Szolnok Megyei Néplap, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-12 / 136. szám

1980. június 12.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

5

Belsőépítészetről, egy kiállítás ürügyén

A belsőépítészet olyan összefoglaló terület, hogy egyes ágainak felsorolása helyett egyértelműbb az általános meghatározást megkísérelni, mindennel foglalkozhat a belsőépítészet, ami egy épület belső tere és az ember között van. A belső tér nemcsak egyetlen tervező tudásáról, ízléséről árulkodik, hanem a korról, a társadalomról. amelyhez kötődik.

így ezért tükör lett, tükör lehetett az a kiállítás is, amelyet a Műcsarnokban rendeztek meg Belsőépítészet 1970—80 címmel. Az összkép: lenyűgöző és Impozáns. Ha a szocialista mecénás — állam és város, megye és szakszervezet, gyár és hivatal stb. — csak eny- nyi impulzust adott volna építészeknek és belsőépítészeknek tíz esztendő alatt, még ez is sok lenne. De ez a tízéves bemutató — válogatás. A zsűri, által legjobbnak ítélt belsőépítészeti munkák bemutatása. Ugyanakkor az összkép ellentmondásos: épp annyira, mint amennyire annak ítéljük fejlődő társadalmunk gazdasági vagy éppen morális állapotát.

A belsőépítészet jellegének megfelelően fotókon jelennék meg azok a belsőépítészeti terek,a melyek a tíz év eredményeit reprezentálják, sezt egészíti ki a bútor és tárgybemutató.

Amikor az Interkontinental Szálló elkészült, sokan fogadták megértéssel azt a min- dent-bele akarást, amely iparművészeti bemutatóvá tette a szobákat, a hallókat. De úgy tűnik, hogy a nagyot akarásról a Hilton vagy Thermál esetében sem mondtunk le. A Hilton Kalocsa éttermének fotóján riasztóan elkülönül a mintás pad- ' lóborítás a szuffitakértt belógó kalocsai mintás díszektől — például. De nem jobb a Thermál Szálló bemutatott szobai íróasztala sem. felpöndörödő végeivel, valamiféle proccos ízlésnek igyekszik megfelelni. (Egységes és remek hangulatú viszont a Hilton tétőbáriának megoldása.)

Igen szép példái vannak a műemlékek megbecsülésének, országszerte. Sok remek műemlékbelső is megszületett már; az itt kiállítottak között azonban van olyan, amelyik nem döntötte el: utánozni akar-e, vagy harmonizálni, modernül illeszkedni, vagy réginek látszani. Egyetlen könyvtári katalógusszekrény példáján: a míves gazdagon tagolt formát elöl — valószínűleg az ide kerülő cédulák kedvéért — gyenge minőségű, plekszi lapok „díszítik”. Az elkészült termékre nincs kiírva, hogy ki a hibás. Ilyenkor a belsőépítész fejére olvasnak sok olyan dolgot, amiről nem ő tehet, hanem az áruellátás, az alapanyagellátás vontatottsága, a gyenge kivitelezés vagy a csekély választék.

Jó és rossz példa egyszerre a dunaújvárosi uszoda folyosója. Jó, mert az oldalán futó vízszínekben megjelenő mozaik hullámvonal .továbbvezeti az uszoda hangulatát, rossz, mert a zavaros rajzú, csillogó kőpadló

Burián Judit: Emes e étkező garnitúra

Szedleczky Rudolf: alumínium bútorcsalád

nemcsak csúszós, hanem — például azoknak a rosszul látóknak, akik úszni szemüveg nélkül mennek — szinte a vízben járás bizonytalan érzetét kelti. A reprezentatív terek legszebbike a zalaegerszegi MSZMP székház előadótermének faburkolatú megoldása — Fekete György munkája. Az aköny- nyed hullámvonal, amely e nemes anyagot laza rendben megtöri, nemcsak akusztikai. hangulati funkciót is betölt. Nemcsak díszíti, hasznos is.

Mikor- lehet sikerről beszélni egy bútor esetében? Ha 'funkciójának megfelel, ha szép — vélnénk. Pedig az igazi siker több ennél: ha a gyártása, az eladhatósága — például az ára — megfelelő, ha használói kőiében is sikere van, maradandó. Ilyen bútor is Van a kiállításon: Burián Judit

gyermekbútora. Az a piros, lekerekített szélű elem, amely talpraállítva: asztal!, oldalra fektetve pad, egymásra helyezve polc js lehet, de minden formájában játék is, amelyből a kicsik építhetnek, várat és babaszobét... Egyébként a kiállítás legszebb darabjait éppen Burián Judit készítette: fekete-fehér étkező garnitúrát, barna asztalt, székekkel.

Sajnálatos, bogy ötletes tervek mennek veszendőbe rendetlen, pontatlan kivitelezés miatt — pedig biztos, hogy a sorozat legjobb darabjait küldték el ide. A falapokkal díszített konyhaszekrény a nyersfa színének minden árnyalatában pompázik — már-má,r tarka —, az összerakható elemes fotel szétszedve ötletesnek, könnyen száffithatónak tűnik, összerakva egyszerűen slampos.

Nincs könnyű dolga a bútortervező belsőépítésznek, hiszen nem tudja annak a térnek az arányait, nagyságát, amelybe bútorai kerülnek .. . Ezért különösen fontos az elemes bútorok rendszere. Hiszen végsősoron, mi, lakók, mindamy- nyian belsőépítészek vagyunk, amikor lakásunkat berendezzük. (A lakberendezés is belsőépítészeti munka lenne, de erre csak ritkán 'kerül sor: vagy az „használ” lakberendezőt, akinek sok pénze van, vagy az, akinek kevés, s a jótékony lak- berendezési tanácsadásokon kér véleményt (pl. üzletben, szerkesztőségben).

A legszomorúbb tapasztalatokat pedig a lakberendezés területén lehet beszerezni. Példa erre a kiállításon is van. Egy szimpatikusán berendezett óvodát mutat a fotó. S egy másik ugyanezt, használatban: a virágos műperzsák belepik a padi ót, a modem bútor elfedve csicsás takarókkal, s a játékok még nagyobb zűrzavart csinálnak. A legszomorúbb, hogy ezt talán társadalmi munkások, jóakaraté emberek, segítőkész tanács hozta létre, bőkezűen, a megajándékozás, az örömet okozni akarás gesztusával. S olyan környezet teremtődött, amely estét hangos ‘gyereket, zűrös, ideges hangulatot teremthet. És nem táplálja, hanem rombolja a jóízlést.

Pedig példjánk, a lakásberendezés szerénységére és harmóniájára is lenne élég:

a múlt paraszti kultúrája. Az arányok, a célszerűség, az okos egyszerűség szépsége.

Szokás okolni a tervezőt, aki nem megvalósíthatót álmodik; a gyártót, aki drágán és nem is olyan precízen készít el valamit, a kereskedőt, aki a közönségízléssel takarózva nem színvonalas árut tart. s persze a vásárlót, aki zűrzavaros formák, harsány színek, minták közt lakik.

Valahol meg kellene szakítani ezt a láncolatot, az egymásra hivatkozások helyett. Talán épp a belsőépítészet hivatása lenne.

Borsfay Tamás: ülőbútorcsalád

Torday Aliz

Bflyegsorozal az olimpiáról

A moszkvai XXII. nyári olimpiai játékokról megemlékező. hét értékből álló bélyegsorozatot és blokkot ad ki a posta.

A bélyegek Vertei József grafikusművész tervei alapján négyszínű mélynyomással a szovjet Goznak-nyom- dában készültek; a sorozat 466 300 fogazott és 18 000 fogazatlan. a blokk pedig 289 300 sorszámozott fogazott és 19 800 ugyancsak sorszámozott vágott példányban.

A bélyegek árusítását június 16-án, hétfőn kezdik meg.

________________________

Ú

jabb avar kori sírokat tárlak lel

Üjabb 50 avar kori sírt tártak fel Tápon a győri Xantus János múzeum régészei. akik már több éve kutatják az avar kori temetkezési szokásokat ezen a helyen, s eddig együttesen csaknem 200 sírra bukkantak. Az egyik újonnan feltárt sír leletanyaga teljes képet ad a 7. századvég katonai pompájáról. A derékövhöz csatolták a díszes kardot, mellé rakták a csontveretes íjat és tegezt, amelynek száját ugyancsak csontdíszek fogták össze. Emellett olyan fém tárgyak is előkerültek a föld mélyéből, amelyeket a földmunkáknál használhattak.

Kiderült az is, hogy a tyúk és a csirke volt az itt élő avarok kedvenc étele. Erre utalnak azok a szárnyascsont maradványok. amelyekből egy halomravalót gyűjtöttek össze a feltáráskor. Az ásatást jövőre folytatják.

Megint gyakorlat

agy hecc volt. A tanácskozóterembe felrendelték rajzolni a másodikosokat és a harmadikosokat. Amikor vége lett a munkaidőnek, a többiek bezárták a két srácot, azokat, akik időközben álomba szen- derültek. S ez a heccelődés végig kísértett a pár hét üzemi idő alatt.

Nyár van, ismét jön a gyakorlat. Az a hónap, amikor a szakközépiskolások nagy része munkahelyeken szembesíti elméleti tudását a gyakorlattal. Ki kórházban, ki a mezőgazdaságban, mások pedig a gyárakban. A vízügyi szakközépiskolások többek között víz- és csatornamű- veknél, a vegyészettel foglalkozók a Tiszaimenti Vegyiművekben. a gépészetet tanulók például a Vasipari Vállalatnál — s még sorolhatnánk az intézmények, a vállalatok nevét. — töltik el a kijelölt pár hetet.

Az iskola úgy igyekszik munkára fogni a fiatalokat; hogy feladatokat ad ki (tanulmányozd ezt vágy azt) az alsóbb osztályokban pedig csak be kell számolni az elvégzett ténykedésről.

Mindez áltálában megtörténik, a célfeladat, a tudósítás a munkáról elkészül, hiszen osztályzatot adnak rá szeptemberben. Kérdés azonban: ennyi elegendő-e? Ismerősöm — harmadéves — idézi fel tavalyi emlékeit." amikor majd egy hónapot álldogált egy eszterga mellett. — Ha dolgoztam volna — sóhajt., — de ácsorogtam a túloldalon, s néztem, a szaktárs mit csinál. Van, aho> a művezetői irodába dugják a nebulót, s van. ahol a tanácsteremben rajzolja hetekig a célfeladatát. Így nem esik el, nem zuhan rá semmi, nem érheti baleset. A szolnoki Szamuely szakközépiskolába érkeznek persze olyan levelek is, amelyekben megköszönik az üzemek a tanulók segítségét, munkáját — mert közreműködésükkel teljesítették a júliusi, augusztusi termelési tervet. Ezekben a gyárakban felismerték, hogy a másod-, harmadévesek már tudnak gépet, szerszámot kezelni. és kis ix'ányítással a gyakorlat résztvevői munkára foghatók. Termelőmunkára, — s nem alibi tevékenységet végeznek, nem fusiznak például kályhaperemet, virágtartót a csoportvezetőnek, hanem dolgoznak.

Kissé patetikusan azt is mondhatnánk: szívják a műhely levegőjét. Ha olyan a közösség, megszeretik, ha meg másmilyen, akkor megutálják. Innen a felelősségé azoknak a műhelyeknek, amelyek gyakorlatra diákokat fogadnak. Persze köny- nyebb búra alá termi az érőfélben lévő szakmunkásokat egy irodában. Könnyebb, de ezzel nemcsak enyhítik helyzetüket. az ilyen üzemek, hanem lehet, hogy nehezítik is. Annyi szó esik a munkaerőhiányról. — a gyakorlat, bevallhatjuk, alkalmas idő arra, hogy egy gyár szakmunkásokat keressen magának.

Hogy a munkára nevelésről ne is beszéljünk.

H. J.

Bemutatjuk a pedagógiai múzeumot

BRUNSZVIK TERÉZ ESERNYŐJE, SZÉCHENYI TANKÖNYVE

Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum egyike hazánk legszerényebb, háttérbe szorult múzeumainak. Budapesten a Honvéd utca 10. szám alatt levő épületben található ma az a pedagógiai könyvtár, amelynek folyosóján olykor múzeumi tárgyaktól ékeskedő vitrinekbe botlik a látogató.

Az intézmény igazgatóját, Arató Ferencet kértük meg, hogy ismertesse a múzeum múltját, jelenét és célkitűzéseit.

— Intézményünk múltja több mint száz esztendőre tekinthet vissza. Az Országos; Tanszermúzeum 1877- ben nyílt meg Budapesten és több helyen is működött fennállása óta. Létrejötte mindenképpen a magyar neveléstörténet és kulturális élet számottevő tényezője volt. Megalakulásét az 1873- as bécsi világkiálításnak tulajdonítják, az ott bemutatott tanszerek anyagát kellett megmenteni! A gyűjtemény megmentése ösztönzésként szolgált a hazai iskolák tanszeriparának fejlesztésére, a pedagógusok módszertani kultúrájának emelésére. A múlt század végéig az intézmény inkább csak tanszermúzeum jelleggel működött. Végül azonban nemcsak taneszközöket, de tankönyveket, vezérkönyveket és ifjúsági irodalmat is gyűjtöttek.

— A könyvtár és a múzeum, anyagának gyűjtése tehát szorosan összefüggött?

— A maga idejében felismerték, hogy a tankönyv és a tanszer elválaszthatatlan szoros kapcsolatban állnak egymással. Ezért kellett ösz- szekapcsolni a két testvér intézményét. Tanszermúzeum és pedagógiai könyvtár! Olyan pedagógiai közgyűjteményt kellett megteremteni, amelyben megtalálhatók már az iskolák szervezetére, adminisztrációjára vonatkozó összes törvények, szervezeti szabályzatok, az iskolák belső életét visszatükröző tautervek, tankönyvek és vezérkönyvek, hazaiak és külföldiek egyaránt. Az. intézmény hosszas fennállása alatt könyvtárát nem egyszer feloszlatták, szétszórták más múzemuok között, amiből semmi haszon sem származott.

— Mikor alakult meg a mai Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum?

— A legfrissebb korszakunk 1958-tól datálódik, amikor a Művelődésügyi Minisztérium rendelete értelmében újjászerveződtünk.

— Mit gyűjt ma valójában a pedagógiai múzeum?

— Kezdve a tárgyi anyagoktól, tanszerektől, szemléltető eszközöktől, egészen a könyvekig és jegyzőkönyvekig bezáróan mindent, ami csak elérhető. Becslések szerint ma százezer múzemui tárgy van a birtokunkban! Ennek a gyűjteménynek több mint a hetven százaléka írott anyag. Itt az én szobámban is látható néhány figyelemre méltó rek- vizitum, így a nagy francia enciklopédia száznégy kötetének második kiadása, ma sem tudjuk, melyik főúri könyvtárból származik, de igen nagy értéket képvisel. Az itt álló iskolai zongora pedig a neves zeneszerző Kacsóh Pongrác nevéhez kapcsolódik, aki matematikatanárként tanított.

— Hol található a múzeum 'állandó kiállítóterme?

— Sajnos nincs állandó kiállítási helyiségünk. Időről időre belső, kamara kiállításokat szervezünk és rendezünk. Legutóbb például Losonczi István: „Hármas kistükör!” című könyvének emlékére, itt a könyvtári folyosón állítottunk ki. Ugyancsak a közelmúltban társultunk be a Tankönyvkiadó jubileumi kiállítására is. Egyetlen állandó kiállításunk van. Ercsiben, Eötvös József egykori lakóházában, amelyben emlékmúzeumot rendeztünk be. (Évente 1500 —2000 ember látogatja). Belső kiállításainkat, itt a könyvtárban, főleg azok a pedagógusok (naponta 100— 200) tekintik meg, akik az olvasótermeket keresik fel.

— A pedagógiai múzeum tehát mindenki előtt nyitva áll, aki netán kiállításod megrendezésére gondol?

— Mi . mindenki számára nyitva tartjuk kapuinkat. A hozzánk fordulóknak anyagot és szakmai tanácsot adhatunk.

— Kik a munkatársaik?

— Könyvtárosok és neveléstörténeti pedagógusok, ök maguk alakították ki munkakörüket. szakmai ügyvitelüket, hiszen ezt a munkát sehol nem tanítják. Szakmai véleményt mondanak, amikor vásárlásra felajánlanak a múzeumnak műtárgyakat, ök döntötték el, hogy valóban Brunszvik Teréz esernyőjét és Széchenyi István kéziratos tankönyveit kínálták-e az eladók.

A munkatársak néhány érdekes múzeumi tárgyat mutatnak. Egy 1700-ból származó oklevelet Váradi Péter nevére kiállítva; arnaigy- enyedi diák ezt az útlevelet az erdélyi kancelláriától kapta bemutatásra a külföldi egyetemekre; egy 1700- ban készített éggömböt s néhány régi fizikai taneszközt, a nagyítót, vetítőt, hanglemezféleséget...

Valamennyi becses érték! A múltunk és jelenünk ér-1 tékei!

Számaim Béla

Részlet a kiállításról