Szolnok Megyei Néplap, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-08 / 185. szám
Kifizetődő rugalmasság Még napjainkban is — érték alapján számítva — tíz százalékkal részesednek a gép- és berendezésipar termeléséből azok az áruk, amelyek készítését első ízben 1959-ben vagy korábban kezdték meg. S egészen másnak látszó, valójában azonos értelmű eset: a vegyipar egy év alatt 228 új termékkel lépett piacra, ami önmagában örvendetes, elismerésre érdemes. Ám ezzel együtt az új árucikkek aránya a teljes termelésből az egy százalékot sem tette ki. További példa arra, hogy nem elszórt, hanem sajnálatosan jellemző akadályon törik meg gyakran a lendület: a szövőgépek állásideje az üzemidő 14 százalékát érte el egy esztendő átlagában a textiliparban, ám azon belül a gyapjúiparban már 28 százalék volt. A rugalmas termelés sokféle részteendő eredménye, de természetes, hogy a rugalmasságnak is korlátái vannak. Többnyire nem lehet elvárni egy műszeripari cégtől, hogy állítson elő fémtömegcikkeket, így bútorvasalásokat, mert azok igencsak kelendőek lennének. Az viszont jogos kívánalom, hogy a cég igyekezzék technikai, technológiai eszköztárát rugalmassá formálni. Rugalmassá, azaz képessé arra, hogy amikor a fölhasználok úgy igénylik, akkor alkatrészek nagy tömegét termeljék meg, amikor pedig a legkeresettebb műszercsaládra futnak be a rendelések, akkor rövid idő alatt az kerüljön le a gyártósorokról. Jogos kívánalomról írtunk az előbbi bekezdésben, s hogy tényleg jogos lehessen, hozzá kell tennünk a következőt: elengedhetetlen, hogy a rugalmasság kifizetődőnek bizonyuljon, a bevételek tükrözzék tehát a teljesítményt, legyen az áru vagy szerviz, alkatrész vagy berendezés, csekély értékű, esetleg ellenkezőleg, nagy pénzbe kerülő holmi. Nem ez volt a helyzet, ilyesfajta előnyöket nem élveztek azok a cégek, amelyek a korábbi szabályozás körülményei közepette is megpróbáltak rugalmasak lenni. Az elemzések azt mutatják, a gépgyártásban általában nem gond a rugalmasan fölhasználható technikai eszköztár, hanem — gyakran — az a baj, hogy a gyors változásokat a termelési folyammát egy-egy pontja akadályozza meg; a felületkezelés hiánya vagy szerény kapacitása, a festőműhely korszerűtlensége, egyetlen nagy teljesítményű sajtoló nélkülözése, stb. Amiből arra következtethetnénk : jónéhány termelőhelyen figyelmes vizsgálódás eredményeként csekély — viszonylag szerény — ráfordításokkal igenis kialakíthatók a rugalmas árukibocsátás feltételei. Nincs rugalmas termelés az igények ismerete nélkül. A lassúság a rugalmasságban: fából vaskarika. Olykor mégis sikerült, sikerül elérnünk. A hazai textilipar például a vevő kérte kimintázást háromszor annyi idő alatt valósítja meg, mint legerősebb külföldi versenytársai, s ezzel együtt még rugalmas — divatot követő — területek közé tartozik! Ami általánosítható esetenként erőteljes figyelmeztetés arra, ott tartunk-e lehetőségeink kamatoztatásában, ahol lehetnénk? S ahol lehetnénk a termelés rugalmasságában, az még mindig eléggé elmarad attól, ahol kellene, hogy legyünk. flz ár- és belvíz elleni védekezésről tárgyalt a Minisztertanács A kormány tájékoztatási hivatala közli: a Miniszter- tanács tegnap ülést tartott. Marjai József, a kormány elnökhelyettese jelentést tett a magyar—iraki gazdasági együttműködési állandó vegyesbizottság üléséről. A jelentést a kormány jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette Jean Francois-Poncet- nak, a Francia Köztársaság külügyminiszterének hazánkban tett hivatalos látogatásáról szóló beszámolót. Áttekintette a Minisztertanács a Tisza-völgyi ár- és belvíz elleni védekezés helyzetét. Megállapította, hogy a természeti csapás — a szervezett és eredményes védekezés ellenére is — károkat okozott. Az időjárás javulása ugyan némiképp könnyíti a védekezés munkáját, de további nagy erőfeszítések szükségesek az ár_ és belvizek visszaszorításához, majd helyreállítási munpedig a kákhoz. A kormány őszinte elismerését fejezte ki a védekezésben jó összhangban együttműködő állami és egyéb szerveknek az odaadó, fegyelmezett munkáért. Elismerés illeti a veszélybe került körzetek lakosságát példás és fegyelmezett helytállásukért. Külön köszönetét mondott a kormány az országszerte sokféle formában megnyilvánuló tenniákarásért, önzetlen társadalmi segítőkészségért. Az illetékes szerveknek azt a feladatot adta, hogy gondoskodjanak a károk felméréséről, valamint a kárt szenvedettek megsegítéséről. A kormány tájékozódott a kalászos gabona betakarításának helyzetéről. Megállapította, hogy a kedvezőtlen időjárási viszonyok között megindult aratási munkák szervezetten és jó ütemben haladnak. A megyék öntevékeny együttműködése, a mezőgazdasági üzemek kölcsönös segítségnyújtása, különösen az ár- és belvízsújtotta gazdaságok segítése jelentősen hozzájárul a veszteségek mérsékléséhez, a munkák eredményességéhez. A baráti öszefogás jó példája az immár hagyományos, kölcsönösen előnyös együttműködés a szlovákiai gazdaságokkal. A kormány kifejezte meggyőződését, hogy a dolgozó kollektívák az eddigiekhez hasonló összefogással, szervezettséggel sikeresen fejezik be a gabona betakarítását. A Minisztertanács a Tudományos Minősítő Bizottság elnökét, titkárát és tagjait megbízatásuk lejártával, 1980. augusztus 31-ével — eredményes munkájuk elismerése mellett — felmentette tisztségükből, s szeptember 1-i hatállyal kinevezte a bizottság új tisztségviselőit és tagjait. Kevés papír jut vissza a gyárakba Válogatva, osztályozva értékesebb lenne Magyarország fában szegény ország, ezért fontos, hogy a papírfogyasztásban minél nagyobb mennyiségben hasznosítsanak „körforgásban” tartható papírhulladékot. A hasonló adottságú tőkés országok úgy oldották meg a rostalapanyag-ellátás gondját, hogy gyártmánystruktúrájukat papírhulladék befogadására alakították ki. Az NSZK-ban példád? az évi papírtermelés rostanyagszükségletének 45—48 százalékát, Dániában pedig, 1977- ben, mintegy 65 százalékát, az úgynevezett visszaáramoltatott papírhulladékból fedezték. Hazánkban ennek begyűjtésével és forgalmazásával a MÉH foglalkozik. Mennyisége 1970 és 1978 között nagyon kedvezően, évi 104 ezer tonnáról 229 ezer tonnára növekedett, miközben a papírtermelés csupán 65 százalékkal nőtt. Így a rostanyag fel- használásában a papírhulladék aránya 44,4 százalékra emelkedett. (Érdekesség, hogy tíz esztendővel ezelőtt a visszagyűjtés mértéke alig haladta meg a 16 százalékot). Szolnokon a Keletmagyarországi MÉH Vállalat papírfeldolgozó üzemében az idén az év első felében 5600 tonna hulladékpapírt préseltek bálákba. A változás? Éven- ként mintegy 6 százalékkal nő a felvásárolt papír meny- nyisége. Ha valaki rendszeresen ad el hulladékot a MÉH-nek, az megfigyelhette, hogy július elsejétől jobban jár, hiszen éppen a lakossági papírgyűjtést elősegítendő: jelentősen emelték a felvásárlás! árakat. Igaz, mint az illetékesek elmondták, ennek hatása még nagyon mérsékelten jelentkezik. A MÉH több ezer partnerrel áll kapcsolatban, de nagyon kevés azoknak a száma, akik szelektálva, válogatva szállítják a hulladékot. Pedig ez lenne jó egyik vevőjének a Papíripari Vállalat szolnoki gyárának is. • A szolnoki papírgyár évente 11—12 ezer tonna hulladékot vesz meg a termeléshez. Érdekesség, hogy a nagyüzem mintegy 27 ezer tonnányi papírt gyárt a tizenkét hónap alatt. Megtudtuk: igaz, több hulladékanyagot a termeléshez nem tudna fogadni, de jelentősen segítenék az itt dolgozók munkáját, ha tisztán, válogatva — négy-ötféle csoportban — nem szemétként^ érkezne a gyárba a hulladék. Az adott termelési szerkezet és termelési szint mellett a papírhulladék felhasználásának határt szab hazánkban az, hogy mintegy 80 százaléka csak alacsony színvonalon hasznosítható. A begyűjtött papírhulladék összetétele báláról-bálára változik, meglehetősen nagy a papír- gyártás szempontjából idegen anyagok mennyisége. Ez azzal jár, hogy termelésnél csak kisebb mértékben lehet papírhulladékot adagolni, ez ugyanis a gyártandó papír minőségének rovására menne. Balatonkenesén, a „Sirály” Vas- és Műanyagfeldolgozó Szövetkezetben motorcsónaktesteket, evezős csónakokat, vadvizes és túrakajakokat, kenukat készítenek, amelyeket bel- és külföldöp értékesítenek. Képünkön: utolsó ellenőrzés a motorcsónakon szállítás előtt Befejeződtek a magyar - iraki tárgyalások A magyar—iraki gazdasági együttműködési állandó vegyes bizottság augusztus 3— 6. között Budapesten tartotta 6. ülését. A két tárgyaló küldöttséget Marjai József miniszterelnök-helyettes, illetve Hasszán Ali. az Iraki Köztársaság kereskedelmi minisztere, a Forradalmi Parancsnokság Tanácsának tagja, a vegyes bizottság társelnökei vezették. Az ülésen áttekintették a két ország közötti gazdasági együttműködés helyzetét- Megelégedéssel állapították meg. hogy az 1977—1979. közötti időszakban a kétoldalú árucsere-forgalom mintegy kétszeresére nőtt, értéke 1979-ben megközelítette a 300 millió d.ollárt. Az Iraki Köztársaság évek jóta hazánk legfontosabb gazdasági partnerei közé tartozik. A tárgyalások eredményeiről a bizottság társelnökei jegyzőkönyvet írtak alá, amelyben meghatározták a gazdasági együttműködés további bővítése • érdekében teendő intézkedéseket. A vegyes bizottság 6. ülése során írták alá az 1980— 1981. évekre szóló árucsereforgalmi jegyzőkönyvet is, amely a forgalom további gyors növekedését irányozza elő. Az irata küldöttség tegnap elutazott Budapestről. Az idén fogadják az első lakókat Egészségügyi gyermekotthon Karcagon A megyei tanács végrehajtó bizottsága 1975 júliusában hozott határozatot egy kétszázötven személyes gyermekintézmény megépítéséről, amely megoldja a testi-, illetve szellemi fogyatékos gyermekek megbízható elhelyezését. Ilyen intézmény Szolnok megyében nem volt, A jászkiséri Lenin Termelőszövetkezet kertészetében 12 fóliasátorban termesztenek szegfűt. Naponta 9—10 ezer szálat szednek le, és ebből 6—7 ezer kerül a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Tsz és a környező falvak virágüzleteibe ezért a területileg illetékes debreceni egészségügyi gyermekotthonba irányították eddig a beteg gyermekeket. így viszont az igények csak egy részét lehetett kielégíteni, ezért vált szükségessé a Szolnok megyei gyermekotthon létrehozása. Az építkezést 1976-ban kezdte meg az ÉPSZER Vállalat, és idén június végétől folyamatosan halad az épület műszaki átadása. A hatvanmilliós beruházás teljes átadása után, várhatóan még ebben az évben, fogadhatják az első — körülbelül ötvén fős gyermekcsoportot, és azután folyamatosan á többit. A gyermekotthonban szakképzett egészségügyi dolgozók — orvosok, nővérek, gondozók — foglalkoznak a három-tizennyolc éves magatehetetlen, képezhetetlen szellemi fogyatékos gyermekekkel. A modern intézmény a karcagi kórház közvetlen szomszédságában áll, így a szükséges egészségügyi vizs-- gálatok, ellenőrzések a kórházban elvégezhetők, a közvetlen orvosi felügyelet biztosított. A gondozottak teljes ellátásban — napi ötszöri étkezés, ruházat, egészség- ügyi gondozás, pedagógiai foglalkozás —- részesülnek. A tágas, világos tíz-tizen- két ágyas kórtermek kényelmes elhelyezést nyújtanak. A konyha, a mosoda, a karbantartó helyiségek teljes egészében kielégítik az otthon igényeit. Az intézmény mellett a közeljövőben ..nővérszállás épül. Ára:1,20 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXI. évi. 185. Sióm, 1980. augusztus 8., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA
