Szolnok Megyei Néplap, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-08 / 185. szám

Kifizetődő rugalmasság Még napjainkban is — érték alapján számítva — tíz százalékkal részesednek a gép- és berendezésipar ter­meléséből azok az áruk, amelyek készítését első íz­ben 1959-ben vagy korábban kezdték meg. S egészen más­nak látszó, valójában azo­nos értelmű eset: a vegyipar egy év alatt 228 új termék­kel lépett piacra, ami önma­gában örvendetes, elismerés­re érdemes. Ám ezzel együtt az új árucikkek aránya a teljes termelésből az egy százalékot sem tette ki. To­vábbi példa arra, hogy nem elszórt, hanem sajnálatosan jellemző akadályon törik meg gyakran a lendület: a szövőgépek állásideje az üzemidő 14 százalékát érte el egy esztendő átlagában a textiliparban, ám azon belül a gyapjúiparban már 28 szá­zalék volt. A rugalmas termelés sok­féle részteendő eredménye, de természetes, hogy a ru­galmasságnak is korlátái vannak. Többnyire nem le­het elvárni egy műszeripari cégtől, hogy állítson elő fémtömegcikkeket, így bú­torvasalásokat, mert azok igencsak kelendőek lenné­nek. Az viszont jogos kívá­nalom, hogy a cég igyekez­zék technikai, technológiai eszköztárát rugalmassá for­málni. Rugalmassá, azaz képessé arra, hogy amikor a fölhasználok úgy igénylik, akkor alkatrészek nagy tö­megét termeljék meg, ami­kor pedig a legkeresettebb műszercsaládra futnak be a rendelések, akkor rövid idő alatt az kerüljön le a gyártó­sorokról. Jogos kívánalomról írtunk az előbbi bekezdésben, s hogy tényleg jogos lehessen, hozzá kell tennünk a követ­kezőt: elengedhetetlen, hogy a rugalmasság kifizetődőnek bizonyuljon, a bevételek tükrözzék tehát a teljesít­ményt, legyen az áru vagy szerviz, alkatrész vagy be­rendezés, csekély értékű, esetleg ellenkezőleg, nagy pénzbe kerülő holmi. Nem ez volt a helyzet, ilyesfajta előnyöket nem élveztek azok a cégek, amelyek a korábbi szabályozás körülményei kö­zepette is megpróbáltak ru­galmasak lenni. Az elemzések azt mutat­ják, a gépgyártásban általá­ban nem gond a rugalmasan fölhasználható technikai esz­köztár, hanem — gyakran — az a baj, hogy a gyors vál­tozásokat a termelési folyam­mát egy-egy pontja akadá­lyozza meg; a felületkezelés hiánya vagy szerény kapa­citása, a festőműhely korsze­rűtlensége, egyetlen nagy teljesítményű sajtoló nélkü­lözése, stb. Amiből arra kö­vetkeztethetnénk : jónéhány termelőhelyen figyelmes vizsgálódás eredményeként csekély — viszonylag sze­rény — ráfordításokkal igen­is kialakíthatók a rugalmas árukibocsátás feltételei. Nincs rugalmas termelés az igények ismerete nélkül. A lassúság a rugalmasság­ban: fából vaskarika. Olykor mégis sikerült, sikerül el­érnünk. A hazai textilipar például a vevő kérte kimin­tázást háromszor annyi idő alatt valósítja meg, mint legerősebb külföldi verseny­társai, s ezzel együtt még ru­galmas — divatot követő — területek közé tartozik! Ami általánosítható esetenként erőteljes figyelmeztetés arra, ott tartunk-e lehetőségeink kamatoztatásában, ahol le­hetnénk? S ahol lehetnénk a termelés rugalmasságában, az még mindig eléggé elma­rad attól, ahol kellene, hogy legyünk. flz ár- és belvíz elleni védekezésről tárgyalt a Minisztertanács A kormány tájékoztatási hivatala közli: a Miniszter- tanács tegnap ülést tartott. Marjai József, a kormány elnökhelyettese jelentést tett a magyar—iraki gazda­sági együttműködési állandó vegyesbizottság üléséről. A jelentést a kormány jóvá­hagyólag tudomásul vette. A kormány meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette Jean Francois-Poncet- nak, a Francia Köztársaság külügyminiszterének ha­zánkban tett hivatalos láto­gatásáról szóló beszámolót. Áttekintette a Miniszterta­nács a Tisza-völgyi ár- és belvíz elleni védekezés hely­zetét. Megállapította, hogy a természeti csapás — a szer­vezett és eredményes véde­kezés ellenére is — károkat okozott. Az időjárás javulá­sa ugyan némiképp könnyí­ti a védekezés munkáját, de további nagy erőfeszítések szükségesek az ár_ és belvi­zek visszaszorításához, majd helyreállítási mun­pedig a kákhoz. A kormány őszinte elismeré­sét fejezte ki a védekezésben jó összhangban együttműködő állami és egyéb szerveknek az odaadó, fegyelmezett munkáért. Elismerés illeti a veszélybe került körzetek la­kosságát példás és fegyelme­zett helytállásukért. Külön köszönetét mondott a kor­mány az országszerte sokféle formában megnyilvánuló tenniákarásért, önzetlen tár­sadalmi segítőkészségért. Az illetékes szerveknek azt a feladatot adta, hogy gondos­kodjanak a károk felmérésé­ről, valamint a kárt szenve­dettek megsegítéséről. A kormány tájékozódott a kalászos gabona betakarítá­sának helyzetéről. Megálla­pította, hogy a kedvezőtlen időjárási viszonyok között megindult aratási munkák szervezetten és jó ütemben haladnak. A megyék önte­vékeny együttműködése, a mezőgazdasági üzemek köl­csönös segítségnyújtása, kü­lönösen az ár- és belvíz­sújtotta gazdaságok segítése jelentősen hozzájárul a veszteségek mérsékléséhez, a munkák eredményességéhez. A baráti öszefogás jó példá­ja az immár hagyományos, kölcsönösen előnyös együtt­működés a szlovákiai gazda­ságokkal. A kormány kife­jezte meggyőződését, hogy a dolgozó kollektívák az eddi­giekhez hasonló összefogás­sal, szervezettséggel sikere­sen fejezik be a gabona be­takarítását. A Minisztertanács a Tu­dományos Minősítő Bizottság elnökét, titkárát és tagjait megbízatásuk lejártával, 1980. augusztus 31-ével — eredményes munkájuk elis­merése mellett — felmentet­te tisztségükből, s szeptem­ber 1-i hatállyal kinevezte a bizottság új tisztségviselőit és tagjait. Kevés papír jut vissza a gyárakba Válogatva, osztályozva értékesebb lenne Magyarország fában sze­gény ország, ezért fontos, hogy a papírfogyasztásban minél nagyobb mennyiség­ben hasznosítsanak „körfor­gásban” tartható papírhulla­dékot. A hasonló adottságú tőkés országok úgy oldották meg a rostalapanyag-ellátás gondját, hogy gyártmány­struktúrájukat papírhulladék befogadására alakították ki. Az NSZK-ban példád? az évi papírtermelés rostanyag­szükségletének 45—48 száza­lékát, Dániában pedig, 1977- ben, mintegy 65 százalékát, az úgynevezett visszaáramol­tatott papírhulladékból fe­dezték. Hazánkban ennek begyűj­tésével és forgalmazásával a MÉH foglalkozik. Mennyisé­ge 1970 és 1978 között na­gyon kedvezően, évi 104 ezer tonnáról 229 ezer tonnára nö­vekedett, miközben a papír­termelés csupán 65 százalék­kal nőtt. Így a rostanyag fel- használásában a papírhulla­dék aránya 44,4 százalékra emelkedett. (Érdekesség, hogy tíz esztendővel ezelőtt a visszagyűjtés mértéke alig haladta meg a 16 százalékot). Szolnokon a Keletmagyar­országi MÉH Vállalat papír­feldolgozó üzemében az idén az év első felében 5600 ton­na hulladékpapírt préseltek bálákba. A változás? Éven- ként mintegy 6 százalékkal nő a felvásárolt papír meny- nyisége. Ha valaki rendsze­resen ad el hulladékot a MÉH-nek, az megfigyelhette, hogy július elsejétől jobban jár, hiszen éppen a lakossá­gi papírgyűjtést elősegíten­dő: jelentősen emelték a fel­vásárlás! árakat. Igaz, mint az illetékesek elmondták, en­nek hatása még nagyon mér­sékelten jelentkezik. A MÉH több ezer partnerrel áll kap­csolatban, de nagyon kevés azoknak a száma, akik sze­lektálva, válogatva szállítják a hulladékot. Pedig ez lenne jó egyik vevőjének a Papír­ipari Vállalat szolnoki gyárá­nak is. • A szolnoki papírgyár éven­te 11—12 ezer tonna hulla­dékot vesz meg a termelés­hez. Érdekesség, hogy a nagyüzem mintegy 27 ezer tonnányi papírt gyárt a ti­zenkét hónap alatt. Megtud­tuk: igaz, több hulladékanya­got a termeléshez nem tud­na fogadni, de jelentősen se­gítenék az itt dolgozók mun­káját, ha tisztán, válogat­va — négy-ötféle csoport­ban — nem szemétként^ ér­kezne a gyárba a hulladék. Az adott termelési szerke­zet és termelési szint mellett a papírhulladék felhasználá­sának határt szab hazánkban az, hogy mintegy 80 száza­léka csak alacsony színvona­lon hasznosítható. A begyűj­tött papírhulladék összetéte­le báláról-bálára változik, meglehetősen nagy a papír- gyártás szempontjából ide­gen anyagok mennyisége. Ez azzal jár, hogy termelésnél csak kisebb mértékben lehet papírhulladékot adagolni, ez ugyanis a gyártandó papír minőségének rovására men­ne. Balatonkenesén, a „Sirály” Vas- és Műanyagfeldolgozó Szövetkezetben motorcsónaktesteket, evezős csónakokat, vadvizes és túrakajakokat, kenukat készítenek, amelyeket bel- és külföldöp értékesítenek. Képünkön: utolsó ellenőr­zés a motorcsónakon szállítás előtt Befejeződtek a magyar - iraki tárgyalások A magyar—iraki gazdasági együttműködési állandó ve­gyes bizottság augusztus 3— 6. között Budapesten tartot­ta 6. ülését. A két tárgyaló küldöttséget Marjai József miniszterelnök-helyettes, il­letve Hasszán Ali. az Iraki Köztársaság kereskedelmi minisztere, a Forradalmi Pa­rancsnokság Tanácsának tag­ja, a vegyes bizottság társ­elnökei vezették. Az ülésen áttekintették a két ország közötti gazdasági együttműködés helyzetét- Megelégedéssel állapították meg. hogy az 1977—1979. kö­zötti időszakban a kétoldalú árucsere-forgalom mintegy kétszeresére nőtt, értéke 1979-ben megközelítette a 300 millió d.ollárt. Az Iraki Köztársaság évek jóta ha­zánk legfontosabb gazdasági partnerei közé tartozik. A tárgyalások eredményei­ről a bizottság társelnökei jegyzőkönyvet írtak alá, amelyben meghatározták a gazdasági együttműködés to­vábbi bővítése • érdekében teendő intézkedéseket. A vegyes bizottság 6. ülé­se során írták alá az 1980— 1981. évekre szóló árucsere­forgalmi jegyzőkönyvet is, amely a forgalom további gyors növekedését irányoz­za elő. Az irata küldöttség teg­nap elutazott Budapestről. Az idén fogadják az első lakókat Egészségügyi gyermekotthon Karcagon A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága 1975 júliusában hozott határozatot egy két­százötven személyes gyer­mekintézmény megépítéséről, amely megoldja a testi-, il­letve szellemi fogyatékos gyermekek megbízható elhe­lyezését. Ilyen intézmény Szolnok megyében nem volt, A jászkiséri Lenin Termelőszövetkezet kertészetében 12 fóliasátorban termesztenek szegfűt. Naponta 9—10 ezer szálat szednek le, és ebből 6—7 ezer kerül a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Tsz és a környező falvak virágüzleteibe ezért a területileg illetékes debreceni egészségügyi gyer­mekotthonba irányították ed­dig a beteg gyermekeket. így viszont az igények csak egy részét lehetett kielégíteni, ezért vált szükségessé a Szolnok megyei gyermekott­hon létrehozása. Az építkezést 1976-ban kezdte meg az ÉPSZER Vál­lalat, és idén június végétől folyamatosan halad az épü­let műszaki átadása. A hat­vanmilliós beruházás teljes átadása után, várhatóan még ebben az évben, fogadhatják az első — körülbelül ötvén fős gyermekcsoportot, és azután folyamatosan á töb­bit. A gyermekotthonban szak­képzett egészségügyi dolgo­zók — orvosok, nővérek, gondozók — foglalkoznak a három-tizennyolc éves maga­tehetetlen, képezhetetlen szellemi fogyatékos gyerme­kekkel. A modern intézmény a karcagi kórház közvetlen szomszédságában áll, így a szükséges egészségügyi vizs-- gálatok, ellenőrzések a kór­házban elvégezhetők, a köz­vetlen orvosi felügyelet biz­tosított. A gondozottak teljes ellátásban — napi ötszöri étkezés, ruházat, egészség- ügyi gondozás, pedagógiai foglalkozás —- részesülnek. A tágas, világos tíz-tizen- két ágyas kórtermek kényel­mes elhelyezést nyújtanak. A konyha, a mosoda, a kar­bantartó helyiségek teljes egészében kielégítik az ott­hon igényeit. Az intézmény mellett a közeljövőben ..nő­vérszállás épül. Ára:1,20 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXI. évi. 185. Sióm, 1980. augusztus 8., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

Next

/
Thumbnails
Contents