Szolnok Megyei Néplap, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-27 / 200. szám
1980. augusztus 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A MÁV szombat- helyi Járműjavító üzemében hat hónappal a tervezett határidő előtt elkészült az ezerkétszáz négyzetméteres teherko- csifestő-csarnok. A beruházási programnál hatmillió forinttal olcsóbban épült festőüzemben a legmodernebb technológiával évente ötezerhatszáz fedett vasúti teherkocsi festését végzik el Eltűnnek a rendezetlen hagyatékok Megszűnik a telekspekuláció Készül a nemzeti ingatlan leltára A megyei nyilvántartás szerkesztését az idén befejezik össze kellet vonni az elavult állami földnyilvántartást a telekkönyvi nyilvántartással, az 1042/1971. Mt. számú határozat alapján kialakítani az egységes nemzeti ingatlan leltárát. Sok tízezer gubancos ügy fonalát kellett kibogozni ehhez a megyei Földhivatal ingatlan, nyilvántartási osztálya irányításával a járási és városi földhivatalok dolgozóinak. Sziszifuszi munka, szerencsére a helyi tanácsok segítségével sikerült felszámolniuk évtizedes rendezetlen hagyatéki ügyeket is ... Ez a rendkívül nagy adminisztrációval járó múnka 1973-ban kezdődött. Egyenként megkeresték az ingatlantulajdonosokat és egyeztették a föld, a ház adatait, a hozzá fűződő jogokat és kötelezettségeket, pl.: terheket. Nem az egyetlen volt az az 1886-ban kelt telekkönyvi bejegyzés, amelyben szereplő jogszabály szerinti örökösök örökösei is elhaltak már, ám időközben újabb bejegyzés nem történt. A hagyaték tulajdonjogát ilyen hosszú idő után is tisztázni kellett... Számos olyan rendezetlen tulajdonjogi ügy végére kellett még pontot tenni, ahol az ingatlan annyira elaprózódott, hogy a résztulajdonos hallani se akart róla, hogy 1—2 négyzetméternyi földet örökölt, sőt tiltakozott ellene, amikor megkeresték: mit érdekli őt, hagyják békén! Pedig az új leltár készítőinek fel kellett kutatniuk a Kanadában, vagy éppen Ausztráliában élő örökösöket is, hiszen feladatuk a tulajdonosok érdekeinek védelme. A szerkesztési munka a' megye 74 településén befejeződött, 321 ezer 448 ingatlan, az összes több mint 95 százalékának sorsa, tulajdonjoga tisztázódott. E települések ingatlan-adatlapjai is készen állnak a gépi adat- feldolgozásra. A megye új térképén ezt már pirossal jelölték be, fehér foltként csak Tiszaföldvár és Jász- árokszállás maradt hátra, ahol jelenleg folyik az adat- és jogegyeztetés, de még ebben az évben az is elkészül. Az egységes, új nyilvántartásba felvett adatokról az állampolgárok és jogi személyek egyaránt értesítést kaptak, s 30 napig közszemlére is kitették már a megye 67 helységében. Jövőre a szerkesztési munkát az új nyilvántartás felfektetése érvénybe helyezése követi. Feltehetően 1982-ben már megteremtődnek a feltételei annak, hogy az állampolgárok tulajdonában levő valamennyi ingatlanról személyi számmal és minden egyéb adattal ellátott információt nyújt a számítógép. Ma még nem bizonyítható, hogy üdülőtelke van a Mátrában és családi háza a Balatonnál annak, aki újabb ingatlant kíván vásárolni, mondjuk Szolnokon, mert nem ott adózik, ahol lakik, hanem ott, ahol az ingatlana van. Az új nyilvántartás „kidobja” majd a jogtalan többlettulajdont, meggátolja a telekspekulációt, az adócsalást ... A közvéleményben még mindig az hit él, hogy megbízhatatlan és lassú az állampolgárok telekügyeinek intézése öröklés, vásárlás, ajándékozás, stb. esetén, pedig a beérkezéstől számított tíz napon belül — az országos átlagnál is gyorsabban — és megbízhatóan bonyolítják az ügyeket. A földhivataloknál bejegyzett adatok a mai helyzetet tükrözik, ezért hasznos, ha bizonytalan adás-vételi ügyekben a vásárlók előbb informálódnak, hogy a kérdéses ingatlan forgalomképes-e, mert a megbízható, naprakész tájékoztatás megkímélheti őket sok kellemetlenségtől. A megyében jól haladtak a földnyilvántartás szerkesztésével, s így Borsod megyének is segítséget tudott nyújtani a Földhivatal. Eddig hét községben mintegy 18 ezer ingatlan szerkesztését készítették el, s még további öt településen dolgoznak, összesen mintegy 30—32 ezer borsodi ingatlan tulajdonjogi helyzetét teszik tisztába a Szolnok megyeiek. — rónai — 4 Több szem többet lát Rejtett hibák után kutattak Munkavédelmi, tűzrendészeti és vagyonvédelmi szemle reggel 6 órától. Ellenőrzés Jászáirokszálláson, a Hűtőgépgyár Hűtő és Klíma- technikai gyáregységében. A szemle résztvevői a jászberényi Városi-Járási Rendőrkapitányság munkatársai, a gyár szemlebizottságának tagjai és a munkaterületek gazdasági vezetői. Az akciót a gyáregység vezetői kezdeményezték. Ők kérték, hogy a rendőrkapitányság munkatársad vegyenek részt az ellenőrzésen és segítsenek feltárni azokat a hiányosságokat, amelyek a rutin ellenőrzések során esetleg elkerülik a gyáregység ellenőreinek figyelmét. A közös akció célja: a rejtett hibák feltárásával, a megszüntetésüket segítő intézkedésekkel csökkenteni az üzemi balesetek számát, az eddigieknél is hatékonyabbá tenni a tűzrendészeti, a vagyonvédelmi munkát. Rendszeresen megtartják a munkavédelmi oktatásokat, az új dolgozók munkába állását vagy más munkakörbe történő áthelyezését oktatás előzi meg. Az üzemekben munkavédelmi őrök vigyázzák a rendet, észrevételeiket az — őrnaplóba — jegyzik be. Az intézkedések eredménye, hogy a gyáregységben csökkent az üzemi balesetek száma. Az elmúlt év első felében az üzemi balesetek következménye 227 munkanap kiesés volt. Ebben az évben ez a szám 103-ra csökkent, csonkulásos baleset nem történt. Kedvező tapasztalatai voltak a tűzrendészeti és vagyonvédelmi szemlének. Az üzemekben rend és tisztaság van. A szabadban tárolt anyagokat ponyvákkal védik az időjárástól, biztató, hogy átadás előtt áll egy újabb 800 négyzetméter alapterületű fedett raktár. A közös ellenőrzés feltárta a jelentéktelennek látszó, mégis gyors intézkedést igénylő hiányosságokat is. Az öltzőkben hiányoztak a melegvíz-fűtésű radiátorok szelepkerekei, a Tyler üzemben sérültek az aknafedőlapok. A vegyi anyagokat tároló területen nincsennek a tűzveszélyeséget és lobbanáspontot megjelölő feliratok. A szemle résztvevői javasolták, hogy a Tyler üzem alkatrészgyártó műhelyét folyamatosan lássák el a biztonságos munkához szükséges segédeszközökkel — csipeszekkel, kampókkal és gondoskodjanak arról, hogy a ponthegesztőgépeken keletkező szikrák ne zavarják a szomszéd gépen dolgozókat. Javasolták, hogy az eddigieknél is gyakrabban vizsgálják meg a gépjárművek műszaki állapotát, ellenőrizzék a gépjárművezetőket. — illés — Minden fórumon A dolgozók érdekében Beszélgetés Jakab Sándorral, a SZOT főtitkár-helyettesével Túlzás nélkül mondhatjuk: hosszú ideje nem hangzott el ennyi szó a szakszervezetekről, mint mostanában. Indokolja ezt a magyar szakszervezetek közelgő — idén decemberben esedékes — XXIV. kongresszusa, de talán ennél is inkább az a tény, hogy a szakszervezetek mind nagyobb felelősséget vállalnak a társadalom életében. Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy a dolgozók érdekképviselőiként, az állami szervek ég testületek egyenrangú partnereként lépnek fel, minden társadalmi fórumon. Jakab Sándor, a Szak- szervezetek Országos Tanácsának főtitkárhelyettese erről ezeket mondta: A magyar munkásmozgalomban az ellenforradalmi elnyomás évtizedeiben nagy szerepük volt a munkahelyi szakszervezeti bizalmiaknak. Ok képviselték dolgozó társaikat a munkáltatóval, a tőkéssel szemben. Számos munkásmegmozduiás szervezői nagy többségükben a munkásórdekek öntudatos védelmezői voltak. Megváltozott viszonyaink között, a szocializmus építése során elég hosszú ideig nem kapta meg a szakszervezeti bizalmi a neki kijáró megbecsülést, inkább csak afféle tagdíj beszedőn ek tekintették. Kétségtelen azonban, hogy a szakszervezeti bizalmiakra nagy szükség van ma is, s ezért kapták visz- sza most az újjáválasztások után, — természetesen szocialista körülményeinknek megfelelően — régi rangjukat. Ma már a bizalminak beleszólási joga van a munkahely; döntésekbe, a bizalmiak tanácsa véleményezi a vállalat gazdasági és szociális terveit, minősíti a legfontosabb gazdasági vezetők tevékenységét, együttesen jóváhagyják a vállalati kollektív szerződést. A bizalmi: részese a döntéseknek. — Mennyire aktivizálta a szervezett dolgozókat a bizalmiválasztás? — Szakszervezeti tagságunknak túlnyomóan nagy többsége részt vett a választó taggyűléseken — négy és fél millió szervezett dolgozó közül mintegy — négymillió, s közülük minden negyedik, kerek egymillió tag fel is szólalt. Gondosan elemezték a jelöltek munkáját, s a korábbinál jelentékenyen több szakszervezeti tisztségviselőt választottak meg. Jelenleg a munkahelyeken 160 ezer bizalmicsoport működik, ami ugyanannyi bizalmit és 150 ezer bizalmi-helyettest jelent. A főbizalmiak száma 17—18 ezer és körülbelül ennyi a főbizalmi-helyettes. S még néhány szám: 7300 szakszervezeti bizottságban 62 ezer, 20 ezer társadalmi bizottságban mintegy 100 ezer, 6300 munkaügyi döntőbizottságban 60 ezer tag végzi felelősségteljes munkáját, összesen kb. 170 ezerrel több szakszervezeti tisztség- viselőt választottak meg, mint 1975-ben. — Ez tehát a helyzet a munkahelyeken, a közvetle- niil választott szakszervezeti tisztségviselőkkel. Milyen a kapcsolat a vállalatok veze- tőivel? _____ — Nagyon sok múlik azon, hogy a bizalmiak és bizalmi- csoportok, illetve főbizalmiak hogyan állják meg a helyüket. A bizalmitestület választja a szakszervezeti bizottságot, a helyi operatív vezető szervet, ez az igazgatónak a vállalat vezetőinek állandó partnere. Eddigi tapasztalataink azt mutatják. hogy élnek jogaikkal, megállják .a helyüket. Talán ennél is fontosabb magasabb fokon az állami irányítás és a társadalmi képviseleték együttes érvényesítése. A hangsúly az „együttes” szón van, vagyis a szakszervezeteknek nemcsak lehet, hanem bele is kell szólniuk az ágazat, a 6zakma alapvető fontosságú kérdéseibe. Ami pedig a végrehajtást illeti, a szakszervezetéknek — éppen a bizalmirendszer megújulása, fejlődése folytán — igen sok tapasztalatuk halmozódik fel, a jó és a rossz tapasztalatokat egyaránt jelezzük a minisztériumoknak, hogy azok figyelembe vételével tovább javuljon a gazdasági munka. Az ágazati minisztériumoknak és a megfelelő partner-szakszervezetnek rendszeresen értékelniük kell közösen a munkát, meghatározniok a feladatokat. Vonatkozik ez a népgazdasági tervezés tartalmi és gyakorlati kérdéseire. az életszínvonalpolitika, ezen belül a bér- és jövedelempolitika továbbfej - lesztésére, a munka szerinti, valóban szocialista elosztás elvének gyakorlati érvényesítésére, összefoglalva: a társadalom szocialista vonásainak erősítésére. — A célok azonosak, akár az állam, akár a szakszervezete k oIdaláról nézzük. Me- lyek mégis a szakszervezetek feladatai, ha 'nem ellen- tétes érdekekről van szó? — Kétségtelen, hogy azonos célokért küzdünk, mégis mások az állami feladatok. A szakszervezeteknek amellett, hogy közös célokért küzdenek, fokozottan szem előtt kell tartaniuk az emberek, a dolgozók érdekeit. Meg kell tárgyalni, méghozzá rendszeresen, az állami szervekkel, testületekkel, vezetőkkel, így a minisztériumokkal és a miniszterekkel is a szociálpolitikai kérdéseket, a munkaerőgazdálkodás mindenkori helyzetét, a szakmai alap- és továbbképzést, a műveltségi, kulturális helyzetet, a hátrányos helyzetben levő dolgozó rétegek és a fiatalok gondjainak megoldását. Például nagy társadalmi problémánk, a lakáskérdés enyhítésének és megoldásának lehetőségeit. ' — Az államigazgatásban is, a szakszervezeteknél is egy-egy terület vezető testü- lete a megyei tanács. Milyen a kapcsolat a megyei taná- csok és végrehajtóbizottsá- gok, illetve a szakszervezetek megyei tanácsainak elnökségei között? ___________ — Eddig is volt. jelenleg is van munkakapcsolat, együttműködés köztük. Azt szeretnénk, hogy a jövőben egy-egy tervidőszakra, tehát öt évre előre állapítsák meg a közös feladatok főbb irányait és céljait. Viszont évente értékeljék a végrehajtást és jelöljék meg a következő év feladatait. Itt is szeretném hangsúlyozni, hogy jóllehet a végső cél, a szocializmus felépítése közös, a hétköznapok során lehetnek és vannak is ellentétek a tanácsi- államigazgatási vezetők, valamint a szakszervezetek, a dolgozók érdekképviselete között. Természetesen nem antagonisz- tikus ellentétekről van szó, de olyan kérdésekről, amelyeket meg kell vitatni, amelyekben az össztársadalmi, népgazdasági érdekeket egyeztetni kell a szakszervezetekkel, amelyek az egyes embereket, a családokat, a különböző szociális helyzetű rétegeket képviselik. így például messzemenően figyelembe veszik a megyei tanácsok is a szakszervezetek javaslatait, az egyes települések ellátási színvonalának emelésénél, a kommunális- és gyermeki nttéz- menyek, a szociális és közlekedési hálózat fejlesztésénél és még sokáig sorolhatnám. Ennek továbbfejlesztése érdekében javasoljuk, hogy a megyei tanács vb-k és SZMT-elnökségek rendszeresen tanácskozzanak, ismerjék meg egymás véleményét, értékeljék az elvégzett munkát és szabják meg a következő tennivalókat. — Röviden bár , de elmondta az eddigiekben a saját, illetve a SZOT vezetőinek véleményét az állami- igazgatási és szakszervezeti szervek, vezetők együttmű- ködéséröl a munkahelyektől á megyeieken át |q miniszté- riumok és a szakmai szak- szervezetek >kapcsolatáig. Hogyan történik mindez a Minisztertanács és a SZOT között? — Itthon és határainkon túl is elismeréssel nyilatkoznak arról a munkakapcsolatról, rendszeressé vált tanácskozásokról, amelyek jellemzik a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsa és a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége közti viszonyt. Közismert, hogy sok fontos, valamennyi dolgozót érintő kérdésben, az országos munkaversenyek ér_ tékelésében közösen hoz határozatot a két testület. Választóinktól, a szervezett dolgozóktól kapott felhatalmazásunk, megbízásunk és kcb telezettségünk alapján a továbbiakban is olyan kérdésekéit kívánunk napirendre tűzni, amelyek mindenkit közvetlenül érintenek, így javasoljuk, hogy szerepeljen az együttes ülésen a bérből és fizetésből élők életszínvonalának alakulása, egy közösen végzett vizsgálat után. Ugyancsak javasoljuk az éves népgazdasági terv fő céljainak és a terv végrehajtásának megtárgyalását is. Napirendre kívánunk tűzni olyan, az egész társadalom számára alapvetően fontos kérdéseket is. mint a lakáshelyzet az egészségügyi ellátás, az államigazgatás és a dolgozók kapcsolata, a szakemberképzés, a munkásművelődés és más, valamennyiünket érdeklő, foglalkoztató problémákat. Ugyancsak szeretnénk, ha a Miniszter- tanács és a SZOT Elnöksége együttesen értékelné megfelelő időközönként az üzemi demokrácia fórumainak működését, a különböző szintű állami és szervezeti szervek kapcsolatait. — Ez is bizonyítja, hogy a partnerkapcsolat fenntartását és erősítését működése középpontjába állította a 'SZOT. Hogyan látja ennek jövőjét? _______ — Nem új ez, valójában régi, de átmenetileg szinte feledésbe merült gyakorlat visszaállítása. Sokan beszéltek erről a szakszervezeti bizalmiválasztó és küldöttgyűléseken is. örvendetes az az aktivitás, ami ezek folyamán megnyilvánult, s ami bizonyára jellemző lesz az év hátralevő időszakára, hiszen decemberben ül össze XXIV. kongresszusunk. További erősítést, iránymutatást várunk a magyar szak- szervezetek közelgő kongresszusától abban is, hogy még következetesebben képviseljük a dolgozók érdekeit a továbbiakban minden fórumon és szinten. Várkonyi Endre
