Szolnok Megyei Néplap, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-06 / 131. szám

1980. június 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 A jászszentaadrási községi könyvtárban és bárom fiókkönyvtárában mintegy 16 ezer kötet és 36 féle folyóirat áll az olvasók rendelkezésére Kirakodóvásár, párbeszéd a szatíráról Ma ér irégat az ünnep! könyvhét Szép gesztus volt az ünne­pi könyvhét rendezőitő], hogy a programiban megemlékez­tek a 75 éves Mihail Alek- szandrovics Solohovról. Szer­dán este a Megyei Művelő­dési és If júsági Központban VeUmár Amatoljevics Kuz- nyecov, a Puskin Intézet munkatársa (képünkön) mél­tatta a Csendes Don. az Em­beri sora. a Feltört ugar No- bel-díjás írójának munkás­ságát. Az előadást filmvetí­tés követte, amellyel bemu­tatták Solohav életútját, s emlékezetes képeket az al­kotásaiból készített filmek­ből. A könyvhét megyei ren­dezvénysorozata záróakkord­jaként ma népművészeti ki­rakodóvásárt tartanak a Me­gyei Művelődési és Ifjúsá­gi Központ előtt. Bőrösök, népi hangszerkészítők, faze­kasok, mézeskai ácsosok. kék­festők. gyékényesek árulják portékáikat. Es­te pedig a Radnóti Miklós Színpad vendégjáté­kára kerül sor a művelődé­si központ színháztermében. 'A művészek — többek között Gálvölgyi János, Gordon Zsuzsái. Körmendi János, Keres Emil és Pécsi Ildikó — Gáspár János rendezésében a Közhelyiben járás. Párbe- 1 széd a szatíráról című válo­gatást adják elő. A televízió nyári műsorából Régi kedves ismerőseikkel találkozhatnak a közeljövő­ben a televíziónézők: június 15-itől vasárnap délutánon­ként ismét jelentkezik a képernyőn a népszerű Méz- gá-csalláid. Rományi József és Nepp József újabb, 13 epizódos sorozatának fősze­replőit bonyodalmakkal téli kalandos utazásra kísérhetik él a rajzfilmek kedvélői. A .tavaly nyári rátóti hu­mort esztiválon féltűnt fiatal amatőrök étső .televíziós szárnypróbálgatásait fedi az amatőrök is elkezdhetik cí­mű műsor. A Ki mit tud- szerű. 66 perces műsort a televízió fiatal rendezője. Szemes Katalin készítette, s az összeállításban az amatőr humoristák saját számaikat mutatják be A bűnügyi komédia és a vérbéli krimi sem hiányzik a nyáron a képernyőről. Szálkái Sándor: Wiener Wal­zer című, egyórás szórakoz­tató filmjének szerelmes pálrjai — Esztergályos Cecí­lia és Gáti Oszkár — csak­nem bűnügyibe keveredik. Robert Thomas: A gyilkos köztünk van című művéből Félix László rendezett bűn­ügyi fiitaet. A fkabairészínház történetét idézi féli a Radnóti Színpad műsoré. A Volt egyszer egy kabaré című műsor tv-vúlto- aatát készítette el Bohák György rendező, Geszler György koreográfus közre­működésével. Az ötvenper- ces adásban többek között Bodrogi Gyula, Bús Gyula. Harsányi Gábor és Hollai Kálmán' lép fél „Fejezetiek a církuszlexi- komibóP’ címmel szórakoztató sorozat vetítését kezdi meg a televízió — a [tervek szerint — szeptemberben. Újjávarázsolt úttörőtábor Tegnap átadták rendelte­tésének a nyugati határszéli Felsőcsatáron a felújított úttörőtábort. A festői szép­ségű környezetben beren­dezett tábor háromszintes üdülőjét és melléképületeit társadalmi összefogással va­rázsolták újjá. Lakodalom régen és ma Nagy sikere van a tisza­füredi Kiss Pál Múzeum vándorkiállításának, amely korabeli tárgyak, képek, grafikonok, tablók, esküvői öltözetek, egyéb lakodalmi kellékek bemutatásával ad ízelítőt a múlt század végi és a század eleji esküvői, házasságkötési szokásokról. A gondosan összeállított kiállítást Tiszafüred után az ország különböző települé­sein is láthatják az érdek­lődök. Rétegtalálkozók Szombathelyen Országos honismereti konferencia A III. országos honismere­ti konferenciát június köze­pén rendezik meg Szombat­helyen — erről határozott a hétien megtartott, ülésén a Hazafias Népfront orszá­gos titkársága. A zászlóbon­tásának 20. évfordulójára idén emlékező mozgatom több (tízezer öntevékeny résztvevőjének képviselői az elmúlt fél évtizedben meg­tett út felmérésének, a vég­zett munka értékelésének tükrében elemzik a gyűjtő- és kutatómunka módszereit, céljait, további feladatait A III. országos konferen­ciát a mozgalomban résztve- vevők továbbképzését szolgá­ló VIII. országos honismere­ti akadémiával összevontan rendezik meg. A tartalimáben és módsze­reiben egyaránt sokrétű te­vékenység ma már» felöleli a hely- és üzemtörténetet, a néprajzi és anyanyelvi gyűj­tést, továbbá a műemléki miunkának és a krónika írás­nak a szakemberek útmuta­tására itiámaiszkodó amatőr területeit. A konferencián lesz mit összegezni, hiszen az elimúlit két évtizedben a honismereti munka kitér-, jedt az ipar, a mezőgazda­ság, s a kultúra szférádra, s , ugyancsak sokoldalúan kapcsolódott a legújabbkori nemzeti történelmünk fő folyamataihoz, a munkás- mozgalomhoz, a kommunis­ta mozgalomhoz; a felszaba­dulás utáni időszak törté­netéhez. Képek a tavaszról Ma Kunhegyesen a Kunság Népe Termelőszövetkezet régi tanácskozótermében megnyitják A tavasz fotói című képkiállítást. Az igé? nyes válogatás az újraéledő természet, a tavasz vará­zsainak megörökítése. A fotóbemutató június 20-ig tekinthető meg. (Lassan ai végéhez közele­dik a választást előkészítő események sora. Lezajlottak a jelöliőgyűlésefc. amelyeken az emberek eldöntötték, ki legyen az a képviselő illet­ve tanácstag-jelölt, akinek a neve felkerül a szavazólap­ra. Kétségtelenül ez volt az egyik legfontosabb feladata ezeknek a demokratikus fó­rumoknak. De nem csupán ennyi történt. A megye vá­lasztójoggal rendelkező lakói­nak majdnem fele, 168 ezer ember vett részt az eszme­cseréken. és több mint tízez­ren kértek szót, akik nem­csak szavazatukkal fejezték ■ki. hogy támogatják a nép­front jelöltjét, hanem szóban is megfogalmazták egyetér­tésüket. Nem csupán a jelöl­tekről beszéltek, hanem az ország és szűkebb pátriájuk eredményeiről és gondjairól is. Véleményt mondtak és kértek is. De . ha tolmácsol­ták' egy-egy település, né­hány utca, lakótelep vagy városrész lakóinak jogos igé­nyét rögtön fel is aján&ott- ták segítségüket a társadal­mi munka akciók szervezését az önkéntes hozzájárulást. Ilyen módon folytatódtak május második felében a ré- tegtalálkozók is. ahol szű­kebb körben, néhol egészen családias légkörben váltottak szót a résztvevők közös dol­gaikról. Olyan emberek jöt­tek Össze, egy-egy ilyen ta­lálkozón. akiknek foglalko­zásúk. lakóhelyük vagy mun­kahelyük révén közösek a gondjaik. A népfront helyi szervei, a települések KlSZ-bizottsá- gai. a munkahelyek szakszer­vezeti bizottságai voltak a kezdeményezői ■ szervezői a megyében megrendezett 120 réteggyűlésnek. A körül­tekintő előkészítést dicséri, hogy nem feledkeztek meg a fiatalokról, a nyugdíjasok- róL mi több. a kismamákról sem. A fiataloknak és az első Választóiknak 29. a nyugdíjasoknak 11 találkozót szerveztek. Több helyen sze­mélyesen hívták meg a gye­sen lévő kismamákat. Össze­jöttek a szövetkezetek, gyá­rak. üzemek kisebb- nagyobb munkahelyi kollektívái is. hogy véleményt cseréljenek, és folytathatnák a sort az ér­telmiségi foglalkozásúak a kisiparosok, egy-egy lakó­tömb. néhány utcasor lakói­nak találkozóival. Akik bármilyen okból nem tudtak részt venni a jelölő­gyűléseken, a választási nagygyűlésekén, .azoknak nagyszerű alkalmakat terem­tettek ezek a találkozók arra. hogy többet megtudjanak, többet halijának lakóhelyük terveirőlfejlődésének lehető­ségeiről és azokról a nehéz­ségeikről is amelyék korlát tok közé szorítják, akadá­lyozzák ma még a jogos igé­nyek teljesítését. Hiszen nem a jó szándékon múlik, hogy legyenI a. 'kereskedelmi el­látás. színvonalasabbá vál­jék a szolgáltatás, hogy saját otthonhoz jussanak a lakás­ra várók, és így tovább. Minderről a képviselő- és tanácstagjelöltek, a tanácsi tisztségviselők, a szakembe­rek. a népfront és a KISZ- bizottságok vezetői gyárigaz­gatók. tsz-elnökök. taná­rok. jogászok tájékoztatták a réteggyűléseik résztvevőit Ezeket a tájékoztatókat kö­tetlen. sőt volt ahol szenve­délyes 'beszélgetések követ­ték. Szó esett sokmindenrőL a fiatal házasok lakásgondjá­ról épp úgy, mlint az óvodai, bölcsődei hálózat bővítésé­nek szükségességéről, a ke­nyér minőségéről, a parkok játszóterek rongálóinak szi­gorúbb felelősségrevomásróL hétköznapi dolgokról arról ami ott és ma azokat az em­bereket foglalkoztatja. Alig esett viszont szó egyéni sé­relmekről. panaszokról, új létesítmények (iskolák, üzle­tek, stb.) követeléséről. Sok­kal többet beszéltek azok akik azért kértek szót hogy amink van, azt jobban óv­juk. becsüljük, és ésszerűb­ben hasznosítsuk. K. K. Lapátolt az egész falu Fiitér „született” Tiszaszeetinirée Koczok Sándor szabómes­ter műhelyének ikerablaka a tiszaszenitámrei főtérre néz. — 1947 óta ezen az abla­kon keresztül figyelem a vitálgiat. Bizony ezelőtt meg­lehetősen (tanyasi jellegű volt a faluközpont. Rozoga házak, hosszú istállók, liiba- teniger az utcákon. Ezek az emlékek maradtak meg ben­nem a hajdani centrumról. Ha emlékezetem nem csal: négy éve kezdődött el a munka. Azóta építik, csino­sítják a falu központját. Hogy nekem mi tetszett a 'legjobban a térrendezésből? A tavaszi faültetés! Jött a tanácséi nők Zohény Sándor­ral: ásó, lapát a kezükben, és elkezdték a igödörásást. Szusszamásnyi idő után újabb emberek érkeztek, ők is bekapcsolódtak a munká­ba. Senkiit sem hívtak, de aki látta, mit csinálnak a többiek, tórült-fordullt, és szerszámmá^ jött vissza. Né­hány óra múlva már sora­koztak a facsemeték, nyíl­egyenesen, kapaszkodtak a cserjék. A szigorló orvos fiiam éppen itthon volt ő is ásót ragadott, ott hajlon­gott a többiekkel. Ladányi János mezőőr. A munka elejéit húszegynéhány társával ő kezdte. — Vé-alaikfaan szétnyílt az utca. és a külső, a kövesút felőli részen két -rozoga épü­let éktelenkedett — meséli. — Az egyik hajdanában la­kóház volt, a másikat meg valamikor felvásárló, érté­kesítő telepnek használta a szövetkezet. Mi. tiszaszent- imrei munkiásőrök vállaltuk, hogy hétvégeken az egyiket lebontjuk. Annyira rozogák voltak azonban a falai, hogy nagyon kellett vigyázni, ránk ne dőljön. ■ Mucza András, a helyi általános iskola pedagógusa, ö így emlékszik vissza azok­ra a napokra. — A gyerekeink rakták a téglákat, segítettek a hasz­nálható anyagok elszállításá­ban. örsi összejöveteleken, délutánonként részt vettek a gereblyézésben meg a faül­tetésben is. Való igaz, szükség volt a munkáskezekre, hiszen a bontás után a mélyen fek­vő részékre mintegy martéi méter magasan földet kellett hordani. A feltöltött, há­romszög alakú terület tete­jére vastag humuszréteg ke­rült, amelyet később egyen­letesen elgereblyéztek. Az egykori romos házak helyén ma már bokáig érő fű zöl­déi!, tujafákalt cihái a szél, terebélyesednek a spiráüfü- zek, a platánok, ágaskodnak a nyárcsemeték. Domokos József tanácsel­nök a gazda büszkeségével mutatja a környéket. — Á parkbett,i utak, a pa­dok még hiányoznak, de vár runk velük, míg fel nem építjük oda, a tér túlsó ol­dalára az orvosi rendelőt és a lakást. Meg kell említsem azt a méternyi széles, csak­nem kétszáz méter hosszú járdát is, amely a tér mel­lett az iskoláiig húzódik. A régi balesetveszélyes volt. mivel közvetlenül az út mellett vezetett. Az újat né­hány méterrel beljebb rak­ták le az emberek. Ha na­gyon szerényen számolom az órákat, napokait, heteket, ak­kor is meghaladja a 600 ezer forintot a társadalmi mun­ka értéke. Amikor valaki átutazik Tisza szentimnén, a tanács- háza, az autóbuszforduló szomszédságában most üde­zöld pázsittal betelepített háromszög alakú parkot lát. Hogy a tisaa szemtimneiek ap- rajamaigyja magáénak érzi, szereti, óvja a legfiatalabb helyi .létesítményt”. bizo­nyltjai, eddig egyetlen cse­metét. (kis fát ném kellett pótolni rongálás, tördelés miatt. D. Szabó Miklós Az új tiszaszentímrei Vörös tér

Next

/
Thumbnails
Contents