Szolnok Megyei Néplap, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-06 / 183. szám

1980. augusztus 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A somoskői Nyá­ri tárlatok sorozat, ban szombaton nyílt meg Kántor Sándor Kossuth- díjas karcagi faze­kasmester kiál­lítása Somoskön. A tárlat ebben a hónapban tekint­hető meg Fotó: Kovács István V.N.H.M. A filmvászonról világszer­te ismert Hernádi—Jancsó szerzőpáros együttes szerep­lése a Gyulai Várszínpadon az idei szezon — immár a 17. — szenzációja. Miért az? Elsősobran azért, mert nem szokványos színiházi élményt nyújt. Jancsó Miklós, aki eredetileg színházi rendező szeretett volna lenni, Gyu­lán is folytatja a 25. szín­házban, illetve a Népszín­házban elkezdett, sajátos műfajú, színházi kísérleteit. A hepeningnek, a kabaré­nak, a direkt agitációs for­máknak speciális ötvözetéről van szó. A V. N. H. M„ vagyis Vitéz Nagybányai Horthy Miklós élettörténete ürügyén a szörnyek évadjá­ról szóló történelmi példá­zat, a diktátorképző iskola szörnyszülött növendékeinek groteszk panoptikuma, amely egy remek, agyat fris­sítő, a befogadóképességet fokozó, a mulatságot, és a horrort hideg-meleg módjá­ra váltogató színházi zuhany élményével hat — voltakép­pen a fasiszta uralmi rend­Hernádi Gyula új műve a Gyulai Várszínpadon szerek, módszerek és embe­rek revüszerűen megjelení­tett természetrajzát adja. Hernádi meggyőződése ugyanis az, hogy amint ko­rábban a mitológia, vagyis az istenekről1, vagy isteni eredetű hősökről szóló elbe­szélő hagyomány, kimeríthe­tetlen kincsesbánya volt az elmúlt századok íróinak, ugyanúgy nekünk a törté­nelem — és elsősorban a közelmúlt történelme — kí­nál mitológiai értékű figu­rákat. Ezek a figurák közis­mertek, a nézőben nagyjá­ból hasonló képzeteket kel­tenek, ők legújábbkori mito­lógiánk alkotóelemei. Her­nádi Gyula története ugyan I. Károly, illetve Cromwell Angliájában indul — utalva ezzel arra, hogy a burzsoá­zia uralmi módszerei eleve magukban rejlik a fasizáló- dás tendenciáját — hama­rosan azonban Horthy ken- deresi birtokán találjuk ma­gunkat. ahova a magyar dik­tátor meghívta Hitlert, Mus­solinit és Lindberghet, hogy megtanítsa őket a fasiszta diktátorság mesterségére. Azonban hiába rendez be számukra arisztokrata bor­délyt, hiába tanítgatják őket válogatott leányzók — szintén egy szömymitológia hősei — nem tudják megva­lósítani Horthy világuralmi terveit, talán mert „még nem jött el a mi időnk” — mondják. A mű rezonőr sze­repét — ragyogó és hálá­san kiaknázható ötletként — Lehár Ferenc és Charlie Chaplin töltik be, akik szel­lemesen és frappánsan értel­mezik és összefűzik a ször­nyek évadjának jeleneteit, s a kavargó világtörténelmi revüiben a korhangulat fel­idézésében és a történések kommentálásában egyaránt döntő szerepet vállalnák. Ig- Lódi István és Maros Gábor nagy élvezettel . játssza a szerepet, de ugyanez mond­ható a Horthyt alakító Már­kus Lászlóról, és a gnóm- Hitler fiókát felejthetetLenül karikírozó Madaras József­ről. Pálréti Ágoston JÖVŐRE ÁTADJÁK Bartók­emlékmúzeumot rendeznek be Bartók Béla életének és művészi munkásságának nagy értékű emlékei: könyv­tára,, kéziratai, személyes használati tárgyai, az őt kö­rülvevő bútorok — köztük saját gyűjtésű népi hangsze­rei és bútorai — is helyt kap­nak 'abban az emlékházban, melyet a művész utolsó ma­gyarországi otthonából alakí­tanak ki. Már végéhez közelednek az építészeti munkálatok, a II. kerületi Csalán utcai villán, s a tervek szerint ez év vé­gén megkezdődhet a zeneköl­tőnk leghosszabb ideig — 1932-től 1940-ig otthont adó ház - berendezésének korhű visszaállítása. A háromszintes épület leg­felső emeletén kiállítóterem kap helyet, s ezen a szinten rendezik be — a hozzátarto­zók: Pásztory Ditta és ifjabb Bartók Béla elmondása alap­ján — a művész dolgozószo­báját is. Az épület első emeletén koncerttermet alakítanak ki a tervezők. A mintegy 80 em­ber befogadására, tehát ka­marajellegű hangversenyek megtartására alkalmas te­remben Bartók-koncerteken kívül ifjúsági, illetve egyéb közművelődési zenei progra­mot és előadást szerveznek majd. A kialakítandó múzeum- épületet a művész születésé­nek 100. évfordulója alkal­mából, 1981. márciusában ad­ják át a közönségnek. „ Főhadiszállás " a műjégpálya mellet (Tudósítónktól.) Tarzan, Sas, Pingvin, Musz­táng; Lúdas Ma­tyi, Mézga na­gyon jól megfér­tek egymás mel­lett két hétig. A felsorolt neveket demokratikus sza­vazással válasz­tották maguknak a 12—15 gyerek­ből álló őrsök. Június 30-án harmadik éve nyitotta meg ka­puját a hűtőgép- gyári gyermektá­bor. A tanítóképző főiskola szünidős diákjai, a holnap általános iskolai nevelői az évek óta meglevő szo­cialista szerződés értelmében vál­lalják a szaksze­rű felügyeletet A táborparancs­noknak (és vala-, mennyi résztvevő­nek) az idén leg­több gondot a szeszélyes időjá­rás okozta. Gyak­ran kellett vál­toztatni a prog­ramot, és a strand érthetően az olimpia jelké­pét, a Misa mackót örökí­tették meg. A jó hangulat, a jó ellátás, a játékos ta­nulás jellemzi az idén is a Hűtőgépgyár gyermektábo­rát. A főhadiszállás most is a műjégpályához kapcsoló­dó épületekben van, de min­den létesítmény ajtaja nyit­va várta és várja augusztus végén a vakációzó gyereke­ket. kínálta lehetőségeket se si­került teljesen kihasználni. Az eső okozta bezártság se volt unalmas. Játék, dal­tanulás, olimpiai vetélkedők szerepeltek a műsoron. A gyár Munkás és Ifjúsági Há­zában minden turnus báb­műsorban gyönyörködhet. Rendeztek számháborút, asz­tal trajz-versenyt is. A sport- csarnok környékét benépe­sítették a mesefigurák, a gyermeki fantázia gazdagsá­gára jellemzően. Legtöbben. Hangversenyek felnőtteknek, diákoknak Az új zenei évad műsorterve Zenei csemegéket, neves előadókat ígér az Országos Filharmónia bérleti hang­versenysorozata az 1980—81- es évadra Szolnok megyében. Október 20-án a Megyei Művelődési és Ifjúsági Köz­pontban a Belgrádi szimfo­nikus zenekar hangversenye nyitja meg az évadot. Ezt követően a Magyar Állami Hangversenyzenekar ad mű­sort Debussy, Honegger és Ravel szerzeményeiből Mi­hály András vezényletével. Decemberben a Szolnoki szimfonikus zenekar „Ro­mantikus operaest” című műsorára várják a zene ba­rátait. Az esten a Magyar Állami Operaház énekmű­vészei működnek közre. A Budapesti MÁV Szimfoniku­sok januárban vendégszere­peinek Szolnokon. Bartók Hegedűversenyét és Concer- tóját adják elő. A műsorban szólót játszik Kovács Dénes. A Moszkvai Vonósnégyes március 5-én mutatja be Haydn, Prokofjev, Schubert, szerzeményeiből álló műso­rát a szolnoki közönségnek. A Magyar Kamarazenekar — amelynek hangverseny- mestere Tátrai Vilmos — pe. dig március végén lép pódi­umra a megyeszékhelyen. Műsorukban Szabó Csilla működik közre. A Debrece­ni MÁV Filharmonikus Ze­nekar és a Kodály-kórus vendégszereplésére április 27-én kerül sor. A Bartók Béla műveiből összeállított hangversenyen többek között Gregor József énekel. Az év­adot májusban Kocsis Zol­tán és Ránki Dezső kétzon- gorás hangversenye zárja. Jászberényben négy jelen­tősebb hangversenyt tarta­nak az új évadban. A zene­iskola nagytermében rende­zik meg Falvay Sándor zon­gora-, Onczay Csaba és Ra- dos Ferenc szonáta-, Faragó Laura és Béres Ferenc dal­estjét, - valamint Kovács Dénes, Németh Géza és Banda Ede Beethoven mű­veiből összeállított hangver­senyét. Karcagon, a Déryné Mű­velődési Központban a Moszkvai Kamarazenekar, a Debreceni MÁV Filharmo­nikus Zenekar, valamint Szenthelyi Miklós és Szent­helyi Judit vendégszerepei. Az Országos Filharmónia bérletsorozatában az általá­nos iskolásoknak tizenöt elő­adást tartanak az új évad­ban, a megye községeiben, városaiban. A diákok a Szol­noki Szimfonikusok, a Szol­noki Fúvósötös és a Bartók Béla kamarakórus műsora mellett — amelyben a Ma­gyar Rézfúvósnégyes mű­ködik közre — megnézhetik meghallgathatják a Budapest Táncegyüttes és a Bakfark Együttes előadását is. A ta­valyi nagy sikerű Háry Já­nos bemutató mintájára a Budapest Táncegyüttes mű­sorára, amelynek címe „Ba­rangolás a népzene és a nép­tánc világában” ugyancsak a szolnoki sportcsarnokban kerül sor, ahol egyidejűleg több száz általános, közép- iskolás és szakmunkástanuló „aktív közreműködője” a hangversenynek. A középiskolásoknak az Ars Renata együttes, a Szol­noki szimfonikus zenekar műsorából válogattak az új évadban; március 9-én és 10- pedig Bartók emlékhangver­seny szerepel a nekik szóló bérletsorozatban. A megye szakmunkástanu­lói számára a Szolnoki szim­fonikusok, a Bartók Béla kamarakórus, és a Benkó Dixiland ad külön műsort. Tanácsházából könyvtár Társadalmi segítséggel megvalósulhat Néhány héttel az épülő, új tanácsháza átadása előtt Jászapátiban már készen vannak a régi épület átalakí­tásának kiviteli tervei. A nagyközségi tanács mostani helyén a felnőtt- és a gyér-, mekkönyvtár kap majd az eddiginél méltóbb otthont. Vége lenne a zsúfoltságnak Az átadást követő költözés a könyvtár régi gondját szüntetheti meg. Mostani he­lyén ugyanis — az előirt 462 négyzetméter alapterület he­lyett 125 négyzetméteren — a zsúfoltság, a megfelelő ol­vasótermek, a raktározási le­hetőségek hiánya nehezíti működését több mint 30 esz­tendeje. Az új közművelődési intéz­mény kialakításának terve­zésénél figyelembe vették a járási hivatal, a járási-váro­si könyvtár szakembereinek reális, a könyvtár eredmé­nyes munkáját hosszútávon megalapozó javaslatait a ter­vezők. Az új könyvtár egy szabadpolcos kölcsönzőhelyi­ségből, a hozzátartozó olva­sóteremből, önálló helyiségű gyermekkönyvtárból és gyer­mek olvasóteremből áll majd. Épül ezen kívül a könyvtár­ban már meghonosodott kas- csoportos munkát segítő klubszoba és egy „stúdióhe­lyiség” a zenei részlegnek. Kevés a pénz Az előzetes számítások sze­rint a tanács költségvetési üzemének kivitelezésében tervezett átalakítás 800 ezer forintba kerül. A költségek fedezéséhez számításba vették a helyi tanács anyagi hozzá­járulása mellett a központi támogatást, a gazdasági szer­vek és a munkahelyi kollek­tívák segítségét is. ígéretesek az új könyvtár építését látszólag „simán” elősegítő tervek. A napokban megtartott egyeztetések során azonban ismertté vált, hogy központi támogatásra nem le­het számítani. Marad a nagyközségi ta­nács pénze, a gazdasági szer­vek várható támogatása és a munkahelyi kollektívák tár­sadalmi munkája. Az első nem sok. A tanács fejlesztési alapjából és a közművelődé­si alapból összesen 200 ezer forint jut erre a célra. A tervezettnél is nagyobb szükség van tehát az össze­fogásra, az üzemek, az intéz­mények, a szocialista brigá­dok és a lakosok segítségé­re. A brigádok naplóiban a fontos vállalások között sze­repel az olvasás, az irodalmi ismeretek gyarapítása. Most sokat lehetnek azért, hogy megfelelő feltételeket teremt­senek vállalásuk teljesítésé­hez. Ami megfizethetetlen Egy-egy asztalos, lakatos vagy kőműves brigád társa­dalmi munkában nyújtott se­gítsége „megfizethetetlen”, akárcsak az ipari üzemek, szövetkezetek anyagi hozzá­járulása. Valamennyien so­kat tehetnek azért, hogy Jászapátiban is megfelelő, az eddiginél méltóbb otthont kapjon a könyv. — illés — 4x4 forduló I Vidiások az „iskola­padban” A Vidia Vas- és Műszaki Kereskedelmi Vállalat szol­noki kirendeltségén a napok­ban értékelték az 1979-80- as oktatási év tapasztalatait. Az elmúlt tanévben a dolgo­zók közül ketten felsőfokú tanintézetben, tízen középis­kolában tanultak. Különböző szakmai tanfolyamokon tízen bővítették ismereteiket, és szereztek oklevelet. Sikeresen fejeződött be a tömegpolitikai oktatás is. Ezt a tényt az adatok is bizonyít­ják: a párt- és a KlSZ-szer- vezet által rendezett foglal­kozásokon negyvenkilencen, a szakszervezeti tanfolyamo­kon hatvanegyen vettek részt. Az új 1980—81-es ok­tatási évben a tavalyihoz ha­sonló létszámban képezik magukat a szolnoki kiren­deltség dolgozói. A KÖTIVIZIG gépüzemé­ben nagy sikere van a KISZ által szervezett, 4x4 fordulós kulturális vetélkedőnek. Az első négy forduló már lezaj­lott, 17 szocialista brigád részvételével. Az irodalmi A Festetics György által 1797-ben alapított, a világ első rendszeres mezőgazda­sági főiskolája, a Georgikon emlékére augusztus 5—16. között ismét megrendezik a Georgikon nyári egyetemet. A tegnap kezdődött kurzuson 4 országból, Lengyelország­ból, az NDK-ból, Hollandiá­ból és a Német Szövetségi Köztársaságból érkeztek köz­gazdászok, kultúrmérnökök. kérdések után — a szellemi totószelvényeket most poli­tikai témakörből állították össze a szervezők, majd munkavédelmi és sportkér­désekre felelnek írásban a versenyző brigádok. A hallgatóság a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem szakoktatóinak és más gya­korlati szakemberek előadá­sai alapján továbbá, — szak­mai kirándulásokon — is­merkedik a magyar gazdasá­gi élettel. A bevezető elő­adáson Kardos Zoltán, az egyetem mezőgazdaságtudo­mányi karának dékánja Ma­gyarország 35 évéről adott áttekintést. Keszthelyen Georgikon nyári egyetem

Next

/
Thumbnails
Contents