Szolnok Megyei Néplap, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-08 / 133. szám

6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. Június 8. KÜLPOLfllKAt! * KORKÉP Séta a Hyde Parkban ff Demokrácia” és kutyatemető CSŐD ÉS PARÁZS O ányszon Jeírtiufc már, s még bizonyára le­írjuk a jövőben is: nincs béke az ola j - fák alatt! Ellenke­zőleg. újabban sok jel arra mutat, hogy a közel-keleti feszültség ismét veszedelmes méneteket alt. Klavisz Makszud, az Arab Liga ENSZ-képviselője a ciszjordáiniaü véres merény­letek kapcsán megállapítot­ta: a legutóbbi események a Washington által tető alá hozott Camp David-i egyez­mény csődjét jelzik és azt, hogy nincs haladás a pa­lesztin kérdés rendezésében. Két — alapvetően más jellegű — tényező is a tér­ségre irányítja a figyelmet. A legnagyobb palesztin el­lenállása szervezet, az KI Fa­tah vasárnap Damaszkusz- ban végét ért IV. kongresz- szusán rendkívül fontos dön­tés született. Ennek értelmé­ben az El Fataih célja Pa­lesztina teljes fölszabadítá­sa — vagyis nemcsak Cisz- jondániáé és a Gaza-öveze- té —, s e cél elérésének egyedüli eszköze a fegyve­res népi forradalom. Más szóval: az El Fatah vissza­tért az 1968-ban jóváhagyott eredeti programjához, az úgynevezett keményebb vo­nalhoz. ami vitathatatlanul a palesztin nép önrendelke­zési jogának semmibevéte­lén alapuló Camp David-i kiülönalku következménye. Valószínű, hogy az eddigi­nél radikálisabb irányvonal jegyében a palesztin akciók — válaszul az izraeli me­rényletekre — már a közeli jövőben megsokszorozódnak. Ugyancsak a közel-keleti helyzettel függ össze az Egyesült Államok és Nyugat- Európa ellentéteinek kiélező­dése. Carter elnök alig hu­szonnégy órán beliül kétszer is rendkívül kemény hang­nemben figyelmeztette eu­rópai szövetségeseit: ha sa­ját közel-keleti rendezési tervüket előterjesztik az ENSZ-ben, Amerika vétóval él. Az Egyesült Államok ugyanis kizárólag a Bizton­sági Tanács 242. számú ha­tározatát — amely a palesz­tin kérdést csupán menekült- ügyi problémaként említi — és a damp David-i egyez­ményt fogadja el kiindulási pontként­Ezzel szemben Nyugait- Európában támogatják a palesztin nép önrendelkezési jogát, elítélik a megszállt te­rületeken folytatott izraeli telepítési politikát — ami­ben az USA is szembenáll Beginékkél —, egyszersmind kiállnak Izrael biztonságá­nak szavatolása mellett. Ügy tűnik, a nyugat-európai or­szágok hajthatatlanok. Elő­fordulhat. hogy az EGK kö­zelgő velencei csúcstalálko­zóján az állam- és kormány­fők ebben a szellemben fo­gant közel-keleti felhívást tesznek közzé. ashington számára mindez roppant ké­nyelmetlen. Bár az airierikai—egyipto­mi—izraeli megál­lapodás csődje — a palesz­tin probléma megoldásának elodázáisa miatt — vitatha­tatlant az Egyesült Államok semmiképpen nem szeretné, ha a kezdeményezés kicsúsz­na a kezéből. Még azon az áron sem. hogy közben ag­gasztó méreteket ölt a fe­szültség Ciszjordániában. s az olajfák tövében újabb ellenségeskedés parazsa iz­zik. JAPÁN - KÍNA Hua csomagja A Hyde Park — a londoni fiatalok szórakozóhelye Ami véresen komoly: a bevándoroltak problémáinak is fóruma a Hyde Park gyepe Bobbyk a készülő rendezvényen. Nem viselnek fegyvert... (A szerző felvételei) Kína és Japán vezetőinek csúcstalálkozójára olyan kö­rülmények között került sor, amikor az imperialista erők tevékenységének következté­ben fokozódott a fegyverke­zési hajsza, s amikor a vi­lág különböző körzeteiben durván beavatkoznak a né­pek és államok belügyeibe. Nem nehéz kitalálni, mi­lyen politikai csomaggal ér­kezett Hua Kuo-íeng a ja­pán fővárosba. A kínai párt- ég kormányelnök. előtte Teng Hsziao-ping és mások a különböző szintű kínai— japán tárgyalásokon az utób­bi időben meglehetősen pon­tosan vázolták annak tartal­mát. Nem titok, hogy Pe­king már régóta be akarja vonni Japánt a 'kínai gazda­ság fejlesztésébe. Berendezé­sekért. és hitetekért cserébe olajat, szenet és más nyers­anyagokat kináL Politikai megfigyelők azonban bizto­sak abban, hogy a látogatás nemcsak a kereskedőim i-gaz­dasági kapcsolatok szilárdí­tására használják fel, hanem arra is, hogy Japánt szaro­sabb katonai együttműkö­désre bírják. Peking nem tagadja hogy meg akarja kapni a legújabb fegyvere­ket, azok technológiáját és a gyártásukhoz szükséges be­rendezéseket Nem véletlen, hogy a kínai vezérkari fő­nök helyettese egy japán parlamenti küldöttség előtt azit hangoztatta, miennyire elmaradt Kína katonai té­ren az Egyesült Államoktól és a Szovjetuniótól. A kínai vezetést láthatóan idegesítik azok az új javas­latok, amelyeket a Varsói Szerződés tagállamai a kö­zelmúltban előterjesztettek. Ezek konkrét akciótervet tar­talmaznak a hidegháborús veszély kiújulása ellen, az enyhülés vívmányainak meg­védésére. Ezért , törekszik most Peking minden eszköz­zel azoknak az — egyébék között Japánban is meglé­vő — erőknek a kezére ját­szani, amelyek aláaknázzák az enyhülést, veszélyeztetik a békét és a népek bizton­ságát. A szocialista országok bé­keszerető kezdeményezései­nek első kínai visszhangjai szerint Peking arra akarja rávenni a Nyugatot, hogy ,jne fogadjon el semmilyen javaslatot”, és hogy csak az erő pozíciójából tárgyaljon a Szovjetunióval. A kínai fő­városban érzékelhető zavart okozott a Varsói Szerződés tagországa inak félhívása hogy a világ valamennyi tér­sége államainak vezetői a közeljövőben találkozzanak a legmagasabb szinten. Hua Kuo-feng* tokiói látogatása előtt Peking ezt az indítványt valamiféle ..csalásnak” pró­bálta feltüntetni, amely ké­pes „éket verni"' abba az egységes frontba, amelyet a kínai vezetés ajánlott a Szov­jetunió elleni harcra. Most. amikor a világ vá­laszút előtt áll, hogy az eny­hülés szilárdítását vagy a konfrontációkhoz való visz- szatérést válassza, a háború elkerülhetetlenségéről szóló pekingi nézet messze túlnő az elméleti hiba, az eszmei tévedés keretein. Meggyő­zően mutatja a benne rejlő veszély nagyságát Teng Hsziao-ping nyilatkozata, amelyben azzal kérkedett, hogy Kína nem fél a hábo­rútól, mivel nincs „különö­sebb veszíteni valója”, igy sakkal kevésbé nyugtalanko­dik amiatt, „hogy mi sem­misülhet meg egy háború­ban”. mint Japán, az Egye­sült Államok vagy a nyugat- európai országok. A Csendes-óceán déli ré­szén nemrég végrehajtott kínai interkontinentális bal­lisztikus rakéta-kísérlettel is­mét bizonyították a pekin­gi vezetők, hogy a négy mo­dernizálás középpontjában az óriási létszámú hadsereg új fegyverekkel történő ellátá­sát és a nukleáris fegyver- készletek felhalmozását állí­tották. A kínai vezetés hosz- szú évek óta elutasít min­den olyan javaslatot, amely a fegyverkezési verseny kor­látozását és megszüntetését a nukleáris leszerelést szol­gálná. Inkább ezt az elvet részesítik előnyben: hadd szereljenek le mások. Kína egyelőre fegyverkezni fog. Nem nehéz belátni, hogy ez az álláspont akadályozza a konkrét leszerelési jnitézke- désék végrehajtását. Nem nehéz rájönni ezzel kapcso­latban arra sem. miért ja­vasolják a pekingi vezetők, hogy Japán kétszerezze meg katonai kiadásait, s miért bujtogatják arra. hogy a viliágban nemcsak gazdasági, hanem katonai téren is fog­lalja el méltó helyét. Ebből is nyilvánvaló, hogy Hua Kuo-teng olyan ismert nézetekkel érkezett Tokióba, amelyek a hidegháború és a konfrontáció veszélyét fo­kozzák. V. Pravgyin APN—KS A Hyde Park — ki nie tudná? — London szívében terül el. A Serpentine-tó metszi ketté; nagy (kiterje­désű rétek, tisztások tagol­ják a több városi igényi te­rületet. A park nevét min­denütt a világon ismerik, sőt. valamiképpen a polgári demokrácia szimbólumaként emlegetik. Hiszen (köztudott, hogy Anglia e szögléét év­százados törvényadta jog a szólás- és gyülekezési sza­badság. Itt mindent és min­denkit szabad ócsárolni — kivéve természetesen a ki­rálynőt. Minden eszmét sza­bad hirdetni, még a kor­mány megdöntésére is lehé buzdítani. Miután az év nagy részében a szabad gyü­lekezés jogával elsősorban a fényképezőgéppel fészereit turisták ének, az itteni „de­mokrácia” afféle olcsó lát­ványosságként vonult be a köztudatban. A Hyde Parknak csak egy sarka a Speakers’ Corner, ahol a szónokok politikai nézeteiket kifejtik, de a park többi része is megér eigy „misét”. Itt van mind­járt északi oldalián a Bays- water Road, a nevezetes Ox­ford Street folytatása: kilo­méter-hosszán festők soka­sága kínálja portékáját. — Kapható itt nyaklánc, gyű­rű. a kiabáló giccstő] az igaz; művészetig. Amerikai turisták gyakran kapnak ked­vé hozzá, hogy botcsinálta mecénásként meigkíséréjék féifedezni az évtized, Modi'g- liariiját vagy Utrilloját Nem messze kutya temető: sírkö­vek. olykor márványtláiblák őrzik a néhai kedvencek emlékét. Azt mondják, egy zsebkendőnyi sírhely árából London külső részeiben már házhelyet lehé vásáréni. Ennek megfelelően nem akármilyen alantas kutyusok alusszák itt örök álmukat... Maga a' pairk gyönyörű. Az ősi fák alatt ismerkedtem meg Leslie Hawley únrall, a szabad óráiban erre sétál­gató biológiatanárral. Ő szó­lított meg. látva rajtam. — a fényképezőgép árulkodó jel —. hogy külföldi vagyok. — Méyik országból érke­zett? — Magyarországról. — Tehát »a vasfüggöny mögül. — Hangja nem vét bántó; egyszerű ténymegál­lapításnak hangzott. — Vasfüggöny? Itt még mindig használják ezt a fo­galmat? — Komolyan kérdezi? — fordult őszinte kíváncsiság­gal felém. Ez a lehetőség szemlátomást még nem for­dult meg a fejében. Cso­dálkozott. amikor megemlí­tettem, hogy az ország né­pességét meghaladó számban, érkeznek hozzánk külföldről turisták ... Közben egy rend­őr sétált ót előttünk. — Látja, nálunk minden­kit lehet szidni, s a rendőr nem hord fegyvert ti. — talált új témára Hawley úr. Vallóban;, az angol Bobbyk nem hordanak fegyvert. Sőt, amikor néhány évvel ezelőtt pisztollyal akarták ellátni őket ők maguk tiltakoztak ellene. — A fegyver kiadása és használata szigorúan kötött. Aki a rendőr kezébe — ha ideiglenesen is — fegyvert ad, végső soron a parlament­nek felé. Nos. uram. ná­lunk ilyen a demokrácia. Az Antarktisz hasznosítása Az 1961-ben- 13 ország — Argentína, Ausztrália. Bel­gium, Chile, Franciaország, Nagy-Britannia, Japán, Üj- Zéland, Norvégia, Lengyéor- szág, Dél-Afrika, Szovjetunió és az USA — által aláírt Antarktisx-szerződés 1991-ben lejár. Ez a szerződés — töb­bek között — megtiltja a földrész ásványkincsének ipa­ri jélegű kiaknázását. Hét ország máris területi követeléssel lép fel. s mint egy tortát akarják fészéetel- ni az Antarktiszt. De újabb államok jelentkezése is vár­ható. A súlyosbodó energia- és nyersanyag-ellátási gondok mind éesebbé teszik az ifjabb lelőhelyek kiaknázásáért foly­tatott versengést, s nem ma­rad ki ebből a versenyből az Antarktisz sem. Ez a tény is alátámasztja egy átfogóbb, minden részletre kiterjedő nemzetközi egyezmény meg­kötésének szükségességét, mely az összes nemzet számára megnyugtatóan i-endezi az Antarktisz gazdag lelőhelyei­nek h asz.nosi tását. Az aznaipi Guardian! mu­tattam neki. Az újság cím­oldalán fénykép: az angol rendőrök — igaz, csak gumi- bottal — szétverik a man­chesteri acélmunkások tün­tetését. amelyet az országos munkabeszüntetés alatt szer­veztek a sztrájktörők ellen. Ezzel politikai vitánk be is fejeződött, ismeretségünk hátrailévő perceiben szigo­rúan az időjárás taglaláséira szorítkoztunk. Visszamentem a Speakers’ Comerra. A délelőtti turis­taattrakció — féllbolond vi­lágmegváltók, zavaros szél­sőségesek. adakozásért kö­nyörgő jótékonysági egyle­tek — helyén többezres munkiásgyűlés zajlott: az acélipari munkások szak- szervezetének összejövetele. Mindenütt komor arcok. A turistákat vonzó, mosólyog- nivaló, kedélyes hangulat­nak immár nyomát sem ta­láltam. Ilyen is tud lenni a Hyde Park. Hahn Péter Gyapay Dénes Összeállította: Majnái József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents