Szolnok Megyei Néplap, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-13 / 163. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. július 13. HÉTFŐ: India elismerte a Heng Samrin-kormányt — Giscard francia elnök az NSZK-ba érkezett. KEDD: zavargások Észak-Indiában — tárgyalások az SZKP és az olasz KP képviselői között Moszkvában SZERDA: az elhunyt Japán miniszterelnök gyászszertar­tása — szovjet parlamenti küldöttség tárgyal a ju­goszláv vezetőkkel. CSÜTÖRTÖK: Hua—Carter tárgyalások Tokióban. — négy szocialista ország csapatcsökkentési javaslata a bécsi tárgyalásokon. PÉNTEK: Teheránban szabadon engedtek egy amerikai diplomatát, —befejeződött Giscard d.Estaing nyu­gat-németországi látogatása. SZOMBAT: véres összecsapások Salvadorban. A Franciaország és az NSZK közötti megállapodás értelmében másfél évtizede félévenként kerül sor csúcs­szintű találkozóra közöttük, s a Közös Piac, valamint a NATO különböző tanácsko­zásai is alkalmat szolgáltat­nak Párizs és Bonn véle­ménycseréjére. Az e heti Giscard-utazás mégis „ki­lóg” a sorból. Ez nem csak azért van így, mert „hivata­los” látogatás lévén a szo­kásosnál sókkal több cere­mónia fogadta a francia el­nököt Nyugat-Németország- ban. A lényeg az elnök és a szövetségi kancellár találko­zójának időzítésében és té­májában rejlik. Ismeretes, hogy az elmúlt hetekben mind a két politikus talál­kozott Leonyid Brezsnyev- vel. Giscard Varsóban, Schmidt Moszkvában foly­tatott tárgyalásokat a szov­jet vezetővel, a megbeszélé­sek elsődleges célja az eny­hülés eddigi eredményeinek megvédése, a kelet-nyugati párbeszéd folytatása volt. Párizs és Bonn felelős ve­zetői készek voltak megra­gadni a Moszkvában fel­ajánlott jóakaraté kezdemé­nyezéseket, s tolmácsolni az Egyesült Államoknak a Szovjetunió által felajánlott politikai megoldásokat. Idő­közben a szovjet diplomácia különböző csatornákon to­vábbi kezdeményezéseket tett a katonai enyhülés elő­mozdítására, a közép-euró­pai csapatcsökkentés sikere érdekében. Ez a legutóbbi kompromisszumos ajánlat, s a középhatótávolságú eszkö­zök korlátozására vonatkozó tárgyalások megkezdésének felajánlott lehetősége, minid azt bizonyítja, hogy a szoci­alista nagyhatalom nem a fe­szültség fokozását kívánja, hanem a fegyverkezési ver­seny megállítására törek­szik. A bonni közös sajtóér­tekezleten a két államférfi elsősorban országaik együtt­működésére. Nyugat-Európa szerepének fontosságára hív­ta fel a figyelmet.. Éles han­gon fejtették ki az afganisz­táni helyzettel kapcsolatos ismert nézetüket. Az NSZK kancellárja nyilvánosan üd­vözölte a neutronfegyver ki- fejlesztésével kapcsolatos francia terveket. Alighanem az utóbbi idők legnagyobb diplomáciai szenzációja volt az a beje­lentés, miszerint India kor­mánya elismeri a Kambod­zsai Népköztársaságot, s hi­vatalos kapcsolatra lép Heng Samrin kormányával. Üj- Delhinek ez az elhatározása minden bizonnyal egyfajta frontáttörést hoz majd, s megfigyelők szerint várható, högy a közeljövőben újabb államok lépnek diplomáciai kapcsolatba Phnom Penh­nel. Az indiai lépés mögött nyilvánvalóan az a felis­merés áll, hogy a szocialis­ta Vietnammal szövetséges Heng Samrin kormány min­den erőfeszítést megtesz azért, hogy Kambodzsát visz- szavezesse a XX. századba, felszámolja annak az iszonyú rombolásnak; következmé­nyeit, amelyet-Pol Pót rend,- szere tudatosan és pekingi recept szerint véghezvitt az előtző években. Élrthető, hogy Indira Gandhi kormányának elha­tározására Pekingben és Washingtonban egyaránt fel­szisszentek. Kína vezetése szálmára nyilvánvalóan csa­pást jelent a Kambodzsa kö­ré épített diplomáciai blo- kád-fal áttörése. S kérdé­sessé teszi annak az akció­nak a sikerét, amelyet ép­pen az elmúlt hetekben kezdtek el a thai—kambod­zsai határon. Világosan ki­rajzolódik a kínai—ameri­kai összjáték Indokína szoci­alista államai ellen, amibe harmadikként (eléggé alá­rendelt szerepet játszva) Thaiföld is bekapcsolódott. A pol Pot-féle bandák szervezett átdobása Kam­bodzsába az. összecsapások kipirovokálása a vietnami csapatokkal, majd a laoszi határ lezárása ürügyet szol­gáltatott az amerikai fegy­verszállításokra, Washing­ton katonai visszatérésére Thaiföldre. S ezzel egyidő- ben Kína újabb három had­osztályt vezényel Vietnam északi határainak közelébe. Mindezek alapján aligha kétséges. Hua Kuo-feng kí­nai miniszterelnök és Carter amerikai elnök tokiói tár­gyalásain milyen szellemben vitatták meg az indokínai helyzetet. Hosszú évek óta folynak a közép-európai csapatok és fegyverzet csökkentéséről a kelet—nyugati megbeszé­lések a becsi Hofburgban. Az egykori császári palota tárgyaló teremmé átalakított szárnyának bejáratánál csü­törtökön immár a 243. al-> kálómmal találkoztak az or­szágaikat képviselő diploma­ták, hogy véleményt cserél­jenek a Közóp-Európában koncentrálódott hatalmas ka­tonai erőcsökkentésónek le­hetőségeiről. A mostani legutóbbi ta­lálkozón Taraszov szovjet nagykövet a tárgyalásokon közvetlenül résztvevő négy szocialista ország nevében újabb kompromisszumos in­dítvánnyal állt elő; felaján­lotta, hogy a Szovjetunió húszezer katonát kivon a térségből, ha az Egyesült Államok tizenháromezer fő­vel csökkenti Közép-Euró- pában állomásozó csapatai­nak létszámát. A javasolt csökkentés ismét tükrözi a szocialista országok elhatá­rozott szándékát: kompro­misszumot kell találni an­nak érdekében, hogy a tár­gyalási folyamatot kimoz­dítsák a holtpontról. Az ed­digi eredménytelenség fő oka a nyugati fél által kezdemé­nyezett áldatlan létszámvita volt, az, hogy a NATO-álla- mok a CIA jelentései alap­ján kétségbe vonták a Var­sói Szerződéshez tartozó or­szágok (Szovjetunió. NDK, Lengyelország, Csehszlová­kia) által beterjesztett ada­tokat. A szocialista országok en • nek ellenére az elmúlt év­ben két olyan indítványt is beterjesztettek, amely a korábbi nyugati elképzelése­ket alapul véve jó lehető­séget nyújtott volna a tény­leges csökkentés azonnali megkezdésére. Sőt, a Szov­jetunió egyoldalú lépésként az idén folyamatosan húsz­ezer fővel csökkenti az NDK területén állomásozó csapa­tainak létszámát is. (A leg­utóbbi bécsi javaslat ezt a kontingenst nem érinti.) Mkotmány — Pinochet mádra Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár invitálja hivatalába Vaiéry Giscard d'Estaing francia köztársasági elnököt, aki többnapos látogatást tett és fontos tárgyalást folytatott az NSZK-ban „Jó hír” a chi­leieknek: Pino­chet tábornok or- száglásának hete­dik évében újabb öt évre meghosz- szabbította ural­mát, azaz a fa­siszta diktatúrát. Az indok: leg­alább ennyi időre lesz szükség, amíg a tábornoki meg­ítélés szerint az ország népe ismét alkalmas lesz a normális politikai életre, s méltó ar­ra az „alkotmány­ra”, amelyet e hé­ten felkínáltak neki. Most tehát a diktátor alkot­mányosságra ne­veli a chileieket. Majd ha ez befe­jeződött — ígéri Pinochet — akkor újra választhat­nak a dél-ameri­kai országban el­nököt és parla­mentet. Természe­tesen .a választé­kot & diktátor előre megszabja: marxista erők, munkáspártok le­gális működéséről szó sem lehet... Valójában azon­ban arról lehet szó, hogy Pino­chet magának akar állást bizto­sítani a követke­ző évtizedre. A javíthatatlan opti­mista! — emgé — A szocialista kezdeménye­zések ismételten azt bizo­nyítják, hogy a Varsói Szer­ződés tagországai rendkívül komolyan veszik a leszerelés, a katonai feszültségcsökken­tés ügyét. Minden alkalmat megragadnak arra, hogy előbbre lépjenek ezen a té­ren. Természetesen szem előtt tartják azt az alapvető­követelményt, hogy az elért katonai erőegyensúly egyik fél kárára sem változhat; a kölcsönös biztonság az ál­lamok 'közötti bizalom fon­tos záloga. Miklós Gábor Bajbakov fogadta Faluvégi Lajost Nyikolaj Konsztantyino- vics Bajbakov. a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nökhelyettese, az Állami Tervbizottság elnöke szom­baton Moszkvában fogadta Faluvégi Lajost, a Minisz­tertanács ein öfch oil yettesélt, az Országos Tervhivatal el­nökét és megbeszélést foly­tatott vele az 1981—1985. évi tervidőszak gazdasági kérdéseiről. NDK Sikeres első lélév A dolgozók sokoldalú kez­deményezésének és megfe­szített munkájának köszön­hetően kiváló gazdasági eredményeket értek el az NDK-ban az év első felé­ben, s ennek következtében a népgazdaság több terüle­tén is sikerült előnyre szert tenni az 1980-as tervelő­irányzatokhoz képest. Ez az ért ékelés "csendül ki abból a jelentésből, amelyet az NDK központi statisztikai hivata­la tett közzé az idei terv teljesítéséről az év első hat hónapja során. Eszerint a nemzeti jövede­lem több, mint 5 százalék­kal növekedett. Az ipari árutermelés 5,9 százalékkal, azaz több, punt 10 milliárd márkával nőtt. A növeke­dési ütem meghaladja az előző esztendő azonos idő­szakában elért értéket. Ami a beruházásokat ille­ti, a műszaki-anyagi bázis erősítésére, illetve a szociál­politikai program megvaló­sítására összesen 21 milliárd márkát ruháztak be 1980 el­ső felében. Az ipari beru­házások volumene 9 száza­lékkal volt nagyobb, mint 1979 azonos időszakában. Az intenzív piacfelmérő munka eredményeként köny­veli el a jelentés azt a tényt, hogy az NDK kivitele az idei év első hat hónapjában 16 százalékkal haladta meg a tavalyi értéket. A külke­reskedelmi forgalom kéthar­mada a KGST-országokkal bonyolódott le. Bolívia Választási végeredmény A legfelsőbb bolíviai vá­lasztási bizottság bejelentet­te, hogy a június 29-én tar­tott elnökválasztást Heman Siles Zuaao, a baloldali de­mokratikus és népi egység jelöltje nyerte meg. A sza­vazóknak több, mint a 34 százaléka adta rá vókisát. Második helyre a centrista nemzeti forradalmi mozga­lom színeiben indult Victor Paz Estenssoro került (a sza­vazatok 17,7 százalékával), míg a harmadik „befutó” a jobboldal jelöltje. Hugo Banzer tábornok volt. Mivel egyetlen jelölt sem szerzete meg az elnöki tisztség betöltésének jogához szükséges szavazati arányt (50 százalék plusz egy sza­vazat), az alkotmány értel­mében a parlament dönt majd a jövendő államfő sze­mélyéről a választásokon a legtöbb voksot kapott három jelölt közül. RÓMA Joszip Vrhovec jugoszláv külügyminisztert pénteken Rómában fogadta Sandro Pertini olasz köztársasági el­nök. A jugoszláv miniszter csütörtökön érkezett hivata­los látogatásra az olasz fő­városba. ADDIS ABEBA Az etiópiai különleges ka­tonai törvényszék az etiópiai forradalom, az ország nem­zeti egysége és szuverenitása elleni bűncselekmény vádjá­val halálra ítélte etiópiai mi­nisztériumok és hivatalok négy volt vezető tisztviselő­jét. A katonai törvényszék nyilvánosságra hozott közle­ménye rámutat, hogy az etiópiai ideiglenes népi szer­vező iroda, a külügyminiszté­Veszelin Gyuranovics életrajza Veszelin Gyuranovics, a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsának elnö­ke 1925. május 17-én szüle­tett Danilovgrád községben. Crna Gora-i nemzetiségű Gimnáziumba, majd tanító­képzőbe járt, ahonnan a ha­ladó ifjúsági mozgalomban való részvétele miatt 1941. márciusában kizárták. A Jugoszláv Kommunista Ifjúsági Szövetségnek 1941- ben lett tagja és részt vett az olasz megszállók elten 1941. július 13-án Crna Gorában kirobbantott felkelésben. A megszállt területeken illegá­lis tevékenységet folytatott. 1943. áprilisában letartóztat­ták és koncentrációs táborba zárták. Olaszország kapitulá­ciója után kiszabadult, és a háború végéig ifjúsági veze­tőként aktívan részt vett a népfej szabadító mozgalom­ban. Tagja lett a Jugoszláv Kommunista Ifjúsági Szövet­ség Központi Bizottságának, valamint az Egyesült Antifa­siszta Ifjúsági Szövetség te­rületi bizottságának. A Jugoszláv Kommunista Pártnak 1943-ban tagjelöltje, majd 1944. január 4-től tag­ja. Pártfőiskolát végzett 1948- ban. Veszelin Gyuranovics a há­ború után számos felelős tisztséget töltött be. Tagja volt a Jugoszláv Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség járási bizottságának, elnöke a Crna Gora-i Népi Ifjúsági Szövet­ség Központi Bizottságának, szervezőtitkára a Jugoszláv Kommunista Párt Járási Bi­zottságának, főszerkesztője a „Pobjeda” című napilapnak, elnöke a Crna Gora-i Szocia­lista Szövetség központi vá­lasztmányának, tagja a Crna Gora-i Kommunisták Szövet­sége Központi Bizottságá­nak, majd titkára a Crna Go­ra-i Kommunisták Szö­vetsége Központi Bizott­sága Végrehajtó Bizottságá­nak. A Crna Gora-i Kommu­nisták Szövetsége 1974-ben megtartott V. kongresszusán megválasztották a Központi Bizottság elnökévé. Dzsemal Bijedics halála után 1977. március 15-én Ve­szelin Gyuranovicsot a Szö­vetségi Végrehajtó Tanács elnökévé nevezték ki, majd 1978. májusában újabb 4 év­re megválasztották az elnö­ki 'tisztségre. Tagja a Ju­goszláv Kommunista Szövet­ség Központi Bizottsága el­nökségének. Számos jugoszláv kitünte­tés birtokosa. Az összeesküvés után Feszült a helyzet Iránban A csütörtökön leleplezett összeesküvést követően a „forradalmi gárdisták” egye­sített vezérkara és a hama- dani légierő-parancsnokság a teheráni rádióban közzé­tett kommünikéjében felhív­ta a tartomány lakosságát, hogy leplezze le a lázadók minden mozgolódását és le­gyen éber, mert az összees­küvők közül többen most menekülni próbálnak. A rá­dió péntek este közölte, hogy az egyesített vezérkar Ifolyfátja az összeesküvés­ben résztvett személyek le­tartóztatását. A gárdisták bejelentése szerint az öszeesküvők elle­ni fegyveres összecsapások során több összeesküvő és a kormányhoz hű légiegysé­gek egyik katonája is életét vesztette. n francia—nyugatnémet konzultációk visszhangja A francia—nyugatnémet kapcsolatok új szakaszba lépitek,' a két ország ba­rátsága minden eddigit felül­múlóan magas szintre emel­kedett. Ezt emelik ki a pén­teken Bonnban véget ért kormánylkonzultációkkal foglalkozó első nyugatnémet kommentárok. Az NSZK és Franciaország között olyan sajátos partneri viszony alakult ki, amelynek fő cél­ja Nyugat-Európa „külön­leges” szerepének megerő­sítése, s a kelet—nyugati „erőegyensúly” biztosításá­hoz való hozzájárulás. An­nak ellenére — mutatnak rá Bonnban —, hogy fran­cia részről mindenekelőtt az „önálló” Nyugat-Európa megteremtését célzó törek­véseikre helyezik a súlyt, míg az NSZK—Washington „árnyékában” — elsősorban a keit ország katonai együtt­működését szorgalmazza. Egyetértenek a francia la­pok abban, hogy Giscard d’Estaing francia köztársa­sági elnök pénteken befeje­ződött ötnapos nyugatnémet­országi látogatása valóságos „mézesheteket” jelentett a két ország kapcsolataiban, de különböző módon értelmezik azok jelentőségét, szerepét, lehetőségeit a világpolitiká­ban. A nagypolgári Le Figaro véleménye szerint a látoga­tás nem annyira kétoldalú, mint európai ügy volt. Giscard és Schmidt kancel­lár „új dimenziót” kíván biz­tosítani (nyugat) Európának, s ehhez új hozzájárulást je­lentett a közös biztonság gondolata, amely francia atamerőre és nyugatnémet hagyományos fegyveres erőikre támaszkodik. A L’Humanité a francia KP lapja a Le Figaróhoz és a Le Nouvel Observa te űr­höz hasonlóan a katonai kérdéseket emeli ki a fran­cia—NSZK csúcstalálkozó anyagából. A lap élesen bírálja az ezzel kapcsolat­ban elhangzott nyilatkoza­tokat. , A neutronfegyver esetleges alkalmazásának már fontolóra vétele is az elriasztás doktrínájának fel­adását jelenti az „előretolt csata” tézise javára, s nem a francia nemzetvédelem szempontjainak felel meg. hanem a NATO és a Buin- deswehr-vezérkarok céljai­nak — írja Yves Moreau a lap hasábjain. TELEXEN rium és a tájékoztatási mi­nisztérium elítélt felelős be­osztású munkatársai bűnös­nek bizonyultak egy imperia­lista hatalom javára végzett kémkedésben, valamint ab­ban, hogy katonai, politikai és gazdasági jellegű titkos adatokat adtak át a CIA ügynökeinek. MANAUS II. János Pál pápa pénte­ken befejezte 12 napos láto­gatását és Brazíliából vissza­utazott a Vatikánba. MOSZKVA „Az elmúlt fél évben nagy mértékben fokozódott a né­pi fegyveres erők harci ké­pessége, s ebben komoly se­gítséget nyújtottak a szov­jet katonai szakértők és az afganisztáni kérésre az or­szágban tartózkodó szovjet katonai csapatkontingensek” — jelentette ki Kabulban újságírók előtt Mohammed Ráfi, az Afganisztáni De­mokratikus Köztársaság nemzedvédolmi minisztere. Az Afganisztán ellen szőtt újabb imperialista és pe­kingi tervekről beszélve a miniszter (kijelentette; „ha agressziót követnek el elle­nünk, az kudarcra van kár­hoztatva. Készek vagyunk megfelelő válaszban részesí­teni a hívatlan vendégeket. Élvezzük a testvéri országok, mindenekelőtt a Szovjetunió támogatását.” Szovjet—jugoszláv parlamenti tárgyalás volt Belgrádban. A képen folynak a megbeszélések a két ország képviselői között

Next

/
Thumbnails
Contents