Szolnok Megyei Néplap, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-20 / 169. szám
1*60. Július 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Teknövájás filmszalagon A teknövájás a népi eszközkészítés egyik legrégibb módja. Ezt a mesterséget elsősorban a hazánkban élő cigányok végezték. Többféle, — sózó, forrázó, dagasztó — teknőket készítettek. Fejér megyében Ercsi községben él Orsós Pál, aki hatvan esztendeje készíti a különböző teknőket. A megyei múzeum néprajzkuktatói filmre vették az idős cigánymester munkáját. Csalódás Gyulán Igazi színház helyett pádiumest Ma szerényen díszletezett, szűkre szabott mozgásokkal tűzdelt pódiumestre hívogatták volna a közönséget a Gyulai Várszínházba, Székely János Hugenották című „könyvdrámájának” — az elnevezés a szerzőtől származik — meghallgatásra, akkor most elégedettek lehetnénk. Kitűnő színészek tolmácsolták Székely János „szövegét”, — de nem a hallatlanul izgalmas, nagyívű dráma mondanivalóját. A csalódást elmélyíti az is, hogy Székely János Caligula helytartója című, két évvel ezelőtt bemutatott drámája az akkori nyári színiévad nagy szenzációja volt. — A szerző személye, a hely varázsa, a téma erkölcsi kérdéseinek hasonlósága, a főbb szereplők azonossága miatt lehetetlen elkerülni a Harag György rendezte — azóta már a tv-ben is bemutatott kitűnő előadást — és a most várpódiumra került „felolvasóest” összehasonlítását. Harag György markáns rendezése olyan szemléletesen tárta fel — remek színészi alakítások segítségével — a Caligula helytartója legmélyebb szellemi rétegeit is, mintha fekete táblára fehér zsírkrétával írták volna fel a szerzők által kimondott igazságok képleteit. A most látott Székely János drámát viszont csak az úszó jéghegyhez tudjuk hasonlítani, sejtjük, hogy a java a mélyben van, de ebből Szinetár Miklós rendezése semmit sem érzékeltet. Így inkább csak magáról a drámáról érdemes szólni, hiszen az előádás A regényből készült tévésorozatok mindig felkeltik az érdeklődést az eredeti mű iránt. A Tiszafüred és Vidéke Áfész 30. számú könyv- és zeneműboltjában is azt tapasztalták, hogy a tévésorozatok után napok alatt elkapkodták Haley Gyökerek, vagy L. Tolsztoj Anna Karenina regényének példányait. A tévésorozat hatása felér egy-egy jól sikerült reklámmal. A tiszafüredi könyvesbolt forgalma egyébként évről évre növekszik. Tavaly két és fél millió forint értékű könyvet vásároltak az üzletben. Az 1980-as év első felében másfél millió forint értékű könyvet vettek meg az olvasók. A bolt dolgozói az év semmit sem tett hozzá a szerző gondolati szándékaihoz. A tragédia a toulouse-i várbörtön falai között játszódik 1762. január elsején. Itt raboskodnak a Grenier fivérek — Serard, Albert, János — hugenotta ifjak, halálos ítéletükre várva. Három pap, Rochette, Rabaut, Charnay és a börtönőr még a vitadráma szereplője. Fontos a fentebb leírt dátumra figyelnünk már a szellemi párbaj kezdetén és mindvégig: hiszen a tengernyi vért kívánt vallási viták idején a XVIII. századi Franciaországban a leghaladóbb elmék már túlléptek a vallások társadalmi létjogosultságán. Ezért is zseniális jelkép Székely helyválasztása — várbörtön — hiszen a vitá- zók az eszmék börtönében élnek. Ugyanakkor gondolataik szárnyalásának a cella fala szab határt. A tragédia hősei tehát egytől egyik — még a börtönőr is, hiszen ő a rabok őrzéséből él — börtönbe zárt emberek. S szintén csak következtetünk Székely megsejdített igazára: a legsúlyosabb börtön, ha nem tudunk önmagunk tévedéseitől, korlátáitól szabadulni. A két vallási vezető — Charnay, a katolikusok, Rabaut a protestánsok részéről — vitája és önleleplezése eljuttatja a rabokat az öntudatlan meg- hasonlásig, példázva, hogy a tisztátlan élethelyzetek, ideológiai praktikák szükségképpen jóvátehetetlen cselekedeteket idéznek elő: János megöli Charnayt, a jezsuita inkvizítort. Ezzel önmaguk mondták ki halálos ítéletüket. második felében legalább ilyen forgalomra számítanak. Hamar elfogytak Palotai Boris, Raffai Sarolta, Ber- kesi András, Moldova György, Szilvási Lajos és Végh Antal művei. Sajnos a könyvesbolt nem mindig tudja kielégíteni a vásárlói igényeket, mert nem kap elég példányszámot egy-egy műből. Nagy az érdeklődés a hanglemezek iránt is, különösen a fiatalok körében. Nemcsak a divatos beat, rocklemezek fogynak el rövid időn belül, a komolyzene klasszikusainak (Beethoven, Csajkovszkij) műveiből sem tudnak eleget rendelni. Különösen népszerűek a Szereti ön ... ? sorozat lemezei. De Charnay halálával aztán a színházi élmény imitt, amott fel-felpislákoló lángja is kialudt a gyulai várszínpadon. A jezsuita papot alakító Bács Ferenc ugyanis nem tudott megfelejtkezni nagyszerű színészmesterségéről, s nemcsak a rend szigorú uniformisát vette magára, hanem jól tisztában lévén azzal, hogy az eszmék megjelenítése hogyan sikerülhet a színpadon, — játszott is. A többiek, Lukács Sándor és Hegedűs D. Géza, — a két éve életre keltett Székely dráma nagyszerű főszereplői — Gállffy László, Tahi Tóth László, Mádi Szabó Gábor megtették, mit rájuk bízott a rendező, elmondták passzusaikat, ám még a várbörtön összezártsága sem tudta hihetővé tenni, véd- és dacszövetségüket, az életet vagy halált kínáló vitapartner iránti gyűlöletüket, egyáltalán : összezártságukat. De erről nem ők tehetnek... A börtönőr szerepében Kozák László idézte néha az igazi színház levegőjét. A Hugenották bemutatása a Vígszínház következő évadjának műsortervében szerepel, csaknem a gyulai színlap szerinti szereplőkkel. A majdani kőszínházi előadás lehet, hogy méltó lesz Székely János szellemi nagyságához, de ez nem vigasztalja azokat, akik a tragédia gyulai előadására váltották meg méregdrága jegyüket, s csalódottan távoztak a vár udvaráról. Tiszai Lajos Portréfilm Várkonyi Zoltánról Emlékeznek a pályatársak „Búcsúelőadás” címmel posthumus portréfilmet forgat Várkonyi Zoltán életéről a tv két munkatársa, Gellért Kiss Gábor és Vitray Tamás. Az egyórás műsor a nagy művész életét felölelő interjúsorozatból állt Megszólal majd a kamerák előtt a gimnáziumbeli osztálytárs és tanár, a kezelőorvos, a pályatársak közül például Ma- kay Margit —, emlékezik rá Nemeskürty István, valamint egyik hajdani játszótársa. Nagyapjára emlékezve helyet kap a filmben az öt és fél éves unoka is. Reklám Anna Karenlnának Nő a könyvesboltok forgalma A Tiszamenti Vegyiművekben Országjáró közművelődés Nyitva reggeltől estig Kirándulása közművelődésbe Nincsenek „bortúrák" Közművelődési beszámolókat hallgatva, intézmények munkaterveit, brigádnaplókat lapozgatva néha szinte úgy tűnik, — valamiféle versenypályán vagyunk. „Sikerült fejleszteni, bővíteni, elérni, hogy ...” „Emelkedett, javult, sikerrel szerepeltünk, több alkalommal részt vettünk .. A Tiszamenti Vegyiművek művelődési házában járva, az üzemben és intézményeiben folyó nyári köz- művelődési közélettel ismerkedve, meggyőződhettünk: a Vegyiművek házatáján emberi tartalmakkal igyekeznek kifejezni a szervezett közművelődés lényegét. Koradélután. Az épületet övező szép parkban, a művelődési ház előcsarnokában, a klubszobában sok-sok gyerek. Fociznak, pingpongoznak, tévéfocit játszanak, — az üzemben dolgozók gyermekeinek számára szervezett nyári napközinek a művelődési ház ad otthont évről évre. A könyvtár — más-más napokon — délelőtt és délután is nyitvatart. Márta Mária könyvtáros így mutatja be a könyvtárat: — Klencezer kötet könyv és negyven újság, folyóirat, hetilap várja az olvasókat. Az évi 20 ezer forint fejlesztésből elsősorban szép. és ismeretterjesztő irodalmat és gyermekkönyveket vásárolunk, a gyárban levő szak- könyvtár gyűjti a szakirodalmat. Az üzem dolgozóinak egyharmada könyvtári tag, szak- és betanított munkás több mint 500, szocialista brigádtag körülbelül ugyanennyi van az olvasók között. A szocialista brigádokkal egyébként nagyon élő kapcsolatban van a könyvtár, a brigádkönyvtárosok bizonyos időközönként 50—100 köttet könyvet visznek az üzembe, rttt kölcsönöznek többek között nagyon sok bejáró dolgozónak is. — Nyáron milyen olvasmányok a legnépszerűbbek? — Tudni kell, hogy a Vegyiművek dolgozói sokat és rendszeresen kirándulnak. Ilyenkor nyáron természetesen nagyon népszerűek az útikalauzok, a műemlék-, táj- és országismertetők. Egy-egy brigádkirándulás programja nagyon gyakran készül el könyvtári könyvek, térképek alapján. Tóthné Árki Rozália a közgazdasági osztályon dolgozik, 1976. óta az üzemi KISZ-bizottság „kultúrosa” És gyakori résztvevője a KISZ-alapszervezetek vagy a művelődési ház által szervezett kirándulásoknak. — Hová jutott el eddig a kirándulásokon? — Hosszú lenne minden várost, tájat, műemléket, eseményt felsorolni. Sopron, Pécs, Visegrád, Szeged, Szentendre, Sárospatak, Sal- góbánya, Zirc, a Balaton, aztán a budapesti színházi kirándulások — a „Képzelt riportot” háromszor is megnéztem a Vígszínházban, de Békéscsabán láttam Kertész Ákos: Névnapját, voltam a szabadtéri játékokon Szegeden ... Három Sándor a művelődési ház igazgatója és Vékony Béla a szakszervezet bizottság kulturális felelőse szerint a művelődési ház a nyári hónapokra átalakul valamiféle kis IBUSZ-szá. A vállalat autóbuszával évről évre rendszeresen 1000— 1300-an indulnak országjáró kirándulásra — a túrák zöme természetesen a nyári hónapokban zajlik. Az a rendszer, amellyel a Vegyiművek művelődési háza irányítja „mozgatja” a kirándulásokat, sok tekintetben figyelemre méltó. Elsősorban a tervszerűsége. Az üzemben dolgozó brigádok, műhelykollektívák, KISZ- alapszervezetek minden év elején elkészítik terveiket: körülbelül mikor, hová szeretnének kirándulni — mindez természetesen a művelődési háztól, a könyvtártól kapott ajánlatok alapján történik. Az igényeket egy néhány tagú bizottság összegezi, rangsorolja és dönt arról, hogy melyik brigád kapjon anyagi támogatást a kirándulás költségeihez. — Mi alapján döntik el, melyik brigád kaphat támogatást — kérdeztük Vékony Bélától. — Elsősorban azok, amelyeknek tagjai rendszeresen látogatják a művelődési ház rendezvényeit, a könyvtárat, vagyis a rendszeres művelődésre sokat adó brigádok. A dínomdánomos „bortúráknak” tehát nincs helyük a Vegyiművek kirándulási programjaiban: Hanem minek van ? — Lássunk egy konkrét példát — szól Három Sándor. — Jön — mondjuk az egyik szállítási brigád, hogy Egerbe és környékére szeretne két napra menni. Érdeklődünk az IBUSZ-nál: szállást csak Miskolctapolcán kapunk. Jön a brigád, összeállítjuk a programot. Miskolc környékén az első napon megnézzük az őskohót, a Szeleta-barlangot, a Palotaszállót, a Tufa-barlangot, másnap a diósgyőri várat, aztán indulás Egerbe, ahol két idegenvezetővel városnézés, vártúra, s itt jut egy-két óra kötetlen időtöltésre, „csavargásra”, netán borpincére” is. Még soha nem fordult elő, hogy bárki is panaszkodott volna amiatt, hogy a kirándulások idejét szinte percre pontosan beosztjuk, nincs felesleges ácsorgás. Azí igazgató által mondottakból szinte egyenesen következik, hogy az utóbbi időben nőtt az egy-egy kulturális, művészeti eseményre induló autóbusztúrák száma. A szegedi szabadtéri játékok a nyár nagy slágere: Fontos dologot jelez, hogy a „Piros karaván” című édeskés musicalra jóval kevesebben jelentkeztek, mint a „Carmen”-re. Gyulát mostanában fedezik fel a kirándulók, s nagy sikere volt a Planetárium lézeres űroperájának is ... Nyár végén a brigádnaplókban számos fotó, képeslap, színházi előadásról szóló ismertető, múzeumi kalauz emlékezteti majd: tartalmasak voltak a nyári kirándulások. S amiről nem szólnak — nem szólhatnak — a bejegyzések: egy-egy jól szervezett kiránduláson emberileg közelebb kerültek egymáshoz a kollektíva tagjai, néhány óra alatt többet tudtak meg egymásról, mint különben hónapok alatt. S ez — soha és sehogy sem kimutatható módon — visszatükröződik mindennapi munkájukban is ... Sz. J. Álmodtam egy szópet EDDA Müvek lemezen Amilyen nehéz betörni a rockzenei élet élvonalába, olyan nehéz megőrizni a népszerűséget, a közönséget, s a szakmai elismerést. Ez a külföldi könnyűzenére épp úgy igaz, mint a hazaira. Az üstökösként való berobbanást nemegyszer szalmaláng életű siker követ. Az elmúlt években kevés magyar „üstökös” tűnt fel a koncerteken. Ha a vidéki együtteseket keressük ezen a listán, akkor bizony még többet kell visszalapozni, ha egyáltalán találunk ilyet. Ebben az esztendőben viszont a miskolci Edda együttes muzsikája rövid idő alatt meghódította a rockzenéért rajongó fiatalokat. A siker bizonyítéka, hogy nemrégiben megjelent a zenekar első nagylemeze. A zenészek EDDA Művek című albumát valami különös atmoszféra hatja át. A szülőváros levegője „érződik” a sorokon, zenei részeken. Dalaikban a tinédzser korosztályhoz szólnak elsősorban, amely buzgón fejti ki szeretetét, tiszteletét, jelzik ezt az együttes nevét viselő trikók, táskák, ingek. Mi ragadta meg ennyire a tizenéveseket? A szövegben a helyüket nem találó, de kereső főhősök találkoznak, sikertelen szerelmeket egymásra találás követ stb. S mindez kemény rockzenével megspékelve. A muzsika a hetvenes évek zenei hullámának Deep Purple korszakára utal vissza, radikálisan leszámolva az agonizáló diszkó monotonitásával. A nyitódal (Minden sarkon álltam már) pezsdítő ütemei, sorai „előráncigái- ják” belőlünk az éneklési kedvet. Sodró tempóját nehéz nem követni valamilyen fizikai mozgással. Ezt a zenét csupán tempójában tudják fokozni a következő számban (Egek felé kiáltottam). Minőségileg az előzőtől elmarad. Dzsessz-rock ízelítőt kapunk az A-oldalt záró Fémszívű fiú című „nótát” hallgatva. A másik oldal az Álommal indul, amely bár zeneileg roppant egyszerű felépítésű kompozíció, de éppen puritánsága adja nagyszerűségét. Az énekes Pataky Attila rock-stílusnak ideális, rekedtes hangja alig érezhetően lágyul meg az Elhagyom a várost című bluesban. A balladai hangulatú, lírai dallam kiváló hangszerelésben formálódott meg. Álmodtam egy szépet című szerzemény zárja a zenekar első albumát, — f —'
