Szolnok Megyei Néplap, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-27 / 175. szám

Adat­feldolgozás Adat, hogy a népszámlá­lás eszmei időpontjában, 1980. január elsején 10 710 000 fő volt az ország lakossága, s újabb adat, hogy a népesség 3,8 százalék­kal nagyobb, mint volt az 1970. évi népszámláláskor. • Adat az is, hogy napjaink­ban majdnem ötszázezerrel több a hatvan éves és an­nál ' idősebb állampolgár, mint húsz évvel korábban. S adat az is, hogy az or­szágban az áruszállítás húsz, huszonöt százaléka valójá­ban fölös mozgatás; szerve­zéssel, a keresztbe-szállítások megszüntetésével, kellő tá­rolóterek kialakításával el­kerülhető lenne. Valójában életünk leg­több eseménye, tevékenysé­günk jó része adattá, jelek­kel, azaz számokkal vagy betűkkel kifejezett informá­cióvá válik. Az adat tehát, szemben a közfelfogásban él; fogalommal, nem kizá­rólagos szám. nem okvetlen mennyiség kifejezése, hiszen adatbank tárolja például — a KGST-országok érintett intézményeinek együttmű­ködése nyomán — a vese- átültetésre szorulók, s át­ültethető vesére várakozók minden szükséges jellemző­jét, Éppen az ilyen és ha­sonló tények figyelmeztet­nek arra, hogy az adatok földolgozása — csoportosí­tása. logikai rendezése, ösz- .szefüggéseik feltárása rendkívül hatásos eszköz lehet a döntések meghoza­talában az élet minden terü­letén. Az adatokat, hogy feldol­gozhatok legyenek először rögzítem kell; lyukkártyán, lyuk- vagy mágnesszalagon, mágneslemezen. Ezek szol­gálnak azután táplálékul a könyvelő-, a számlázógé­peknek a lyukkártyás be­rendezéséknek, a nagy telje­sítményű számítógépeknek. Kimondtuk ezzel azt ' is, hogy a feldolgozás változa­tos eszközei ma már szinte nélkülözhetetlen társaink Ott vannak az ipari a me­zőgazdasági termelésben épp úgy, mint a szállítás­szervezésben. a gyógyítás­ban, a díjbeszedésben, a hírközlésben. Számítógép­ből húsz éve öt volt az or­szágban, tavaly, az esztendő végén állományuk megha­ladta a hatszázat. Többsé­gük kis teljesítményű gép, de persze a számítógépek csoportján belül! A legtöbb számítógép —az állomány egyharmada — az iparban van, itt található az egyszerűbb adatfeldolgo­zók legnagyobb csoportja is a népgazdaság más területei­hez viszonyítva. Hasznuk a kószletcsökkentésben épp úgy megmutatkozhat, mint az egyenletes árukiszállítás­ban, a termelési optimum megjelölésében, a gyakori átállásokkor például egy le- mezhengerdében, konfekció­üzemi szabászatban. Min­dig a hasznosítható vég­eredmény igazolja magát a folyamatot, a gyűjtést, to­vábbítást, földolgozást. A jó döntések bő forrása lehet az adatfolyam, ha jól jelölik ki, szervezik meg áramlásá­nak irányát. Ha ez hiányzik, akkor fölös a munka. Ezért, hogy az adatföldolgozás ma­ga nem cél, eszköz csupán, de egyre fontosabb szerep­hez jutó eszköz a termelés­ben és az élet minden irú< területén. V. T. MIT KÖNYVELHETTEK EL A FÉLÉVI MÉRLEGBEN? Javul a hatékonyság, nagyobb a nyereség Pontosan szállított, jól járt Prototípus egy hónait alatt Leírták a gazdaságtalan termékeket gyedében ne tudták volna le­kötni a következő esztendő termelési kapacitását. Az idén a januárban alig három hónapi munkát adó megren­delésállománya volt a szövet­kezetnek. A KÁTISZ-ban ta­valy létrehozott kereskedel­mi és piackutatási osztály szakembereinek újabb koope­rációs kapcsolatokat kellett Tiz év alatt kifizetik Kommunális beruházás társulásban Szennyvíztisztító és csatornahálózat épül Cserkeszölön A szigorúbb gazdálkodási feltételek között is sikereket könyvelhetett el a Ganz Vili szolnoki gyárának első fél­éves számadása. A gyártmá­nyok időben hagyták el a gyárat — Paksra egy generá­tor és egy 270 MVA transz­formátor vasszerkezete ké­szült el az első félévben — és csütörtökön az utolsó előt­ti generátor-állórész is elin­dult Budapestre. Pakisztáni, illetve NDK megrendelésre vontatómotorok salakhegesz­tett állórészét gyártották a szolnokiak, és elkészült egy jelentős saját beruházás is; a 2x50 Mp teherbírású da­rupálya beüzemelés előtt ail. Ezzel magyarázható, hogy a termelés régebbi ütemtelen- sége már a múlté, az idén 140,4 millió forintos termelé­si értékkel a félévi tervük teljesült. A munkaszervezés javulását jelzi, hogy a kifize­tett bér pontosan fele az egész évinek. Tizenegy szá­zalékkal faragták le a társ­gyári megrendelések önkölt­ségét; pedig a létszám a je­lentős szakmunkástanuló képzés ellenére tovább csök­kent. Az 1980-ra számított nyereség több mint 60 szá­zalékát már az első félévben „bezsebelték”. Az 1979. évinél 42 millió forinttal nagyobb termelési terv teljesítése vár az Alumí- niumárugyár 1-es számú, ti­szafüredi gyáregységére az idén. Lényegesen megemel­kedtek az alumíniumtermé­kek alapanyagárai, megszűnt az üzem tevékenységét ko­rábban segítő állami támoga­tás. Ezek ellensúlyozására hozott intézkedések, — amint azt az első hat hónap terme­lési eredményei mutatják, — nem voltak hiábavalóak. A gyáregység mindkét fő pro­filjában teljesítette áz első félévi tervet, ötvenegy mil­lió forint értékű tejes- és vegyszeres kannát, mézszál­lító bödönt, gépi fejősajtárt gyártottak június végéig a fémcsomagoló eszközöket ké­szítő üzemrészekben. A ház­tartási edényeket gyártó dol­gozók keze alól pedig 43 mil­lió forint értékű alumínium­fazék. lábas, teafőző és étel­hordó került ki az első hat- hónapban. Az üzem exportterve idő­arányosan 52 százalékban valósult meg. A fémcsoma­goló eszközök mintegy húsz százalékát a szocialista or­szágokban, elsősorban Cseh­szlovákiában, az edényfélesé­gek több mint hetven száza­lékát a tőkés, főként fran­cia piacokon értékesítétte a FERUNIUON Külkereskedel­mi Vállalat. A TAURINA megrendelé­sére a tiszafüredi szakembe rek mindössze egy hónap alatt készítették el egy 25 li­teres gépi fejősajtár proto­típusát. Négy Szolnok megyei mezőgazdasági nagyüzem te­henészetében sikerrel próbál­ták ki a Magyarországon használatos külföldi fejőbe­rendezések bármelyikén üze­meltethető tartályt. Az első­sorban tőkés importot kivál­tó új terméket, augusztusban az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon mutatják majd be. Hosszú évek óta nem for­dult elő — vallják a Karca­gi Általános Technikai Ipari Szövetkezet vezetői — hogy már legalább az év utolsó ne­kiépíteniük, új szabadalmak vásárlására volt szükség, és a szövetkezet néhány gazda­ságtalan termékének kiszűré­se sém várathatott tovább magára. Megszüntette a szövetkezet többek között az elavult áramátalakítók és akkumulá­tortöltők gyártását. Űj meg­rendelőjük az idén az Ikladi Műszergyár, az Eötvös Lóránd Geofizikai Kutatóintézet. A megrendelések több mint fe­lét továbbra is a már két év­tizednél régebben jó partner­ként számon tartott Magyar Hajó- és Darugyártól kapják a karcagiak, de a vállalat ba­latonfüredi hajógyára részé­re csak az utóbbi hónapok­ban kezdték meg elektromos vezérlők és kapcsolók szál­lítását. Az árbevétel végül is ki­lenc százalékkal maradt alat­ta az első félévre tervezett­nek. Javult viszont a szövet­kezetben az élő munka haté­konysága. A termelésre for­dított időből a tavalyinál egy százalékkal nagyobb volt, el­érte a 77 százalékot a telje­sítménybérben ledolgozott órák száma. Két és fél szá­zalékkal javult az anyagmen­tes termelési érték aránya. Mindez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az első félévben 15 százalékkal nagyobb nye­reséget ért el a szövetkezet, mint 1979 azonos időszaká­ban. A termelés hatékonysá­gi mutatóinak kedvező ala­kulása révén a KÁTISZ dol­gozói a hátralévő hónapok­ban teljesíteni tudják idei 145 millió forintos árbevételi tervüket. A KÖTIVIZIG mint gene­rálkivitelező, megkezdte Cserkeszőlőn a szennyvíztisz­títómű és szennyvízelvezető csatornahálózat építését. A beruházás társulásos alapon készül. Huszonkét közület — vállalati üdülőik, tsz, tanács és intézményei, áfész, csa­tornamű vállalat, idegen­forgalmi hivatal stb. — és kilencvenkilenc cserkeszőlői lakos fogott össze, hogy meg­oldja a település nagy gond­ját és hogy mind méltóbbá tegye ezt a kis falut az üdülőközség elnevezésre. A tisztítómű és csatorna- hálózat 35 millió forintba kerül. Ebből építésre 28,5 millió forintot fordítanak, 6,5 millió forint kell a tar­talékra és a társulás műkö­dési költségeire. Elkészül 3,5 —4 kilométer hosszú csator­na, a végső kiépítettségében 1 ezer köbméter nap telje­sítőképességű tisztítómű és egy közbenső átemelő. A tisztítómű azonban egyelőre 300 köbméter/nap kapiaci- tással működik majd, ké­sőbb ahogy bővül a csator­na hossza, úgy lesz egyre nagyabb a teljesítménye. A beruházáshoz a tanácsi hozzájárulás mintegy 9 mil­lió forint, hasonló összeget adott a Víz- és Csatornamű Vállalat, a többi közület a naponta kibocsátott szenny­víz arányában járul hozzá az építkezéshez. A lakosság társulati tagonként 10 ezer forintot fizet készpénzben és 2 ezer forint értékű társa­dalmi munkával segíti az építkezést. Ezt a pénzt 10 év alatt kell kifizetniük. Az eredeti tervek szerint a beruházás 1984-ben feje­ződött volna be. de -a gene­rálkivitelező vállalta. — leg­alább is erről tájékoztatott a községi tanács elnöke — hogy 1982-re befejezik az építést. így tehát a szennyvízelvezető csatorna és a -tisztítómű hiánya nem akadályozza majd a telepü­lés további fejlesztését. Hölégfúvók Örményesről Az Április 4. Gépipari Művek Energetikai Gyárának örményesi gyáregysége különféle hőlégfúvókat gyárt gáz- és olajégő változatban. Ezeket a fűtőberendezéseket egyaránt jó eredménnyel használja mind a mezőgazdaság, mind az ipar. A mezőgazdaságban istállók fűtésére és termény szárítására alkalmazhatók. A nagy üzemcsarnokok fűté­sére is jól bevált, mert az állandó levegőcsere jobb közérzetet biztosít. Képünkön: az óránként száznyolcvan ezer kilokalória teljesítményű, stabil hőlégfúvó próbája Ára: 1,60 forint SZOLNOK MEGYEI VIL4G PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! XXXI. évf. 175. szám, 1980. július 27., vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ä&B TflRTflLOMBÚL: Napjaink hősei Mint elátkozott királykisasszony

Next

/
Thumbnails
Contents