Szolnok Megyei Néplap, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-24 / 198. szám

1980. augusztus 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Csak a végeredmény késeit Négymilliós veszteség az ÉPSZER-né/ A Szolnok megyei Tanács Építési és Szerelőipari Vállalatának munkáját az V. ötéves terv korábbi évei­ben csak dicsérhette az, aki eredményeikről hallott, el­ismerték erőfeszítéseiket a felügyeleti szervnél is. A jó Vélemény nem volt megalapozatlan, az 1975-ös 150 millió forint helyett ta­valy már 225 millió volt az ÉPSZER termelési értéke, és a 40 százalékos növekedés mögött nem is egy esetben égetően fontos munkák el­végzése rejlett. A termelés növekedését jelző grafikon felfelé ívelésével párhuza­mosan javult a vállalat jö­vedelmezősége. Egészen 1979-ig — 1980 első félévé­ben már négymillió forintos veszteséget könyvelhettek el. (Azóta az árváltozásokat kö­vetői, számlakorrekciók ré­vén több százezer forint folyit be a vállalat kasszájá­ba.) Miért vállalkoztak 7 Ügy tűnhet, az ÉPSZER- nél — fdledve az előző évek jó eredményeket hozó mun­kamódszereit — az idén kö­vettek el végzetes hibát. Pe­dig nem ez történt. Csupán' a veszteség új jelenség. Évek­kel ezelőtt sem kellett vol­na jós hozzá, hogy megjö­vendölje: végül zavarba ke­rül a vállalat. A bizonyításra lássuk elő­ször, hol is a bajok forrása. A közvetlen ok az, hogy az épületeket befejező szak- és szerelőipari munkásokból kevés dolgozik a vállalatnál. Más cégnél sem dúskálnak az e feladatok megoldásá­ban jártas mesterekben, az ÉPSZER idei helyze­te azonban különleges. Épétkezéseik jelentős ré- kze az idén jutott el a befejezés stádiumába. Hely­zetüket jól jellemzik Keszt­hely József főmérnök szavai: — Korábban évente gyak­ran negyven millió forint ér­tékű szak- és szerelőipari munkát is vállaltunk, hogy foglalkoztassuk emberein­ket. Építkezéseinken ugyan­is évekig nem volt szükség mindnyájukra, hiszen 1979 végéig a legtöbb helyen csak a falak felhúzásával, az épü­letek. vázának összeállításá­val voltunk elfoglalva. Kevesebb gondja lenne ma a vállalatnak, ha úgy szer­vezi a munkát, hogy amíg az egyik épületben a kőműve­sek dolgoznak, a másikon az átadás előtti utolsó simítá­sokat végzik. Akkor nem mindenhol egyszerre kértek volna tetőfedőt, üvegest, víz- és gázszerelőt vagy szo­bafestőt. A szak- és szere­lőipari kapacitás szűkössége szülte gondok azonban csak enyhébbek lennének, meg nem oldódtak volna. A vál­lalatnál végzett számítások szerint a munkát optimáli­san szervezve is csak felét végezhetnék el a ma megol­datlan feladatoknak." A szer­ződéseket ugyanis úgy kötöt­ték, hogy a ma nehézségeket okozó épületeket 1979-ben, vagy 1980-tban adják át. Így már érthető, néhány éve miért volt képes annyi­ra gyors növekedésre az ÉPSZER. Megrendelést ele­get kaptak, és amíg minden­hol csak építeni kellett, bir- ták is erővel. A vállalkozás­sal megbízott vezetők nem vetették össze a finis előtti hónapokban megnövekvő feladatokkal saját lehetősé­geiket. Persze, az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy rengeteg reális igény kielégítése várt a vállalatra. Karcag és Ti­szafüred térségében például — máshol készülő jelentős beruházások zökkenőmentes elvégzése érdekében — a Szolnok megyei ÁÉV már évek óta nem vállal munkát. Az űr betöltése — mint a megyei tanács vállalatára — az ÉPSZER-re várt. A kö­vetelményekhez való felzár­kózáshoz a tanács lehetősé­geihez mért pénzbeli támo­gatást is adott. Az ötéves terv ideje alatt juttatott 15 millió forint azonban kevés volt a jelentősen megnöve­kedett fejlesztési igények kielégítéséhez. Hajrá: olaj a tűzre Nem jutott pénz például a vállalatnál egy olyan ipari üzem megteremtésére, ahol előre legyárthatták volna a szerelési munkáknál hasz­nált anyagok egy részét. Márpedig ilyen üzem nélkül egy, az ÉPSZER-éhez hason­ló nagyságú feladatokat megoldó szervezet nem ütő­képes. A befejező kapacitá­sok szűkösségét az ipari hát­tér szüntethette volna meg. A vállalat helyzetét csak tovább rontották az építő­iparban már hagyományos­nak számító anyagellátási gondok. A karcagi gyermek- otthon és a tiszafüredi laká­sok építéséhez például majdnem egy évig nem kap­tak födémpanelt. Az első esetben hajrázva behozták a lemaradást — de milyen áron? Az átadási határidő tartása érdekében, azokat lassítva az előírt ütemben haladó építkezésekről küld­tek embereket Karcagra. Tulajdonképpen csak el­odázták, más településre he­lyezték át a kapacitáshiány szülte gondokat. Igaz, részben kényszerű­ségből —. túl feszes, szük­ségszerűen problémákat is okozóa'k voltak az ÉPSZER tervei — mondták a megyei tanács építési osztályán. —A feladatok megfelelő üteme­zése azonban enyhített vol­na a nehézségeken.” A meg­felelő programok azonban hiányoztak, és a nagyobb gondok jelentkezése után pedig tenszerűtlenné vált a munka. Az 1980-as terveket például csak jócskán meg­késve kapták meg az építés- vezetőségek, a jobb munká­ra serkentő ösztönző rend­szert sem dolgozták ki idő­ben. Szakemberek nélkül A szervezetlenséget a vál­lalat szakmai irányító appa­rátusának gyengeségei ma­gyarázzák. A legfontosabb posztokról ugyanis sok mér­nök, üzemmérnök és techni­kus hiányzik. Terveik között szerepelt a magasam, képzett szakemberek számának nö­velése, elképzeléseiket azon­ban nem voltak képesek va­lóra váltani. Felügyeleti szervük többszöri ajánlatára sem alakítottak, ki szorosabb kaposotalot felsőoktatási in­tézményekkel. Nem igyekez­tek vonzóvá tenni a vállala­tot sem az újonnan érkezők számára, pedig — Fehérvári László, a megyéi tanács épí­tési, közlekedési és vízügyi osztályának helyettes vezető­je szerint — erre módjuk lett volna. Az ÉPSZER több éven keresztül jutott annyi jövedelemhez, amennyiből lakások építésére is futotta volna. Lakást ígérve bizto­san lett volna a vállalatnál munkára jelentkező, megfe­lelő képzettségű szakember is. Egyetlen félévet zári vesz­teséggel az ÉPSZER Vállalat. Csak a jelent vizsgálva nyu­godtan nevezhetnénk „kisik­lásnak” is a történteket, hi­szen mostanában a legtöbb építőipari vállalat gondjai megszaporodtak. A problé­ma lekicsinylése azonban hagy hiba lenne. Nemcsak 'azért, mert az 1980-as csor­ba kiköszörülése is jórészt 'attól függ, hogy a vállalat­inak sikerül-e a leginkább isürgető munkákat elvégző Alvállalkozókat találnia. Jó esetben még szerény nyere­séggel is zárhatják az évet. Az ÉPSZER feladatai a VI. ötéves tervben sem lesznek kisebbek az eddigieknél. To­vábbra is bizonytalan kime- inetelű vállalkozások, szak­szerűtlen tervezés és irányí­tás esetén azonban az épít­tetők igényei, a hatékonyság javítása csak óhaj marad. Persze a szervezettebb, szakszerűbb munka sem old­hatja meg teljesen a vállalat gondjait, fejlesztések nélkül a befejező munkálatok el­végzése továbbra is bizony­talan marad. A kapacitások megfelelő szerkezetének ki­alakításához viszont pénz is kell, de csak a felügyeleti iszerv segítségére számítani igen kockázatos dolog lenne. Vállalatnak is lesz — ha nem is mindenre elegendő — fej­lesztési alapja és megfelelő 'célokat megjelölve ezzel hi­telekhez juthat, vagy a to­vábblépést segítő pályázato­kat nyerhet el a VI. ötéves terv során. V. Szász József Köszönet és elismerés a sikeres aratásért Gazdaságaink a jó termés elérésének fel­tételeit megteremtették a szakszerű talaj- munkával, tápanyaggal, korszerű fajtákkal, minőségi vetőmaggal és növényápolással. A nyári betakarítás előkészítésekor nagy gondot fordítottak az anyagi-műszaki és személyi feltételek biztosítására. A szükségállapotot előidéző rendkívüli időjárási viszonyok eddig példátlan próbá­ra tették az aratókat. A napfényben sze­gény, esős tavaszutó és nyár miatt a gabo­nák érése a sokéves átlaghoz viszonyítva két héttel késett. Az árpa 22 napos, a búza 31 napos aratási időszakából 13 nap volt esős, és a kombájnok mindössze nyolc na­pon dolgozhattak teljes műszakban. A vi­haros esők miatt a gabonának több mint a fele megdőlt, tízezer hektárnyi búzában jelentős kárt okozott a jégeső. Az állami gazdaságok és termelőszövet­kezetek dolgozói eredményesen végezték el feladatukat. A gazdaságok pártszervezetei és szakirányítói a szocialista nagyüzemi gazdálkodás éveiben felhalmozódott ta­pasztalatok felhasználósával, megalapozott szakértelemmel és célratörő következetes­séggel szervezték a munkát. A fizikai dol­gozók, különösen a kombájnosok, a szál­lítójárművek vezetői, a gabonaszérűk sze­mélyzete — amikor az időjárás engedte — hétköznap és vasárnap, éjt nappallá téve derekasan helytálltak, a rójuk bízott fel­adatokat sikeresen teljesítették. Elismerés illeti az aratás üzemein kívüli szervezőit, akik biztosították a folyamatos munka kül­ső feltételeit, a gép- és személyi állomány üzemek közötti átcsoportosítását ami nem kis mértékben járult hozzá az aratás meg­MSZMP Szolnok megyei Végrehajtó Bizottsága gyorsításához, és idejében való elvégzé­séhez. . Gazdaságaink az elemi csapások ellenére rekord termésátlagot értek el búzából és őszi árpából, a kimagasló mennyiségi mu­tatók, a jó minőséggel párosultak. Elisme­réssel állapítjuk meg, hogy a termelőüze­mek az MSZMP Szolnok megyei Bizottsá­gának 1980. évi gazdaságpolitikai program­jában meghatározott gabonatermelési és felvásárlási célkitűzését túlteljesítették. Ez­zel nagymértékben hozzájárultak az ország gabona-, ezen belül kenyérgabona ellátásá­hoz. A gazdaságok dolgozó kollektívái, párt- alapszervezetei a gyakorlatban helyesen ér­vényesítették pártunk gazdaságpolitikáját, bizonyítva, hogy nehéz természeti és köz­gazdaság! viszonyok között is lehet ered­ményesen gazdálkodni. Biztosítékot látunk arra, hogy a gazdaságok a már megkez­dett, és a nyárihoz hasonló nagyságú őszi munkákat is eredményesen megszervezik és végrehajtják. Az MSZMP Szolnok megyei Végrehajtó Bizottsága, a Szolnok megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága a nyári betakarítási munkák eredményes elvégzéséért köszöne­tét fejezi ki az állami gazdaságok, mező- gazdasági termelőszövetkezetek, felvásárló és ellátó vállalatok, a mezőgazdaság irá­nyító szervezeteiben dolgozóknak. Az elért eredmények erősítsék a dolgozó kollektívák és az egyes családok, szemé­lyek magabiztosságát, pártunk politikájába vetett hátét, és ez ösztönözzön újabb, nagy feladatok sikeres végrehajtására. SZOLNOK, 1980. AUGUSZTUS 23. Szolnok megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Szép eredmények a mezőgazdasági kiállításon (Folytatás az 1. oldalról) A kiskacsák a Palotási Állami Gazdaságot „képviselik”. A nagyüzemi kacsa- és lúd- tenyésztés technológiáját gyakorlatban mu­tatja be a gazdaság A termesztési költségek alakulása, a ter­méshozamok és a vetésterület, nagysága alapján maximális pontot, és aranyérmet kapott a tiszaföldvári Lenin Tsz Ljubilej- naja és Rána búzafajtája Rána búzafajták mellett. Ezüstérmet kapott az ugyan­csak a tiszaföldváriak által bemutatott cukorrépa, ön­tözött kukorica, kompolti és martonvásári őszi árpa. A Héki Állami Gazdaság „is­tállójában” egy tisztavérű Holstein-Friz üszőt a kiállí­tás szépe címmel, egy-egy üszőt pedig ezüst, illetve bronzéremmel jutalmaztak, és ezüstérmes lett a gazda­ság egyik Magyartarka- Holstein-Friz keresztezésű vemhesüszője is. A mezőhé- ki Táncsics Tsz-nek egy ezüst és egy bronzérmet „hoztak” a kiállított hús­hasznú limusin szarvasmar­hák. a termelőszövetkezet által bemutatott bikák pe­dig „elnyerték” az Állatfor- galmi és Húsipari Tröszt különdíját. Megtekinthetők a kiállítá­son az Alkotó Ifjúság pá­lyázatra beérkezett, az üzemi és szövetkezeti feladatok megoldásának egyszerűbbé, gazdaságosabbá tételét segí­tő legsikeresebb pályamű­vek is. Ezek közül második díjat kapott Krizsán József­Hajdú Lajos szarvasmarha-gondozó, a Héki Állami Gazdaság kiállítás szépe címet kapott, Ujjhegy névre hallgató, húsz hó­napos Holstein-Friz üszőjével. A gazdaság nyolc tisztavérű és tizenhét keresztezett szarvasmarhát mutat be az OMÉK-on nek, a DATE mezőtúri fő­iskolai kar tanársegédjének „A feldolgozásra kerülő sár­garépa betakarító gépeinek kialakítási kérdései” című munkája, Ketten kaptak pá­lyamunkájukra harmadik díjat: Dávidiházi Gábor fő­iskolai tanársegéd — ugyan­csak Mezőtúriról — és Ko­csis István a DATE karcagi kutatóintézetének segéd- munkatársa. Az Alkotó If­júság pályázat díjait augusz­tus 30-án, a vásár ifjúsági napján adják át. Kép és szöveg: Temesközy Ferenc A Jászsági Egyesült Cipőipari Szövetkezet jászjákóhalmi telepén exportra készítenek női korcsolyacipőket, havonta hét és fél ezer párat

Next

/
Thumbnails
Contents