Szolnok Megyei Néplap, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-22 / 170. szám

Minőség és tisztesség A jó minőség fontosságát mindenki elismeri. Nemcsak a felhasználók, hanem a ter­melők is azt vallják, hogy a kielégítő, stabil minőségi színvonal több szempontból kifizetődőbb, mintha esetleg a minőség ..hígítását” vá­lasztják üzletpolitikának. Az csak rövid távon hozhat hasz­not, ha egy gyár ugyanazon ár mellett úgy csökkenti rá-, fordításait, hogy az eredeti minőséghez képest gyen­gébb, vagy kevesebb anyag­ból állítja elő termékeit. Amíg a piac nem észleli a romlást, nő az eredmény. Amint elterjed azonban a romló termék rosszhíre, úgy csökken majd az eladott mennyiség. Így a logika. A gyakorlat­ban viszont változatlanul sok a gond a minőséggel. Az utóbbi évek erőfeszítései a minőség javítására csupán azt eredményezték, hogy — a termelés növekedése mel­lett — a minőség nem rom­lott, a javulás azonban csa« igen kis mértékű. ' Egyszerűsítené a helyzetei, ha ennek oka általában a vállalatok tisztességtelen üz­letpolitikája lenne. Csakhogy ez — szerencsére nem így van. A vállalatok mindegyi­ke jól ismeri a fenti gondo­latmenetet, a hozzátartozó pontos kalkulációval együtt, tehát, hogy minden gyárnak jól felfogott érdeke — kü­lönösen hosszú távra — megőriznie jó hírét, vigyáz­ni arra, hogy termékeiről ne alakuljon ki elítélő vélemény a fogyasztók körében. A szakemberek egy része inkább abban látja a lassú javulás okát, hogy vállalat­nál úgy gondolkodnak, hogy a mai korszerű gazdaságban, a szerteágazó kooperációs fo­lyamatok egyetlen résztvevő­jeként, egyetlen vállalat úgy sem tehet sokat. Napjaink­ban a minőség alakulását már nem az egyes ember tisztessége, a „kézműves mester becsülete”, hozzáérté­se határozza meg, hanem egy-egy termelési folyamat egészének technikai, techno­lógiai, szervezettségi színvo­nala. Ebben sok az igazság. Nem annyi, azonban hogy való­ban indokolhatná a vállala­tok tétlenkedését, formális intézkedéseit. A termelési fo­lyamat egészének színvonala valóban objektíve megszabja egy-egy termék lehetséges, elérhető minőségét, de a fo­lyamatokban résztvevők tö­rekvése, tudása erőteljesen visszahat a termelési lánc egészének produktumára. Látszólag apró jelentéktelen intézkedésekre van csak le­hetősége egy-egy vállalatnak, ezek összessége azonban mégis felgyorsítaná a fejlő­dést; A jeler léginél sokkal szé­lesebb N körben alkalmazhat­nák a vállalatok az önellen­őrzés módszerét; hogy ne csak általában szóljanak a felhívások: javítsák minde­nütt a minőséget, hanem a brigádok, munkások, műhe­lyek kapjanak konkrét meg­bízást, felelőssételi jogot, hogy saját maguk ellenőriz­hessék saját munkájuk mi­nőségét, s az előttük dolgo­zókét. Ehhez kellene szabni természetesen a normákat, a minőségi prémiumokat, de a selejtkárok összegét is. A gyártásközi ellenőrzési rendszer általánossá válása a jelenlegi nyersanyag- és energiaárak mellett jelentős megtakarításokat hozna a vállalatoknak és a népgazda­ságnak. ­G. F. Fedél alatt az árpa, „fogynak” a búzatáblák Jól kell gazdálkodni a kombájnokkal Még az elmúlt héten is a szélsőséges időjárás határozta meg a megyében az időszerű nyári munkák ütemét — álla­pították meg -a mezőgazdasági szervezőbizottság tegnapi ülésén. Tőbbhelyütt záporok, zivatarok akadályozták a ka­lászosok betakarítását, Jászkisér és Abádszalók térségében volt az elmúlt napokban legtöbb, a kombájnokat kényszer- pihenőre szorító csapadék. A száraz, meleg napokat, órákat kihasználva a megye valamennyi termelőszövetkezetében és állami gazdaságában sikerült befejezni az árpa aratá­sát, a tízezer hektáron termesztett takarmánygabona hek­táronkénti átlagtermése jó. A megyei tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tálya, valamint a TESZÖV szakemberei a ,, hét végén negyvennyolc mezőgazdasági üzemben szeréztek helyszíni tapasztalatokat a kenyérga­bona-betakarítási munkák állásáról. A megye Szolnok­tól délre eső területein már teljes ütemben vágják a ke­nyérnek valót, de a Felső- Jászságban és a tiszafüredi járásban még nagyon az elején tartanak a búza ara­tásának. Vasárnap estig a betakarítandó csaknem 130 ezer hektár terület 18 szá­zalékáról került szárítóra, raktárakba, illetve a felvá­sárló helyekre a termés. A kalászokban érő búzaszemek nedvességtartalmában na­gyok a különbségek, még a gazdaságokon belül az egyes táblákon is, így az üzemek többségében szárítani kell a szemet. A betakarítás ütemének megfelelőn végzi a gabona átvételét a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat. Át­vevőhelyein eddig huszon­hatezer tonna búzát adtak át a mezőgazdasági üzemek, amelyből ezer tonnát tett ki a javító minőségű kenyér- gabona. Felmérték a tanács és a megyei szövetség szak­emberei az egyéb növény- kultúrák helyzetét is. Meg­állapításaik szerint egyes te­rületeken megkezdődött a kukorica címerhányása, így a hibrideket előállító üzemek­ben hozzáláthattak a címe- rezéshez. A cukorrépa fej­lettsége és növényegészség- ügyi helyzete megfelelő. Az utóbbi hetekben sokat ja­vult a rizs állapota is, vár­hatóan a jövő hét közepén tőbbhelyütt már számolni lehet a vízigabona-táblákon a bugahányással. Az elkövetkező napok fel­adatairól szólva a szervező- bizottság hangsúlyozta: a kenyérgabona érettségi fo­kának nagy szóródása miatt minden eddiginél körülte­kintőbb munkaszervezésre van szükség az üzemekben- Maximálisan ki kell hasz­nálni a kombájnokat, ezért azokról a területekről; ahol még nem kezdhetnek a bú­za vágásához, meg kell szer­vezni a betakarító- és szál­lítógépek átcsoportosítását a szomszédos gazdaságok aratható búzatábláiba. A tervezettnél nagyabb búza- mennyiség „mozgatása” lel­kiismeretes, figyelmes mun­kát kíván a szállításban részt vevő termelőszövetke­zeti tagaktól, állami gazda­sági dolgozóktól, hogy mi­nél kevesebb veszteséggel kerüljön rendeltetési helyé­re a termés. Megnőtt a fele­lősségük a gazdaságok ara­tást irányító szakemberei­nek a búza érettségi foká­nak reális megítélésben és a szárítással kapcsolatos koc­kázatvállalási készségben, A tej fogadása, pasztőrözése, oltása teljesen automatizált — és az ezer literes kádak helyett három, egyenként háromezer liter kapacitású keverőkádban kez­dődik a Hajdú, illetve a Fehér sajt gyártása.A préselést, vágást az újításból szár­mazó sűrített levegős sajtpréskocsik és vágószerkezetek végzik; fizikai munka alig van A fátyol alatt sej­telmesen gömbö- lyödő formák: az érlelődő sajtok. Áznak sós vízben, pihennek egy na­pot a hűtött tér­ben —, hogy az­után zsugorfóliá­ban vagy bádog­dobozban kerülje­nek hazai, illetve görög fogyasztóik­hoz Űj technológiai korszak kezdetét jelentik a nemrég — igaz, csak át­menetileg — befejeződött korszerűsítések a kunszentmártoni tejüzemben. A tejipari vállalat tavalyi ugrásszerű exportnövekedését, amelyhez a kunszentmártoni üzem is jelentős segítséget adott, az új technológia tette lehetővé. Ezeket a lépéseket mutatják képeink, amelyekhez csak annyi kívánkozik: a most kezdődő hárommilliós továbbfejlesztés végén az évi 90 helyett 130 vagon sajt kibocsátására lesz képes a sajtüzem. A jelentősen megnövekedett sajtmennyiség az energetikai rendszer átala­kítását is igényelte. A pasztőrözéshez a 75 éves széntüzelésű kazán helyett egy 2 tonna/óra teljesítményű olajkazánt állítottak be. Harangozó Mihály a gazdája a két, egyenként 100 ezer kcal/óra teljesítményű hűtőkompresz- szornak is, amelyek a pinceérielőt temperálják (K. I.) Megemlékezés és kiállítás a megyei művelődési központban Tegnap este Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjú­sági Központban az Észt SZSZK nemzeti ünnepe al­kalmából ünnepséget rende­zett az MSZMP városi Bi­zottsága, a Hazafias Nép­front megyei Bizottsága, a megyei tanács .MSZBT-tag- csoportja. a KISZ megyei Bizottság és a művelődési központ. A megjelenteket — köztük az elnökségben helyet foglaló Majoros Károlyt, a megyei pártbizottság titká­rát, dir. Kuti Györgyöt, a megyei tanács vib-titkárát, az MSZBT-tagcsoport ügyveze­tő elnökét, Nyolczas Máriát, az SZMT titkárát. Nyitrai Istvánt, a KISZ megyei Bi­zottságának első titkárát. Oláh Jánost, a HNF megyei Bizottságának titkárát és dr. Fenyvesi Józsefet, a vá­rosi tanács elnökét — Sán­dor László, a városi párt­bizottság első titkára üdvö­zölte. Köszöntötte Tamme- org Ainó elvtársnőt, a pámuii városi pártbizott­ság első titkárát — aki elő­adói korú top tartózkodik me­gyénkben — és a hazánkban ideiglenesen állomásozó szov­jet katonai alakulatok kép­viselőjét. Ünnepi beszédet Bárdi Imre, a megyei tanács appa­rátusi pártbizottságának tit­kára mondott. Elöljáróban elmondta; Esztónia július 21-én ünnepli a szovjet ha­talom visszaállításának 40. évfordulóját. „Mi Szolnok megyeiek, akik mindjobban ismerjük az Észt Szovjet Szocialista Köztársaságot, őszintén együtt ünnepiünk és forró elvtársi, baráti üd­vözlettel köszöntjük Esztónia népét és kommunista párt­ját a magyar—szovjet ba­rátság, a gyümölcsöző test- vénkapcsolatok jegyében’V Az előadó ezután vázolta azoknak a küzdelmes évszá­zadoknak a történetét, ame­lyek alatt Esztónia népe sza­badságáért és függetlenségé­ért harcolt, majd szólt arról a sokoldalú barátságról, test­véri kapcsolatokról. amely az észt és a magyar népet —■ közte megyénk lakossá­gát — a magyar—szovjet ba­rátság jegyében összeköti. E testvérkapcsolatról mondotta az előadó: „Húsz Szolnok megyei vállalatnak és in­tézménynek van észtországi partnere. A kölcsönös biza­lom és egyetértés jegyében 16 évvel ezelőtt létrejött testvérkapcsolat jövője, perspektívája is sokat ígérő. Felszólalt az ünnepségen Tammeorg Ainó is. Mél­tatta népük nagy nemzeti ünnepének jelentőségét, el­mondta: külön öröm volt számukra, hogy a Szolnok megyei pártdelegáció is részt vett a 40. évforduló tallinni ünnepségein. „Örülök annak a népünk iránt megnyilvá­nuló figyelemnek és tiszte­letnek, ami a megyei ün­nepség megrendezésével is kifejezésre jut” — mondot­ta, egyben tolmácsolta e fi­gyelmességért az Észt KP Központi Bizottsága köszö­netét és üdvözletét,, majd megnyitotta a művelődési központ II, emeleti galériá­ján megrendezett Esztónia képekben című fotókiállí­tást. amely érdekes és ér­tékes bepillantást enged az észt nép hétköznapjaiba. A kiállítás július 31-ig tekint­hető meg. A [megemlékezést követő ünnepi műsorban közremű­ködött a Szövetkezetek Jász­sági Népi Együttese. Az Észt SZSZK nemzett ünnepén mert a kedvező időjárást kihasználva minél hamarabb indítják el egy-egy táblá­ban az arató-cséplőgépeket, annál nagyobb területről, annál több kenyérnekvaló kerül biztonsággal fedél alá. T. F. Az Esztónia képekben fotókiállításon Ára: 1,20 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! xxxi. évf. 170. szóm, 1980. július 22., kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

Next

/
Thumbnails
Contents