Szolnok Megyei Néplap, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-19 / 168. szám

_L Köszöntjük a moszkvai olimpiát Az ember élete periodi­kusan ismétlődő ciklusokból áll. Órák, napszakok, hetek, hónapok, évek váltogatják egymást változatlan törvény- szerűségek szerint; s mióta az emeriség közös akarattal elfogadta, hogy ezeknek a szavaknak változatlan jelen­tőségük van, megszabják életünk kereteit. A zaklatott huszadik szá­zad, tán éppen zaklatottsá­gára szolgáló gyógyírként létrehozott egy újabb ilyen fogalmat, amelyet azóta be­illesztettünk a mindenna­pok rendjébe. Négy évenként történik valami, amire leg­többször azt szokták monda­ni, hogy szinbóluma a népek békevágyának, a kontinensek testvériségének, ember és ember egyenlőségének. Ezt a fogalmat olimpiai eszmének nevezik; amiben megteste­sül: olimpiai mozgalomnak; amiben szabályos, négy éven­ként bekövetkező periódu­sokban kiteljesedik; olimpiai játékoknak. Tudnivaló: a sport, mint az egyetemes emberi kul­túra szerves és elidegeníthe­tetlen része, nem lehetett mentes a társadalmi, gazda­sági és politikai események hatásaitól, (az olimpiák tör­ténete is ezt igazolja) mégis elmondhatjuk, hogy a sport­világ kényes szuverenitására, s elidegeníthetetlen jogának érzi, hogy békében létezzen és érvényesüljön, hiszen ez lényegéből következik. Ezért nem tűri meg alapeszméinek megsértését, s visszautasít mindenfajta provokációt és kihívást, amely politikai szándékok eszközévé kívánja tenni. így történt ez az idén, 1980-ban is, amikor az olim­piák történetében első ízben szocialista ország fővárosa, Moszkva látja vendégül öt világrész legjobb sportolóit. Semmiféle manipuláció nem tudta megtorpedózni a játé­kokat, amelyek mellett né­hány kivételtől eltekintve a tőkés világ olimpiai bizott­ságai, szakszövetségei és él­versenyzői is kiálltak. Ha csupán annyit mondunk, hogy ez az olimpiai eszme győzelme, akkor voltaképpen keveset mondunk; a haladó erők kerekedtek felül a reak­ció erőin. S mi, a hétköznapok em­berei, akik már megszoktuk, hogy életünk vissza-vissza- térő ciklusokból áll, s ezek közül nem hiányozhat a négy- évenként megrendezett olim­pia sem annyi látványossá­gával és olykor — valljuk be — szívszorongató izgalmával, jóleső érzéssel nyugtáztuk, hogy ezúttal sem sikerült ' megakasztani a világ kere­két. Ennél is egyszerűbben fogalmazva: örülünk, hogy megmaradt az örömünk; hogy a következő két hétben ismét ott izgulhatunk a kép­ernyő előtt, hogy reggelen­ként várakozóan lapozhatjuk fel a lapok sportrovatát, hogy szurkolhatunk a ma­gyar olimpiai együttesnek, hogy felajzva latolgathatjuk az esélyeket, hogy felsza­badultan örülhetünk egy-egy győzelemnek. Moszkva minden szempont­ból felkészülten várta a vi­lág sportolóit. Mi pedig — kis töredéke a sok-sok mil­liós néző- és szurkolósereg­nek — ezúttal is azt várjuk, hogy színvonalas versenyek, nemes vetélkedők, emlékeze­tes sportviadalok tanúi le­hessünk, amelyek elősegítik az országok és népek kölcsö­nös megértését, erősítik a bé­ke gondolatát. az olimpia résztvevőihez A189. puccs A gyöngyösi Agromechanikai Szövetkezet öntöző berende­zéseiben szolnoki szivattyúk működnek A könnyűipari pavilon bőr-szörme csodái sok látogatót von zottak (Külpolitikai tudósítá­sunk a 2. oldalon.) A társaság tagjai között megtalálhatók azok az áfé- szék és mezőgazdasági nagy­üzemek is, amelyek hozzáse­gítik a kistermelőket a ter­melésfejlesztéshez. Többek között kitűnő minőségű te- nyészanyagot, intenzív nyúl- fajtákat és hibrideket — az idén országosan 110 ezer anyát — helyeznek ki ked­vezményes, 120—150 forint közötti áron. Ezen kívül ta­karmánykeveréket, nyúlte- nyésztési berendezéseket ál­lítanak elő, és összefogva munkálkodnak azon, hogy is­mét fellendüljön ez a gazda­ságos exportot jelentő, az idén várhatóan 50 millió dollárt hozó ágazat. Leonyid Brezsnyev, az SZKF KB főtit­kára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke üdvözlő üzenetet in­tézett az 1980-as moszkvai olimpiai játé­kok résztvevőihez és vendégeihez. „A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének, a Szovjetunió Minisztertaná­csának, a szovjet népnek a nevében szív­ből üdvözlöm a Nemzetközi Olimpiai Bi­zottság tagjait, a nemzetközi sportszövet­ségek és a nemzeti olimpiai bizottságok vezetőit, az 1980. évi moszkvai olimpiai játékok valamennyi résztvevőjét és ven­dégét”. — Az olimpiai játékok — folytatódik az üdvözlet — a nemzetközi sportélet ki­emelkedő eseménye, amely kifejezi a né­pek törekvését a békére, az egyetértésre, a szépre. Az olimpiai játékok mindig is magukra vonták és továbbra is magukra vonják a földkerekségen élők millióinak feszült figyelmét. A Szovjetunióban a nemzetközi olimpiai mozgalom őszinte megbecsülésnek, és szi­lárd támogatásnak örvend. A testkultúra és a sport országunkban mindig is nagy figyelemben és gondoskodásban részesült a kommunista párt, a szovjet állam, egész népünk részéről. Az 1980-as olimpia rendezésének meg­tisztelő jogát megkapván a szovjet embe­rek mindent megtettek azért, hogy a moszkvai olimpiai játékok hatalmas nem­zetközi sportfórummá váljanak s a leg­teljesebb mértékben megtestesítsék a ne­mes olimpiai eszméket. A játékok egész előkészítő munkája szigorúan az olimpiai mozgalom hagyományainak, az olimpiai alapokmány szabályainak és előírásainak megfelelően ment végbe, azoknak a biz­tosítékoknak az alapján, amelyeket a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnök­sége a NOB-nak adott. Örömmel mondhatom, hogy — hála a dolgozók, a műszakiak és a népgazdaság különböző területein tevékenykedő szak­értők önfeláldozó munkájának — rövid idő alatt remek sportlétesítményeket és más olimpiai objektumokat sikerült fel­építeni, felújítani és kiváló technikával felszerelni, egyszóval megteremteni a XXII. olimpiai játékok magas sport-, szervezési és technikai színvonalú lebonyolításának feltételeit. A sokrétű előkészítő munka folyamán a 80-as moszkvai olimpia szervező bizott­sága aktív és gyümölcsöző együttműködést valósított meg a NOB-bal, a nemzetközi sportszövetségekkel, a nemzeti olimpiai bizottságokkal, a világ sok országának üz­leti köreivel és tömegtájékoztatási szer­veivel. Ez hozzájárult a nemzetközi sport-, gazdasági és tudományos-műszaki kap­csolatok további fejlődéséhez. Azt szeretnénk, ha a különböző orszá­gok sportolóinak találkozóit mindig áthat­nák a barátság és a kölcsönös megértés eszméi, amelyek az olimpiai mozgalmat vezérlik. Elégedetten állapíthatjuk meg, hogy valamennyi kontinens országainak többségéből összegyűltek a sportolók Moszkvában az olimpiai zászlók alatt. Ez ismételten bizonyítja, hogy legyőzhetetlen a népek kapcsolattartási és együttműkö­dési eltökéltsége, amelyet sok évszázados tapasztalat és hagyomány pecsétel meg. Végezetül Leonyid Brezsnyev a XXII. olimpiai játékok — e jelentős sportünnep — valamennyi résztvevőjének szívből ió sporteredményeket, örömteli és kellemes tartózkodást kívánt az olimpiai Moszkvá­ban. A Szolnoki Papírgyárban naponta több ezer darab kü­lönböző tasakokat gyártanak, melyek eljutnak az ország minden részébe. Képünkön reklámzacskókat készítenek, műszakonként közel 144 ezret Gazdaságos export a házinyúl Az idén 590 tonnát vásárolnak fel a megyében Hazánkban a hatvanas évek végén fejlődésnek in­dult a házinyúl-tenyésztés. A nyúlhústermelés 1969—1975 között 11 ezer tonnáról 43 ezer tonnára növekedett, te­hát csaknem megnégyszere­ződött. A korábbi dinamikus fejlődés azonban az utóbbi időben megtorpant, sőt né­mi visszesés tapasztalható. Ez a népgazdasági érdekkel ellentétes országos tendencia az utóbbi években sajnos megyénkre is jellemző volt: amíg 1975-ben 557 tonna, ad­dig 1979-ben már csak 530 tonna nyúlhúst vásárolt fel a megyéből a törökszentmik­lósi és a szentesi Baromfifel­dolgozó Vállalat, valamint a FOTK jászberényi üzeme. Országosan a házinyúl 96—97 százalékát a háztáji és kisegítő gazdaságok állítják elő. A 'nyúltartó kistermelők száma hazánkban jelenleg 120 ezerre, a megyében két­ezerre tehető. A haszonnyúl- tenyésztők nagyobb része szervezetten, szakcsoportok­ban végzi a tevékenységét. A megyében felvásárlásra ke­rülő nyúlmennyiséget teljes egészében a 43 áfész-szak- csoport ezernyolcszáz tagja termeli meg a tizenöt ezres tenyészállományával. A te­vékenység népgazdasági je­lentőségét kizárólag az ex­port adja, hiszen a hazai nyúlhúsfogyasztás alacsony. A magyar házinyúl-export legfontosabb felvevőhelye az olasz piac, de hagyományos vásárló Svájc és az NSZK is. Újabb felvevőhelye lehet a magyar nyúlhúsnak a Közel- Kelet és a Földközi-tengeri arab országok. Ebben az évben országosan a tervek szerint 35—36 ezer tonna, a megyében 590 tonna vágónyulat vásárol fel a ba­romfiipar és a feldolgozó üzemek. A hazai mennyiség 70 százaléka vágott, előhűtött állapotban, 30 százaléka élő- nyúlként kerül kivitelre. A megyéből élőnyulat nem ex­portálnak. Az élő tapsifüle­sek tervezett értékesítési ára ebben az évben 1500 dollár, a vágott nyúlé 2600 dollár tonnánként. A nyúlexportból származó tőkés árbevétel mintegy 46—47 millió dollárt eredményezhet az országnak, a nyúltbőrexportból további két-két és fél millió dollár bevételre lehet számítani. A termelési kedv fokozása ér­dekében a házinyúl felvásár­lási ára novembertől május végéig kilogrammonként 44 forint, júliustól október vé­géig pedig 39 forint. A ma­gasabb téli árat a külpiaco­kon ebben az időszakban el­érhető exportár indokolja. Idén januárban Nyúlter- melési Külkereskedelmi Tár­saság alakult a Terimpex szervezeti egységeként azzal a céllal, hogy a nyúltermelést szervezők, a feldolgozók és az értékesítők összehangolják ' tevékenységüket, és kikap­csolják az olyan szervezete­ket, amelyek csak a felvásár­lás hasznából élnek. Megnyílt Szegeden az ipari vásár Megyénk vállalatai is bemutatkoznak Négy éve centenáriumát ünnepelte a Szegedi Ipari Vásár: először 1876-ban ren­deztek ára minta-bemutatót a dél-alföldi városban. A nagy hagyományú vásár ma is ugyanaz, ami volt: a ter­melők — kereskedők — fo­gyasztók találkozója — bár az idén ezzel a hagyomány­nyal egy új is párosult: minden eddiginél több új­donság jelzi az ipar ter­mékszerkezet-módosításának eddigi eredményeit. Délelőtt tíz órakor a bo­rús. esőre hajló időben Ko­vács Antal, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője nyitotta meg az ezévi • vásárt. Mint beszédében elmondotta, a tavaszi és az őszi BNV kö­zötti időszak félidejében kü­lön rangot vívott ki magá­nak a Szegedi Ipari Vásár. A bemutató elsősorban le­hetőség; mód nyílik a köz­vetlen tájékozódásra, a ter­mékek színvonalának mé­résére. Az ipar, a szövetke­zeti, és a magánkisipar idei találkozóján minden eddigi­nél több. mintegy 400 kiállí­tó mutatkozik be. A színvo­nalra jellemző, hogy a vá­sár dijaira száznál több ter­mék pályázhatott. Az új csarnokkal együtt huszon- kétezer négyzetméternyi te­rületet béreltek a kiállítók. A 253 hazai standtulajdo­nos mellett — elsősorban az áruválaszték bővítésére — négy ország is jelentkezett termékeivel. Csongrád me­gye szovjetunióbeli testvér­megyéje, Odessza terület 66 kiállítóval mutatja be a tengerpart^ körzet ipari ke­resztmetszetét. Hasonló test­vérvárosi kapcsolatok fű­zik Szegedhez a lengyel Lódz és a finnországbeli Turku városát. A lengyel ipart textilruházati - termé­kek, északi nyelvrokonainkét pedig a műszer- és élelmi­szeripari, illetve idegenfor­galmi bemutatója fémjelezte. A szomszédos Jugoszlávia eddig elsősorban a Vajda­ság iparával jelentkezett, most viszont az ország (Folytatás a 3. oldalon) Ára:1,20 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! xxxi. évf. 168. szóm, 1980. július 19., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA / Leonyid Brezsnyev üzenete

Next

/
Thumbnails
Contents