Szolnok Megyei Néplap, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-05 / 156. szám
XXXI. évf. 156. szóm. 1980. július 5., szombot A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Elveszett energiák A fejlett ipar tudvalévőén sok energiát használ fel. Érdemes azonban megfigyelni a felhasználás arányait. Az észak-amerikai kontinens például — itt él a föld lakosságának tíz százaléka — elhasználja a világ energia- termelésének negyven százalékát. Általában megfigyelhető, hogy a fejlett ipari országok magas életszínvonala, a nagy nemzeti jövedelem árnyékában nemcsak nagy mértékű energiafogyasztás, hanem rendkívüli energiapazarlás is rejtőzik. Tanulságos a gépipar „vezértermékének”, a gépkocsinak az esete. Hetven év alatt egy autó előállítási ideje egy tizedére csökkent — úgy, hogy közben jóval bonyolultabb lett a szerkezete. Ugyanezen idő alatt viszont az egy kocsi előállításához szükséges energiamennyiség háromszorosára nőtt. Ezért is fordul a figyelem napjainkban a gyártási módok energiaigényessége felé. A legkényesebb helyzetben a gépipar van. A gépek és berendezések — más iparágak gyártmányaihoz képest — igen sok alkatrészből állnak, és e sok, különböző darabot más-más technológiával kell készíteni. Ráadásul a felhasznált anyagokat mesterségesen keménnyé, szívóssá alakítják. Az eltérő típusú műveletek, az anyagok ellenállása a megmunkálással szemben — mind növelik az energiafelhasználást és temérdek „ne- hezen kihagyható” lehetőséget nyújtanak az energiapazarlásra. Ezek a gondok a magyar gépiparban fokozottan éreztetik hatásukat. A fajlagos — a termelés egységére vonatkoztatott — energiafelhasználás ipari termelésünkben jelenleg még kedvezőtlen. Az egységnyi termelésnövekedéshez mintegy két és félszeresen több energiát használunk fel, mint a fejlett ipari országok — tegyük hozzá: ezzel egyidejűleg a termelékenység sem mondható élenjárónak. Több hazai gépipari vállalatnál folyik rekonstrukció; korszerűsítik a gépműhelyeket, újratervezik a gyártósorokat. Ezekben a tervekben kellene több helyet adni a technológiák energiamérlegének, és ennek alapján az ész- szerűtlen felhasználás megszüntetésének. — A' gyakorlat szerint ugyanis az effajta átalakítások célja kizárólag a termelés növelése, esetleg a minőség javítása volt, nem a kevesebbet fogyasztó gépek munkába állítása. Előadódhatnak olyan esetek is, amikor konstrukciós oldalról nyílik lehetőség takarékosságra. A bátrabb tervezők nem riadnak vissza attól sem, hogy a termelékenyebbnek, gazdaságosabbnak tartott öntvény, vagy kovácsolt munkadarab helyett elektronsugaras hegesztett szerkezetet, esetleg műanyagbetont javasoljanak. Külföldön mind gyakoribbak az ilyen átváltások, kihasználva az elektromos vagy a kémiai energia anyagleválasztó képességét. Amikor tehát a gyártóberendezéseket mind több üzemben újakra cserélik, eközben nem szabad sajnál- ' ni az „energiát” a technológiák energia-szempontú át- ; vizsgálásától sem. B. N. Folytatódott az afrikai Egységszervezet közgyűlése Kemény vita folyt a sza- harai Arab Demokratikus Köztársaság tagságáról az Afrikai Egyszégszervezet 17. közgyűlésén. A szaharai Arab Demokratikus Köztársaság elismerése azt jelentené, hogy az AESZ teljes támogatást nyújtana a Marokkó ellen folyó felszabadító harchoz. A Polisario számára ez ugyanolyan széleskörű anyagi, pénzügyi és politikai segítséget hozna, mint amilyent hét éven át a Zimbabwe Hazafias Front kapott. A csütönötki, öt órán át tartott vita légkörére jellemző, hogy Marokkó és vele együtt hét tagállam kilépéssel fenyegetőzött, ha a szervezet mégis a felvétel mellett dönt. Leopold-Sédar Senghor szenegáli elnök még a csúcsértekezlet megnyitóján azt javasolta, hogy Marokkó. Mauritánia és Algéria az ügyben kezdjen közvetlen tárgyalásokat. Már a vetésre gondolnak 0 GITR tájékoztatója és fajtabemutatója Rákóczifalván A gabonatermesztést irányítóknak, a búza termeltetéséhez és feldolgozásához kapcsolódó intézetek, vállalatok szakembereinek tartott tegnap gabonatermesztési tanácskozást és fajtabemutatót a szolnoki központú Gabona és Iparinövények Termelési Rendszere. A gesztorgazdaság, a rákóczifalvi Rákóczi Tsz szajoli növényházának tanácskozó termében először dr. Szabó Miklós, kandidátus, az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézet főosztályvezetője tartott tájékoztató gabonatermesztésünk helyzetéről, fejlesztésének lehetőségeiről. Az előadó hangsúlyozta, hogy a helyes fajtapolitika kialakítása meghatározó a gabonatermesztő nagyüzemek termelésfejlesztésében, a hatodik ötéves terv végére ütemezett 6000 kilogrammos hektáronkénti búzaátlagtermés elérésében. Az elkövetkezendő években még- inkább megnő a búzatermelő gazdaságok és rendszerek felelőssége a helyi éghajlati és talaj adottságok között legnagyobb biztonsággal termelhető vetőmagfajták kiválasztásában. Megfelelő agrotechnikával — többek között a vetésidő és a vetésmélység helyes megválasztásával, szakszerű tápanyagvisszapótlással és növényvédelemmel — fokozni kell a búzák termésbiztonságát befolyásoló olyan tulajdonságokat, mint például az úgynevezett télállóság, a betegségekkel szembeni ellenállóképesség, a szárazságtűrés és a betakarítás minőségi és mennyiségi eredményességét egyaránt meghatározó állóképesség. A hazai kutatók által kinemesített és az importból rendelkezésre álló fajtakínálatból már az idei őszi vetéstervet úgy kell összeállítaniuk a gazdaságoknak, hogy lehetőség szerint, területük hatvan százalékán a termőképesebb korai érésű búzaféléket termeljék. A fajtapolitikát összhangba kell hozni az idei betakarítás során már bevezetésre kerülő minőség szerinti gabonaátvétellel is. A szakmai előadást követően Bozsik Zoltán, a GITR igazgatója tájékoztatta a jelenlevőket, az 1977-ben het-_ venhét partnergazdaság ösz- szefogásával létrejött és jelenleg Kelet-Magyarország térségében tíz megyében 328 ezer hektár területen gazdálkodó, 212 mezőgazdasági nagyüzem, gabona- és ipari- növény-termelését koordináló rendszer tevékenységéről. Ezután a résztvevők a ®ITR és a szegedi Gabonatermesztési Kutatóintézet szakemberednek vezetékével fajtabemutatón vettek részt a rákóczifalvi téeszben. nf _ _!•••• !!!!! •i i. •• « •• i • ■■ it * ■ ... : ::::::: :::::: :i. ::::::: •••••• ■•••• ...» « • I« • MII to»»«.»*Ofc»»nn».»»»»»n»»»»»«IU.......nnui ••••(•!••••......... ... ■ ■■■aaasa aaaaaaaaaaaaaaaaaa*amiaaaiaaaaaaaaa Kommunista egészsígiigyi aktíva Szolnokon 3. oldal Tudomány, technika 4. oldal Rz úttörő-olimpiáról jelentjük 7. oldal Rz Elnöki Tanács megválasztotta a KNEB-et A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa — ötéves időtartamra — megválasztotta a népi ellenőrzés legfelsőbb szervét, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságot. A bizottság elnöke: Szaka- li József, elnökhelyettesei: dr. Molnár Imre, Dobos István. Tagjai: Balogh István, Buda Gábor, Deák Gábor, Dudás János, Hanga Mária, Havasi Béla, Iklódi Gábor, Kállai Lajos, Kovács Imre, dr. Medve László, Pálmai Lajosné, Sólyom Ferenc, Vértes Imre, Zana Károly. Az új Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tegnap letette az esküt, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt. Az eskütételen jelen volt: Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára és Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. Az újnonnan választott KNEB tegnap a szervezet székházában megtartotta alakuló ülését. A cserkeszőlői Magyar—Román Barátság Tsz hatvan hektár termő, és száz hektárnyi új telepítésű szőlőjében szorgoskodó téesztagok munkáját is megnehezíti a szokásosnál csapadékosabb időjárás. Az időszerű tennivalók közül ezekben a napokban a legfontosabb a zöldmunkák — hajtásválogatás, bújtatás és kötözés — mielőbbi befejezése, a tőkék közötti mechanikus gyomtalanítás és a vegyszeres növényvédelem. A termő területről várható mintegy 600 tonna borszőlőre a Délalföldi Pincegazdasággal kötött szerződést a közös gazdaság (Fotó: Temesközy F.) Virágzás idején különösen fontos a szakszerű növényvédelem. Képünkön peronoszpóra ellen permeteznek a cserkeszölői határban A kenderesi Növényvédő Állomás analitikai laboratóriumában időszerű technológiai ellenőrzéseket végeznek. Képünkön a Zineb gombaölőszer hatását a meggyben vizsgálja Kovács Zoltán laboráns Konsztantyin Katusev elutazott hazánkból Tegnap elutazott Budapestről a szovjet küldöttség, amely Konsztantyin Katusev miniszterelnök-helyettesnek, a Magyar—Szovjet Gazdasági és Műszak i-tuSomá- nyos Együttműködési Kormányközi Bizottság szovjet tagozata elnökének vezetésével részt vett a bizottság 25. ülésszakán. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, az együttműködési bizottság társelnöke búcsúztatta. Jelen volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A jászladányi téeszben Eredményesen dolgoztak az állattenyésztők Jó eredménnyel zérta az első félévet az állattenyésztési főágazat a jászladányi Egyetértés Termelőszövetkezetben. Az 1980-ban eladásra tervezett 2 millió 800 ezer tenyésztojásból 2 milliót már elszállítottak a keltető üzemibe, és a baromfiágazat idei értékesítési tervében szereplő 70 ezer naposlibából 65 ezret már az első felében pénzzé tettek. Az állattenyésztési árbevételek nagyobb részét jelentő sertésértékesítés is a tavalyinál kedvezőbben alakult a termelőszövetkezetben. Az utöblbi hónapokban jelentkezett annak a három évre tervezett sertéstelep- korszerűsítésnek a hatása, amelynek során már négy, egyenként 720 férőhelyes hizlaldát üzemibe helyeztek. Az év első hat hónapjában 3 ezer 721 hízót szállított a gazdaság a feldolgozó iparnak, ami csaknem a kétszerese az elmúlt év hasonló időszakában értékesített ssrtésmennyiségnek. A tavaly megkezdett, és folyamatosan végzett brucel- lamentesítósi munkálatok ellenére kilenc százalékkal túlteljesítették a félévi tejtermelést tervüket a szövetkezet tehenészei: az idén eddig egymillió liter tejet adtak el. A vágásra értékesített 292 hízómarha is kétszerese volt a tavalyi évben, június végéig elszállított mennyiségnek. A sertéstelepen végzett húszmillió forintos beruházás befejeztével — battériás malac ne- lőt és még két hizlaldát adnak át az idén — bizonyára tovább növelhetik majd az állattenyésztés eredményeit a téeszbeliék. A főógazat tavalyinál öt százalékkal nagyobbra tervezett, idei 71 millió forintos árbevételének egyébként, már több mint 63 százalékát teljesítették az év első hat hónapjában. A gyakori esőzés miatt kultivátor helyett tárcsázással kénytelenek elvégezni a szőlősorok közötti gyomtalanítást Nyár a szőlőben
