Szolnok Megyei Néplap, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-07 / 184. szám

1980. augusztus 7. SZOLNOK MEGYEI N6>LAP 5 Szélesebb utak, új burkolattal Az Aszfaltútépítő Válla­lat szolnoki főépítésvezető- eége — miután a közműhá­lózat elkészült — ma kezd hozzá a megyeszékhelyen a Dózsa György út teljes fel­újításához. Először a sze­gélyezést végzik, azután be­tonoznák és aszfaltoznak. A Szolnok központjában levő utcát várhatóan még ebben a hónapban átadják a forga­lomnak. . A Lengyel légió útja is régen felújításra szorult, ezért a Dózsa György út el­készülte után ott kezdenek dolgozni az aszfaltútépítők. Jelenleg a Víz- és Csatorna­mű Vállalat fekteti le a víz­vezeték-hálózatot, és ameny- nyiben augusztus végéig el­készülnek, a főépítésvezető­ség új burkolattal látja el az utcát szeptember 30-ra. Ezzel együtt a megyei ta­nács épülete mögötti autó­parkolót is kicsinosítják és forgalomtechnikai lag bizton­ságosabbá teszik. A parkoló terveit — és ez követésre méltó — úgy készítették, hogy az ott terebélyesedő gesztenyefák sértetlenül ad­hatnak továbbra is árnyé­kot. Régi-óhajuk teljesül a Pa­pírgyár közelében lakó szol­nokiaknak azzal, hogy a Csáklya és a vele összefüg­gő Vágóhíd utcák új burko­latot kapnak, kiemelt szegé­lynek és a jelenleginél szé­lesebbek lesznek. A tervek szerint október 30-ra eltű­nik onnan a sártenger. A vállalat örményesi épí­tésvezetőségének szakembe­rei a 34-es úton, a Kende­res—Tiszafüred közötti sza­kaszon — Kunhegyes térsé­gében — harminc kilométe­ren burkolatszélesítést, asz­faltozást végeznek. A negy­venmillió forintba kerülő munkálatokkal szeptember közepére készülnek el. A Balaton vízháztartása Auguszus első napjaiban a melegre fordult időjárás tetemes vízmennyiséggel • apasztja a Balatont. A szak­emberek szerint a nyári me­leg papok átlagos párolgása meghaladja a négymillió köbmétert, de előfordul, hogy egyetlen napon több, mint ötmillió köbméterrel apad a tó vize. A számítások szerint ilyenkor naponta átlagosan egy centiméterrel csökken a tó vízsszintje. Az évi párol­gás három évtizedes átlag­ban eléri a háromszázhat­van millió köbmétert. Ennek ellenére nem kelet­kezik nagyobb zavar a tó vízháztartásában. A csapa­dék, valamint a Zala folyó és a beömlő patakok vize éves átlagban nagyjából ki­egyenlíti a párolgás okozta veszteséget, sőt ebből a mennyiségből jut a Sió fel­töltésére és öntözésre is. A nagyarányú vízforga­lomnak köszönhető, hogy a Balaton vize a nyár legme­legebb heteiben is friss és üdítő hatású. Cserkeszőlői „meie pillanatok A strandot kétezer, kétezerötszáz ember látogatja hétköznap, hétvégén öt-hatezer — nzs — .A kempingben maximum egy-két sátor­hely található A vendéglőben minden asztal foglalt Mit mutat a statisztika 7 Hazánkban csökkent a bűnözés Szigorúbb büntetést a visszaesőkkel szemben A Belügyminisztérium adatfeldolgozó csoportfőnök­sége és a Legfelsőhb Ügyész­ség Titkársága nemrégiben elkészítette a hazai bűnözés tavalyi helyzetéről szóló részletes tájékoztatót. Esze­rint az ismertté vált közvá-' das bűncselekmények száma tavaly 1978-hoz képest né­mileg — 1,3 százalékkal — csökkent. Magyarországon az elmúlt másfél évtizedben egyébként évi átlagban mint- . egy 120—130 ezer közvádas bűncselekményt derítettek fel a hatóságok. A számok jeleznek A tájékoztató adatait fel­használva vegyük ezúttal közelebbről szemügyre a bű­nözés területi megoszlását: Magyarországon • 1979-ben 125 267 közvádas bűncselek­mény vált ismertté. Ezek mintegy 27 százalékát a fő­városban és több mint 70 százalékát vidéken követték eL A bűnelkövetők lakóhely szerinti megoszlása: körül­belül 80 százalékuk vidéki, 20 százalékuk pedig buda­pesti. A számok azt jelzik, hogy igen sok vidéki lakos a fővárosban követ el kü­lönféle bűncselekményeket. De — kisebb mértékben —. igaz ennek a fordítottja is: nyaranta a kiránduló- és üdülőcentrumokban — főleg a Balatonnál — igen sok a fővárosi „illetőségű” bűnel­követő. Milyen helyet foglalnak el az egyes megyék az ország bűnözési „térképén”? Ezt természetesen igen sok té­nyező határozza meg. Példa­ként említhetjük a megyék területi adottságait, ipari vagy mezőgazdasági jellegét, a lakosság összetételét, ér­telmi színvonalának fejlett­ségét, életkörülményeit, a megyébe illetve a megyéből ingázók számát — és még hosszan sorolhatnánk. Mesz- szemenő következtetéseket tehát a bűnözési „rangsor­ból” nem szabad levonni. A számok mindenesetre jelez­nek valamit... Ami az abszolút rangsort illeti: 1979-ben Pest és Bor­sod megyében vált ismertté a legtöbb — csaknem tíz­ezer — közvádas bűncselek­mény. Ez azonban törvény- szerű is, hiszen ebben a lóét megyében laknak, dolgoznak a legtöbben. Ha a 10 ezer lakosra jutó közvádas bűn- cselekmények számát tekint­jük — ez már reálisabb ké­pet ad — a megyék „rang­sorában” Borsod rögtön a harmadik, Pest megye pe­dig a tizedik helyre esik vissza. Így a bűnözés „él­vonalába” Bács-Kiskun me­gye kerül, ahol tavaly tíz­ezer lakosra számítva 139 közvádas bűncselekmény vált ismertté. A második helyén Fejér megye áll, 123 bűncselekménnyel. Borsodot Győr-Sppron, Tolna- és So­mogy követi. (A somogyiak tehát, annak ellenére, hogy a Balaton déli partján igen­csak érezteti hatását bűnö­zési statisztikájukban, orszá­gosan egyre kedvezőbb hely­zetbe kerülnek: 1976 óta minden évben csökken az itt elkövetett bűncselekmények száma.) A bűnözési statisztika „kö­zépmezőnyében” foglal he­lyet Komárom, Veszprém, Csongrád, Pest, Nógrád és Vas megye. Ezekben a me­gyékben 10 ezer lakosra ál­talában száz ismertté vált közvádas bűncselekmény jut. Az elmúlt három-négy évet tekintve Komárom és Vas megyében némileg emelkedik. Nógrádban stag­nál, Veszprém és Csongrád megyében pedig csökken, le­felé mutat a bűnözés „láz- görbéje”. Pest megyében az 1977. évi jelentős csökkenést 1978-ban egy újabb emelke­dés, majd tavaly ismét né­mi csökkenés követte. Megnyugtatóan alacsony A megyék bűnözési „rang­sorában” a 13. helytől lefe­lé már a legkedvezőbb hely­zetben levő területek követ­keznek. Baranyában 1977 óta egyértelműen örvendete­sen csökkenő tendenciát je­lez a bűnözés grafikonja. Hasonló tendencia érvénye­sül a 14. helyen álló Hajdú- Biharban is. Békés megye következik ezután, ahol tíz­ezer lakosra 91 közvádas bűncselekmény jut: ez is jó­val kedvezőbb már az orszá­gos átlagnál. 1975 óta itt is csak az 1978-as évben szö­kött fel a bűnözés grafikon­ja, tavaly már ismét a ko­rábbi években megszökött megnyugtatóan alacsony bűncselekmény-számot tük­rözte. Zalában 1977 óta vi­szont egyenletesen emelke­dő tendencia mutatkozik, bár a megye helyzete még ezzel együtt is kedvező. A három „sereghajtó” me­gye Szabolcs-Szatmár; Szol­nok és Heves: ezek az or­szág bűnügyileg legkevésbé „fertőzött” területei. Külö­nösen a hevesiek statiszti­kája imponáló: tízezer la­kosra a megyében mind­össze 67 közvádas bűncse­lekmény jut. (Csak emlékez­tetőként: Bács-Kiskunban több mint duplája 139.) 1978-hoz képest tavaly He­vesben tovább javult a hely­zet: a megyében 1975 óta a legkevesebb, összesen 2358 közvádas bűncselekmény vált ismertté 1979-ben. Röviden érdemes — és ta­lán tanulságos — áttekinte­ni azt is, hogy az egyes fon­tosabb bűncselekmény típu­soknál mit mutat az ország bűnözési tékrépe: A tízezer lakosra jutó, vagyon elleni, bűncselek­mények gyakorisága a leg­nagyobb Fejér (73,1), Bács (73,1), Borsod (66,7). Veszp­rém. (60,1) és Hajdú (60) me­gyékben, a legalacsonyabb pedig Hevesben (35,7), Nóg­rádban (45) és Vasban (46,7). A társadalmi tulajdon el­leni bűncselekmények gya­korisági mutatója a .legma­gasabb Fejér (25,4), Bács- Kiskun (24,6) és Borsod (23,8) megyékben, míg a legalacsonyabb Hevesben (14,7), Szabolcsban (16,8) és Zalában (ugyancsak 16,8). A személyek javai elleni bűnözés a statisztikák sze­rint a legkedvezőtlenebbül Bács-Kiskun, Fejér és Bor­sod, a legkedvezőbben pedig Heves, Nógrád és Szolnok megyékben alakult ki. Ami az erőszakos és ga­rázda jellegű cselekménye­ket illeti, figyelmet érdemel, hogy ezek a közvéleményt különösen felháborító esetek Borsodban Győr-Sopronhoz képest több mint kétszeres gyakorisággal fordulnak elő. De magas az arányuk Ko­márom és Pest megyében is. Tízezer lakosra számítva a legtöbb közlekedési bűn- cselekmény Somogybán (lám, itt is érezhető a balatoni idegenforgalom hatása). Tol­nában és Bácsban, a legke­vesebb Hajdú. Heves és Vas megyében fordult elő. Több lett a büntetett előéletű A bűncselekmények után említsünk meg néhány szót azok elkövetőiről. Ugyan­csak tízezer lakosra számít­va a legtöbb bűnelkövető Borsod és Pest. a legkeve­sebb pedig Vas, Heves és Győr-Sopron megye terüle­tén lakik. A vagyon elleni bűncselekményeket elkövető személyek úgynevezett gya­korisági mutatója országo­san csökkent, ugyanakkor azonban Hajdú-Bihar. Szol­nok, Győr-Sopron és Zala megyékben emelkedett. Elgondolkodtató tény, hogy évről évre növekszik a bűn- cselekmények elkövetői kö­zött a már büntetett előéletű személyek száma. Az összes bűnelkövetőkön belüli rész­arányuk Bács-Kiskun és Ba­ranya megyében a legmaga­sabb: csaknem eléri a negy­ven százalékot. Ez azt bizo­nyítja, hogy velük szemben a korábban kiszabott bünte­tés nem volt elég hatékony, a hasonló esetek megelőzé­se érdekében a hatóságok még szigorúbb fellépésére D. A. N agyon szeretem Ti­bit, féléve elmúlt, hogy együtt járunk, de pokolian megharagudtam rá! A parkban, a lócán ülve vitatkoztunk és úgy a com­bomba csípett, hogy még ma is meglátszik a két ujja he­lye! Pedig tudja a tökéletlen, hogy nékem a testemmel anyunak is el kell számol­nom. Hétvégén, ha zuhanyo­zom, bejön, megnéz magá­nak, kapok egy puszit az ar­comra, és így dicsér: nagyon szép vagy kislányom, vigyázz magadra! Vigyázok is, bár még csak 17 múltam, de még most se tudom, hogyan iga­zoljam ezt a terepszínű kék foltot. Ráadásul ez az ütődött a keresztanyuhoz az úristen­nek nem akar feljönni'. Pedig régen ígérem, hogy bemuta­tom. Klassz fej a kereszt­anyu. ötvenhat éves, nyug­díjas, keresztapuval él. Ve­le bármit, de bármit megbe­szélhetek. Örökösen árul: hol ezt, hol azt a fiút kötö- geti. Mindenkinek iparkodó lányként dicsér: ilyen szor­gos, olyan igyekvő vagyok, ennyire spórolós, annyira munkás. Bár őszintén szólva az a valóság, igazából csak a kerti munkát imádom, a mosogatástól, főzéstől viszont borsózik a hátam. Tudom, ezt is meg kell tanulnom, ha tet­szik, ha nem, és meg is fo­gom. Ha másért nem, Tibi kedvéért. Most azonban ször­nyen begurultam rá, és elza­vartam: egy hétig ne 'is lás­salak, ne gyere hozzánk, meg se ismerlek, mehetsz vissza a drágalátos Irénkéhez. Ö úgy ragad még most is rád, mint rozsda a drótra — ki­abáltam és elrohantam. Ott­hagyva Tibit a pádon, aki annyit se mondott, befelleg­zett. Megtöröltem a szemem, és becsengettem keresztanyu­hoz. Szerencsére nem vette észre a könnyeket, és pár perc múlva már vidáman trécseltünk. Eldöntöttük, ki­megyünk a bereki strandra. Szombat volt, szép idő, a bi­kinim nálam: miért ne. Felmálháztuk magunkat, és irány a főtéri buszmegál­ló. Sűrűn indulnak a járatok, nem féltünk, hogy lemara­dunk. Ott meg majd sószo­borrá meredtem: hát ez a drágalátos is ott tolakszik! Addig sündörög, hogy élőt­A TARTÓZKODÓ KERESZTLÁNY tünk száll fel. Ledobja ma­gát az ülésre, viszont nekünk már csak állóhely jut. Egy­szerre feláll, odalép a csi­bész a keresztanyuhoz, rávi­csorítja a harminckettőt, és negédesen szól, mért dumál­ni tud, színigaz — Tessék le­ülni, asszonyom! Így köny- nyebb az utazás. Kereszt­anyu hálálkodik, bizony ke­vés a hasonló udvarias fia­talember, mondja, amit ez a rohadt csipkedő újabb tá­nyérnyi mosollyal viszonoz. Beszélgetni kezdenek, én meg a Néma Leventét játszom, és forrok a dühtől. Szerencsére a fürdőben el­váltak útjaink. Mi a gyógy­medencébe telepedtünk le, mert keresztanyunak négy éve fájnak az ízületei. Jó ne­gyedóra múlva nem odalo- pódzik a szemét! Engem ész­re se vesz, hanem beül ket­tőnk közé, és ártatlanul rá­mereszti keresztanyura a két nefelejcset. — Asszonyom, a másik ol­dalra tessék ülni. Ott jön be a víz, azt mondják a benn­fentesek, ott még hatéko­nyabb a kúra. Keresztanyu áradozik, ol- vadozik, ez a gaz még a kö­nyökét is megfogja, segít ne­ki átlábalni. Azután leül új­ra közénk. — Látom fiatalember, ma­ga igazi nevelést hozott ha­zulról. Mi a foglalkozása? — Üzemmérnök vagyok. — Ah! — ájul el kishíján keresztanyu. — Boldog lehet az a lány, akinek maga ud­varol! — nézi a gazember dagadó izmait, bronzosra sült bőrét. — Ugyan, ne tessék mon­dani ! Fél éve járok egy lány­nyal, de sok bajom van ve­le. Nyafka, nem szereti a há­zimunkát, sértődékeny. — Hagyja ott! — reagál gyorsan keresztanyu. Ennyi szemétséget nem bí­rok ki, a víz alatt belerúgok a lábába. Keresztanyu hápog. — Kislányom, kisül a sze­mem a szégyentől! Mit csi­nálsz a fiatalemberrel? Nem szoktad te ezt! A jómadár kegyesen mo­solyog. — Tessék hagyni, ilyenek ezek a mai fiatal nők. Kevés közöttük a tartózkodó. — Az én keresztlányom so­hasem volt ilyen. Nem ér­tem, nem tudom, mi üthe­tett belé! — hitetlenkedik. Sírni lenne kedvem, elfor­dulok. Legszívesebben meg­ölném a szemetet! Ök meg tereferélnek a befőttről, az elromlott villanyról, sőt még ez a nagy dumás azt is meg­ígéri, elmegy keresztanyuhoz, megjavítja a kapcsolót. Rövidesen eltűnik, és messziről látom, a drágalá­tos Irénkéje csimpaszkodik rá. A fürdőruhája két pertli, és csak úgy tologatja elébe, oldalához, karjához a sok csupasz látnivalót. Nem mon­dom, nagyon csinos, de azért egy nő legyen tartózkodó. Megállj, te arcátlan! Majd még számolunk egy hét után — komorodom el! Igaz, hogy én ajánlottam, de mit tud­tam én, hogy ez a cafka is kint lesz. Délután van képe odajönni hozzánk, és elbúcsúzik. — Kézcsokolom asszonyom, örülök, hogy megismertem. Ha hazafelé igyekeznek, a tábla mellé tessék állni, mert temérdek lesz az utas! F elém meg csak bic­cent. — Óh, de ara­nyos fiú maga. Ugye felkeres majd? — Talán! — vicsorogja akár az érett tök, és határo­zott, kemény léptekkel megy a kijárat felé az arcátlan. Keresztanyu fátyolos tekin­tettel nézi, ameddig látja, és merengve megszólal. — Nem értelek, Márti. Te miért nem tudsz egy ilyen fiút kifogni? D. Szabó Miklós

Next

/
Thumbnails
Contents