Szolnok Megyei Néplap, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-01 / 179. szám

1980. augusztus 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kincs a palackban és csövön Öt éve írták alá helsinki záróokmányt Mindennapos szolgáló Ma hazánk 144 településén kínál gazdaságos energia­forrást a vezetékes gázszol­gáltatás, s ez nem .kevesebb, mint 900 ezer háztartás! Ezeknek majdnem a fele fűt is az értékes anyaggal, azaz olyan mindennapos szolgáló­ja, „akit” már nem tud nél­külözni. S nélkülözhetetlen­sége végképp kiviláglik, ha hozzátesszük: az országos elosztóhálózat 2600 cserete­Ultra mosóporból mintegy 40—50 tonnát csomagolnak naponta a Compakt Csomagoló Vállalat tiszaroffi telepén Növelik a szövetkezeti termékek exportját öt évre szóló együttmű­ködési szerződést kötött a Hungarocoop az egyesült álamokbeli Jaguár céggé], melynek keretében a szövet­kezetek külkereskedelmi vál­lalata 20 millió dollár érté­kű felsőkonfekció ruhát ex­portál. Az amerikai partner knowdiowt. gépeket és tech­nikusi segítséget nyújt a magyar termelőknek. Ez a megállapodás a har­mincadik az olyan koope­rációk sorában, melyek az ipari szövetkezetek gazdasá­gos exportjának növelését szolgálják. Az igényektől függően, napi 9—10 ezer palack pb-gázt palackoznak a Tiszántúli Gázszol­gáltató és Szerelő Vállalat budaörsi üzemében. Képünkön: a töltőüzem egy részlete ünnepi ülést tartott az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága A helsinki záróokmány aláírásának ötödik évfordu­lóján tegnap kibővített ün­nepi ülést tartott az Euró­pai Biztonság és Együttmű­ködés Magyar Nemzeti Bi­zottsága. A Parlament va­dásztermében megtartott ta­nácskozás elnökségében he­lyet foglalt Sarlós István, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottságá­nak tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára, és a nemzetközi Lenin-Békedíjas Raymond Goor kanonok, az Európai Biztonság és Együttműködés Nemzetközi Bizottságának elnöke is. Az ünnepi ülést Kállai Gyula, a HNF ÖT és az EBMB elnöke nyitotta meg. Az elnöki megnyitót kö­vetően Péter János, az or­szággyűlés alelnöke, az Eu­rópai Biztonság és Együtt­működés Magyar Nemzeti Bizottságának tagja mondott beszédet. — A Magyar Népköztár­saság minden állami és tár­sadalmi- testületé részt vett a helsinki felé vezető út egyengetésében. A találkozó után pedig a finn főváros­ban elfogadott elvek közös érvényesítésében. A nemzet­közi feszültségek növekedé­sének legelső jeleitől kezdve Magyarország mindent elkö­vetett az együttműködésért azokkal, akik fékezni sze­retnék a feszültségek növe­kedését, és meg kívánják tartani az enyhülés eredmé­nyeit. Most pedig, amikor kezdenek bontakozni az eny­hülés új lehetőségei, a Ma­gyar Népköztársaság vala­mennyi hazai és nemzetközi fórumon a kölcsönös biza­lom előfeltételeinek a meg­teremtésén munkálkodik. A helsinki alapokmány aláírá­sának évfordulóján megtar­tott ünnepi ülésünknek az MSZMP XII. kongresszusán Is megfogalmazott két szó a jelszava: „Béke kell”. Nem szubjektív vágyakról, hanem korunk objektív kö­vetelményéről van szó, amelynek előttünk világosak a távlatai. Látjuk azokat az utakat és módokat is, ame­lyek révén a béke valóban biztosítható — mondotta be­fejezésül Péter János. Ezt követően Raymond Goor emelkedett szólásra, tolmácsolva az Európai Biz­tonság és Együttműködés Nemzetközi Bizottságának üdvözletét, jókívánságait. Az ünnepi ülésen felszó­laltak a társadalmi és tö­megszervezetek képviselői is. Timmer József, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsá­nak titkára, Kovács Béla, a HNF OT titkára, az Or­szágos Béketanács főtitkára, Bartha Tibor református püs­pök, az EBEMB alelnöke, Halász György újságíró, a a magyar bizottság tagja, Tolnay László, a Magyar Külügyi Intézet munkatársa, az OBT Leszerelési Bizottsá­gának elnöke és_Pethes Im­re, az Eszperantó Béke Vi­lágszövetség elnöke az el­múlt fél évtized eredményeit és a képviselt szervezetek teendőit körvonalazta. Az ünnepi ülés résztvevőinek nyilatkozata Az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nem­zeti Bizottsága nagyra értékeli a záróokmányban szereplő és a kölcsönös előnyök alapján kialakult lehetőségeket a po­litikai, a gazdasági, a kulturális és az emberi kapcsolatok fejlesztésére a különböző társadalmi rendszerű országok és népeik között. Az elmúlt években a szocialista országok je­lentős erőfeszítéseket tettek a Helsinkiben elfogadott meg­állapodások megvalósítása érdekében. A katonai. fölényre törekvő Egyesült Államok és a nyugat-európai tőkés kor­mányok némelyike azonban ahelyett, hogy gyakorlati lépé­sekkel segítette volna a záróokmány végrehajtását, nyíltan arra törekedett és törekszik, hogy a helsinki dokumentum szellemét elferdítve a szocialista országok belügyeibe törté­nő beavatkozásra szerezzen jogot. A Szovjetunió, s a szocialista országok jószándékú, kez­deményező magatartásának, valamint a békét és a bizton­ságos életet követelő néptömegeknek köszönhető, hogy a hi­degháborús, reakciós erők aknamunkája ellenére kontinen­sünkön az utóbbi években a történelemben egyedülálló bé­kés fejlődés valósulhatott meg. Mi a fejlődés folyamatát akarjuk fenntartani, s készek vagyunk Európa minden né­pével együtt arra, hogy józan és reális politikánk szellemé­ben kontinensünket a béke földjévé tegyük. A szocialista országok törekvéseit megértő, s az európai biztonsági és együttműködési folyamat fenntartását kívánó erők arra szólítják fel Európa országainak vezetőit, hogy fontosságá­nak megfelelő felelősséggel készüljenek a madridi európai biztonsági és együttműködési találkozóra, melyen többek ' között dönteni kell — valamennyi európai nép érdekét fi­gyelembe véve — az európai katonai enyhülési és leszere­lési értekezlet összehívásáról is. A Béke-világtanács elnökségének ez év májusi buda­pesti ülésén született meg az a felhívás, amely Európa va­lamennyi becsületes emberéhez szól, s amelyhez az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága ez úton is-csatlakozik: „szálljunk szembe a fenyegetéssel! Kezdjük újra — minden szinten — a párbeszédet, hogy helyreállítsuk a bizalmat és közösen cselekedhessünk!” — hangsúlyozza többek között a Magyar Nemzeti Bizottság ál­lásfoglalása. Napjainkban a hazai ener- gifelhasználásnak több, mint a negyedét a földgáz fedezi. Az egyszerű tényt megálla­pító mondatban jelentős erő­feszítéseket és pénzösszege­ket sűrít a mindenapi gya­korlat, hiszen a földgázbá­nyászat és — földolgozás te­temes ráfordítások fejében bocsátja rendelkezésünkre a mélyben rejlő kincset. Nem túlzás a kincs minősítés? Nem az, mert a földgáz ér­téke — főként az olajárak meredek emelkedése óta — egyre nagyobb, hiszen éssze­rű hasznosításával nemcsak fontos tüzelőanyag, hanem sok pénzt hozó ún. szárma­zékos termékek hordozója. Folytonos kutatással A korábbi évek átlagát nézve, esztendőnként tizen­egy százalékkal növekedett a földgáz-felhasználás, most a legutóbbi tizenkét hónap alatt az emelkedés lelassult, hat százalékot tett ki csu­pán. Ez annak a jele, hogy vannak tartalékok nemcsak a termelésben, hanem a fo­gyasztásban is. Tavaly 6,5 milliárd köb­métert produkált a hazai földgáztermelés, ugyanakkor a behozatal — az orenburgi gázvezeték jóvoltából — az előző évinek több, mint a kétszeresére, 2,7 milliárd köbméterre gyarapodott. Figyelembe kell vennünk azt is: egy-egy földgázmező nem kimeríthetetlen kincses- bánya, mindig új és újabb területeket szükséges bevon­ni a termelésbe. Ezért azután öt esztendőnként csak cső­vezetékből 450—500 kilomé­ter hosszúságút építenek meg, hiszen a logikai sor­rend ez: új mező, új távve­zeték, új fogadó-, tároló-, feldolgozó berendezések. S mert az új mezők egyre mélyebben bújnak meg, a kutatásokban növekvő fel­adatokat jelentenek az ún. nehezebb geológiai adottsá­gú, nagynyomású réteg­szerkezetek. Azaz: növeked­nek a kutatási ráfordítások, s a kitermelés is költsége­sebb. lepéről 2,2 millió háztartás viszi a palackba zárt kincset, hogy főzzön, fűtsön vele; újabban, a 22 kilogrammos palackok vásárlási lehetősé­ge óta már a fürdőszobák vízmelegítőit is propán­bután gáz táplálhatja. Bonyolult, sok mindent ma­gába foglaló hátország áll az előbb sorolt adatok, tények mögött. Egyebek között a há­romezer kilométer hosszú­ságot meghaladó országos csővezeték-hálózat, amihez még hozzá kell számítanunk az elosztóvezetékek sok ezer kilométeres szövevényét a településeken. Említhetjük a hajdúszoboszlói, a kardoskú­ti, a pusztaedericsi föld alat­ti tárolókat, amikbe — ez az évi hazai termelés tíz százalé­ka — az alacsonyabb fogyasz­tási időszakban 650 millió köbméter gáz helyezhető el, hogy azután, amikor arra szükség van, óránként 360 ezer köbméternyit — ennyi a maximális kitermelési ké­pesség — vegyenek ki onnét. Az újudvari töltőüzemnek jelentős szerepe van a Du­nántúl, azon belül elsősor­ban a Balaton-környék pa­lackos-gáz ellátásának javí­tásában-, ami 182 millió fo­rintba került. Az újudvari­val most már kilenc töltő­üzem található az ország térképén, s ezekben csak a lakosság részére egy eszten­dő alatt negyedmillió ton­na pb-gáz kerül a palackok­ba. S mert ha valahol, akkor a gáznál indokoltak a sok­szoros biztonsági intézkedé­sek, kézenfekvő: a kiterme­lés első pillanatától a végső felhasználásig, a tűzhely ró­zsájáig a biztonságot nyújtó eszközök, módszerek költsé­geivel is számolni kell. A nem mellékes mellékes Mindezek ismeretében ér­tékelhetjük igazán az élet- körülmények változtatásá­ban e részterep szerepét, hi­szen 1980 végére az eredeti­leg tervezettnél több háztar­tás kamatoztathatja mind a vezetékes, mind a palackos ellátás előnyeit; előbbinél öt­venezer, utóbbinál 200 ezer a többlet. A túlteljesítés eredményeként összesen 3,1 millió háztartás, a családok több mint nyolcvan százalé­ka, tartozhat e sok kényel­met nyújtó és fáradságot megtakarító kincs vevői kö­zé! A földgáz legnagyobb -ré­szét, a legutóbbi években 97—98 százalékát a Nagyal­föld adja, érthető, hogy a további kutatások is ide kon­centrálódnak. S mivel a földgáz sokféle értékes, mel­lékesnek tűnő anyag hordo­zója, az szintén érthető, hogy egyetlen év alatt két feldol­gozó üzemet is átadtak ren­deltetésének, amelyek együt­tesen 1,25 millió köbméteres napi kapacitással rendelkez­nek, így növelve a propán és bután, továbbá az izobu- tán kinyerésit. Ezek a szár­mazékok a hazai ellátás fe­dezésén túl rubel- és dollár- milliókat érnek a külkeres­kedelmi forgalomban, de persze először a feldolgozó berendezéseket kell fölállíta­ni. S még előbb: a gázt ki­termelni, s legelőbb, fölku­tatni, hol búvik meg a föld mélyében. Mészáros Ottó Jöhet a dohány A szolnoki Dohányfermen­táló és beváltó üzemben hamarosan befejezik a sze­letelő és kocsányozó gépsor karbantartását, ezen kívül az új fermentáló gépet is be­építették már. A héten meg­érkezett az első, mestersége­sen szárított dohányszállít­mány, az új gépsor tehát 'hamarosan 'dolgozni kezd. Az üzem készen áll a hama­rosan folyamatosan érkező dohány fogadására és fel­dolgozására. A Körösök völgyiben Megfeszített küzdelem az ár ellen A Körösök völgyében to­vább tart a megfeszített küzdelem a Kettős-Körö6 ki­áradó vizével. A várva várt vízkiegyenlítődés — ez teszi lehetővé majd a gátszakadás elzárását — még mindig nem történt meg. még min­dig körülbelül 8 centiméter magas a különbség a folyó vize és az elborított terüle­tek között. Eddig a gyulaiakon kívül három ÁKSZ vonult fel a szakadásihoz, s tegnap haj­nalra újabb két gépesített osztag érkezett: a nyíregy­háziak és a szegediek siet­tek a Kettős-Köröshöz. Együttes erővel azon dolgoz­nak, hogy ez a már majd 80 méter kitárt vízkapu ne szélesedjék tovább. A vízborított terület eléri a 14 ezer hektárt. A legve­szélyeztetettebb község Tar- hos tovább védekezik, kör­gátját erősíti, homokzsákok­kal magasítja. Két-három méter magas vízoszlop ere­jének van kitéve a már na­pok óta ázó gát. Üjladánynál — Körösla- dánylhoz tartozik már — nagy teljesítményű gépekkel megindult a körtöltés építé­se. Biztonsági okokból van erre szükség: ha a hosszú- fóki csatorna jobb oldala nem birné a nagy terhe­lést, Űjladány védve legyen. A kiömlő víz lassan ha­lad kelet felé. A doboz—tar- hosi utat több helyen átlép­te, ezért ezt az utat lezárta. Gyulán, a Vízügyi Igaz­gatóság központjában egy új védelmi vonal szervezését, tervezését kezdték meg: a Doboz—Sarkad út mentén akarják megállítani a vizet. Az országban összesen most 2068 kilométer hosszan folyik az árvízvédelem, eb­ből harmadfok 726 kilomé­ter. (k. gy.)

Next

/
Thumbnails
Contents