Szolnok Megyei Néplap, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-30 / 203. szám
1980. augusztus 30. SZOLNOK MEGYEi NÉPLAP Új módszerek- új tankönyvek A hétfőn kezdődő tanévben további osztályokban tanítanak a nevelés és oktatás új tervei szerint: ezeket az 1978—79-es tanévben vezették be országszerte. Miként a Művelődési Minisztérium közoktatási főosztályán elmondták: az általános iskolákban a harmadik osztályos itanulókat is az új pedagógiai előírások szerint oktatják, akárcsak az elsősöket és a másodikosokat. Mindegyik tantárgyat az új tankönyvekből tanulják a harmadikosok, a felsőtagozá- ton pedig több tantárgyat oktatnak az új követelményeknek megfelelően, mint az előző két tanévben. A Tankönyvkiadó Vállalát megjelentette mindazokat a tankönyveket, amelyeket a terv szerint az 1980—81-es tanévben használnák első ízben. Az új tankönyvek közt van a két évvel ezelőtt kiadott ABC-« könyv „társa”. A Maci ír. a Maci olvas, a Maci mesél című új tankönyvcsalád lehetővé teszi. hogy az első osztályban globális módszerrel is taníthassák az olvasást. Az első osztályok zömében a továbbiakban is az 1978-as kiadott Romankovics-féle ABC-s könyvből tanítanak. Az oktatási szervek rendszeresen tanulmányozzák az új nevelési és oktatási tervek megvalósítása, az új tankönyvek használata közben szerzett tapasztalatokat. Az eddigi tapasztalatok alapján megállapították: a nevelők zöme egyetért az új dokumentumok szellemével. koncepciójával, szükségesnek véli, és legjobb képessége szerint alkalmazza ezeket. Bebizonyosodott: a matematika korszerű oktatása révén a tanulók logikusabban gondolkodnak, jobban felismerik az összefügéseket. Sok helyen viszont háttérbe szorult — jóllehet nagyon fontos — a numerikus számolás. Otthon az öregeknek A túrkevei tanács Városgazdálkodási Vállalata a nyári szünidőben a Kossuth úti iskola tantermeiben re- kordgyorsasággal végezte el a világítás 400 ezer forint értékű korszerűsítését. Felépült időközben a vállalat kivitelezésében az öregek új napközi otthona is, melyet szeptember 1-én vehetnek birtokukba az igényjogosultak. A vállalat szocialista brigádjai augusztus 20-án és az azt követő szabad szombaton, vasárnap is dolgoztak, hogy az ideiglenesen iskolában elhelyezett idős emberek a tanítás megkezdésével egyidőben átköltözhessenek új otthonukba. Ma is kommunista műszakot tartanak, s a továbbiakkal együtt mintegy 1600 órát — a napközíotthon befejezése mellett — a dolgozók élet- és munkakörülményeinek további javítására, műhelyek és raktárhelyiségek kialakítására fordítanak. A vállalat kollektívája az év folyamán mintegy 7 ezer óra társadalmi munkát végzett. FimreoriET Bosszúvágy MICHAEL WINNER filmje újabb adalék a könyvek, riportok sokaságából megismerhetett amerikai életformáról. A csak a területén csillogó „american way of life” mélyében mindennapos a zsarolás, a nyomor, a bűnözés, az erőszak. A hajdani „vértől ázott” vadnyugat, — amely a krimiben szolid epizódként jelenik meg — mamát a nagyvárosokat jelenti. A film színhelye a „városok városa”, a magyarországi lakosságú New York, ahol különösképp elharapózott a bűnözés, noha az USA többi nagyobb településének rendőrei sem munka nélkül töltik idejüket. Rolf Winter írja többek között közismert, hátborzongató Lidércnyomás című riportkönyvében, hogy a brutalitás már a legfiatalabbak körében is tért hódított. A statisztika szerint a 70-es évek elején minden nap úgy hagyta el az iskolát egy-egy pedagógus, hogy tanítványai kezét, lábát törték, kékre-zöldre verték. Ha úgy tetszik a felnövekvő nemzedék már az iskolában megtanulja a fogat-fogért elvet. A bosszúvágy fűti a krimi főhősét, az ötvenes jól szituált, tehetsége^ tervezőmérnököt is. Egy huligánbanda brutális módon megöli feleségét, lányát életveszélyesen megsebesítik. A rendőri nyomozás „természetesen” eredménytelen. maga a rendőrfőnök mondja ki: New Yorkban annyi rendőr kellene, ahányan a városban élnek, Így közbiztonságról a felhőkarcolók árnyékában még beszélni sem lehet. Mérnökünk a rendőrség gyengesége, tehetetlensége miatt maga veszi kézbe az igazságszolgáltatást. A jobb sorsra érdemes férfi bosszút áll családjáért. Kihívja maga ellen az alvilágot. Nem is kell hozzá különösebb erőfeszítés, lépten nyomon — utcán, parkban, de még a metrókocsiban is feltűnnek az alvilág hosszú hajú torzonborzai, akik első látásra megérzik a pénz, a jólét szagát hősünkön, s azon nyomban megtámadják. A jól szituált Paul Kersey csak erre vár, néhány nap alatt alaposan megtizedeli az utcai kötekedőket, támadókat. Mi több, már természetes életformájává vált a gyilkolás, elaludni sem tud, amíg a „napi néhány bűnözőtől” meg nem szabadítja a várost. Ténykedése révén a felére csökken New Yorkban az utcai támadások, gyilkosságok száma. A film „magányos hősétől” — oly jellemző ez az amerikai alkotásokra — végül megszabadul a New York-i rendőrség. Az utolsó kockák érzékeltetik azonban, hogy ezúttal majd Chicágóban „szolgáltat igazságot” ilyen módon. Charles Bronson varázslatos játéka már-már elhiteti velünk, hogy hősünknek „joga van” megszabadítani a söpredéktől a város lakosságát. Valójában azonban a hidegvérű önbíráskodása antihumánus cselekedet. ■ A KRIMI bosszút elfogadó üzenete mindenképpen anti- morális. Mi akkor a teendő? Mindenki védje meg magát az erőszaktól, ahogy tudja? Ez ;i törvényes rend csődjének beismerése, mindenesetre abban a társadalomban, ahol a közbiztonság ennyire minimális, ez lehel úgyszólván az egyetlen megoldás. Tál Gizella A Tisza Szolnokon Nagy sikerrel szerepelt csütörtökön este a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban a Tisza Táncegyüttes 6. Független államok A világháború során a népek mindjobban szembefordultak vezetőikkel, sőt magával a rendszerrel, ami annyi megpróbáltatást hozott rájuk. Az egymás ellen harcolókban kialakult a közös eltökéltség: csak a háború előttinél jobb és igazságosabb világ születése indokolhatja és feledtetheti a sok áldozatot. A kormányok azt ígérték, hogy a vesztes majd mindenért megfizet, és a győzelem gyümölcsei hozzák meg az erőfeszítések jutalmát. Wilson amerikai elnök ezzel szemben meghirdette a „győzelem nélkül bé- ké”-t, a méltányos igazságos rendezést, azt, hogy végre megvalósul a liberális és demokratikus polgári elveken alapuló világrend. Mindkét programra sokan hallgattak, de a tömegek növekvő mértékben kezdték azt gondolni, hogy igazán jobb világot csak új elvek, a szocializmus és az internacionalizmus hozhat. A forradalmi Oroszország példája kö- vfetésrje • ösztönzött. Európa keleti felének kis népei a jobb világhoz még egy előfeltétel megvalósulását tartották-1 szükségesnek: a nemzeti alávetettség megszüntetését és az önálló nemzeti államok létrejöttét. Új lap a nemzetek történetében A soknemzetiségű birodalmak háborús veszteségük pillanatában minden külső beavatkozás nélkül darabokra hullottak, a kötelékükben élt nemzetek pedig szinte habozás nélkül a függetlenség útját választották. Kisebbségben maradtak azok, akik a gazdasági és politikai egymásrautaltságot, a sorsközösséget hangoztatták és a birodalmak helyén az egyenrangú népek tartós szövetségét, föderációját próbálták létrehozni. Ez ügyben magyar részről hangzottak el a legkomolyabb ajánlatok, többek között Dunai Egyesült Államok Jászi Oszkár-féle javaslata, a Tanácsköztársaság elképzelései. A hatalomból addig nem, vagy alig részesülő ellenzéki erőkből, köztük a szocialistákból megalakult nemzeti tanács és az általuk létrehozott kormányok új lapot kívántak nyitni nemzetük történetében, természetesnek vették, hogy semmi közük a megszűnt birodalmak tetteihez. Felelősre, bűnbakra mégis szükség volt, a győztesnek valakitől be kellett hajtani a sarcot. Így az 1918 őszén megszülető radikális-demokratikus Németországnak, Ausztriának, és Magyarországnak (Bulgáriával és Törökországgal együtt) fizetnie kellett. Ugyanakkor a mindkét oldalon imperialista célokért vívott háborúban náluk sem jobb, sem rosszabb szerepet nefn játszó többi kelet-európai nép — akiknek egy része végig lojálisán a központi . hatalmak oldalán harcolt — lényegében véve győztesnek minősült, és a békerendezésnél ennek megfelelő bánásmódban részesült. Új ellentétek A cári Oroszország, majd a központi hatalmak összeomlásakor az utódállamok polgári politikusai számára ellenállhatatlannak bizonyult a csábító lehetőség, hogy minél többet markoljanak, az etnikai érvek mellett történeti, gazdasági és stratégiai megfontolásokra hivatkozva minél nagyobb területen hozzák létre államukat. A romá. nők, csehek, lengyelek, szer- bek, észtek, lettek és litvánok polgáritőkés vagy éppen királyi-füldesúri vezetése jól megérezte, hogy a néprajzi térkéneknél, de még a háború alatt az antanttal kötött szerződéseknél is többet ér az igényelt területek birtokbavétele, a fait accompli teremtése. Akik azt hitték, hogy a világtörténelem eme ősi törvénye Wilson amerikai elnök 14 pontjával érvényét veszítette, és most az erő EGYSZUSZRA SÖTÉT VILÁG Várj még, várj még. ne menj el. hallod, ne szedelőz- ködj, ülj még itt. hidd el, dehogy haragszom én a világ ra. bánom is már azt az egy imd évet. hisz jó nekem már így is. csak, tudod, nehéz volt megszoknom. s igen. tudom, te is hallottad, elmartam magam mellől mindenkit, barátot, ismerőst, rokont, senkit, de senkit nem tűrtem, nem bíztam az emberekben. s csak a profesz- szor úr, meg a jeleségem... úgy. ahogy mondom, rajtuk kíinil nem létezett ember, aki nekem kedves lett volm mert mindenkiről azt hittem, az életemre tör, azt hittem, meg akar mérgezni, és nem is fogadtam el az ételt, italt, még a csapvizet sem. senkiül, csak tőlük, s nem hiszed el. tudom, senki nem hinné, de ö, a feleségem. de áldott asszony, ö eljárt hozzám, onnan, érted, omuin. százharminc kilom é- méiterről naponta, jál hallod, igen. naponta járt hozzám, mert csak tőle fogadtam el az ételt, amiért aztán ö hajnali fél négykor kelt, felült a vonatra, eljött, megetetett, hazament, dolgozott, főzött, alig aludt, vonatra ült, jött hozzám, érted te ezt, érted, milyenek a nők, milyenek az asszonyok, hát gondoltad volna, az esküvőnkön, hát persze hogy nem, mert ez hihetetlen is, hogy heteken át képes legyen egy feleség ilyesmire, ami nemcsak az étel, de az az élet. igen. élet, nem szavakkal játszom, halálosan komolyan gondolom, hogy abból a feneketlen sötétségből nélküle nem találtam volna ki, nem, nem, nem, mert én már lemondtam, s 6 kapaszkodott az én kezembe. hogy kihúzzon a szakadékból. nem én nyúltam az övéért, én meg akartam halni, úgy. ahogy mondom, ugyanakkor, amikor rettegtem, hogy meg akarnak ölni, azon imádkoztam magamban. jaj, csak ne ébrednék, fel többé, hisz nem tudom én már, mikor van reggel, nappal. este. éjszaka, mert nekem mindig az van, érted, mindig, és én már csak a hallásommal érzékelem a világot, meg a tapintásommal, a kezemmel, nézd. látod. milyen púpok nőttek rajta, látod a sebhelyet, oda volt beépítve a cső. most ide van, itt, a kötés alatt, ezen keresztül tisztijük a vérem, három éve, érted te ezt, már három éve. amióta a másikat is kivették, és mondd el tudod te képzelni, milyen az, hogy három éve nincs vizeletem, egyáltalán, persze, tinektek az nem ügy. közietek nem illik arról beszélni, nálam meg sorsforduló az, hogy valami nincs, vizelet, vese, aztán nemsokára szemem világa, tiszta vér, mert most már csak itt tisztul, amikor rákapcsolnak, amikor egyszerre fél liter kint van belőlem a csövekben, és én hol fázom, hol melegem van, máskor hányingerem, de tűröm, viselem, mert. ha beraknak a mentőbe, tudom, hogy hozzájuk, a feleségemhez, a kicsihez megyek, és élek, érted. élek, és tudom, hogy élnem kell. erősödnöm, mesét tanulok magnóról, meg kitalálok a kicsinek, s képzeld már egyedül elmegyek a kapuig, meg visza. aztán amikor jön haza, cibál be a szobába, gyere, apa, vetítek neked, én meg mondom, rossz apa szeme, mire ö, nem bal. apa, elmondom én neked, és mondja, nézd, apa, ott a víziló, az egy nagyszájú állat, az meg ott a zsiráf. .,. hallod, azt mondja— hallod.., itt vagy..., hol vagy... halló, halló, van itt valaki...? Igriczl Zklemond helyébe a jog és az igazság lép, azok súlyos hibát vétettek. Károlyi Mihály és a magyarországi őszirózsás forradalom elkövette ezt a hibát, és az idegen fennhatóság alá került jó három millió magyart kevéssé vigasztalhatta, hogy morálisan a magyar forradalom járt el helyesen. A párizskörnyéki békeszerződések csekély módosításokkal mindazt jóváhagyták, amit az antant korábban megígért, és az utód. államok fegyverrel elfoglaltak. A nacionalizmus jegyében fogant rendezésből és az erőn alapuló hatalmi politikából fakadóan -az új határok a győzteseket nemcsak a vesztesekkel, de egymással is szembeállították. A területi viták, az igazságtalannak érzett határok tartós feszültséget hoztak létre Lengyel- ország és Litvánia, Lengyel- ország és Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia, Jugoszlávia és Olaszország között. Az érintettek véleményét csak néhány ponton (Felső- Szilézia, Klagenfurt környéke Sopron és vidéke) tudakolták meg népszavazás formájában, ezeken kívül nem adtak a lakosságnak módot a meghirdetett önrendelkezési jog tényleges gyakorlására. Lenin és a Kommunista Internacionálé joggal minősítette e szerződéseket „imperialista rablóbér”-nek. Kétségtelen, hogy Kelet- Közép-Európa jó százmillió lakójának többsége a világháború és a béke eredményeképp a gazdasági és kulturális fejlődés elvben kedvezőbb keretéhez, önálló nemzetállamhoz jutott. Egy negyed részük viszont, közel harmincmillió ember, nemzeti kisebbségként idegen uralom alá került. Külső hatalmi érdekek Az új határok önkényessége, a háború kirobbantásáért hatalmi szóval megalapított egyoldalú felelősségből fakadó jóváteteli kötelezettség és a vesztesek gazdasági-politikai-katonai gúzsbakötés azt eredményezte, hogy Kelet-Közép- Európában a nemzeti önállóság születésnapja egyúttal az itt élő népek eddigi legsúlyosabb összeveszésének is a dátuma lett. A rendezésnek ebből a tehertételéből eredt „a kelet-európai kisállamok nyomorúsága”, hogy a demokrácia nem tudott náluk komoly gyökeret ereszteni a két világháború között, s hogy a térség oly könnyen vált a külső hatalmi érdekek eszközévé, összecsapásuk színterévé, végül a náci Németország agressziójának áldozatává. A Versailles-i békerendszert külpolitikailag is eleve kudarcra ítélte, hogy a közvetlen kárvallottak mellett a térség két szomszédos nagyhatalma, Németország és Szovjet-Ooroszország ellen irányult, márpedig kizárásukkal a térségben tartós béke és nyugalom nem volt elképzelhető. A német befolyás ellen elsősorban Franciaország által emelt védőgát, csakúgy, mint a „6ol- sevizmus ellen az összes európai tőkés állam által kreált „egészségügyi övezet” túlságosan ingatag alapra épült. ' Jeszenszky Géza — vege —
