Szolnok Megyei Néplap, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-04 / 155. szám
1980. július 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nagy teljesítményű hűtőberendezéseket készítenek a jászberényi Hűtőgépgyár hűtőelem üzemében. Az új létesítményben célgépek is segítik a termékek készítését Mindennap disznótor A kunsági húsfeldolgozóban Manapság milyen emlékek fűződnek egy falusi disznótorhoz? Attól függ, kinek a szemszögéből nézzük. A vendégeknek valószínű jó szórakozást, fölséges eszem- iszomot jelent, a házigazdának viszont tengernyi munkát. Hajnalban kel, mire megéhezne, eltelik a hús, a zsír szagával, és estére olyan fáradt, ha leül, felkelni sincs ereje. Ráadásul amikor pzéjjelnéz, sírni támadna kedve. Minden úszik a zsírban: az edények, a konyha, a kamra. Napok múlnak el, mire rendes kerékvágásba zökken a ház népének élete. Igaz, füstölés után a kamrában jól mutat a 30—40 szál csüngő kolbász, a tek- nőnyi hurka, a besózott oldalas, a rengő szalonna, az omló tepertő. De amíg addig eljut az ember, egy időre elmegy a kedve a disznóöléstől! Évente 15 ezer hízó Vajon mit szólnak mind- ahhez azok a munkások, akik kezéhez naponta 80—100, évente 15 ezer moslékpusztító vére „tapad”? A Kunsági Húsfeldolgozó Társulás kunhegyesi üzemében Nyúl János vezetőhelyettes mosolyog a kérdésen. .» — Hozzászoknak, megszokják. Gyorsan, rutinosan, kedvvel végzik, hiszen ez a szakmájuk, ezt választották. Nékik köszönhetjük!, hogy az asztalra hús kerül, a kenyér mellé szalámi, hurka, kolbász jut. „Beleugrom” egy terebélyes csizmába, fehér köpeny kerül a vállamra, és máris az udvaron topogunk. Első kísérőm Szötlősi József, öles termetű, mázsányi fiatalember. — Ezekben a fedett ólakban, vasrácsos karámmaL elhatott kutricákban 6—24 óráig koplalnak az állatok. Inni ihatnak, enni viszont semmit sem kapnak. Az utolsó, lábukon megtett útjuk a vágócsarnokba vezet, ahol fehér köpenybe öltözött hentesek várják a jövevényeket. Belépünk a csarnokba. Mendre Lajos középtermetű, sűrű ember. — Egy taglóval lejbe ütöm a jószágot, amitől elkábul, majd leszúrom, hogy kifolyjon a vére. Tudom, azt mondják, ez barbár módszer, de biztonságtechnikai okok miatt nem használhatunk áramot. Innen a kopasztóba hen- gerítik a hízókat, ahol a 70 —80 fokos forróviz megszabadítja őket a piszoktól és a nagyja szőrtől. Kiemelve egy perzselő lángnyelve simára borotválja. Zuhannyal tisztára seprik a bőrt, majd a daru a két hátsó lábánál fogva a magasba húzza a sertést. Néhány méterrel távolabb Vitárizs László, kezében csattan a bárd, szusz- szanásnyi idő ha telik, és most már tényleg nehéz lenne összerakni a jószágot. Odabenn a bélüzemben 8—9 ember osztályozza, tisztítja, mossa a beleket, idekinn a szétbontott, csüngő sertések darun szánkáznak tovább a sínen. Az ötven—nyolcvan kilós test engedelmesen gördül Géléi Józsefig. — Én fejtem le a sertésekről a szalonnát, szabadítom meg a húst a zsírtól. Hogy melyik szalonna a legfinomabb? Amelyik csak 4— 5 centi vastag, mert ha több, omlik, akár a háj. A mérlegelést követően a fél malacok az előkészítőterem plusz nyolc fokos hőmérsékletén pihennek, majd még alacsonyabb fokú hűtés következik, ami a tartósítás fontos kelléke. A csontozókon öt ember feni a kést. Előttük hasvédőként fonott sodrony, hiszen a pengék borotvaélesek. Tulajdonképpen ez a „szobrászműhely”, itt kapják meg a termékek a boltban is látható, végső formájukat. Sípos József szintén a kosárlabdázó alkatú hentesek közé tartozik. — Oda kell figyelni, hová metsz az ember, mert a nyomorék sonkát, elszabott oldalast senki sem szereti. Nálunk az a szép, hogy a húsfélék alakítása, formálása pontosságot, jó szemmértéket, kézügyességet követel. A szomszéd helyiségben Baktai Ernő hosszabb ideig megálljt parancsol a portékáknak. Itt ő az egyetlen, aki szószerint elmondhatja magáról: naponta pácban van. Ha nem is nyakig, konyákig. — A pácmester sóval tartósít. de nem asztalival, hanem iparival. A csontozó után ezekbe a hordókba kerülnek a húsfélék, és itt kapják meg az ízüket. A sózottság szintjét fokmérővel ellenőrzőm. Például az oldalas két hétig, a sonka hat hétig hever pácban. Itt én vagyok a ..rendező” és én döntöm el, melyik hordó rakománya mehet tovább, melyik marad még. Átellenben hosszú, feldolgozóterem. Az asztaloknál darálják, keverik a tölteléket. Naponta 1800 méter hosszú kolbász, 600 kiló turistaszalámi, 100 kiló soproni, bácskai hurka, 300 kiló gyöngyöshurka kerül ki innen. Az olvasztóban zsírrá omlik a háj, az üstökben fő a gyöngyös hurka. Koczó Mihály évek óta keverőmester. — Ezekben a kondérok- ban sok mindent elronthatunk, ha nem tartjuk be a technológiai előírásokat. Például a dunai fokhagymás felvágottat két óráig kell főzni 75 fokos vízben, a gépsonkát viszont háromig 90 fokosban. Árusítás: ellenőrzés után A füstölőben a termékek 6—48 órát töltenek, majd a szárítóban további 12—15 napot pihennek. (Előírás: minden gyártott egységből mintát kell küldeni Szolnokra az Állategészségügyi Állomásra. Árusítani csak az igenlő válasz megérkezése után lehet.) Innen az út a készáruraktárba vezet, ahol a vasru- dakra már erdőnyi szalámi, szalonna, kolbász kapaszkodik. Fürge furgonok röpítik őket öt megye mintegy kétszáz üzletébe. A „kolbászgyár” 68 éjjel-nappal serénykedő munkása közül a legérdekesebb foglalkozás talán Barta Lajosé. — Gyártásvezető vagyok, és a nyersáru minőségét kóstolással ellenőrzőm. Naponta ötször, tízszer is. A csipetnyi mintát le kell nyelni, mert a sózottság fokát csak így lehet észrevenni — sorolja a jó erőben levő fiatalember. — Kedvenc húsa? — A tejfeles csirkepaprikás. Régebben egy tyúkot is „behajítottam” ülőhelyemben, ma már azonban egy csirke is megteszi. Természetesen körítéssel, levessel. Vitathatatlan: a hentes szakma a szagtűrő képességen kívül nagy fizikai erőt követel. Az itt dolgozók zöme 90—110 kilós óriás, akik markából még a legsúlyosabb malac is csak az örök moslékos mezők felé menekülhet. Áruskála és izskáia A helyi és a környékbeli üzletekben tapasztaltuk: az áruskála változatos. Viszont jó néhány helyen kifogásolták az ízskálát. Nagy Lajos- néval, a Középtiszavidéki Áfész ipari-felvásárlói főosztályvezetőjével is étről beszélgettünk. — Engedélyt adtunk, illetve kértünk, hogy a húsüzem a későbbiek folyamán a szabványtól eltérhessen, azaz tájjellegű, kunsági ízű termékeket is készíthessen. A hónap végére valószínű már működik a helyi üzemi laboratóriumunk, ahol mi- nőiségvizsgáHatokat is végzünk, Reméljük, nemcsak az ízek lesznek markánsabbak, hanem a töltelékáru elleni esetenkénti panaszok, észre; vételek is megszűnnek. Arra kerestünk választ: mi a szép egy húsüzem dolgozóinak mindennapos tevékenységében? A munka, a tökéletességig vitt részfeladatok eredménye: a sok ízletes sonka, kolbász, hurka, tepertő, szalámi. Mert gyomor akad rá, csak kapni lehessen. Akár tájjellegű, akár fűszerszegény a termék. D. Szabó Miklós Szervezett-e a szervezés? Egy NEB-vizsgálat megállapításai és tanulságai n Bács-Kiskun megyei pártbizottság Ülése Július 3-án ülést tartott az MSZMP Bács-Kiskun megyei bizottsága. Tájékoztatót hallgatott meg a Központi Bizottság 1980. június 24-i üléséről. A pártbizottság érdemeinek elismerése mellett — belügyminiszterré történt kinevezése miatt — felmentette első titkári beosztásából dr. Horváth Istvánt. A megyei pártbizottság első titkárává dr. Romány Pált, a Központi Bizottság tagját választotta meg. Az ülésen részt vett és felszólalt dr. Korom Mihály a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, valamint Baranyai Tibor, a Központi Ellenőrző Bizottság tagja, a KB osztályvezetője. Ülést tartott az SZMT elnöksége Tegnap délelőtt tartotta soros ülését a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége Szolnokon, az SZMT székházában. Széleskörű vita után az elnökség jóváhagyta a szakszervezeti tömegpolitikai oktatásról és a tisztség- viselők képzésének tapasztalatairól szóló jelentést. Az elért eredményekért elismerését fejezte ki a megyében lévő szakszervezeti szervezeteknek, és hangsúlyozta, hogy az új követelményekhez igazodva további előrelépésre van szükség. — Az SZMT elnöksége megbízta a titkárságot, hogy dolgozza ki a megyei szakszervezeti iskola 1980—81-es oktatási évére a szakszervezeti tisztségviselők képzésének programját. A testület végül jóváhagyta a két ülés közötti munkáról szóló jelentést. Népi ellenörök, ülnökök eskütétele Tegnap délelőtt a járásivárosi, és járási népi ellenőrzési bizottságok tisztségviselői és tagjai, majd a megyei bíróság és a munkaügyi bíróság mellett működő népi ülnökök ünnepélyesen letették a hivatali esküt Barta Lászlónak, a megyei tanács elnökének. NEMRÉGIBEN a népszerű vasárnap esti tévéműsor riportere azt kérdezte az egyik nyugatnémet szervezési cég vezetőjétől: milyen véleménye van a náluk tanuló magyar szervezési szakemberekről? Elgondolkodtató választ kapott: „Mint emberek és kollégák — kifogástalanok, szakmai felkészültségük kitűnő”. A szervezési készségükre, gyakorlati tevékenységükre viszont már nem adott hasonló osztályzatot. Végül is a magyar szakemberek tanulni mentek! Tanulni a szervezés gyakorlatát. Divat napjainkban a szervezésről beszélni, sőt intézkedéseket is sürget a gazdasági szükségszerűség, igaz, az eredmény mérésére ma még nincs egységes mértékrendszer. A jó példák sokasága viszont egyértelműen bizonyítja, olyan „beruházásról” van szó, amely hosz- szabb távon megtérül. A Szolnok megyei Népi Ellenőrzési Bizottság most fejezte be egyik vizsgálatát, arra a kérdésre keresve a választ: milyen konkrét intézkedéseket tettek az ellenőrzött szervek a vállalati üzem- és munkaszervezéssel összefüggő kormányhatározat végrehajtásáért, és azok milyen eredménnyel jártak? Lássuk tehát, milyen következtetésre jutott 442 nap alatt 105 népi ellenőr 3536 eltöltött munkaóra alapján 24 vizsgált egységnél? Először is: az ellenőrzött szervek nagysága, önállósá- ' ga, szervezettsége, technikai színvonala (14 ipari, 5 építőipari, 3 mezőgazdasági és 2 kereskedelmi ágazatba tartozó egységet vizsgáltak) nagy különbségeket mutat, ezért a leszűrt tapasztalatok is eltérőek. Általában az önálló nagyvállalatoknál jobb a helyzet, a kis- és középüzemekben azonban a szervezés és ésszerűsítés még nem vált a gazdálkodási tevékenység szerves részévé, a munkafeltételek javításának eszközévé. Voltak vizsgált szervek, ahol a szervezéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek hiányoznak. Van-e tehát Szolnok megyében eredményes üzem- és munkaszerveA Pest megyei Tanács tegnap tartotta alakuló ülését Budapesten. Az ülésen részt vett és felszólalt Sáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára. A 120 tagú testület megválasztotta a tisztségzés? A vizsgálat válasza: is-is. Az üzem- és munkaszervezés tervszerűségéről elmondható, hogy több vállalat készített önálló középtávú tervet, és tett konkrét intézkedéseket. A vizsgált 24 egység közül csak öt nem tudott a szervező munkáról semmilyen információt adni. Általában a tervezett szervezési javaslatok 72 százaléka megvalósult, 16 százalék végrehajtása jelenleg folyamatban van, 12 százaléka nem vált valóra. A feladattervek sajátos hatáskörben készültek, voltak azonban olyan üzemek, — elsősorban Szolnok megyei gyárakról van szó — amelyek központi intézkedésekre vártak. Még tarkább a kép, ha a szervezéssel elért eredmény kimutatásáról beszélünk. Legtöbben ezalatt a többletered- ményt vagy a költségmegtakarítást értették, voltak gyárak, ahol a kérdésben a vállalati központra hagyatkoztak. Az eredményeket önmaguk sehogy sem mérték. Ki szervezzen? A vizsgálat eredményeiből kitűnik a tendencia: aki jól ismeri a gyárat, a gyártást, és tanulta is a szervezést. A külső megbízások díjai magasak. Az eredmény — amennyiben nem komplex szervezési megoldásról van szó, nincs arányban a befektetéssel. A belső tartalékok feltárását a helyi ésszerűsítés végrehajtását, mint azt a jó példák is bizonyítják, a helybeliek tudják leghatékonyabban megoldani. önálló szervezési osztállyal, vagy csoporttal viszont csak 11 vállalat rendelkezik. A vizsgált egységeknél 27 730-an dolgoznak. Ebből a létszámból 37-en foglalkoznak önálló szervezési tevékenységgel, közülük 19- en felsőfokú és 18-an középfokú végzettséggel rendelkeznek. A SZOLNOK megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a jövőben még visszatér a vállalati üzem- és munkaszervezés kérdésének vizsgálatára. — Mindez bizonyítja a kérdés aktualitását. viselőket is a 15 tagú végrehajtó bizottságot. A Pest megyei Tanács elnöke ismét Mondok Pál lett, elnökhelyettesek: Vágvölgyi József, Csicsay Iván és Csonka Tibor. Dalocsa István Pest megyei Tanács alakúié ülése Adapterek exportra Rendrevágott, fonnyasztott zöldtakarmány felszedésére szolgáló SB—220—1 típusú adaptereket rakodnak exportra a tiszaföldvári vasútállomáson a szolnoki Mezőgép cibakház! gyáregységének dolgozói. A munkagépből az első félévben összesen négyszázötvenet szállítanak a csehszlovákiai Agrostroj Proste jov cég megrendelésére (TF)
