Szolnok Megyei Néplap, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-19 / 168. szám

1980. Július 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 ÁRDOSSZIÉ Az ésszerű fogyasztás, nem spórolás AZ ÁRVÁLTOZÁSOK HATÁSA OBJEKTÍVE MÉRHETŐ A TER­MELÉSBEN ÉS A FOGYASZTÁSBAN. NÖVEKSZIK, VAGY CSÖK­KEN EGY-EGY TERMÉK KÍNÁLATA, VÁSÁRLÁSA, S HOSSZABB TÁVON MEGVÁLTOZIK A TERMELÉS, A FOGYASZTÁS OSZ- SZETÉTELE. AZ ILYEN SZERKEZETI VÁLTOZÁSOK A TÁRSADAL­MI-GAZDASÁGI FEJLŐDÉS KIFEJEZŐI. AZ ÁRALAKULÁS FÉKE­ZI, VAGY FELERŐSÍTI EZT AZ OBJEKTÍV FOLYAMATOT. AZ ÖSSZES fogyasztáson belül folyamatosan csökken az élelmiszer és gyorsan nő a tartós és egyéb iparcikkek részaránya. Az életszínvo­nal általános emelkedését jelzi, hogy növekszik a ház­tartások gépesítettsége, kor­szerűsödik energiastruktúrá­ja, emelkedik a lakáskultúra színvonala, nő a szabadidő. Az egy főre jutó fogyasz­tás évi átlagos növekedése a felszabadulást követően meghaladta a 4 százalékot, lényegében megegyezett a hasonló fejlettségű országok fejlődési ütemével. A külön­böző társadalmi rétegek fo­gyasztásának összetétele kö­zeledik egymáshoz, növekszik a magasabb rendű szükség­letek kielégítési aránya. Az egy főre jutó napi ka­lóriafogyasztás meghaladja a 3 200 kalóriát. 1978-ban az egy főre jutó húsfogyasztás 75 kg volt, a háború előtt 34 kg volt. A tojásfogyasz­tás megháromszorozódott, a cukoré 3,5-szeresére nőtt. Je­lentősen megnőtt a háztar­tási energiafelhasználás, ösz- szetétele átalakult. 1978-bah a háztartások összes energia- fogyasztásában a korszerű energiahordozók (a gáz, a tüzelőolaj, a távfűtés, a vil­lamos energia) mintegy 75 százalékos részarányt kép­viseltek; 1960-ban ez az arány még csak 25 százalé­kos volt. Az egy lakosra ju­tó villamos energiafogyasz­tás 1978-ban 7-szer nagyobb volt, minrt 1960-ban, a gáz- fogyasztás pedig ez idő alatt 10-szeresére emelkedett. Sok minden megváltozott a világban, az országban, ám a régi életvitel, a koráb­bi fogyasztási szokások, oly­kor szinte változatlanul to­vább élnek. Mintha képze­letbeli teleszkópjaink távol- és kívülállóként fognák fel a világgazdaság üzenetét. Az ésszerű takarékos fogyasz­tás igénye ugyan ismételten megfogalmazódott, már-már jelszóvá vált, de érdemi vál­tozás nem történt. Ügy tű­nik, nem élünk takarékosab­ban, mint egy-két évvel, vagy akár hat-nyolc eszten­dővel ezelőtt. Az áremelése­ket, a megélhetési költségek növekedését, a mérsékelt jövedelemgyarapodást nem takarékosság, hanem a fo­gyasztás, a vásárlások élén­külése követte. Elsősorban a tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet növekedett meg 1979 utolsó negyedé­ben. Mivel a kínálat nem tartott ezzel lépést, az elő­rehozott szükségleteket csak részben sikerült kielégíteni. A hiány még nagyobb hi­ányt szül. E bűvös kört át­törni csak az árukínálat nö­velésével, a vásárlóerő le­kötésével, • a takarékosság fokozott ösztönzésével lehet. Amíg alacsony az életszín­vonal és szűk a választék, addig a vásárlói döntéseket szinte diktálják, kényszerpá­lyán terelik, a létfenntartási ösztönök és az elosztási vi­szonyok. Valóságos választá­si lehetőség, igazi döntési alternatíva elé akkor kerül a vásárló, amikor a jövede­lem- és áruviszonyok gyö­keresen átalakulnak. Amikor a technika — a hűtőszek­rény, a mosógép, a magnó, a televízió, a gépkocsi — be­vonul a háztartásainkba, megkönnyítve és egyben megdrágítva életünket. AZ IGÉNYEK mind ma­gasabb szinten újulnak meg (hétvégi ház, automata-mo­sógép, színes televízió, stb.) és néha már nem is annyira ösztönöznek, mint inkább a kielégületlenség, a hiány ér­zetét keltik. Egyre több do­logról kell lemondanunk ah­hoz, hogy új szükségleteink­nek akár csak egy részét is kielégíthessük. Gyakran a presztízs, a külsőségek el- túlzása, az eszköz céllá ma- gasztosulása válik döntő té­nyezővé. Társadalmunkhoz hasonlóan gondolkodásunk is magán viseli az átmenetiség bélyegét. A megoldást nem valamiféle elméleti fogyasz­tási modell megalkotásától, hanem az előremutató gya­korlati tapasztalatok istápo- lásától, a nyilvánvaló vad­hajtások határozott nyesege- tésétől várhatjuk. AZ ÉSSZERŰ fogyasztási szerkezet nem lehet unifor­mizált. A különböző szük­ségletek általában természe­tes módon rangsorolódnak. Hétvégi házat általában az épít magának, akinek van már lakása. A jobb laka,, igényét azonban — elsősor­ban a nagyvárosokban — esetenként már elnyomja a kevésbé fontos, könnyebben elérhető. A hétvégi ház ngr melykor pótszer, a jobb la­kás, a családi ház iránta nosztalgia kifejezője. Cél­szerű lenne a társadalom anyagilag tehetős részét ar­ra ösztönözni, hogy átlagon felüli lakással és ne átlagos üdülővel gyarapítsák a nem­zeti vagyont, saját javaikat A szűkkeblűség, a minőségi lakásigények felébresztésé­nek és a kielégítés lehetősé­gének hiánya elsősorban azokat sújtja, akiket így kel­lő anyagiak híján tartósan albérletre, vagy messze anya­gi erőiket meghaladó teher­viselésre, kényszertakarékos­sággal párosuló építkezésre kárhoztatnak. Nincs minden helyzetben megoldást ígérő csodaszer, mégis az értelmes célok el­érhetősége, a választási le­hetőség, az ésszerű döntések, esetenként a szükséges visz- szalépések bátorítása, a ta­karékos fogyasztói közszel­lem kialakítása sokat segít­het. A takarékosság végered­ményben ésszerű választás, tudatos döntés, sajátos op­timalizálás azért, hogy a fo­gyasztók minél teljesebben, minél magasabb szinten és lehetőleg napi gondoktól, fe­szültségektől mentesen elé­gíthessék ki szükségleteiket. Kovács József A* alsO főióv mórlege Kedvező változások külkereskedelmi forgalmunkban Ezekben a napokban elérkeztek az igazi nyári nagy munkákhoz a konzervgyárak, hűtőházak. A földekről, gyümölcsösökből sorra érkeznek a befőttnek, konzerv- nek, mirelitárunak való nyersanyagszállítmányok. Leg­több helyen a zöldborsó feldolgozása adja most a mun­ka döntő többségét, de sokfelé már a zöldbab és ubor­kafeldolgozó sorok is megkezdték a termelést. Az első félévi statisztikai adatok ismeretében azt mondhatjuk, hogy gazdasági szervezeteink többségükben egyre inkább a tervben meg­jelölt célkitűzések megvaló­sítása érdekében tevékeny­kednek. — A szocialista országok­kal folytatott kereskedelem­ben az államközi megállapo­dások előírásai szolgáltak alapul, rubelelszámolású áru­forgalmunk az év első felé­ben lényegében a terv sze­rint alakult. Rubelben szá­molva a behozatal 13, a ki­vitel 11 százalékkal emelke­dett. A gépipari és a köny- nyűipari import megegyezik a tavalyival, míg a kohásza­ti és az élelmiszeripari áruk behozott mennyisége csök­kent. — Az export emelkedése a legnagyobb mértékű a vegyiparban és a gépipar­ban. A kohászati és élelmi- szeripari kivitel hasonló a tavalyihoz, míg a mezőgaz­dasági és a könnyűipari ex­port csökkent. — Az év hátralevő részé­ben a külkereskedelmi szer­vezetek arra törekszenek, hogy a kisebb szállítási le­maradásokat pótolják, és a szocialista országokkal foly­tatott kereskedelemben a le­hetőség szerint a tervezette nél valamivel jobb eredmé­nyeket érjenek el. — Az év első felében nem rubel elszámolású exportunk kedvezően alakult, devizában számolva a növekedés 32 százalék volt. (Megjegyzem, hogy az árfolyamok elmúlt félévi változásai miatt a ru­bel, illetve a nem rubel el­számolású kereskedelemben a forgalom forintban számí­tott növekedési üteme ki­sebb.) — Jelentősen növekedett egyes vegyipari termékek és élelmiszerek dollárért és egyéb szabad devizákért va­ló eladása, de dinamikusan nőtt a gépipari kivitel is, fő­leg a közlekedési eszközök, egyes háztartási gépek és tartós fogyasztási cikkek ex­portnövekedésének eredmé­nyeként. Valamelyest javult az -exporttermékek összeté­tele, például az élelmiszer- iparban és a könnyűiparban növekedett a magasabb fel- dolgozottságú, értékesebb tér. mékek részaránya. — A konvertibilis devi­zákért behozott áruk értéke devizában kifejezve 7,4 szá­zalékkal emelkedett a múlt év első feléhez viszonyítva. Forintban számolva pedig a behozatal csökkent. Az im­port alakulásában szerepet játszott az anyagokkal és az energiahordozókkal való ta­karékosabb gazdálkodás, a gépeknél pedig a szerényebb mértékű beruházási tevé­kenység. — Szabaddevizás kereske­delmünkben az export és im­portárak jelentősen, de nagyjából azonos mértékben növekedtek, így a csereará­nyok az év első felében nem romlottak. Ez részben an­nak is köszönhető, hogy a termelővállalatok egy része fokozott figyelmet fordít a piaci igények jobb és ponto­sabb kielégítésére. Megnyílt Szegeden az ipari vásár (Folytatás az 1. oldalról) egész területéről jöttek ki­állítók, összesen hetven­nyolcán. Mindezek alapján — állapította meg a meg­nyitó szónoka — a Szegedi Ipari Vásár mára valóban nemzetközivé vált. Új fogyasztási cikkek Ezután a látogatók először a legnépszerűbb termékek, a ruházati cikkekhez indultak. Bár a bőripari pavilonból az idén hiányoztak a Tisza Ci­pőgyár termékei, megyénk mégis sikert aratott: a Pan­nónia kunszentmártoni gyá­rának irhabundái, a Május 1. Ruhagyár hasított-bőr ruhái eljárással — középblokkból épít változatos, nagyon szép megjelenésű sorházakat. Me­gyénkből csak a szolnoki ÉPSZÖV alagútzsalus épüle­tei jelzik a felzárkózás kez­deteit. Igaz viszont hogy az Alföldi Téglaipari Vállalat korszerű, könnyen fúrható- faragható és vakolást sem igénylő gipszpanel-válaszfa- lai egyre lényegesebb szere­pet játszanak e korszerű építkezéseken. Igen szép mű­anyag napozó-nyugágyakat készített az Alföldi Szilikát­ipari Vállalat: a hétvégi házakban, erkélyeken remél­hetőleg mind többel talál­kozhatunk majd. Sok évi várakozás után megjelentek a lakókocsik is. A XI. Afit megkezdte a összesen tízmillió forint ér­tékben. A kairbidágyúnak sem volt nagyobb a füstje, mint a lángja: eddig öt­száz darabot kért a Hermes a zajos madárijesztőből. A Rain-Roll öntözőberendezé­sek egyes részegységeit a Szolnoki ÁG készíti; ők — csakúgy, mint a Kontakta mezőtúri gyára — hasznos közreműködői az „anyakiál­lításnak”. A karcagi KÁ- TISZ újdionságai egyelőre egyedülállóak. Az aszinkron motorok fokozatmentes for- dulatszám-szabályazását el­sőként megoldó inverter, és a villamos targoncák se­bességszabályozása annyira új. hogy egyenesen a Buda­pesti Műszaki Egyetemről, illetve a Kandó Kálmán Mű­Veheti és eheti A négyszemélyes, bárom és fél méteres „összkomfortos" lakókocsinak sok áhítója akadt szaki Főiskoláról kerültek rajzaik a karcagiakhoz. Szellemi termékeket is lát­hatnak a kiállítás vendégei. A KEVITERV a gázos ku­takhoz kifejlesztett szerel­vényt. illetve egy komplett hígtrágya-technológiai be­rendezés terveit kínálja. Az először kiállító mezőtúri DATE-főiskola több fejlesz­tési eredményt tesz közzé. Közülük az erőgépek telje­sítményrögzítő szintetizátora, a cukarrépa-gépsorra szerel­hető zöldségbetakarító gépe. illetve a paprikaszeletelő berendezés váltott ki nagy szakmai érdeklődést. A kiállítás kedvező voná­sa. hogy a termékek jó része már forgalomba is került. Kapható például a TVM családi csomagolású TOMI- családja, a narancsillatú Skála Tomival együtt. Ugyancsak ismerősek a KOMPACK „Aranykanna”- sorozatának filteres teacso­magjai, amelyeket Tiszarof- fon töltenek. Még nem kap­hatók ugyan, de biztos si­kerre számíthatnak a sze­gedi UNIVERSAL szövetke­zet illatszerei: a Médea-so- rozathoz szempilla-spirál és száj-spray is készül ma már. Környezetvédő újítás: meg­jelent a Fesztivál desodor- család. Ezeknél a permet képzéséhez nem használnak freongázt. A sok újdonság mellett is megőrzött valamit „vásári” jellegéből a szegedi bemuta­tó. Enni-, innivaló bőven akad. és a kiállító kisiparo­sok sem csak nézelődni ér­keztek Az OFOTÉRT pél­dául ingvenes. számítógépe­sített szemvizsgálatot tart, és egvmást érik a divatbe­mutatók is. Kép és szöveg: Kőhidi Imre Ügyes ötlet az Alumíniumárugyáré: a különféle ételhordók, teáskannák, tejszállító edények — többsége tiszafüredi ter­mék — működés közben láthatók most is sóvár pillantásokat váltottak ki. A békésszent- andrási háziipari és népi iparművészeti szövetkezet standján, az öcsödi részleg új mintázatú szőnyegei előtt „élőben” is láthatták a ven­dégek a szőnyegek csomó­zását. A „bútorfronton” a kisújszállási Vas-. Fa- és Építőipari Szövetkezet iro­dabútorai és a Tisza Bútor­ipari Vállalat konyhaberen­dezései képviselték Szolnok megyét. Valóban berendezé­sek: a pácolt fával burkolt konyhabútorok között azo­nos tónusú gáztűzhelyek, il­letve — a Hűtőgépgyárral való kooperáció eredménye­ként — faborítású hűtőgé­pek álltak. Az építőipar bemutatóján tapasztalható, hogy Csong- rád megyében már valóság­gá vált a családi házak ipa­ri gyártása. A DÉLÉP pa­nelből, a CSOMIÉP pedig — Szabadalmaztatott H-elemes ráfutófékes. pb-gázzal. hűtő­géppel és 220 voltos csatla­kozással ellátott, négy fekvő­helyes lakókocsik gyártását. A mozgó murikahelyű bri­gádoknak biztosít kulturált utazási, főzési körülménye­ket a szociális utánfutó; de teherszállító utánfutó ko­csikból is több félét láttunk már Megújuló gépipar Talán a gépipar termékei­ben a legjelentősebb a vál­tozás. A kunmadarasi Vés­és Elektromosipari Szövet­kezet például csupa úi ter­mékkel jelentkezett. A Mi­di-Golf társasházi kazán egyaránt fűthető olajjal és szénnel; a benzinlámpa első darabjai a minap készültek el. de 1981-re már húszezer darabról szól a szerződés,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents