Szolnok Megyei Néplap, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-29 / 151. szám

1980. június 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A tervezett ütemben halad a 34-cs számú út felújítása. Felvételünk Kunhegyes határában készült a KPM dolgozóiról Lassan a múlté a „falujárás” TÖBB ÁRU, KEVESEBB ÜRESJÁRAT A kezdeményezés, hogy a Jászságban is körzeti TÜZÉP- telepek működjenek, hasz­nosnak bizonyult. Tapaszta­latok igazolják, hogy ott, ahol jobb adottságokkal ren­delkező, minden tüzelő- és építőanyag árusításra alkal­mas, nagyobb telepeket hoz­nak létre, javítani lehet az ellátást, eredményesebb a gazdálkodás. Az Egyesült Jászsági Áfész 4 telephellyel körzetesítette a területéhez tartozó 12 köz­ségben a TÜZÉP-ek munká­ját. A „nagy” telepek egyike a jászárokszállási, amelynek feladata a nagyközség mellett Jászdózsa és Jászágó ellátá­sa. Gonda József telepvezető tájékoztatásából kiderült: milyen előnyökkel és milyen gondokkal járt a körzetesí­tés. Az áfész-kezelésű telepek nagy része korszerűtlen. Kü­lönösen a kisebb települése­ken, a családi házak közé ékelt áfész-tulajdonú vagy bérelt telkekre vannak be­zsúfolva. Fedett raktáruk nincs, ezért szinte semmit se tehetnek az áru minőségének megóvásáért. Ez volt az oka annak, hogy a kis telepeken Rohan az ember, mire meg­érkezik/ az állomásra már fúj­tat, akár egy gőzmozdony, ál­mos is vagyok, ideges is az esedékes vizsga miatt, na nem baj, fő, hogy elértem a vonatot, már a váltókon ka- nyargunk, viszlát Szolnok. Cegléd után szoktak felszáll­ni azok a nők, akik jó zseb- kendőnyi ruhát terítenek az ülésre mielőtt leülnének. Ceglédberceltől Monorig így megy ez, a leterített ruháról csalhatatlanul megállapítom, ezek a nők ingáznak, reggel­este utaznak, Pestre és visz- sza, így kímélik a ruhájukat a nem éppen patika-tisztasá­gú vonaton, szóval csak Ceg­léd után várom őket, most mégis leül velem szembe egy negyven körüli nő Szolnok után, szabad, kérdezi, tessék, mondom, leteríti a kis szöve­tet, mire óhatatlanul kisza­lad a számon a kérdés, ingá-* zó? Hát igen, mondja, az, szo­morúan ingatja fejét, zavar­tan nézi az elsuhanó tájat, apró, törékeny, de szívósnak látszik, szép barna a bőre, nem fárasztó, kérdezem, mi­csoda, mered rám, hát az in­gázás, ja, mondja, az fárasz­tó, közben fiatalok vonulnak át a kocsin, a Locomotív ®T énekese közli a világgal, megígérte a papájának, hogy virtuóz lesz, végigzongorázott négy vagy öt hetet, mire per­sze az utasok morogtak, mi­nek bőgetni azt a vacak rá­diót, aztán vége a perpatvar­nak, a tinik sértődötten át­vonulnak a következő kupé­nem tartottak vagy csak rá­fizetéssel forgalmazhattak olyan terméket — például fenyő fűrészárut — amit csák vagontételben szállított a TÜZÉP. Mire elfogyott a több százezer forint értékű áru, a szabadban hagyott deszka, gerenda nagy része tönkrement. Változott a helyzet a fa­lusi telepek körzetesítésével. A jobb adottságokkal rendel­kező, 3 vagy 4 település ellá­tásáról gondoskodó körzeti telep bővítésére, korszerűsí­tésére az áfész az anyagi erők összevonásával többet tud költeni. Ez tette lehetővé pél­dául, hogy Jászárokszálláson új telep épüljön. Ezzel az eddiginél jobb feltételeket teremtettek ah­hoz, hogy az évi 38 millió fo­rintot forgalmazó árokszállá­si TÜZÉP folyamatosan el tudja látni áruval, főképpen építőanyaggal a 3 település lakóit. Az új telep átadásáig azonban még marad a régi gondokból. A különböző fűtő- és építő­anyagot most még négy, egy­mástól távol eső helyen tá­rolják és két helyen árusít­ják. Sajnos még gyakori, ba. Akkor miért csinálja, kérdezem az asszonyt, ő ér­tetlenül néz rám, micsodát, kérdezi, hát az ingázást, ja, mondja, oka van annak, azt elhiszem, gondolom magam­ban, senki sem ingázik pasz- szióból, aztán mégis mást mondok, talán nincs Szolno­kon elég munkahely, de van, mondja az asszony, hát ak­kor, kérdezem, elváltam, köz­li ő, nem akartam egy város­ban lenni a férjemmel, mert felzaklat, ezért járok Pestre lassan egy éve, hajnalban megyek, késő délután jövök, fárasztó, de legalább arra fi­gyelek, nem magamra, mert nagyon kikészültem idegileg, az az évekig tartó hercehur­ca, pedig megpróbáltam al­kalmazkodni a férjemhez, el­hiheti, olyan hűséges voltam, mint egy kutya, mindent megcsináltam neki, gondját viseltem, pedig 5 sokszor na­pokig nem jött haza, majd­nem kimondtam milyen nők­kel hentergett, amikor aztán hazajött kezdődtek a balhék, semmi sem volt jó neki, már „úgy” sem értettük meg egy­mást, ugye érti, mindenféle disznóságra akart kényszerí­teni, amikre a drágalátos női rászoktatták, szóval minden- hogy kibírhatatlan volt, még az idegosztályon is feküd­tem, mire hazamentem a kórházból már egy másik nő feküdt a helyemen, akkor el­költöztem édesanyámhoz, hát csak nem megy rá az én éle­tem a férjem őrültségeire, azt hogy a vásárló egy szál desz­káért kilométereket „ingá­zik”’ a két telep között, mert az áru az egyiken, a pénztár a másikon van. Változást az épülő új telep átadása hoz majd. Bartus Páltól, az Egyesült Jászsági Áfész kereskedelmi főosztályának vezetőjétől megtudtuk, hogy a 6 millió forintos beruházás teljes be­fejezését a jövő év végére tervezik. A kivitelezők szor­galmát dicséri viszont, hogy a telep részleges átadása már ez év végére lehetséges lesz. Készen áll a telephez vezető 650 méter betonút, elkészült a telep közművesítése, már használják a nagy méretű rakodótereket és átadás előtt áll két fedett raktár. Rövide­sen üzembe helyezik a 20 tonnás hírmérleget is. A beruházás újabb rakodó­terek és fedett raktárak épí­tésével folytatódik! Mindez ígéret arra, hogy az új TÜZÉP-telep felépültével, de már a részleges átadás után javul a 3 település tüzelő- és építőanyag ellátása, gyor­sabb, kulturáltabb lesz a ki­szolgálás. I. A. hiszi ez az utolsó alkalma az „életre”, még „élni” akar mi­előtt végleg megöregszik, tud­ja, ő tiz évvel idősebb ná­lam, dg majd megbánja még, ilyen jó bolondot nem kap még egyet, amilyen én vol­tam, ott maradt a kétszobás lakásban, övé a kocsi, na nem mondom, amit mozdítani le­hetett, azt azért elhoztam, nekem is jár valami, még így is kisemmizett, azóta édes­anyámmal élek, őt gondozom, idős már, de jól megva­gyunk, majd megnyugszom, remélem, Pesten, a gyárban rendesek a lányok, szeretek közöttük lenni, elég jól kere­sek, idehaza adminisztrátor voltam, most munkás vagyok, egész nap varrók, jól van ez így, hát igen, az ingázás, az nehéz, dehát mégiscsak jó, addig sem foglalkozom ma­gammal ... Az asszony el­hallgat, kinéz az ablakon, már Vecsés, néha a kocsi bel­seje felé bámul, átnéz raj­tam üres tekintettel, elsuha­nunk a repülőtér mellett, az asszony feláll, gondosan ösz- szehajtja a szövetdarabot, el­teszi, kifelé indul, nem kö­szön, mintha sohasem látott volna, mintha szót sem vál­tottunk volna, körül az ülé­sekről mindenhol felkászá­lódnak, kis ruhadarabokat hajtogatnak, simogatják a meggyűrődött szoknyákat, le­szálláshoz készülődnek. • Körmendi Lajos Paprika, Ízesítő Szegedről A Szegedi Paprikafeldol­gozó Vállalatnál az idén mintegy 700 vagon őrölt pap­rikát készítenek. Zömét kül­földre szállítják, csakúgy, mint a marhahúsból és ká­posztából készült roládot. A rendkívül munkaigényes ro­lódnál a hús szeletelése, a káposztatöltelék adagolása, a göngyölt hús kötözése kézi munka. A megtöltött dobo­zok zárását viszont már au­tomata gép végzi. Az idén fokozzák gyártásukat a ta­valyi újdonságból, a Delikát —10 ételízesítőből. Az 1979- es mennyiségnél mintegy 20 vagonnal készítenek többet. Az ugyancsak tavalyi siker, a Rekord tejszínhabpor gyár­tása egyelőre a külföldi alapanyag-behozatal nehéz­séged miatt akadozik, s szin­tén alapanyag-ellátási gon­dok miatt kevés készül a népszerű halászlékockákból is. A fólia titkai Figyelemre méltó anyagi áldozatok révén a múlt év végén létrehozták a KÖJÁL szolnoki környezetvédelmi itoxákojlögiiai laboratóriumát, amely jól tölti be azt a spe­ciális szerepet, amely az in­tézményre hárul a környe­zetvédelemben. A KÖJÁL nem az embert károsító for­rásokkal foglakozik, hanem azt vizsgája: miiyen veszéy fenyegeti az embert a kör­nyezeti ártalmak révén, és azt is, hogy a különböző terű­teken miyen mennyiségben vannak jelen a károsító anyagok. Rendeltetésének megfele­lően az új laboratórium vizsgálatai elsősorban a kö­vetkező témaköröket ölelik fel: a toxikus fémek, nö- vényvédőszerek és a rákkel­tő anyagok csoportja. Mivel közvetítőként a talaj, a le­vegő, a víz és a táplálkozási lánc is szerepet játszik, ezért ezekkel lis foglalkoz­nak. Vizsgálataik az adat­gyűjtéstől a laboratóriumi munkáig terjednek. A toxikus fémek témakö­rén belül néhány kiemelt üzemet vizsgáltak — így a szászbereki akkumulátor- és a jászkiséri zománcüzemet. Az idén kiterjesztik a mun­kát Mezőtúr és Jászberény néhány vállalatára. Az ólom- és a karmiumalapszintek mé­rését az egész megyére ki­terjedő program szerint vég­zik. Miivel megyénkben a fó­lia alatti kertészet egyre na­gyobb méreteket ölt, azzal is foglalkoznak. Nem biztos _______________________________ r _________________________________ r A rcképvázlatqk UAZINGÁZÓ Őspark-lakat alatt zenttamáson jártam S a minap. És mint mindannyiszor, ha erre hoz az utam, megcsodáltam az évszázados fák karéjában ál­ló tetszetős — bár a herce­gi, grófi hajlékok jó részé­hez képest meglehetősen sze­rény — kastélyt. Így, ebben a festői környezetben azon­ban jól mutat az épület. Természeti kincsekben meglehetősen szegény me­gyénknek üde foltja a szent­tamási puszta. Ideális kirán­dulóhely, lovaglásra, vadá- szatrai pihenésre alkalmas. A hatalmas parkhoz a látó­határ széléig húzódó erdő csatlakozik. Az új öntözőcsa- torna partján egyre több horgász ver tanyát. Nem véletlenül vált ez a hely néhány évvel ezelőtt az idegenforgalom egyik me­gyei gócává. Akkor — sok külföldi vendégre számítva — szállóvá alakították át a kastélyt, borozót, presszót nyitottak. Kevés volt azon­ban a propaganda, ugyanígy a vendéglátóipari tapasztalat — a számítások eleve nem válhattak be, veszteséges lett a vállalkozás. Megszün­tették a vendéglátást, a kas­télyba a Törökszentmiklósi Állami Gazdaság költözött. Az idegeneket kiszorítot­ták a pusztáról. A környék népe — nem valami jó szív­vel, — tudomásul vette ezt. A kedélyek mostanában bor- zolódtak fel ismét, amikor híre ment annak, hogy a te­rület áttekintése, az irányí­tás jobbá tétele és egyéb okok miatt — például azért, hogy kb. negyven asszony­nak ne kelljen a városból a pusztára ingázni, — a gaz­daság központja Törökszent- miklósra költözik. Sokan azt hitték, beköszönt a ko- ráhbi állapot, nyitottá válik a zárt terület. Egyelőre szó sincs erről. A gazdaság új központjául ki­szemelt régi épület felújítá­sa ugyanis — építőipari ka­pacitáshiány és pénzügyi okok miatt — még legalább másfél évig tart. A kastély azonban a központ elköltő-, zése után sem szabadult fel. Kell a hely — a nyári épí­tőtáborban, illetve az őszi mezőgazdasági munkákon •részt vevő diákok kiszolgá­lásának javítása érdekében — egy korszerű konyha, ét­kezde, klub, orvosi rendelő, betegszoba kialakítására. Ezek mellett nőtlen szakem­berek elhelyezésére, vendég­szobákra is kell gondolni. A gazdasági szempontok is a kastély szállóvá alakítása mellett szólnak. Az épület idegenforgalmi célokra történő felhasználá­sa tehát egyelőre nem kerül napirendre. Meggondolandó viszont a tizenegy hektáros őspark zártságának feloldá­sa. Igaz. hogy tulajdonjogi­lag az állami gazdaság ren­delkezik a területtel, mégis joggal vetődik fel: indokolt-e a környék egyetlen vonzó területének körülzárása? Szerintünk jobban figyelem­be kellene venni a társadal­mi igényeket, és a tiszakür- ti arborétumhoz hasonlóan biztosítani az érdeklődők lá­togatását. Igaz. aki enge­délyt kér. most is szétnéz­het a parkban, — de ez kö­rülményes így. Nem egészen elfogadható indok erre a park állagának óvá:?a. mert ennyi erővel valamennyi ar­borétumból ki kellene zárni a látogatókat. A kapu szélesre tárása mellett a bejáratnál elkép­zelő e!tő egy kis áfész-büfé nyitása is, hogy ha valaki megszomjazik, ne a kastély­ba vagy az építőtáborba kell­jen mennie. r s ha már a valóra E váltható lehetősé­geknél tart unk, csak örülni lehet a gaz­daság dédelgetett — bár anyagiaktól is függő — tervének, miszerint egy, az újszászihoz hasonló park­erdőt alakítanak ki a követ­kező években. A gazdaság vezetői ilyen tényekkel ad­hatják tanúj elét annak; ter­mészeti kincseiket a köz ja­vára kamatoztatják. S. B. Növényvédő szerek gázkromatográfiai vizsgálata A Tisza vizének elemzése ugyanis, hogy a szántóföldi várakozási és határértékek erre a területre is érvénye­sek, hiszen mások a körülmé­nyek. Az új laboratórium fontos feladata Szolnok vízellátásá­nak folyamatos ellenőrzése és kutató jellegű vizsgálata. Körismert, hogy a Tiszának nagy a vízgyűjtő területe, a város ivóvizét pedig a folyó szolgáltatja. Ezért napraké­szen tisztában kell lenni az­zal, hogy milyen jellegű be­avatkozás szükséges a kívánt vízminőség eléréséhez. A laboratórium vizsgálatai egyrészt közvetlenül szolgál­ják a hatósági munkát, más­részt adatgyűjtő jellegűek, adataink birtokában átfogó­an lehet jellemezni egy-egy témakörben a megye érin­tett területeit és a környezet­védelmi szempontból érdekes témákat. Ezek az adatok a megyéi távlati tervezés alapadataiként is számítás­ba jöhetnek. A megye üzemeiben ártal­mas helyen dolgozók egész­ségügyi vizsgálatait is ebben a laboratóriumban végzik. Nincs olyan üzem, ahol 4—5 évenként ne vizsgálnák a levegő szennyezettségét — de az exponáltabb üzemek­ben évente többször is sort kerítenek erre, és szorgal­mazzák a szükséges intézke­déseket. Mit rejt a vízgyűjtő terület?

Next

/
Thumbnails
Contents