Szolnok Megyei Néplap, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-06 / 157. szám

Még az idén elkészülnek Uj óvodák, általános Iskolák A magyar—szovjet gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködési kormánykö­zi bizottság az elmúlt na­pokban — július 1. és 3. között — a magyar főváros­ban tartotta XXV. üléssza­kát. Az ülésszakon létrejött megállapodások jelentőségét ezúttal az is növeli, hogy a középtávú tervezés és a terv­egyeztetés befejező szakaszá­hoz jutottunk. Ebben az ösz- szefüggésben a magyar— szovjet gazdasági együttmű­ködés realitásainak és lehe­tőségeinek meghatározó jel­legét aligha lehet túlbecsül­ni, hisz árucsereforgalmi ve- tületben a külgazdasági kör­nyezet jó egynegyede két­oldalú kapcsolatainkban, együttműködésünkben ölt testet. Az is nyilvánvaló, hogy a tervezés e mostani döntő fázisában a magyar— szovjet gazdasági együttmű­ködés közeli és távolabbi perspektíváinak tisztázása, kimunkálása, megállapodá­sokban való rögzítése a VI. ötéves terv megalapozását segíti. A magyar—szovjet kor­mányközi bizottság már hosszabb ideje, korábbi ta­nácskozásain is, az 1980 utá­ni időszak kérdéseivel, együttműködési feladataival foglalkozott. Ennek jegyé­ben készítette és fogadta el a termelés szakosításának és kooperációjának hosszú tá­vú programját. Ehhez a ko­rábban elvégzett munkához és eredményhez kapcsolódik a mostani ülésszak számos megállapodása. Ezek egymáshoz illesztésé­ből az tűnik ki, hogy a hosz- szú távú szakosítás és koo­peráció fő irányait a gép­ipar valamennyi szakágaza­tában, iparágában meghatá­rozták. Olyan egyezményeket is aláírtak — a gépiparban pél­dául nyolcat — amelyek meglevő és jól működő sza­kosításokat és kooperáció­kat bővítenék ki, s hosszab­bítanák meg az új tervidő­szakra. Ezek sorába tartozik az autóipari együttműködés is. Az aláírt egyezmények két vegyipari együttműködést is meghosszabbítottak a követ­kező öt évre. Folytatódnak a gumiipari specializáció szerinti szállítások, a gyógy­szeriparban viszont a szako­sítás szélesebb méreteket ölt, az ilyen jellegű magyar ter­mékek — ideg- és szívgyó­gyászati szerek, fájdalom­csillapítók, chemoterápiás készítmények — a Szovjet­unióba szállítandó gyógysze­rek mintegy 30 százalékát alkotják majd. Az ülésszak közleményé­ből egyéb lényeges — az együttműködésre ható — körülmények is kiolvasha­tók. Csak utalásszerűén sze- repej, hogy a kormányközi bizottság mindkét fél szá­mára igyekszik hatékonyab­bá tenni a termékek műsza­ki színvonalának, minőségé­nek javítását. Az együttmű­ködés e szó szerinti értelem­ben vett minőségi tényezői szorosan összefüggnek egy­részt a gyártók érdekeltségé- ; vei, másrészt azzal, hogy az : együttműködés milyen mér- : tőkben öleli fel a kutatás- fejlesztést, a gyártást. A magyar—szovjet gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködési kormánykö­zi bizottság XXV. üléssza­kán létrejött megállapodá­sok és egyezmények a fel­dolgozó iparokat érintik, je­lezve, hogy 19,80 után első­sorban ezeken a területeken fejlődik számottevően a két ; gazdaság együttműködése. 1 integrációja. A megyei tanács idei ter­vében hétszázötven új óvo­dai hely létesítése szerepelt, ezzel szemben örvendetes, hogy várhatóan nyolcszáz­ötven apróság lépi át új óvodája küszöbét ebben az évben. A túlteljesítéshez je­lentősen hozzájárultak azok a kollektíváik, amelyek sok­sok társadalmi munkával se­gítették lakóhelyük új óvo­dájának építését vagy a meglévők bővítését. Jó néhány kisgyermekes család életét könnyíti meg Szolnokon, a Széchenyi la­kótelepen szeptemberben nyíló 150 személyes óvoda, amelynek tornatermében mlég egy huszonötös csopor­tot is elhelyeznek. Így eb­ben az évben összesen 175 apróság járhat majd az új intézménybe. Ugyancsak szeptembertől vehetik birto­kukba a nagyobbak a Széchenyi lakótelep 16 tan­termes általános iskoláját, amelyet a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat a tervezett novemberi ha­táridő előtt ad át. Az új iskola megnyitása után még mindig sok gyereknek kell a város más tanintézeteibe bejárni, éppen ezért máris fölmerült egy újabb általá­nos iskola felépítésének szükségessége a város leg­fiatalabb lakótelepén. Űj gyermekintézményeket adnak át a megye más te­lepülésein is. Karcagon 150, Törökszentmiklóson és Öcsö­dön 75—75, Tiszafüreden és Kunszentmártonban 100—100 új óvodai helyet létesítenek. Az általános iskolai tan­termek száma hatvannégy- gyel szaporodik a megyé­ben. Szeptembertől új isko­lákba járnak majd a kis­újszállási, a mezőtúri, a jósz- kiséri gyerekek. Jászki séren augusztus 20-ra tervezik az új, nyolctantermies álta­lános iskola átadását, amely­nek építéséhez tavaly csak­nem kétmillió forint, az idén eddig 100 ezer forint értékű társadalmi munká­val járultak hozzá a köz­ség lakói. Jászberényben és Szajol- ban négy-négy tanteremmel bővítik az általános isko­lákat. A herényiek 1 millió 200 ezer foritnyi szakipari munkát végezték az alapo­zásnál. Kisújszálláson hétszázöt­ven adagosra alakítják át a napközis konyhát, amelynek terveit társadalmi munká­ban készítették el a kisúj­szállásiak. Ma: véget ér az uttoro- olimpia A labdajátékok döntője után ma kialszik az olim­piai láng és befe­jeződik a XVI. nyári úttörő-olim­pia országos dön­tője Szolnokon. A szombati esemé­nyekről részletes tudósításunk a 15. oldalon. Képünk még az elődöntők során, a Várpalo­ta—Bp. Práter úti iskola kosárlabda mérkőzésén ké­szült. Cserkeszölön megindultak a kombájnok „Kasza alá” érett az őszi árpa Cserkeszőlőről kaptuk elsőnek a hírt: kasza alá érett a takarmánygabona, a Magyar—Román Barátság Ter­melőszövetkezetben megindultak a kombájnok. Az úgy­nevezett Bagi-föld szélén figyeljük Báló Józseffel, a té- esz fiatal főagronómusával, hogy harap az árpatáblába a három E—516-os kombájn. — A héten háromszor is nekirugaszkodtunk — ma­gyarázza, — de először .zöld­nek találtuk a gabona szá­rát, kétszer pedig az eső verte ki a gépeket a táblá­ból. Most, hogy végre két napig nem esett a környé­ken, nem várhattunk tovább, mert a beérsitt kalászokból hamar kipereg a szem. Tíz-tizenöt métert halad a vezérkombájn, amikor leinti a főagronómus. Előkerül á hordtáskás nedvességmérő, a Transhygro. A kombájnos, Fúrj Domonkos három ma­réknyi szemet nyújt le a gép tartályából, Báló József fi­gyeli a műszer mutatóját. — Majdnem tizenkilenc százalék még a víztartalom, de érdemes a szárítóra vág­ni az árpát — állapítja meg. — Egy hektárról learatott mennyiség leszárításának költsége ilyen nedvességnél egy mázsa árpa árának fe­lel meg. Szóval kevesebb kockázatot vállalunk az energiafelhasználással, mint­ha újabb eső kiveri a sze­met, vagy a lábon álló gabo­nából kilúgozza a tápértékét. Jó minőségű szemestakar­mányra van szükségünk, az idén több mint 400 vagon tápot akarunk értékesíteni a keverőüzemünkből. A harmadik kombájn ve­zetőfülkéjében fiatal lány in­dítja a motort. Kovács fiéza műszaki vezető elégedetten bólint, azután még elmagya­rázza, mi a teendő, ha zöld- földhöz ér a vágóasztal, ha valamilyen meghibásodást jeleznek a műszerfal üveg­szemei. — Most ülök először kombájnon — mondja a nagy igyekezetbe belepirul­va Nagy Judit. — Harmad­éves vagyok a törökszent­miklósi Mezőgazdasági Szak- középiskolában, ott még csak elméletben ismerkedtünk a gépekkel. Most két héitig itt­hon leszek üzemi gyakorla­ton a tsz-ben. Hogy itt f£>- gok-e dolgozni az érettségi után? Majd elválik! Min­denesetre nagyon örülök, hogy arathatok, nem pedig mázsálást, írnokoskodást vagy más szérümunkát bíz­tak rám... A vezérgép közben tülköl, jelzi, hogy melléállhat a pótkocsis zetor. A főagronó­mus előbb az elsőre ürített árpamennyiséget nézi a pót­kocsin, utána a kombájn mögött hátrahagyott terüle­tet méri fel a tekintete. — Harmincöt mázsa fér az E—516-os tartályába, — számol félhangon — kéthar­(Folytatás a 3. oldaton) Ára: 1,60 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXI. évf. 157. szám, 1980. július 6., vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA a nmmoMBOL: A jószomszédság mindennapjai Szórakozni — szórakoztatni Fiatalokról, fiataloknak

Next

/
Thumbnails
Contents