Szolnok Megyei Néplap, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-03 / 181. szám
6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. augusztus 3. A KÖZPONTI BIZOTTSÁG legutóbbi • üléséről kiadott közlemény a nemzetközi helyzetet áttekintve megállapította: a katonai erőegyensúly megbontására irányuló törekvések változatlanul veszélyeztetik a világ békéjét. A világban két párhuzamos, de egymással szöges ellentétben álló folyamat figyelhető meg. Egyrészt jelen vannak a feszültség nemzetközi méretű enyhülését és a különböző társadalmi berendezkedésű országok közötti kapcsolatok normalizálását célzó törekvések, másrészt — ezek mellett — folytatódik, sőt bizonyos vonatkozásban erősödik a fegyverkezési verseny, a háború anyagi előkészítésének folyamata. Szívósak, akár a bambusz Azonnal felötlenek ezek a gondolatok, amikor az ember kezébe veszi a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet 1980-as évkönyvét és átfutja az országok, vagy országcsoportok fegyverkezéséről közzétett adatokat. A világ fegyverkezési kiadásai, amelyek 1978-bán csaknem 440 milliárd dollárt tettek ki, tavaly meghaladták a 446 milliárd dollárt, az idén pedig elérik az 500 milliárdot. 'A. legfőbb fegyvervásárlók a Közel- és a Távol-Kelet, valamint Afrika országai, ök vásárolták meg a világkereskedelembe jutó fegyverek kétharmadát. Az országok közül első helyen a Délafrikai Köztársaság áll 16 százalékkal, míg az OPEC- tagországok tavaly átlagban 15 százalékkal emelték katonai kiadásaikat. A NA*TO az elmúlt évben — di978-as dollárértékben számolva — 192 milliárd dollárt költött fegyverekre, ebből 110,1 milliárdot az Egyesült Államok. Az atlanti katonai szövetségben az Egyesült Államok után az NSZK következett 21,6 milliárd dollárral. Ezzel megelőzte Franciaországot, amely 18,9 és Nagy-Britanniát, amely 15,5 milliárd dollárt költött katonai célokra. Mindezt figyelembe véve, a világ összes katonai kiadásaiból a NATO tavaly 43 százalékkal részesedett. A NATO-országok katonai körei a fegyveres erők céljait szolgáló kiadások állandó növelésénél gyakran a fokozódó „szovjet veszélyre” hivatkoznak. Anélkül, hogy a stockholmi adatokat száz százalékig autentikusnak tekintenénk (maguk a szerzők is megjegyzik, hogy felfelé kerekítették a szovjet hivatalos kiadványok adatait) érdemes a Varsói Szerződésről közölt számsorokat megvizsgálni. A jelentés tanúsága szerint a szocialista országok katonai szövetsége tavaly 74,2 milliárd dollárral költött kevesebbet katonai célokra, mint a NATO, ezen belül a Szovjetunió 4,4 milliárd dollárral maradt el az Egyesült Államok mögött. Azokat a magyarázatokat tehát. amelyek a fegyverkezés megnövekedett ütemét a Szovjetunió „védelmi szükségleteket meghaladó” katonai kiadásaival szeretnék igazolni, a jelek szerint'még egyes nyugati kiadványok is megkérdőjelezik. És egyenesen ide kapcsolódik az, amit Frank Barnaby professzor, a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet igazgatója az Évkönyv megjelenése alkalmából megtartott sajtó- tájékoztatód mondott: „Az USA fokozatosan közeledik ahhoz, hogy elérje az első csapásmérő-képességet a Szovjetunióval szemben, új és az eddiginél nagyobb találati pontosságú atomeszközök telepítésével”. VILÁGOS KÉPLET. A Szovjetunió tehát önmegtartóztatását tetézze további fegyverkorlátozással — miközben a másik oldalon fokozódó ütemben fegyverkeznek — így bizonyíthatja békés szándékainak hitelességét — ezt próbálják odaát a világgal elfogadtatni. Ügy véljük, ez a nézet a realitásérzék hiányát tükrözi és legalábbis felülvizsgálatra szorul. T. L. Fél évtizede már, hogy véget ért az amerikaiak vietnami háborúja. Hogy él azóta a vietnami nép? A Thong Nhat-i szövetkezeti műhelyben gyártják a díszes ratfia-falvédőket let alábbhagyott volna. Csakhogy az objektív feltételek nem kedveztek a szaporább léptekre szabott elképzeléseknek. Jelentős át- dsoporitosításoicm kényszerült a vezetés; A kínai provokációik, a polpotisták elleni hadviselés miatt a békés építőimunkára a tervezettnél kisebb energia jutott. Mdstanálban, természetesen mind, sűrűbben emlegemint a világ bármely más pontján. A háború alatt felnőtt nemzedékeik számára csak a legszükségesebb cikkek beszerzése jelentette az igényt. Hosszú idő után csak a közelmúltban esett "szó az életszínvonal sziem- pontjából oly fontos ágazatokról, a mezőgazdaságról, valamint a könnyű-, az Most, fél évtized múltán másféle gondok is foglalkoztatják Vietnamot. Hiba* lenne elhallgatni, hogy újfajta problémák keletkez-. nek. De mostanában — nyilván szimbolikus értelemben — erre gyakrabban emlegetik Vietnamban, kedvenc növényük a bambusz szívósságát. igénytelenségét. EZ a hajlékony, de igen erős nád bármely talajban gyorsan gyökeret ereszt és naponta 10—15 centimétert nő. Érthető, hogy Vietnamot sokan éppen a bambuszhoz hasonlítják. Seres Attila Thai Binh tartományban a háborúban kiégetett föld rekultíválásához kerékpáron szállítják a dúsítotttermőtalajt A béke egyenlőre törékeny. Vietnami a „harminc éves háború” óta átélt egy rövid, Véres agressziót: a kínaiak támadása újabb fájdalmas veszteségeket okozott. S alighogy felocsúdott nép, ismét a frontra kényszerült: segítségével kergették el Kambodzsából Pol Potékat. S akkor még nem említettük a hoák lázadását és tömeges távozását, a tájfun és az özönvízszerű esőzés, a földrengés, majd a szárazság pusztítását. Sem az egyik, sem a másik esemény nem lényegtelen. A kínaiak aknamunkája — a boákon keresztül — Vietnam kereskedelmét veszélyezte te. A természeti csapások a rizsföldéken okoztak mérhetetlen károkat, az ellátásban nagy nehézségeket. Ilyen körülmények között a gazdasági talpraállás folyamatát bizony szerény eredmények jelzik Nem mintha a forradalmi lendüHazai alapanyagból gyártják a telefonkészülékeket a hanoi posta üzemében tengődök számát. A vietnami politikusok azonban már akkor hangoztaták: a társadalmi szerkezet. lehetővé tenné a déli országrészben akár kilencmillió ember munkába állítását is. tik Vietnamban a gazdaság- politika teendőit. Bár az ellátás korántsem mondható zavartalannak, a lapokban már a múlt év ősze óta rendszeresen vissza-vissza térő téma az életszínvonal javítása, a jelenleginél nagyobb választék teremtése. Az a kérdés persze egészen mást jelent Vietnamban, élelmiszeripar és az építőipar fejlesztéséről. Napjainkban a rizstermelésben néhol már a legkorszerűbb termelési eljárást honosították meg. Ha a természeti erők nem húzzák keresztül a számítást, a legfontosabb élelem, a rizsellátás gondjai hamarosan megoldódnak. Pótolták a több százezer hektáros kau- cs u kültat vények J.foghíjait”, amelyek a háború szörnyű emlékeit idézték. Fontos politikai kérdés volt a déli országrészben a munkanélküliség felszámolása. A háborút követő hónapokban délen legalább három millióra becsülték az állás nélküli TÖRttWORSZflG Terror és válság Üj szakaszba lépett az elmúlt hetekben a törökországi terrorhullám. Míg korábban a gyilkosságok elkerülték a vezető személyiségeket, most a politikai hátterű öldöklés már a nagy pártok irányítói között pusz1 tít. Az első áldozat a szélsőjobboldali Nemzeti Akciópárt alelnöke volt, őt az ellenzéki Köztársasági Néppárt egyik parlamenti képviselője követte. A következő áldozat a volt miniszter- elnök, Erim professzor. Meggyilkolásáért egy szélsőbaloldali szervezet vállalta a felelősséget. Ezután ismét a fasiszta csoportok csaptak le: a vasmunkások szakszervezetének elnöke lett a terror áldozata. Rendkívüli állapot A felsorolás természetesen hiányos. Nem szerepelnek benne a többé-ke- vésbé névtelen áldozatok, a politikai és a vallási mezbe öltözött terror által legyil- tak. Az elmúlt hónapban például a szélsőjobboldal és a szunnita papság áltál fanatizált tömegek pogromot hajtottak végre Corum város alavita lakosai ellen. (Ezt a muzulmán szektát sommásan kommunistának -minősítették. Emlékezetes a tavalyi kahramanmarasi zavargás, amikor az alaviták elleni támadásnak több száz áldozata volt.) Törökország ma történetének talán, legsúlyosabb politikai válságát éli át. Az ország tartományainak jelentős részét a terrorcselekmények miatt a hadsereg ellenőrzi. A rendkívüli állapot azonban képtelen megfékezni a mind hevesebbé váló összetűzéseket. Az ok: az ország társadalmi és gazdasági válsága kritikus pontra érkezett. A török gazdasági helyzetet az elemzők egyszerűen tragikusnak minősítik. A száz százalékos infláció, az ország hatalmas méretű eladósodottsága, a negyven százalékos munkanélküliség ennek az állapotnak a tünetei. Az energia- és nyers- anyaghiány miatt a török ipar alig félkapacitással működik, s sokkal rosszabb lenne a helyzet, ha a szomszédos Szovjetunió és Bulgária nem látná el jelentős mértékben villamosenergiával Törökországot. A tizenöt évvel ezelőtti gazdaság- fejlesztés a fogyasztási cikkek termelését helyezte előtérbe, a jelenlegi válság tükrözi e koncepció hibáit is. A török hitelforrások teljesen kimerülőben vannak. Az országot irányító kisebbségi Demirel-kormány a gazdasági segélymorzsákért politikai engedményeket tesz. Ilyen lépés volt például az amerikai kémrepülések engedélyezése Törökország légterében. Valószínű, hogy Ankara az utóbbi időben nagy hajlandóságot mutat arra is. hogy az amerikaiak közép-keleti akcióiban részt vegyen. Ez azonban óhatatlanul rontja az ország viszonyát olajtermelő arab szomszédaival. A gazdasági bajok mindennapos tünete az alapvető fogyasztási cikkek hiányé. Az elmúlt évtizedben egy új nemzedék nőtt fel az országban. Megsokszorozódott az egyetemek, főiskolák hallgatóinak száma, megizmosodott, szervezettebbé vált a török munkásosztály is. A falusi társadalom átalakulása, az a tény, hogy milliónyi török munkás került a hazaitól gyökeresen különböző nyugat-európai körülmények közé, magyarázza a felfokozódott társadalmi aktivitást, a baloldali munkásmozgalom térhódítását. de azt is, hogy a talajt vesztett,nyomorgó falusiak. kispolgárok és lumpen elemek között befolyásra tették szert a szélsőségesen nacionalista, vallási és terrorcsoportok. A török baloldal, a munkásszervezetek, a Török KP elítélik a. terror minden fajtáját, s rámutatnak, hogy a baloldali jelszavakkal fellépő ' csoportok végsősoron a fasiszta erőket szolgálják. A . török baloldal figyelmeztet arra is:- a jelenlegi nagypol*- gári kormány a szélsőjobb és a vallási erők foglya; ezektől függ fennmaradása. De nem képes az ország kormányzására a kisebbségbe szorult Köztársasági Néppárt sem. Ez a párt a Szocialista Internacionálé tagja, korábban igyekezett mérsékelt reformprogramot végrehajtani, azonban a politikai patthelyzet megoldására képtelen volt. Választások lehetősége A török belpolitika kiúttalanságát jelzi a tény: az ankarai törvényhozás február óta hiába próbálkozik azzal, hogy az országnak végre államfőt válasszon. Több mint száz forduló sem volt elég ahhoz, hogy valamelyik jelölt elegendő szavazatot kapjon. Ma egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a nagy parlamenti pártok vezetői idő előtti választásokat kezdeményeznék. Ez talán lehetőséget adhatna egy biztos többségű kormányzat létrejöttére. A polgári politikusok megegyezését sürgeti a katonai hatalomátvétel veszélye, hiszen a hadsereg az elmúlt évtizedekben már többször fellépett a török politika alakítójaként. M. G. Románia változatlan ütemben fejleszti villanymozdony gyártását. Az ország vasútvonalainak egyelőre csak egy ötödé villamosított, de ez a fejlődés iránya. A Bukarest—Brassó vonalon már .villanyvonat fut, az új, hazai gyártmányú, 5100 kw-os villanymozdonnyal, a craiovai „Electroputere” művek gyártmányával. Maximális sebessége: 160 km/óra