Szolnok Megyei Néplap, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-12 / 162. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. július 12. [tudomány ÉRDEKESSÉGEK A TEJRŐL Nem mindenütt élet, erő, egészség A jól ismert és sokat em­legetett jelmondatunk — miszerint „a tej élet, erő, egészség” — felülvizsgálatra, illetve némi módosításra szo­rul. A legújabb tudományos vizsgálatok szerint ugyanis csak bizonyos mértékig, pon­tosabban főként csak az eu­rópai emberek számára te­A tejnek az emberi szerve­zet által való felhasználásá­ban döntő szerepet játszik a tejcukor. Ez a tej egyetlen szénhidrátja, s a zsír és a fehérje mellett a tej legérté­kesebb összetevője. A tehén­tejben 4,5 százaléknyi tejcu­kor van, az anyatejben vi­szont lényegesen több, 7,5 százaléknyi található belőle. Ugyanakkor egyes állatok — például a medve — teje jó­val kevesebb tejcukrot tar­talmaz, sőt némely emlősál­lat tejében egyáltalán nincs is tejcukor, s ezért, ha ezek kicsinyeit tehéntejjel táplál­ják, megbetegszenek. A kisgyermekeknek nagy hasznukra válik az anyatej­ben lévő tejcukor. Csakhogy a csecsemőkor után egyes Európán kívüli népek em­berpalántái gyorsan elvesz­tik azt a képességüket, hqgy a tejcukrot szervezetük fel­dolgozza. Ennek az az oka, hogy gyorsan hiány kezd mu­tatkozni az ún. laktációs en­zimekben, amelyek meg- emészthetőbbé teszik a tej­cukor molekuláit. Néhány évvel ezelőtt világszerte megvizsgálták az egyes nép­csoportokat abból a szem­pontból, hogy mennyire ké­pesek megemészteni a tej­cukrot. Meglepetéssel állapí­tották meg, hogy míg az eu­rópaiaknak mintegy 90 szá­zaléka és az észak-amerikai­aknak kb. 80 százaléka jól megemészti a csecsemőkor Némelyik emlősállat tejé­nek különleges gyógyhatást tulajdonítanak, ám ebben nyilván csak azok részesül­hetnek, akik meg tudják emészteni a tejet. Már idő­számításunk előtt 400 körül megírta Hérodotosz, a törté­netírás atyja, hogy a kanca­tej „táplál, erősít és frissít”. Kétezer évvel később, 1860 körül orosz orvosok fedezték fel gyógyító hatását a modern orvostudomány számára. Ma természetes erősítő gyógyital­ként ajánlják különösen vér- szegénység, emésztési zavarok, máj-, gyomor- és bélmegbe­kinthető „jótékony” italnak. Igen sok népcsoport — af­rikaiak, ázsiaiak, indiánok stb. —.számára sok-sok kel­lemetlenséggel jár a tej fo­gyasztása, gyomorbántalma- kat, haspuffadást és hasme­nést okoz. Ügy tűnik, a tu­dósoknak sikerült is megfej­teniük a rejtély titkát. után is tejcukrot, addig a fe­kete, sárga és barna bőrű népek körében az arány szin­te fordított. Kivételt csak azok a népcsoportok jelente­nek, amelyek pásztorkodás­sal és állattenyésztéssel fog­lalkoznak, s rendszeresen isz­nak friss tejet. Nagyon ér­dekes megfigyelés, hogy ugyanakkor joghurtot, aludt­tejet és sajtot nyugodtan ehetnek a tejre allergiás sze­mélyek is, mivel e tejtermé­kekben a tejcukor már meg­emészthető tejsavvá alakult át. A kutatók egyik csoportja úgy véli, hogy a felnövekvő szervezet megszokja a tejcu­kor feldolgozását, ha az em­ber a csecsemőkor után is gyakran és rendszeresen iszik friss tejet. Mások szerint a pásztorkodással foglalkozó népcsoportokban azok az egyedek bizonyultak a leg­életrevalóbbaknak, akiknek szervezete a felnőtt korban is termelt laktációs enzime­ket, s így friss tejjel is táp­lálkozhattak. Ezt a képessé­güket azután évezredeken át utódaikra örökítették, míg végül egészen természetessé vált — például az európaiak esetében — a tej jó meg- emészthetősége. Itt kell meg­említenünk, hogy a tejfo­gyasztás „világrekordját” is egy európai ország lakói tart­ják: Finnországban minden lakos évi átlagban 280 liter tejet iszik meg! tegedések esetén, mert a ta­pasztalatok szerint megköny- nyíti az emésztést, az anyag­cserét és a vese munkáját. Mivel a kancatej vegyi össze­tételében, főleg fehérje- és tejcukor-tartalmában ' közel áll az anyatejhez, némely orvos a csecsemők táplálásá­ra is alkalmasnak tartja. Ugyancsak az ókor óta isme­rik a kancatej bőrtápláló ha­tását is. Hasonlóképpen sok­irányú jótékony hatást tulaj­donítanak a tevetejnek is, amelyben másfélszer annyi fehérje van, mint a tehén­tejben. Kondíciójavító szer­ként és tüdőbetegek gyógyí­tására alkalmazzák az ázsiai népek. Amerikai tudósoknak si­került akként befolyásolniuk a tehenek tejtermelését, hogy az nagyobb részben ún. telítetlen zsírokat tartalmaz­zon. Az állatok tápláléka az a különlegesen fermentált gabona, amely az emésztő­nedvekkel szemben nagyon ellenálló, és csak az állatok tápcsatornájának alsó sza­kaszán emésztődik meg. Az állat húsa szokatlanul so­vány lesz, és a tejhez hason­lóan az is főként telítetlen zsírokat tartalmaz. Ilyen táp­lálékot fogyasztva — gyógy­szerek nélkül is •— csökken­teni lehet az emberi szerve­zet koleszterinszintjét, ami a szívinfarktus kialakulása szempontjából igen fontos dolog. NÖVÉNYI ÉS MESTERSÉGES TEJEK Sokan azt gondolják, hogy a tej csak állattenyésztési termék, márpedig távolról sem így áll a dolog. Az em­beriségnek csaknem a fele növényekből készült tejet iszik, ami eléggé tápláló, és nem kevésbé ízletes, mint a tehéntej. A forró éghajlatú és trópusi országokban tej nye­rése céljából rendszerint pál­ma- és kókusznedvet, vagy olajos magvakat használjak. Kínában a tej és a tejter­mékek készítéséhez széles körben alkalmazzák a szója- kulturákat. A növényi fe­hérje általában biológiailag nem teljesen egyenértékű az állati fehérjével. A fehérje­molekulák felépítésében kö­rülbelül huszonöt aminosav működik közre. Ezeknek na­gyobb része az emberi test­ben más aminosavakból át­alakítható, tízet azonban a tápláléknak kell tartalmaz­nia. Dél-Amerikaban a ten­gerparti országokban nagy mennyiségben rendelkezésre álló halhús feldolgozása ré­vén állítanak elő a tehéntej­hez nagyon hasonló összeté­telű és tápértékű folyadékot. A „haltejpor”, amelyet ké­sőbb vízzel hígítanak fel, 65—80 százaléknyi fehérjét tartalmaz, a legkedvezőbb aminosav-összetételben. En­nek is nagy szerepe lehet ab­ban a világméretű harcban, amelyet a fejlődő országok­ban folytatnak az éhezés, a rosszultápláltság felszámolá­sára. T. M. A TEJCUKOR SZEREPE GYÓGYSZER-E A TEJ? I Megmentett állatok Az állatorvosok ha­gyományos tevékenysé­gét új, korszerű gyógy­szerek és egyéb vizsgáló s gyógyító eljárások, ed­dig "ismeretlen sebészeti megoldások egészítik ki. Segítségükkel sokszor nagy értékek — verseny­lovak, tenyészállatok, ál­latkerti ritkaságok — menthetők meg, s ked­venc háziállataink kí- mélhetők meg a szenve­déstől, vagy éppen a ki­múlástól. Az egyik leg­jobb példa erre a ver­senyló lábtörése. Az ál­lat anatómiai felépítése, végtagjainak teherbírása, testsúlyának eloszlása olyan, hogy számára a legkisebb törés is nagy fájdalmat okoz és súlyo­sabb következmények­kel, gyógyíthatatlan, helyrehozhatatlan folya­matokkal fenyeget. Ép­pen ezért sokáig nem is volt más megoldás el­képzelhető, mint az egyébként fiatal, élet­erős állatnak adott ke­gyelemlövés. Ma már viszont mind kevesebb- szer fordul elő, hogy az értékes állatot lábtörés miatt kiirtsák. Az állatok megmentésére, gyógyítására létrehozott in­tézményekben a kivizsgálás­hoz a legkorszerűbb beren­dezések állnak az orvosok rendelkezésére. Röntgenvilá­gító és felvételkészítő be­rendezés, EK® vizsgáló ké­szülék a szívműködés ellen­őrzésére, különleges önmű­ködő altatóberendezés stb. könnyíti meg az orvosok munkáját. Sokszor több he­tet is eltölt egy-egy állat eze­ken a klinikákon, s olykor — ha nem valami látható törés vagy sérülés a betegség oka — maga a kivizsgálás sem könnyű. Az állat nem tud panaszkodni, nem tudja elmondani, mije fáj, mi lehet a láz, a lesoványodás, a le­romlás oka. Gyakori az iz­mok, végtagok gyulladása, ficamodása, törése, sok a lég­zőszervi megbetegedés, a krónikus hörghurut, emész­tési zavar, de nem ritka a szív és érkeringési betegség sem, amelyek különleges ke­zelést igényelnek. De akad dolguk a fogorvosoknak is, és nem ritkaság a szülés fo­lyamatának mesterséges megindítása vagy a császár- metszés sem. Képünkön közúti balesetet szenvedett kutyát láthatunk a közel kétszáz éves múltú Budapesti Állatorvostudo­mányi Egyetem sebészeti klinikájának röntgenkészülé­ke alatt, amint éppen gyó­gyulásának előrehaladtát vizsgálja az orvos. A kövek a mezőgazdasági művelés ősi ellenségei. Ezért a művelt területekről a kö­vek összegyűjtése és eltávo­lítása szinte a földművelés­sel egyidős probléma. Bát­ran elmontdhatjuk azonban, hogy a kövek okozta gond eddig csak kellemetlen volt. Igazi nehézséget most jelen­tenek, az intenzív gazdálko­dás és az egyre nagyobb tel­jesítményű és egyre ponto­sabb, finomabb, tehát kénye­sebb szerkezetű gépek alkal­mazásának idején. A nehéz­séget tetézi, hogy míg azelőtt egy-egy területről a kövek kézi összeszedése is megold­ható volt, ma ez munkaerő- hiány miatt lehetetlen, míg másik oldalról a talajok egy­re mélyebb művelése mind több követ hoz a felszínre. Így esetleg olyan talajok is kövessé válnak, amelyek az­előtt nem voltak azok. A kö­ves talajok legfőbb hátránya a kisebb termőképesség, a gépek erősebb kopása és gyorsabb elhasználódása, s legfőképpen, hogy ezeken nem használhatók a korsze­rű talajművelő-, vető- és be­takarító gépek. A kövek összeszedésére számos géptípust kidolgoztak már, amelyeket legtöbb eset­ben a traktor erőleadó ten­gelyéről hajtanak meg. A durva kőszedő gépek a 30 cm átmérőjűnél nagyobb kövek összegyűjtésére szolgálnak! A réteget megdolgozó gépek ti­Küzdelem a kövek ellen NDK gyártmányú, 30 cm-t meghaladó méretű kövek el­távolítására alkalmas kőfor­gató gép, mely hat, egymás­tól 30 cm távolságban lévő „kard” segítségével emeli ki az altalajból a köveket. pusonként különböző mély­ségből emelik ki a 3—30 cm közötti átmérőjű köveket. A felszíni kőszedők az 5—35 cm átmérőjű kövek össze­gyűjtésére alkalmasak. Mű­ködésük szerint folyamatos és szakaszos működésű gépe­ket különböztetnek meg. Az utóbbiakon többnyire tartá­lyokat találunk a kövek ösz- szegyűjtésére, az előbbiek folyamatosan adják át az összegyűjtött követ az utá­nuk vagy melléjük akasztott pótkocsiba. Újabban kísérle­tek folynak olyan kőszedő gépek szerkesztésére, ame­lyekre tartály helyett kőtörő berendezést szerelnek. Ezzel 20—25 kW teljesítménnyel óránként 7—8 köbméter kő zúzható majd össze. Ingoványos talajon Nemrégiben egy mexikói konferencián az egyik házi­gazda bejelentette, hogy míg a talaj mozgásáról ta­nácskoznak, az épület, amelyben ülnek, két milli­métert fog süllyedni — kez­di beszélgetésünket Rétháti László, a műszaki tudomá­nyok doktora, a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat szakági főmérnöke. akinek tevékenységét az idén Aka­démiai-díjjal jutalmazták. — — Mi okozza a mozgást? — Ennek igen sok oka le­het. Van például úgy, hogy a vizsgálatok szerint a ta­lajvíz olyan mélyen van, hogy nem fog zavarni, az épület mégis süllyedni, re­pedezni, sőt dőlni kezd. A felszíni homokos, kavicsos vízáteresztő réteg alatt a mélyben ugyanis vízzáró agyag található, amely fe­lett összegyűlik a talajvíz. Az építkezés, illetve az új épület, vagy egyéb létesít­mény pedig megváltoztatja a nyomósviszonyokat, a ta­lajvíz szintjét, mozgási irá­nyát és kész a baj. Más al­kalommal az altalaj moz­gását bányaművelés, vízki­vétel, vagy éppen ellenke­zőleg, egy közelben felépült víztároló váltja ki. Rétháti László a magas tudományos elismerést ép­pen az altalaj mozgása miatt bekövetkező épületká­rosodásoknak és a talajvíz mélyépítésben való szeretjé­nek vizsgálatában elért ki­emelkedő eredményeiért kapta. Munkatársaival együtt számos konkrét gyakorlati feladat megoldásában vett részt itthon és külföldön egyaránt. — A torony évszázadok óta ferde — folytatja beszél­getőpartnerem. — A pisaia­kat azonban ez nem nagyon zavarta, hiszen éppen ez je­lenti a torony nevezetessé­gét. A baj csak az. hogy a dőlés sebessége akkora, hogy becslések szerint, ha sem­mit sem'tesznek, 30—50 év múlva menthetetlenül össze­omlik a műemlék. Nemzet­közi pályázatot írtak tehát ki, hogy kikérjék a szakem­berek véleményét, mit is le­hetne csinálni. Azt egyéb­ként ma már tudják, hogy a torony alatti homok víz­záró agyagrétegen fekszik és ez okozta a bajt. Mi karáb­Mexikó-City ugyanis vésze­sen süllyed. 90 év alatt egy­két métert, de vannak olyan helyek, ahol a szintváltozás eléri a nyolc métert is. Ha­sonló problémákkal találja magát szemben például To­kió és az Egyesült Államok több vidéke is. Magyaror­szágon szerencsére az ilyen mértékű süllyedés ismeret­len, de a talaj mozgásával nekünk is számolnunk kell. Vizsgálják például, ho­gyan mozognak az ipari lé­tesítmények óriási kéményei. A helyzetet bonyolítja, hogy a kémény nemcsak azért „inog” kisebb-nagyobb mér­tékben, mert a talaj tömö- rödik alatta, vagy azért, mert a talajvíz szintje a csapadékviszonyoktól füg­gően változik, hanem azért is, mert süt a nap.. A nap­sütötte oldal ugyanis ' fel- melegszik, kiterjed, a torony „meggörbül”, enyhén kifli alakú lesz, sőt, ahol vékony a fal, erősebb a felmelege­dés, nagyobb a görbülés, így a kémény még kissé csava­rodik is. Végeredményben, amint a nap pályáján ha­lad, az építmény ellipszis pályán hajlik-csavarodik körbe. Ahhoz, hogy meg tudják állapítani: az ész­lelt mozgásból mennyi ír­ható az időjárás, mennyi a talaj elmozdulásszámlájára, igen bonyolult számításokat kell végezni, különleges .'.ravasz” egyenletrendszere­ket kell felállítani, S éppen ez a magyar kutatók „spe­cialitása”. Olyannyira, hogy feltehetően ők is hozzájá­rulnak a pisai ferde torony megmentéséhez. bi tapasztalataink alapján megkíséreltük a talajvíz okozta mozgást a többi ha­tástól elkülöníteni és kiszá­molni azt is, hogy milyen talajvíz-szinittel lehetne a torony dőlését megállítani — méghozzá a pisaiak kívánsá­gának megfelelően úgy, hogy azért a világ minden kin­cséért se egyenesedjen ki. Izgatottan vártam az egyen­letek megoldásából származó eredményt, hiszen elvileg olyan választ is kaphattam volna, hogy a földfelszín fö­lött egy-két méter magasan kellene állnia a talajvíznek ehhez. Nagyon megkönnyeb­bültem, amikor a számító­gépből kijött a válasz: a ta­lajvíznek mintegy másfél méterre a földfelszín alatt kell elhelyezkednie. A talajvíz szintje többek között résfalakkal szabályoz­ható. Keskeny, mély árko­kat kotornak, amelyeket nyomás alatt betonoznak ki. A közbezárt területen a víz­szint tetszés szerint állítha­tó be. Résfalak alkalmazásá­val oldható majd meg pél­dául a budapesti metró észak-déli vonala északi ké­reg alatt húzódó — szaka­szának védelme a talajvíz behatolása ellen. Jó az öreg a háznál A talaj alakváltozásainak, a talajvíz mozgásának isme­rete nagyon fontos az út­építéseknél is. Ha például az út alatt összegyűlik a víz, vagy magas a talajvíz szint­je, télen — „jéglencse” kép­ződik. felemeli kissé a bur­kolatot, tavasszal elolvad, az úttest behorpad. Éppen ezért kell kikérni a talaj- mechanikai szakértők véle­ményét is minden alkalom­mal. S ugyanez vonatkozik minden építkezésre, bánya­nyitásra, vízműlétesítésre is. — Nemrégiben volt egy érdékes esetünk. Egy új üzem építkezésénél észre­vették, hogy repedezik a fal. „mozog” az épület. Nem értették, mi a baj, hiszen az építkezés megkezdése előtt elvégezték a szükséges talajvizsgálatokat és úgy látszott, hogy a talaj meg­felelő. nyugodtan építkez­hetnek a kijelölt helyen.' Ki­derült azonban, hogy sajnos az épület egyik része egy valamikori patakmeder fplé került, ahol lazább volt a talaj, mint másutt. Az épü­let súlyától a talaj tömöröd- ni kezdett és ez volt a hiba oka. A patakmederre már senki sem emlékezett, a vá­rosi levéltárból bányászták elő az adatokat. Az elfelej­tett patakmeder egyébként nem is olyan ritka, éppen ezért a tervek készítése, a talajvizsgálatok megkezdése előtt ki szoktuk kérdezni a környéket jól ismerő idős embereket, nem emlékez­nek-e valami ilyesmire. Mert modem műszer ide, számí­tógép oda. ió az öreg nem­csak a háznál, hanem néha az építkezésnél is. Zádor Erika Köröző kémények Unokáink is láthatják

Next

/
Thumbnails
Contents