. Az első kettőt — a Soproni, illetve a Kőszegi­hegységben —, már meg is nyitották.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents