Szolnok Megyei Néplap, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-06 / 183. szám
1980. augusztus 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 r ARATASI KRÓNIKA Látástól vakulásig Hajnal van, háromnegyed öt. Ács Mihály villanyszerelő most ébred, készülődik. öt órakor már mindenki talpon van, akinek köze van az aratáshoz. Puskás György túrke- vei portáján követelőzik a két hasas disznó és a tizenhat süldő. A huszonhat éves géplakatos^ Fábián László is a háztáji jószágok között Berénykedik. Szegedi József traktoros szintén eteti a tehenet, sertést. Fél hat. Ács Mihály felszáll Mezőtúron az autóbuszra, amelyik elindul Túr- > keve felé. Szegedi József Mezőtúr mellett, a villany- telep mögötti tanyában felül a Riga kismotorra, Túrkeve felé fordul. Ekkor már kint van az Ács tanyában Liptay Elek, a szárítóüzem huszonöt esztendős vezetője. Túrkevéről autóbusz hozza az embereket. Kerékpárján megérkezik • a tizenöt éves Gyarmati Judit is. Hat óra van: váltás. Túnkevén, a Vörös Csillag Tsz központjába megérkezik a keürietvezető, Ladányi Péter: gyors megbeszélés az osztályvezetőnél. Fél hét. A fiatal kerületvezető már az Áos majorban van, az éjszakai műszak munkáját, teljesítményét vizsgálgatja. Ekkor Gyarmati Judit már javában sepri a betonon szétszóródot gabonát. egy szem se menjen kárba. Jól áll a kezében a seprű. „Jármű vagy munkaeszköz?” — kérdezzük. ' Nevet, boszorkányosán vág az esze. Az oldalán Sokol rádió szól. pampam, pampám, dübörög a dob, amit csak a sietősen elhaladó traktorok zúgása nyom el. A pótkocsikról már zuhog is a búza. a huszonkét éves Szegedi József ül az MTZ fülkéjében, nekiáll a géppel a búzahegynek, a homlokrakodóval pakolja a terményt a betárolóba. Liptay Elek méri a búza nedvességtartalmát és fajsúlyát, ehhez igazítja a gzárító teljesítményét, hőfokát. Ács Mihály villanyszerelő magyarázza a búza útját. :„A betárolóból megy a tisztítóba, ez az előtisztítás, innen a nagy felvonóba kelői, ami felviszi a magot a szárító toronyba, innen megy az utótisztítóba, onnan a felvonóra, majd a tranzitba, ebből szállítják el”. Liptai Elek mutatja. „Ebből a szemetes, nedves búzából kell nekünk jó minőségű terményt csinálnunk. Mi már úgy adjuk át a búzát a GMV-nek, hogy nekik nem kell tisztítani. A tranzittartályunkból közvetlenül a gabonaforgalmi raktárába szállítják a magot.” Hét óra. Ladányi Péter a gépparkhoz megy, megbeszélik a napi munkát, az esetleges programváltozásokat. Utána visszamegy a magtárhoz, az előző napi munkáról készült jelentést viszi a központba. Ekkor nyolcat mutat az óra. „Ilyen aratás se volt még” — mondja a kerületvezető. „A búza érett, a szalmája zöld. Keserves a kombájno- sok élete”. Ezzel nyakába veszi a határt: huszonhat kombájn vágja a búzát a kerületben, több mint 2 ezer hektárról. Emelkedik a nap az égen. melegszik az idő. A határból megérkeznek az első búzaszállítmányok, ezt már ma aratták. Az Ács major bejáratánál megállnak a traktorok, mázsálás következik. A mérleget Kornis Sándor kezeli. Szabó Istvánné a szállítójegyeket ellenőrzi. Mintát vesznek a szállítmányból, vizsgálgatják. Elmegy a traktor a szárítóba, de máris a mázsára áll a következő. „Látom, haladnak”. „Ha az idő engedi...” — bólint a traktoros. „Én 1954-ben arattam először” — mondja Szabó Istvánné. „Markot vertem. Kaszás után. Tizenhat esztendős voltam. Akkor nem volt nehéz, nem éreztem. Most már ez a könnyebb munka is nehezebb: a szívemmel vagyok beteg.” A traktor felberreg, indul a szárítóhoz. „Minden rendben?” „Minden” — feleli Fábián László. Mi javítottuk ki a szárítót tavasszal: hiba miatt még nem keleti leállnunk. Megyünk még vasárnap is. Éjszaka is.” „Mikor éjszakás, nappal tud aludni?” „Délelőtt hunyok egy kicsit, utána megyek kapálni. Van egy hold háztáji sen morog, Puskás György int: „.Megindifl ez a szárító még nyár elején a repcével, aztán jön áz árpa, a búza. a napraforgó, a kukorica. Nincs megállás. Ha nagyon jó száraz idő van, úgy november tizedikére végzünk. Ha sok az eső, még Erzsébet napkor is itt vagyunk. De most még jó is! A búza. Majd a tengeriszezon lesz a hosszú! A hidegben!” Egyik traktor jön a másik után, ömlik a búzahegy, amelynek a tetején verebek rajcsúroznak. Szegedi József a homlokrakodóval nem győzi egyedül, már másik gép is dolgozik. Por kavarog a levegőben, izzadnak az emberek. Ladányi Péter ellenőrizte a szántást, a terepjáró gépkocsival a lucernaszéna kaz- lazásához siet. Mindjárt hat óra. Az Ács majorba megérkeznek az éjszakások. Liptay Elek ellenőrzi a váltást. „Hánykor jár le a munkaideje?” — kérdezem a szárító üzemvezetőjét. Egyik traktor jön a másik után, ömlik a búzahegy Nehéz a zsák, de gabonával van tele A seprő jármű vagy munkaeszköz? földem: paprika, bab. Azt is meg kell művelni. A feleségem varrónő, de most gyesen van, leköti a két gyerek. Nincs mese, nyáron hajtani kell. a szórakozást ki lehet húzni. Majd télen lesz egy kis szusz.” Ladányi Péter már a fajtaborsó rendrevágását ellenőrzi, aztán indul a gyepszé- nakazlazást, -szállítást megnézni —■' innen huszonhárom kilométerre. A fejünk búbját perzseli a nap. A szárító egyenlete„Hatkor”. Gyarmati Judit ül a bringán, boszorkányos gyorsasággal teker Túrkeve felé. „Randi?” „Tegnap bezsúfoltuk, megnéztük moziban az Oniba- bát. De mostanában nem túlozzuk el.” Szegedi József felpattan a Rigára, Mezőtúr felé kanyarodik. Puskás György a kerékpárját tekeri: Túrkevére igyekszik. Ács Mihály gondolkodik egy kicsit, aztán autóbuszra száll — Túrkeve felé. Szabó Istvánné még mindig a szállítój egyeket ellenőrzi. Kornis Sándornak a mázsával van dolga: egyre jönnek a traktorok a búzával. Fél hét. Liptay Elek a szárítónál dolgozik, probléma van a rostával, segít szerelni. Gyarmati Judit most csobban a kádba. Puskás György már otthon van, heréért indul. Fábián László az állatokat eteti. Szabó Istvánné egy alkalmi fuvarral hazaindul. Gyarmati Judit a keresztfiával, a négyéves Ferikével játszik. Puskás György az állatait eteti: ,,ök az elsők”. Aztán a gazda is ehet. Ács Mihály meszel: „Vettünk egy régi házat, azt tatarozom. Meló után itt szoktam még dolgozni. Mostanában szeretnénk beköltözni. Átjövünk Mezőtúrról Keviibe”. Ladányi Péter most ér haza, megnézi hogyan alszanak a gyerekei. Kornis Sándor elé most teszi az édesanyja a vacsorát. Negyed tíz. Ács Mihály felül az autóbuszra, indul Mezőtúrra. Hosszú, hosszú az út hazáig és álomba ringat a busz. (Folytatjuk.) Körmendi Lajos Fotó: T. Katona László Gazdaságunk az év derekán a gyakorSok évtizedes latban igazolódott tapasztalat, hogy a gazdálkodás első félévi adatai, kiegészítve egyéb információkkal — például az ipar rendelés- állományával, a pénzügyi helyzet jellemzőivel, a mező- gazdasági termés-prognózisokkal — a gazdasági folyamatok második félévi alakulását is előrevetítik, lehetővé teszije, hogy a népgazdasági terv megvalósulására, a teljesítés mértékére következtessünk. Az első félévi gazdálkodást két tendencia érvényesülése jellemezte. A pozitív irányú abban nyilvánult meg, hogy a terv első számú gazdaság- politikai célja, a külgazdasági egyensúly javítása hónap- ról-hónapra s a félév egészében a tervezettnél is kedvezőbben alakult. Megtörtént az, amire rég volt példa: egy rövid időszakon belül — az I. negyedévben — szerény mértékű, inkább csak jelképes, aktívum is létrejött a nem_ rubel elszámolású kereskedelem egyenlegében. Ez ugyan a későbbiek során eltűnt, de a június 30-i mérleghelyzet is sokkalta jobb a reméltnél és a tervezettnél, a passzívum mértéke, összege rendkívül alacsony. Van azonban ennek a kedvező mérleg-helyzetnek, a külgazdasági egyensúly javításában elért eredménynek egy olyan negatív vonása is, amelyet más körülmények között hajlandók lennénk „szépséghibának” tekinteni, jelen esetben azonban nem, mert a belgazdasági folyamatokhoz kapcsolódik. Az idei népgazdasági terv a külgazdasági egyensúly javítását arra építi, hogy a nem rubel ’elszámolású import néhány százalékkal csökken, a kivitelé pedig igen erőteljesen, legalább 10—H százalékkal növekszik. Az első' félévi egyenleg-helyzetre ezek az összetevők a tervezettől eltérően hatottak, a kivitel kisebb mértékben csökkent. Márpedig nyilvánvaló, hogy az egyensúlyi helyzet biztonságosan és folyamatosan csak az export dinamikus növelésével javítható. Az első félévi gazdálkodás negatív jellegű tendenciája, a belgazdasági folyamatokban, a termelésben mutatkozott. Az építőipari termelés kisebb mértékű csökkenése még összhangban van a tervvel, amely ezt a beruházások mérséklésével párhuzamosan számításba vette, előirányozta. A^z ipari termelés csökkenése viszont a tervvel ellentétes jelenség, mert, a tavalyinál valamivel alacsonyabb belső felhasználás közepette a külgazdasági egyensúly javítása mindenképpen megkívánja az ipari termelés növelését. Az objektív szemléletű értékelés alig-alig talál olyan támpontokat, tényeket, amelyek segítségével a hazai gazdasági életben eddig nem tapasztalt jelenséget elfogadhatóan értelmezhetné. Az ipar évkezdeti rendelésállománya ugyan már problémákat és gondokat jelzett, egyebek között azt, hogy a rendelésállomány nem elegendő a termelés tervezett növeléséhez. Az első félévben leginkább az tűnt szembe, hogy az ipar átlagánál mindig erőteljesebben fejlődő ágazatok — például a gépipar, a vegyipar — termelése is visszaesett, míg az e tekintetben kevésbé „élenjáró” ágazatok — • például építőanyagipar. textilruházati ipar, élelmiszeripar — állóképesebbnek bizonyultak. Bár az ipari termelés stagnálását a tervezettnél alacsonyabb exportnövekedési dinamika is magyarázhatja — tehát az, hogy a szabad kapacitásokat nem sikerült exportra konvertálni, felhasználni —, úgy tűnik, hogy a termelésben tükröződő ipari magatartásnak mélyebben rejlő okai is lehetnek. Gondoljunk csak arra, mennyi mindent tételeztünk fel, „vártunk el” egyrészt a szabályozó-változásoktól, másrészt az új árrendszertől, a külkereskedelmi árakhoz igazodó árképzéstől. A szabályozó-változásokhoz való alkalmazkodásban már van némi gyakorlata az iparnak, a gazdaságirányításnak pedig abban, hogy a várható hatásokat felmérje, kiszámítsa. A január elsejei módosításokhoz ezúttal a termelői árrendszer gyökeres, változása, új alapokra való helyezése és új ármechanizmus társult. Feltételezhető, de még nem bizonyítható, hogy az ipar termelési és értékesítési magatartását, gazdálkodását részben már az „elvárt” hatások alakították. (Az a tény, hogy az alapanyagtermelő iparokban javult a jövedelmezőség, a feldolgozó iparokban pedig az élelmiszeripar kivételével csökkent, a legnagyobb mértékben éppen a gépiparban és a vegyiparban Nincs vjszont ma még adat arra vonatkozóan, hogy az azonos ágazaton belüli jövedelemkülönbségek az egyes vállalatok magatartását, termelését miképpen befolyásolják.) az elmondotKiolvasható lakból, hogy az ipari termelés alakulását s főként annak okait nem tudjuk tényekre, bizonyítékokra támaszkodva megítélni, minősíteni. Ami bizonyos, az viszont nem megnyugtató: az ipari termelés előreláthatóan éves szinten sem követi, közelíti meg a tervelőirányzatot, következésképpen az előirányzott idei gazdaságnövekedés sem valósul meg. E tekintetben csak a mezőgazdaság teljesítménye javíthatja a kilátásokat, hogy a mezőgazdaság jó terméseredménye az év derekán a kedvező külgazdasági egyenleghelyzet fenntartásához, javításához is tevőlegesen hozzájárulhat G. I. Elzárták a Kettős-Körös átszakadt gátját Apadnak a folyók a Körösük vízrendszerében Hétfőn, a késő esti órákHalak a ketrecben A szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézetben kidolgozták a ketreces haltenyésztési módszert. Az értékesebb halfajokat — harcsát, angolnát stb. — értékesebb „takarmánynyal” intenzív körülmények között tenyésztik. Előnye a tavi tenyésztéssel szemben, hogy a 6x4 méteres ketrecek bármilyen vízben — bányatóban, folyóvízben — alkalmazhatók, halhozama pedig négyzetméterenként pl. pontyból eléri a harminc-harmincöt kilo- rammot is. Műanyag úszók tartják az alumíniumcsővázra erősített hálót. Egyszerre többféle hal tenyésztésére is lehetőség van ban teljes egészében elzárták a Kettős-Körös Í10 méter szélességben átszakadt gátját. A hajnali órákra a töltésszakadás elzáró falát homokzsákokkal támasztották meg, így az elöntött területre most már nem tör be a víz. Az elzárás hatására a Kettős-Körös vízszintje 15 centiméterrel emelkedett. Változatlanul súlyos azonban a helyzet az elöntött területet határoló Hosszúfo- ki-csatorna töltését és a Tarhost körülvevő körtöltésen, ugyanis a hosszan tartó víziterhelés hatására rendkívüli mértékben átáztak a töltések. A Doboz—Sarkad közötti úton nyúlgát építésével állják útját a víznek. A Körösök völgyében továbbra is 8 ezer ember védekezik. A Körösök vízrendszerében apadnak a folyók, egyedül a Hármas-Körös árad. Az elmúlt 24 órában 30 cenAz augusztus 19.—szeptember 4. között megrendezésre kerülő országos mező- gazdasági és élelmiszeripari kiállítás és vásár érdekessége lesz az állatbemuitató, amelyen ezúttal — mintegy felelevenítve a régi kiállítási hagyományokat — kos- és kocaárverésre is sor kerül. A vásáron 120 merino juh kerül „kalapács alá”. Ezzel az Országos Takarmátimétert. csökkent a Kraszna vízszintje, miután Ágerdő- majornál levonult a második árhullám. Lassú az apadás a Bodrogon is. A két folyó töltésein erőteljesen védekeznek az átázások és a szivágrások ellen. A Tisza Polgár alatt árad, az előrejelzések szerint Szolnoknál 10—11-én 865 centiméter vízállással tetőzik. 45 centiméterrel az eddig mért maximum alatt. Több mint 1800 kilométer hosszúságban van a folyókon árvízvédelmi készültség. Harmadfokú a védekezés a Kettős- és a Hármas-Körösön. a Krasznán. a Bodrogon. a Lónyai-csatorna felső szakaszán és a Tisza Tokaj és Tiszafüred közötti szakaszán, összesen 839 kilométer hosszúságban. Az elmúlt napokhoz képest tizenhétezer hektárral csökkent a belvízzel elöntött terület. Jelenleg 76 ezer hektárt borít belvíz, ebből 24 ezer hektár a vetés. nyozá&i és Állattenyésztési Felügyelőség igyekszik elősegíteni, hogy minél jobb tulajdonságokkal rendelkező tenyészállatokhoz jussanak a tenyésztők. A kosok árverését a juhok kiállítási részlegében augusztus 28-án rendezik meg. Száznegyven kocasüldőt is értékesítenek; szeptember 2-án tartják meg az árverést az OMÉK sertésistállójában. Állatok „kalapács alatt”
