Szolnok Megyei Néplap, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-01 / 179. szám

1980. augusztus 1. SZOLNOK MEGYEI N£PLAP 5 MUNKÁSPORTRÉK A CELLULOIDSZALAGON Amatőrfilmesek a Milléren ötven amatőrfilmes vette birtokába a múlt héten a milléri vízügyi skanzent. A hagyományos „Munkásport­rék” alkotótábor résztvevői ezúttal Dunaújvárosból, Di­ósgyőrből, Balatonfűzfőről, Budapestről és a megye vá­rosaiból érkeztek Szolnokra. A skanzen természetesen csak a főhadiszállás, ahon­nan kora reggel elindulnak a stábok. A társalgóban kialakított alkalmi vágó szobában nyolc órakor a kőbányaiakat talál­juk. Forog a magnó, a szö­veg egyelőre érthetetlen, a stáb egymás szavába vágva adja a tanácsokat. Kiss Fe­renc, a csoport vezetője a hangzavarban csak a magnó­ra koncentrál, s pár perc alatt sikerül megjavítani. Nem véletlen, hiszen már nem kezdő az amatőrfilme­zésben, a táborban pedig ál­landó törzsvendég. Szolnok megye üzemeiben, gyáraiban , forgatott munkásportré kö­zül csaknem valamennyi díjazott. —. Nagyon jó kezdeménye­zése volt a Szolnok megyei filmeseknek az alkotótábor. Szívesen jövök ide dolgozni, nemcsak azért mert a sike­res berekfürdői, jászfénysza- rui, mezőtúri forgatásomra emlékeztet, hanem sok jó témát találtam a portrék mellett is. Szeretném meg­örökíteni a változó Tiszafá­ját. Ahányszor csak jövök, mindig más mindig van va­lami új benne — mondja a stáb vezetője. — Az idén hol forgatnak? — Szolnokon a régi vasút életéről készítünk egy etű­döt, de megismerkedünk a „Mackós” bácsival, egy laka­tosmesterrel is, akiről szin­tén forgatunk filmet. Jó „alanyban” aligha van hiány, a tábor házigazdái egy egész hosszú listával „súgtak” a filmeseknek. Vá­laszthattak gátőröket, olyan kapityányt aki húsz éve él hajón, kiváló dolgozókat, ér­dekes embereket. Rónyai Balázs, táborveze­tő igazán nagylelkű házi­gazda: — Két éve gyűjtik a jó öt­leteket, témákat, . némelyi­.Főpróba” a táborban a forgatás előtt két szívesen megcsinálnánk mi is, de átadtuk inkább a vendégeinknek a lehetősé­get. Majd szombaton a ve­títésen kiderül ,mit hoztak ki belőle. S ezt nem rosszal­lóan jegyeztem meg, hiszen a „folytatásán” a „Munkás­portrék” országos amatőr­filmfesztiválon a táborban forgatott filmek általában egyharmada díjazott. Sőt nem egy alkotás, mint pél­dául a mezőtúri téglagyár­ban készített film, eljutott külföldi fesztiválra is. — A program alapján a tábor egy tanfolyamnak is beillene. — Éppen ez az egyik cél­ja. Szakemberek tartanak előadást, vitákat, konzultá-' ciókat rendezünk. A hallot­takat, a tanácsokat azon nyomban felhasználhatjuk a forgatáson. E mellett hi­vatásos rendezők, riporte­rek, operatőrök segítenek a munkában. — Hogyan alakul az elké­szített filmek további sor­sa? — Jövőre ismét megren­dezzük a fesztivált Szolno­kon. Ott megméretnek az alkotások. — S ezzel vége? — Többnyire, pedig jó né­hány színvonalas film meg­érdemelné a nyilvánosságot, a közönség érdeklődését. S persze növelné a tábor hasznát is! — te — A kismama felelős minden kortyért Az alkoholizmus és az utódok Már az ókorban is tudták Az Alkoholellenes Országos Bizottság megbízta az OKI Humángenetikai Laboratóriumát, hogy végezzen széleskörű vizsgálatot alkoholista anyák gyermekei kö­rében, az anya iszákosságának kihatásáról a magzati fejlődésre, az utód értelmi szintjére, fizikai és pszichi­kai felépítésére. A dr. Czeizel Endre irá­nyításával végzett felmérés­ben közreműködött az ELTE Embertani Intézete, a Barczi Géza Gyógypedagógiai Főis­kola és a Péterfy Sándor ut­cái kórház csecsemő, és gyermekosztálya. Az adatok összegyűjtésének és számító- gépes feldolgoztatásának munkáját a Labor munka­társa, Vitéz Márta végezte; ő tájékoztatott az erédmény- ről: — Már az ókorban köz­tudott volt, hogy az alkoho­lista nők káros szenvedélye hátrányosan befolyásolja a magzat fejlődését. A Bibliá­ban is találhatunk utalást erre. Most két körülmény tette időszerűvé, hogy nap­jainkban alapos vizsgálatot végezzünk ebben a témakör­ben. Az egyik, hogy világ- szérte — és nálunk is — erőteljesen növekszik az alkoholista nők arányszáma, a másik pedig: a hetvenes években jelentős előrelépés történt az alkoholt fogyasz­tó anyák leszármazottai ve­leszületett rendellenességei­nek terén. A veleszületett rendelle­nesség tünetegyüttesének tel­jes részletezése nélkül is vi­lágos, hogy súlyos következ­ményei vannak az anya iszákosságának á gyerekre. A terhesség 12. hetétől vé­gig az agy mutatja a legdi­namikusabb fejlődést, az anyai szervezet nem ké­pes a szükséges fehérjéket, vitaminokat biztosítani a magzatnak, ha az alkohol romboló hatása éri. Az ér­telmi fogyatékosság mellett pszichés károsodás is kimu­tatható a szóbanforgó gyer­meknél : számos esetben bekövetkezik a személyiség torzulása, a neurotikus ma­gatartás. Jellemző továbbá a nem kielégítő testi fejlő­dés — az alacsony születési súly, a testmagasság, a fejkerület átlag alatti volta — továbbá néhány jól lát­ható testi jegy. A szem pél­dául az alkoholista nő gyer­mekénél sok esetben erősen beszűkült a rövid és kes­keny szemrés következtében. A felső ajak hármas, maga­sodó íve hiányzik, az ajak­pír nem látszik, s jellegze­tes a „tölcsérmellkas”, amely az alsóbb bordák kisebb ke­rülete folytán összeszűkül és a mellkasi szervek összeszo­rulását okozza. Sajnos a szívrendellenesség is gyako­ri ezeknél az utódoknál. A világviszonylatban is legalaposabbak közé tartozó felmérés sokszáz anyára és gyermekre terjedt ki. A la­boratórium mindegyiknél 72 kérdésre keresett választ, s az összesítés kemény tör­vényszerűséget mutat: a ter­hes nő túlzott alkoholfo­gyasztásának súlyos követ­kezményei vannak. A vizs­gált gyerekek 55,5 százalé­kánál arra vezethető vissza a központi idegrendszer sé­rülése, hogy az anya jobban szeratóe az italt, mint leendő gyermekét. Az ilyen anyától származó fi­úk és lányok között^ tizen­ötször annyi az értelmi fo­gyatékos, mint azoknál, akiknek szülője egyáltalán nem fogyaszt alkoholt. A vizsgálatba bevont gye­rekek jóval kisebb súllyal születtek, mint az egészsé­ges életmódot folytató anyáké. Az elfogadható, al­só határnak tekintett 2500 gramm alatti születési súly két és félszer, a szívrendel­lenesség pedig tízszer olyan gyakori volt náluk, mint a másik kategóriában. A Medicina Az alkoholiz­mus és az utódok címmel készül az anyagból össze­foglaló szakmunka kiadásá­ra. Cs. B. Csorbítatlan önkormányzat Községek a város szomszédságában Városkörnyéki község. Alig öt éve, bogy ez az új település kategória megszületett. Ésszerű lés nagysze­rű ötlet volt, a közigazgatásnak alkalmazkodni, a tör­vénynek pedig szentesíteni a városok és a szomszé­dos falvak kapcsolatát, azokét a faliakét, amelyek­nek lakói a munkahelyek, az iskolák, az üzletek, a szolgáltatások a színházak révén sokféleképpen kö­tődnek már a városhoz. Ilyen település Szolnok megyében többek között Ti- szapüspöki és Tiázatenyő, Törökszentmiklós vonzáskör­zetében. 1975-ben került a két község tanácsa a vá­ros irányítása, alá. Ettől az időtől fogva ruházta fel a törvény a város tanácsát mindazokkal a jogokkal és . kötelességekkel, amelyek ad­dig á járási hivatal privilé­giumai voltak. Tehát öt esztendeje annak, hogy hi­vatalosan is kapcsolatba ke­rült a város és a községek tanácsa. Milyen ez a kapcsolat? Hogyan élt az új jogosít­ványaival a város? Tudta-e úgy segíteni, irányítani, el­lenőrizni a községi tanács munkáját, hogy csorbítatlan maradjon annak önkormány­zata? Legutóbbi ülésen ezt vi tattá meg a törökszent­miklósi Városi Tanács vég­rehajtó bizottságának tes­tületé a vb-titkár tájékoz­tatója alapján, aki az érté­kelés készítésekor messze­menően figyelembe vette a legilletékesebbeknék, a köz­ségi tanácsok vezetőinek a véleményét. A tanácsok belső dolgai kerültek terítékre, ez igaz. De ha a tanácsokról azok testületéinek, szakosztályai­nak és ügyintézőinek mun­kájáról beszélünk, az soha­sem lehet csak az apparátus belügye. Nem, mert több ezer embert érint. Miben és hogyan döntött a községi ta­nács választott testületé, a helyi kisparlament, amely döntően befolyásolja a tele­pülés fejlődését, az ott élő emberek közérzetét. Ennek a részkérdésnek, nevezete­sen: a testület elé kerülő té­máknak a boncolgatásával kezdődött a vb-titkár jelen­tése. Fél évtizedes tapasz­talatuk alapján alakult ki az a véleményük, hogy a két községi tanács testületéi az építési-közlekedési • és a víz­ügyi kérdések eldöntésekor voltak a legbizonytalanab­bak. Tehát a-jövőben eze­ken a szakterületeken kell elsősorban segíteni őket. Mindezek ellenére azonban döntéseik, határozataik, ren- deleteik törvényesek voltak. (Az öt esztendő alatt mind­össze két törvénysértő hatá­rozat született a két város- környéki községben.) A " törökszentmiklósiak az önbírálattal sem maradtak adósak. A jelentésben emlí­tést tettek arról is. hogy a városi tanács tisztségviselői­nek a jövőben gyakrabban részt kellene venniük a köz­ségi tanácsok ülésein. Ha egészében jónak és rendsze­resnek is mondható á város és a két község tanácsának kapcsolata, ez még koránt­sem jelenti azt, hogy öt esz­tendő alatt tökéletessé vált az együttműködés. A városi tanács szakosz­tályainak kötelessége a rendszeres ellenőrzés, amely­nek elsődleges célja a szak­mai segítségnyújtás és mel­lette természetesen a szá­monkérés. Az elmúlt fél év­tizedben a községekben 65— 70 vizsgálatot tartottak a városi tanács szakemberei. Tehát elég sokat. Lehet, hogy kevesebb is elegendő lenne, ha tervszerűbben, felkészül­tebben és alaposabban vé­geznék az ellenőrzéseket, mint ahogyan eddig tették. Akkor valószínűleg nem ta­lálkoznánk évről évre ugyan­azokkal a hiányosságokkal, a készletgazdálkodásban, az adóigazgatásban, a belső el­lenőrzés területén és így to­vább. Joggal kifogásolták a köz­ségi tanácsok ügyintézői a szakmai képzésük, tovább­képzésük jelenlegi rendsze­rét. Túl elvontnák, és álta­lában alacsony színvonalú­nak tartották a több város tanácsa által közösen szer­vezett tanfolyamokat, ahol a gyakorlati munkáról rit­kán' esett szó. Megítélésük szerint, s ezzel a végrehaj­tó bizottság is egyetértett, korszerűsítésre, gyökeres vál­toztatásra szorul az eddigi gyakorlat.! A szakmai képzéssel el­lentétben a községi tanácsok hatósági munkáját egyértel­mű elismerés illette. Pedig évente 5300-nál több ható­sági jellegű okiratra ütötték rá a tanács pecsétjét a két városkörnyéki községben. El­vétve fordult elő. mindkét község tanácsánál a határ­időn túli ügyintézés, és rit­kán kényszerültek a városi tanács szakosztályai arra, hogy másodfokú hatóságként megváltoztassák a községi tanácsnál hozott Határoza­tot. Ez tény. És ez azt bizo­nyítja, hogy az öt esztendő alatt az ügyintézés, a ható­sági munka frontján vált ta­lán legeredményesebbé a város és a két község taná­csának együttműködése. Ez már önmagában is jelentős előrelépés, hiszen ezen a te­rületen kerülnek közvetlen kapcsolatba a tanácsi dolgo­zók a község lakóival és ma még, az egyszerűsítési, kor­szerűsítési törekvések elle­nére is, legtöbb tanácsnak az ügyintézés a legsebezhe­tőbb pontja K. K. Tanévzáró Szolnokon a Kilián főiskolán Jászberény, Túrkeve, Szolnok Három kiállítás A jászberényi Lehel klub­ban ma délután négy órakor nyitja meg dr. Arató Antal könyvtárigazgató a helyi amatőr képzőművészek kiál­lítását. A Déryné Művelődé­si Központ képzőművészeti szakkörének mostani tárla­tán tizenhármán állítanak ki munkáikból. A megyei Művelődési köz­pontban, Szolnokon, vasár­nap délelőtt 11 órakor dr. Bárth János, a kalocsai Vis- ky Károly Múzeum igazgató­ja a Kalocsa népművészete című kiállítást nyitja meg. Ugyanakkor Túrkevén, a Finta Múzeumban Gy. Vad Erzsébet festőművész tárla­tát dr. Kispéter András kan­didátus mutatja be a meg­nyitó közönségének. Tegnap ünnepélyes tanév­záróval befejeződött az 1979/80-as képzési év a Ki­lián György Repülő Műszaki Főiskolán. Brassói Tivadar vezérőr-, nagy, a főiskola parancsno­ka értékelte az eltelt tanév eredményeit, és szólt a jö­vő feladatairól. Többek kö­zött kiemelte, hogy javult a képzés színvonala, erősödött a fiatal katonák szakmai, vezetői és politikai felké­szültsége. A főiskolán egyre sikeresebben alkalmazzák az új oktatástechnikai eszközö­ket és módszereket. A főiskola sikerét jelzi, hogy az ünnepélyes tanévzá­rón a KISZ Központi Bizott­ság intéző bizottságának képviselője átadta a KISZ KB Kiváló KISZ Szervezet zászlót, amelyet másodszor nyertek el a főiskola ifjú kommunistái. Ezután a hagyományoknak megfelelően Brassói Tivadar vezérőrnagy az oktatásban kiemelkedő munkát végzett tanároknak és hallgatóknak kitüntetéseket adott át, és el­búcsúzott az idén végzett tisztjelöltektől, akik megkez­dik a felkészülést az augusz­tus 10-én Kecskeméten meg­rendezésre kerülő tiszthe­lyettes-avatásra és az augusztus 20-án Budapesten megrendezendő tisztavatás­ra. Zenei tábor Fertődön Tizenegyedik al. kálómmá! ren­dezték meg az if­júsági zenei tá­bort Fertődön. Az ország különböző tájairól érkezett zenei szakközép- iskolások mintegy százan a kastély gyönyörű környe­zetében, szak­emberek irányítá­sával gyakorolhat, nak és tanulhat­nak. Képünkön: Zenei szakközép- iskolások tábora a Fertődi Eszter- házy kastélyban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents