Szolnok Megyei Néplap, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-31 / 204. szám
12 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. ougusilus 31. BERKI IMRE KARIKATÚRÁI A harcias v / y (iß ; v uuuff ♦ I ^ Meglepetés Ki ölte Szöveg nélkül Elosztás Azon számtalan jellemvonásom közül, amely megkü lönböztet a nemzet nagy c. 'v. a f-1 ~— rtf*.»ív «-» t ho2V trcUivOl, az, képtelen vagyok végigolvasni egy detektívregényt. Nagy üggyel-bajjal eljutok az utol só tíz oldalig, ekkor azonban mindjobban fokozódó közöny hatalmasodik el egész lényemen — és a hűtőszekrény hez indulok, hogy valami italt vegyek elő. Arra képes vagyok, hogy megbirkózzam egy detektív- regény első részével, azokkal az oldatokkal, amelyek telisteli vannak hullákkal és gyanús alakokkal, és mint a d. etektívregény igazi kedvelője, izgatottan olvasom az utána következő részeket, amelyek szívet tépő sikolyok tói. és pisztolylövésektől hangosai!, és kajánul mosolygok, amikor a Scotland Yard em- berq a körmét harapdálja... De mihelyt eljön az az idő. hogy mindent a helyére kell tenni, és a detektív megmagyarázza. miért jutott arra a következtetésre, hogy épper Scarboro követte el a gyilkosságot, akkor én hirtelen ráeszmélek, hogy még a szereplők nevére sem emlékszem. és — ami még rósz szabb —. ez nem is izgat különösebben. Valószínűleg éppen a nevek problémája hűti le a de- tektívregények iránti lelkesedésemet. A cselekmény kibontakozása során, ahogyan — Ejha?! Körszakállt növeszt? De miért? — Hát mert újabban a feleségem veszi a nyakkendőimet! A hivatalban a két takarítónő éppen a főnök új titkárnőjének papírkosarait üríti ki. — Nézz csak ide — mondja az egyik. és egész halom megkezdett levelet húz elő —, minden második szóban elütés, hiba, hiba hátán — ennek az új nőnek biztosan remek alakja lehet! — Mázold be az ablako kát! — mondja a mester a tanulónak, és átmegy a másik szobába. Kis idő múlva a tanuló utánamegy és megkérdi : — A kereteket is bemázoljam, mester? A hangversenyen az egyik vendég odaszól a szomszédjához: — Nem hagyná abba a horkolást? Különben sehogy sem tudok elaludni! A ház asszonya így szól a; utoljára érkező vendéghez: — Remélem, nem zavarja Klubot keresek... Egyszer rengeteg szabad időm volt, ezért elhatároztam, hogy belépek egy klubba. Az elhatározás után rögtön le is mentem az utcára, hogy a lakásunkhoz legközelebb fekvőbe lépjek bele, mert manapság már minden ötödik házban működik valamilyen időtöltő egyesület. És valóban, az ötödik ház szép nagy volt. majdhogynem az égig ért. akár tíz klub is jól megfért benne, s különféle táblákra volt ki- íiva a bejáratnál magyarul meg külföldiül, hogy mi min den működik odabent. Na, gondoltam magamban, ez a klub pont jó lesz nekem a szabad időm hasznos eltöltésére .nem tudom lefordítani a táblákra írt neveket magyarról magyarra, de így legalább a klubtagságom is előkelőbb, és nem kell hozzá autóbuszbérlet. De nemcsak én gondolhattam ezt így, hiszen mentek is befelé az emberek vastagon, s én is egy szép nő lába után szorosan, mert jó. ha az ember elölről-hátulról megnézi, hogy kinek lesz a klubtársa. A megnézésből a portás zökkentett ki. aki senkitől sem kérte a klubbelépőt, senkiitek sem köszönt, mert nem a belépőket, hanem a Sportfogadást nézte. Na, mondtam magamban erre, ez csudára jó klub. ha dobom a szép formájú nőt. akkor ide más formákat is behozhatok észrevétlen'. Egyelőre azonban beléptem az esztétikus lábú nő után egy nagy szobába, ahol mindenféle klubtagok ültek mindenféle íróasztalok mellett. Na. töprengtem azért egy picit magamban, ez elég furcsán berendezett klub. de aztán én is leültem egy üres íróasztal mellé, hogy lesz. ami lesz. jöjjön a vidám klubélet. És nemhiába. Nem szólt hozzám senki, hogy ki fia borja vagyok, meg mi a hob bim és egyáltalán, mivel mindenki kezdett elmélyedni a szobában a saját hobbijában. A kecses vonalú klubtársam például elővett öt deka párizsit vékonyra széleiéivé, s aranyos fogacskáival ha- rapdálni kezdte. Na. futottál bennem, ez egv diétás klub fogyókúrázóknak és parázna gyomorbetegeknek, csakhogy ekkor ránéztem egv másik klubtársamra, aki az íróasztalára könyökölve órákig bámult maga elé, mint egy kitömött bagoly. Na, ítéltem hirtelen en-e. ez egy magányosok klubja megtört szíveknek és gátlásos kezeknek, csakhogy ekkor kivette fiókjából a limonádé kellékeit a velem szemben ülő klubtársam, miközben a citrom- illattól hosszan nyalta a szája szélét. Na. villant belém erre. ez egv antialkoholista klub a kísértésen túllévőknek. csakhogy ekkor bekap csolta a rádióját egy távo labb hülyülő klubtátsam. majd elkezdte táncoltatni a gondolatait a zenére a semmibe. Na. rohant át rajtam a sejtés erre. ez egy táncklub a kétballábas botfülű- eknek, csakhogy ekkor a taktusok vonaglásba vitték az egyik női 'klubtársamat a szobában, mire a ruháját is megbontotta, én pedig azt gondoltam, hogy ez egy szép ségkondicionáló klub a szépségen túllévőknek. Igen ám. d.e ekkor nem hogyták. hogy én is előve gyem a saját hobbimat, mert bejött egy morcos klubtársam a szobába, és letett az íróasztalomra egv csomó munkát, hogv miféle klub ez, ahol ilyet is követelnek a klubtagoktól. amikor egvébkent akarja hasznosan eltölteni az idejét. Na. rohantam át erre a saját gon dolntaimon egyhelvben. én se fizetem itt tovább a klubtagságit. s ezzel a főbejára ton keresztül gvorsan kilép lem. igaz. ez se tűnt fel senkinek. Azóta keresek magamnak valami olyan nappali klubot ahol nem zavarják ha sonló morcos klubtársak a vidám klubéletet. Állítólag minden ötödik utcában van már manapság egy ilven ... Tormai László meg Alfred Robint? egyre újabb és újabb hősök bukkannak fel, én mindinkább szeretném elraktározni őket emlékezetemben. Csakhogy sehogy sem sikerül öt névnél többet megjegyeznem, a többit illetően pedig azzal a reménnyel vigasztalom magamat. hogy majd eszembe jut. kicsodák, amikor újra megjelennek. No és persze amikor a regény végéig már csak hat oldal van hátra, ahol nem történik semmi, csak holmi McCartney-kről, Wallessek- ről, Martissis-ekről meg Waldienheimekről esik szó —, akkor bizony pocsék helyzetbe kerülök. Ha érdekli a kedves olvasót. hát az alábbiakban megpróbálom összefoglalni a de- tektívregények többségének utolsó tíz oldalát. — Nos. mondja meg nekem. felügyelő, mi késztette arra a gyanúra, hogy éppen Reedy, nem pedig Pero- ni járt azon az estén Balin- to lakásán? — Pofon egyszerű volt: miután megállapítottuk, hogy Gildo semmiképp sem találkozhatott Chicagóban Ma- tessy embereivel, O’ Roork és Bleaker pedig, ahogyan tudtuk, súlyos anyagi helyzetben volt — ezt Gregory közölte velünk —, a bájos Maud Marston pedig megpuhította Patrickot. hogy csalja meg Maryt... Úgyhogy azon az estén, amikor látták, hogy Freebisch kilép Hanocck lakásából... — De hisz McKerrt látták.' nemde? Teamy éppen ezt '-azöltp .---------- ; _ — Teamy azért manói«» ezt, mert attól félt, ha Clark megtudja, hogy Nogeletz buzgón csapta a szelet El- sie-nek, akikor közli ezt Go- ' relli bandájával, Sheenositz pedig menten megpukkad... — Tehát nem volt bizonyos abban, hogy azon az estén Clare járt a tímárműhelyben? — Sejtettem, de addig nem voltam biztos benne, amíg meg nem találtuk Van der Hook felöltőjének zsebében a zálogcédulát, és rá nem jöttünk, hogy Duke is belekeveredett ebbe a zűrös ügybe. Levinnel és Se- bastiannal egyetemben. Alice Gratz mindent tudott, de nem szólhatott, mert félt McNamarától. — No, és a biztosítási kötvény ? — A biztosítási kötvényt, mint tudja — ha hajlandó megerőltetni az agyát Aus- terville nevére állították ki, ez a kutya pedig Pasterson embere. Éppen ő fedte fel az egész ügyet.. . — Süllyedjek el. ha értem! — Nem, ezt egyáltalán nem kívánom! Inkább fizessen nekem egy pohár whiskyt ... Robert Bencbley Fordította: Gellért György Tréfák hogy ön lesz a tizenharmadik az asztalnál. — Egyáltalán nem, asszonyom — válaszol a vendég. — Kivéve, ha az étel csak 12 embernek elegendő’ * * * A féltékeny feleség egyáltalán nem bízik a férjében. Valahányszor egy apró hajszálat fedez fel a kabátján, szörnyű jelenetet csap. Egy este aztán, amikor férje öltönyén az égvilágon semmit sem talál, zokogásban tör ki: — És újabban még kopasz nőkkel is összeállsz! * * * A filmcsillag felsóhajt: — Torkig vagyok a házassággal. —• Hát akkor válj el — tanácsolja a barátnője. — A válással is torkig vagyok — hangzik a válasz. * * * A válóperes ügyvéd megkérdi az asszonytól: — No és egyáltalán nem volt semmi, amiben ön a házassága alatt egyetértett a férjével? A feleség zokogva mondja: — Dehogynem. abban, hogy a televízió műsora pocsék! * * * A kozmetikus sebész így szól pácienséhez: — Kedves asszonyom, ha itt egy kicsit felvarrjuk, akkor olyan szép lesz, hogy senki sem ismer rá az utcán. — Az isten szerelmére, doktor úr, csak azt ne — tiltakozik a hölgy —, hiszen az emberéknek mégis tudniuk kellene, tó az, aki ilyen szép! * * * Egy asszony elmegy az ügyvédhez. — Válni szeretnék — közli. — És mi az ok? — tudakolja az ügyvéd. — Lelki kegyetlenség. Házasságunk öt éve alatt a férjem csak négyszer beszélt velem. — Rendben van, asszonyom — feleli az ügyvéd —, ez valóban váló ok. Gyermekeik vannak? — Igen, négy! — hangzik a válasz. Anyagias sportoló
