Szolnok Megyei Néplap, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-28 / 201. szám - 1980-08-29 / 202. szám
I960, augusztus 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Fontos a meglévő lehetőségek jobb kihasználása (Folytatás az 1. oldalról) ezek az ös6zejövertelek fórumai a szakszervezet érdek- képviseleti munkájának is, mivel ezeken számolt be elsőként az egészségügyi dolgozók munka és életkörülményeiről készített felmérések eredményeiről. A most megrendezésre került ankét témáit ugyancsak az időszerűség, az intézmények előtt álló megoldandó sürgős és fontos feladatok jellemzik. Ilyenek: a munkaerő- és bérgazdálkodás. az információs rendszer és a kórházi dokumentáció. a mosás és textilgazdálkodás. a kórházélelmezés, az állóeszköz- és műszer- gazdálkodás. , „Nem kétséges, hogy ezeknek a kérdéseknek a megtárgyalása. — hangsúlyozta dr. Fűzi István, — az erről folyó vita, az országos tapasztalatok megismerése, az illetékes minisztériumok, államigazgatási és társadalmi szervek jelenlevő képviselői és a gyakorlati szakemberek közötti közvetlen vélemény- csere jelentősen előbbre vihetik ilyen irányú gondjaink megoldását. Szakszervezetünk VIII. kongresszusán be fogunk számolni szakcsoportjaink munkájáról is. Jelenteni fogjuk, hogy gazdasági- ügyviteli szakcsoportunk eleget tett a VII. kongresszus határozatainak, hogy rendezvényeink betöltötték feladataikat.” A megnyitó másik előadását dr. Juszt. Lajos egészségügyi miniszterhelyettes tartotta. Először a minisztérium vezetői nevében köszöntötte az ankét résztvevőit, és kifejezte reményét,. hogy ez a tanácskozás is elősegítheti az elkövetkezendő hónapok, évek egészségügyi feladatainak végrehajtását. Beszéde elején országunk gazdasági helyzetével foglalkozott, majd annak tükrében szólt az egészségügy állapotáról, fejlesztési' lehetőségeiről. Jelen gazdasági helyzetünkben rangsorolni keli a lakosság életkörülményeit befolyásoló elemeket, — mondotta, — és mint ilyen, az egészségügy szolid fejlesztést valósíthat meg az elkövetkezendő időkben. Vonatkozák ez a beruházásokra, a munkaerő- és egyéb ellátásra. -Éppen ezért nagy az ágazatban dolgozók felelőssége, hogy ezt a növekedési lehetőséget hatékonyan, célszerűen használják fel. Utalt arra, hogy az elmúlt húsz évben az egészségügyben dolgozók létszáma 210 százalékkal emelkedett. A kórházi ágylétszám 37, a dolgozók száma ugyanakkor ott 75 százalékkal nőtt. A továbbiakban elmondta: bővítést csak új feladatokra, speciális ellátás bevezetésére tesznek lehetővé. A meglevő lehetőségek jobb kihasználására hívta fel a figyelmet, amikor mint jó példát a megyei Hetényi Géza Kórházban folyó modellkísérletet — a folyamatos betegellátás bevezetését — említette, javasolva. hogy az egészségügyi intézmények többségében teremtsék meg annak feltételeit. A plenáris ülés után az ankét szekcióüléseken folytatta munkáját. A három nap hat témában — A munkaerő- és bérgazdálkodás időszerű feladatai és problémái; A számvitel, a beszámolás és az informá- di órend szer kialakításával kapcsolatos feladatok; A kórházi dokumentáció tárolása mikrofilmen; A korszerű textília gazdaságosságának kérdései és bevezethetőségének lehetősége egy működő kórház tapasztalatai alapján; Az élelmezés üzem- gazdasági kérdései; Az álló- eszközgazdálkodás, állóeszközfenntartás elhelyezkedése a költségvetésben — mintegy ötven előadás és korreferátum hangzik el. Közben sor kerül a Berndorf Luzern cég élelmezési rendszerének bemutatójára, valamint megismertetik a részvevőkkel a mikroszámítógépeknek a hazai egészségügyben való alkalmazásának néhány lehetőségét. Az ankét szombat délelőtt fejeződik be, amikor dr. Aczél György foglalja össze a tapasztalatokat. V. V. Folytatódik a munkaverseny A cél: 600 milliós árbevétel Túlteljesiti ötéves tervét a jászalsészentgyergyi tsz Jó eredményeket hozott az MSZMP XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére meghirdetett szocialista munkaverseny a jászalsó- szentgyörgyd Petőfi Termelő- szövetkezetben. A szocialista brigádcím különböző fokozataiért küzdő kollektívák kezdeményezésére ' a 4300 hektáron gazdálkodó 600 főnyi tagság a verseny első szakaszában vállalta: 1980. április 4-ig teljesíti a szövetkezet öt évre meghatározott 471 millió forintos árbevételi tervét. Ezzel szemben májusiban, a Kiváló Termelőszövetkezet cíip elnyerésének megünneplésére összehívott közgyűlésen arról adhatott számot a vezetőség, hogy a közös gazdaság 1976 óta elért árbevétele a 35. felszabadulási évforduló idejére 10 millió forinttal meg is haladta az 1980 végéig tervezettet. Ugyancsak a 15 szocialista brigád felhívására a tíz munkahelyi közösségben dolgozó téesztagok kimondták a jelszót: folytatódjék a kongresszusi-felszabadulási munkaverseny a szövetkezet középtávú tervének minél nagyobb mértékű túlteljesítésére. A napokban megtartott közgyűlésen újabb munkasikerekről adhattak számot a versenyző kollektívák képviselői. A növénytermesztésben dolgozók a technológiai előírások maradéktalan betartásával, a mostoha időjárás szabta lehetőségekhez képest a nyári betakarítási munkák mielőbbi és minimális veszteséggel történő befejezésével igyekeztek növelni a hozamokat, többletbevételhez juttatni a főágazatot. Az idei jó búzaterméssel például nemcsak az 1979. évi 310 va- gonos terméskiesést pótolták, hanem az öt nyáron betakarított 299 tonna gabona 20 tonnával meg is haladta az 1976-tól 1980 végéig előirányzott mennyiséget. Az állattenyésztők az állategészségügyi előírások és a takarmányozási technológia betartásával, a gondozói munka színvonalának javításával növelték a szarvas- marha- és sertéságazat termelését, Az első félévben értékesített 332 tonna élőser- tés húsz tonnával több a tavaly hasonló időszakban eladott mennyiségnél. A tehenészek tavaly ilyenkorig 769 ezer liter, most júliusig több mint egymillió liter tejet szállítottak a feldolgozó iparnak. A kongresszusi-felszabadulási munkaverseny első szakaszában elért, és azóta is lényegesen „megfejelt” eredmények, valamint a másodilc „félidőre” tett pótvállalások összegzése alapján reálisnak látszik a jászalsószentgyörgyi Petőfi Tsz tagságának célkitűzése: az öt évre eredetileg tervezett 471 millió forinttal szemben, 1980 végéig, 600 milliós árbevétel teljesítése. így él a külterületi lakosság A megyei HEB tapasatalatalból Pontosan 4 ezer 496 órát vett igénybe, — százharminckét embert — a megyei Népi Ellenőrzési 1 Bizottság terves viszgá- lata. Egy hónapon át vizsgálták ugyanis a NEB-tagok a népi ellenőrök, hogy az utób. bi tíz évben a jelentős társadalmi, gazdasági erőfeszítések nyomán mennyiben változott meg a megyében a külterületeken élő lakosság helyzete. A tanácsok, a gazdasági egységek, az intézmények milyen intézkedésekkel segítették a tanyákon, a tanyaközpontokban élők helyzetének javítását. Szakszervezeti delegáció a Mali Köztársaságból A hazánkban tartózkodó, mali köztársaságbeli háromtagú szakszervezeti delegáció Yoro Sangere vezetésével tegnap Szolnokon járt. Az SZMT székházában Árvad István, a Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsának vezető titkára a megye szak- szervezeti életéről tájékoztatta a vendégeket, utána Vajda Jenőné dr., a Társadalombiztosítási Igazgatóság vezetője számolt be az igazgatóság tevékenységéről. I Széchenyi emléknapok záróülése Tegnap délelőtt a zárótanácskozásra ültek össze a Magyar Tudományos Akadémián a Széchenyi emléknapok fő esenyényeként rendezett tudományos ülésszak hazai és külföldi résztvevői. Háromnapos tanácskozásukat az első magyar nyelvű és tudományos igényű közgazda- sági tanulmány, a ..Hitel” megjelenésének 150. évfordulója alkalmából a szerző, Széchenyi István életműve méltatására rendezték. Mivel a „Hitel” a korabeli magyar gazdaság sok olyan gondját és megoldási módját elemezte, amely napjainkban is tanúlságos lehet, az ülésszakon programba vett több mit 20 előadásban korunk közgazdaságtudományának időszerű kérdéseit, hazai feladatait is elemezték. Magyar—lengyel idegenforgalmi megállapodás Az IBUSZ hosszú lejáratú megállapodást kötött tegnap a Lengyel Idegenforgalmi Hivatallal. Az okmányt a budapesti Lengyel Kultúra Házában írták alá, majd megkötötték a jövő évre szóló keretszerződéseket is a különböző lengyel utazási irodákkal, köztük a legna- gyobbal, az ORBIS-sal. A szerződések lehetővé teszik, hogy a következő években fokozódjék a szervezett, csoportos utazás mindkét országba. A jövőben jobban kihasználják majd az elő- és utószezon turisztikai, üdülési lehetőségeit is mindkét ország idegenforgalmi szervei szorgalmazzák a kollektívák, munkások, parasztok, értelmiségiek tapasztalatcsere jellegű szakmai útjait. Az idén mintegy 30 százalékkal több magyar turista kereste fel IBUSZ-csoportökkal Lengyelországot, ahonnan 9—10 százalékkal több vendéget fogadtak, ugyancsak az IBUSZ közvetítésével, mint a múlt évben. Jövőre a tervek szerint tovább bővül a két Ország közötti idegenforgalom. Takarmány az árokpartokról, gátakról A megyében ma körülbelül 16 ezer család él tanyán, — közülük mintegy 5 ezer 500 életkörülményeit vizsgálta a NEB. Érdekes és figyelemre méltó adat: míg 1970 és 1975 között körülbelül 20 százalékkal csökkent a rpe- gyében a külterületi lakosság száma, addig 1975 és 1980 között csak mintegy 5—6 százalékkal. A szórványtanyákon, a tanyaközpontokban, egyéb külterületeken élők közül egyre kevesebben dolgoznak a mezőgazdaságban: 17 százalékuk ipari munkás, vannak köztük kereskedők, egyéb munkaterületeken dolgozók, és mintegy 70 százalékuk keresi a kenyerét téesz- ben vagy állami gazdaságban. A gazdasági ok — ami mind tovább marasztalja a tanyákon őket, — a háztáji gazdálkodás. Bár csökken a mezőgazdasági üzemekben dolgozók száma, nőtt azoké,' akik bérelt földeken gazdálkodnak. A megyében a háztáji gazdaságok adják a mező- gazdasági termelés értékének közel egyharmadát. A szarvas marhaállomány 22 százaléka a kisgazdaságokban van, ahol az éves tejtermelési átlag ma 3 ezer 500 liter. E kisgazdaságok takarmányellátását segítete az árokpartok, gátak, átszőlek fűtermésének szervezett betakarítása. A sertések nél az egy kocára jutó értékesítési átlag öt év alatt 538 kilogrammal emelkedett. És ugyancsak öt év alatt jelentősen nőtt a juhállomány, több mint 50 százalékkal több galambot, nyulat és csaknem 40 százalékkal több zöldséget értékesítettek tavaly, mint öt évvel ezelőtt. Az elmúlt években kialakultak a kisüzemi termelést és értékesítést szervező, koordináló módszerek. A termelőszö- vetkezetex döntően az áll't tenyésztést,, az áfészek pedig a zöldség- gyümölcs- termelést, a kisállattenyésztést segítik, és koordinálják a termékek értékesítését. A téeszek tavaly csaknem harminckilencezer kistermelővel voltak szerződéses kapcsolatban, az áfészek pedig a megtermelt termékek 78,3 százalékát szerződés alapján vásárolták fel, és 180 szakcsoport munkáját segítették. Természetesen a mi megyénkben levő kisgazdaságok tulajdonosai is — a téeszek, az áfészek és az állami 'gazdaságok .segítsége mellett — igénybe veszik mindazt a támogatást, amivel az állam, a különböző pénzintézetek segítik gazdálkodásukat. A megyei tanács és végrehajtó bizottsága az elmúlt években többször foglakozott ülésein a tanyai lakosság helyzetével. A végrehajtó bizottság öt,, évvel ezelőtt kategorizálta á tanyás és külterületi településeket, fennmaradásuk szerint. E határozat Jászszentandráls, Cibakháza, Cserkeszőlő, Szele- vény, Nagyrév, Tiszakürt külterületét, Tiszavárkony- szőlő, Tiszajenő-külső, és Me. zőtúr vízközi részét hosszú ideig fennmaradó körzetnek nyilvánította. Mindez meghatározza a tanyás területek további fejlesztését is. Csak kétnaponként Manapság a külterületi lakosok nem élnek annyira elzártan a községektől, a városoktól, mint hajdanán. Az úthálózat kiépítésével, a tömegközlekedés korszerűsödésével, azzal, hogy egyre több családnak van saját személygépkocsija, naponta elmehetnék a nagyobb településekre vásárolni. Természetesen vannak kivételek, amelyek többek között a kereskedelmi ellátásban elég sok gondot okoznak. A tanyai lakosságot 66 bolt látja el. Ezek közül 25 csak földúton közelíthető meg, ezért különösen ősszel és télen hiányos az áruellátás. Vannak területek, — például a Mezőtúri Állami Gazdaság, Kétpó, Jászberény, Kőtelek, Bagimajor, Kenderes külterülete, Kungyalu, Pusztataskony, Tiszakürt- Bogaras, Cibakháza-Bátor- szőlő — ahová csak ritkán vagy egyáltalán nem szállítanak húskészítményeket, mert nincs elegendő hűtőtér; ahová csak kétnaponként visznek kenyeret; ahol az üzlet csak 8—16 óráig van nyitva, mert az ott dolgozók nem helyben laknak, és az autóbuszjáratokhoz leéli igazodniuk. A külterületeken élők egészségügyi, szociális ellátása körül még több a gond. Az eredmény, hogy az idén már 23 külterületi orvosi rendelő van a megyében, hogy a kihelyezett orvosi rendelőkben napi egykét órában, összesen napi 94 órában fogadják a betegeket. (Szakorvosi rendelésre természetesen a községekbé vagy a városokba kell utazniuk, a rászorulóknak.) Rendszeres és folyamatos a terhes anyák, a csecsemőit gondozása, látogatása, a tanácsadás is, amelyet a községi védőnők látnak el. Becsült adatok szerint mintegy négyezer-négyezer- kétszáz idős ember él külterületen, közülük csaknem há. romszázan rendszeres gondozásra szorulnának. Az öregek napközt otthonába csak három ilyen idős embert tudtak felvenni, mert az utazás nincs megszervezve, bár manapság már több házi szociális gondozónő van a megyében, a külterületen élők házi gondozása ötletszerű, abban csak a rászorulóknak egy százaléka részesül. A megye külterületein összesen nyolc óvoda van, valamennyi a külterületi település központjában. A nyitvatartásiik csak részben alkalmazkodik az igények, hez, s bár felszereltségük megközelíti a nagyközségek óvodáinak színvonalát, szakemberellátottságuk jelentősen elmarad a megyei átlagtól. Ez év szeptemberétől — újabb általános iskolai felső tagozatos csoportok körzetesítésével — a megyében 100 százalékos lesz a szakrendszerű oktatás. Tizenkét iskolaépület van a megyében külterületen, ezek közül azonban csak tizenkettőben folyik tanítás, alsó tagozaton. A tanulócsoportok létszáma — Pórtelek, Bánhalma és Törökszentmiklós külterülete kivételével — tíztizenhat. A külterületeken tanító pedagógusok valamennyien képesítettek. A gyerekek nagy többsége gyalog vagy kerékpárral jut el az iskolába, nem eg> öt kilométert is megtesz. A felső tagozatosok részben a kilenc általános iskolai diákotthonban laknak, vagy naponta autóbusszal járnak a központi iskolába. A NEB ellenőrei megállapították, hogy a külterületi lakosság kulturális igényeinek kielégítését ;az elmúlt években jól segitették a fiók- és a letéti könyvtárak. Ugyanakkor a kulturált szórakozás lehetősége koránt- sincs bizostítva számukra. Ami van: a téeszek és állami ‘.gazdaságik szerveznek színházlátogatásokat, a nagyobb kerületi központokban rendeznek műsoros esteket. A tanyák mintegy 40, a hosszabb távon fennmaradók 95 százalékában van villany. A fejlesztendő külterületek lakosságának jobb ellátására a megyei tanácsnál 24 millió forintos alap létesült. Ebből a pénzből bővítik a külterületeken a közműhálózatot, Gond az ivóvízellátásban A NEB vizsgálata szerint a tanyák 70, a hosszabb távon fennmaradók 82,5 százalékában három kilométeres körzeten belül van telefon. Legnagyobb gond a vízellátással van. A tanyákon élőknek mintegy egynegyede részesül csak vezetékes, köz- kifolyós, vagy fúrt kutas ivóvízellátásban. A hosszabb távon fennmaradó tanyás települések központjainak 82—83 százaléka szilárd burkolatú úttal csatlakozik valamilyen magasabb rendű kiépített úthoz, elfogadható az autóbuszközlekedés is. Amikor a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a jelentésről tárgyalt, több javaslatot tett a megyei tanács vb különböző osztályainak, a MESZÖV-nek, a Kö- JÁL-nak, a Debreceni Postaigazgatóságnak, hogy intézkedjenek a megyében élő külterületi lakosság helyzetének javítása érdekében. V. V. Nagy forgalmat bonyolít le a tis/.aföldvári Építő- Javító. Vasipari Szolgáltató Szövetkezet autójavító részlege. Havonta mintegy 80—90 különböző típusú gépkocsi és motorkerékpár műszaki ellenőrzését és javítását végzik, illetve vizsgára készítik fel a járműveket
