Szolnok Megyei Néplap, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-27 / 149. szám

1980. június 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Öntöző-építőtábor Benke Valéria köszöntése Benke Valériát, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagját, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottsá­gának elnökét több évtize­des munkásmozgalmi tevé­kenységének és a szocialis­ta társadalom építésében szerzett kiemelkedő érde­meinek elismeréseként — hatvanadik születésnapja al­kalmából — az Elnöki Ta­nács a Magyar Népköztársa­ság érdemrendjével tüntette ki. A kitüntetést tegnap a Parlamentben Losonczi Pál az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, valamint Német Károly és Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, a Központi Bizottság titkárai. A kitüntetés átadása után az MSZMP Politikai Bizott­sága Benke Valéria tisztele­tére ebédet tartott, amelyen résztvettek a Politikai Bi­zottság tagjai; Brutyó Já­nos, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és Gyenes András, a Központi Bizott­ság titkára. A Központi Bi­zottság nevében Kádár Já­nos köszöntötte Benke Va­lériát. Jól jön a dolgos kéz Egy hét óta „Ifjúsági épí­tőtábor” feliratú tábla jelzi a bejáratnál: nyári szünidejük egy részét munkával töltő diákoknak ad otthont a ti- szaföldvári Hajnóczi József Gimnázium és Szakközépis­kola kollégiuma. Király Fe- renctől, a tábor parancsno­kától — „civilben” a pécsi 500-as számú Szakmunkás- képző Intézet KlSZ-tanács- adó tanára — megtudjuk, hogy Baranya megyei fia­talok indulnak reggelenként dolgozni a kollégiumból a környező termelőszövetkeze­tekbe. — Három pécsi taninté­zetből, a szakmunkásképző­ből, egy gimnáziumból és egy szakközépiskolából, va­lamint a szigetvári gimná­ziumból érkeztek a táborla­kók. Kétszer kéthetes tur­nusban összesen kétszázan segítenek a tiszazugi terme­lőszövetkezetek öntözési munkáiban. A nyár derekán Majdú-Bihar megyei diákok váltanak bennünket, ők is két turnusban táboroznak majd Tiszaföldváron. A kollégium udvarán fiúk labdáznak, asztaliteniszez­nek. Nem akadt volna dél­előttre munkájuk? Király Ferenc megmagyarázza: — Ők délutánosok. Két műszakban dolgoznak ugyan­is az építőtáborosok, a tár­saság egyik fele reggel hat­tól délig, a többiek déltől es­te hatig. Munkájukat a gaz­daságok szakemberein kívül a táborban lakó szarvasi fő­iskolások irányítják. A délelőttös brigádokat ke­resve Cibakházára indulunk a Tiszai Öntözőgazdaságok Együttműködése ügyvezető elnökével, Fekécs Mátyással. Ütközben elmondja, hogy a TÖGE kezdeményezése ez- ideig egyedülálló az ország­ban. — Partnergazdaságaink te­vékenységében meghatározó az öntözéses termesztés, amelynek munkaerőgondjai közismertek. A KISZ Köz­ponti Bizottsága, az Állami Ifjúsági Bizottság és a MÉM öntözési szolgálata egyetér­tett, hogy öntözőtábor jel­leggel szervezzük meg a ba­'ranyai és a hajdú-bihari diá­kok nyári foglalkoztatását. A tíz TÖGE-gazdaság közül öt, a cibakházi, az öcsödi, a me- zőhéki, a tiszaföldvári és a kunszentmártoni téesz igé­nyelte a segítségüket. — Június közepétől, au­gusztus közepéig majd fél­ezer ember ellátását megol­dani nem kis dolog ... — A diákokat foglalkoz­tató téeszek biztosítanak ré­szükre gumicsizmát, munka­ruhát. Napi négyszeri étkez­tetésüket a tiszaföldvári Le­Katona Ferenc téesztag irányításival egy Volzsanka öntöző- berendezés motorját szerelik fel a tiszaföldvári téeszben a pécsi Nagy Lajos Gimnázium diákjai Baranya) diákok segitkeznek öt TÖGE-gazdaságban nin Tsz új üzemi konyhája vállalta. — Kiszállításuk a munkahelyekre ugyancsak a munkát adó szövetkezetek dolga. Aratásidőben különö­sen jól jön majd az együtte­sen csaknem tízezer hektárt öntöző gazdaságokban a sok dolgos kéz. A szivattyúk, ön­tözőberendezések mellől a téesztagok egy részét a gabo­naszállításhoz, a szérűmun­kákhoz irányíthatják. A sárszögi paprikatábla széléről messzire fehérlenek az építőtáborosok kék emb­lémás egyensapkái. Petróczki Andrásnak, a cibakházi Vö­rös Csillag Tsz öntözési ága­zatvezetőjének irányításával öntözőcsöveket szerelnek ösz- sze a pécsi Zrínyi Miklós Szakmunkásképző Intézet másodévesei. — Két hét múlva, a tur­nus végén már biztosan job­ban megy majd — szabad­kozik Ától Csaba. — Bele kell hogy jöjjünk mielőbb, mert munkaversenyben dol­gozik a turnus tizenkét bri­gádja. Az iskolák közötti ver­senyben a tábori zászló el­nyerése a tét, a turnuselső­ket, azaz két hét alatt a leg­több pontót szerző brigád tagjait egy hetes Velencei­tavi üdüléssel jutalmazza áz Állami Ifjúsági Bizottság. Mire visszaérünk Tisza- földvárra a Lenin Tsz cukor­répa földjén a pécsi Nagy Lajos Gimnázium tanulói már összeszereltek egy Vol­zsanka öntözőberendezést. A fiúk zsebéből éppen előke­rül az elemózsiás tasak. , — Elmondanátok a mai ét­rendet? — Reggelire kakaót, vajas­kenyeret kaptunk — veszik sorra. — A tízórai, amit most fogyasztunk kenyér, sajt és zöldpaprika. Ebédre babgu­lyással és túróscsuszával, va­csorára pedig makarónival körített lecsóskolbásszal vár­nak bennünket. Mindig, min­denből eleget kapunk, még repetázhat is, aki jobban megéhezett a friss levegőn, a határban. Délután még ellátogatunk a táborba. A kollégium ud­varán gitárzenére tapsolnak, énekelnek az egyes műszak hármas brigádjának tagjai. — Vidáman töltjük a sza­badidőnket — bizonygatja abbahagyva kis időre a pen­getést a harmadikos Doór Róbert. — Többek között sportversenyek, mozilátoga­tás, szolnoki városnézés és strandolás szerepel a prog­ramunkban. Csakhát ez a fiú tábor, szóval hogy is mondjam, hiá­nyoznak a lányok. Igaz, hétvégén ki­mehetünk majd a községi kultúrház- ba, diszkóra ... A kollégium klubszobájában Bognár József szi­getvári diák ol­vasásra szánta az időt vacsoráig. — őri László és Bog­nár István is az asztal fölé hajol. Mutatják, jó hírt visznek a szülők­nek címzett képes­lapok Szigetvárra: „Jól vagyunk, jól érezzük magunkat Szolnpk megyé­ben”. Temesközy F. Üllésen Földgázfeldolgozó özem épült A szegedi szénhidrogén- medencéhez tartozó üllési gázmezőn csaknem 70 millió forintos költséggel új föld­gázfeldolgozó üzem épült, amely az üzempróbák után megkezdte a termelést. Rö­videsen napi 300 000 köb­méter gázt tisztítanak meg a víztől, szennyeződéstől, le­választják belőle a gazolint, s a tüzelésre kész földgázt az országos távvezetékháló­zatba bocsátják. A leválasz­tott gazolin külön vezetéken a szeged-algyői gázfeldol­gozóba kerül. ■ ■ Ünnepélyesen búcsúztatták a bevonulókat A Hazafias Népfront me­gyei bizottsága, valamint a Magyar Néphadsereg Szol­nok megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancs­noksága ünnepélyesen bú­csúztatta tegnap Szolnokon a sorkatonai szolgálatra be­vonuló fiatalokat. A Jubileum téren felsora­kozott újoncok előtt Bokor József őrnagy köszöntötte a vendégeket, köztük Szabó Borbálát, a Központi Bizott­ság tagját, a martfűi Tisza Cipőgyár művezetőjét; Szűcs Jánost, a megyei pártbizott­ság titkárát, Kanyó Sándort, A bevonulok sorfala a HNF megyei bizottsága titkárának helyettesét. A honvédelmi miniszter parancsát Karika Vince al­ezredes ismertette, majd Kanyó Sándor, a szülők, a hozzátartozók, ismerősök, a munkahelyi kollektívák és a társadalmi szervek nevé­ben búcsúztatta a fiatalokat. Arra kérte őket, hogy a ka­tonai ismeretek elsajátításá­ban, egymás segítésében le­gyenek példamutatók. A bevonulókat fogadóegy­ségek parancsnoki állomá­nya nevében Cékus János őrnagy szólt a fiatalokhoz. Hangsúlyozta, hogy kemény, egész férfit kívánó évek várnak rájuk a hadsereg­ben. Parancsnokaik mindent megtesznek azért, hogy el­sajátítassák velük a harci technika kezelését és alkal­mazását, felkészítsék őket a haza védelmére, gondos­kodnak pihenésükről, szóra­kozásukról is. Az a céljuk, hogy leszerelésük idejére fizikailag megerősödjenek, ismeretekben gazdagodjanak a fiatalok. A sorkötelesek ünnepélyes búcsúztatásának befejezése­ként Munkácsi István ezre­des köszönt el a bevonu- lóktól. M6g mindig a sportcsarnokról A dossziék duzzadnak 1975. májusában, amikor megtörtént a szolnoki sport- csarnok műszaki átadása, 201 hibapont került a listá­ra. Egy év múlva az úgy­nevezett garanciális bejárás­kor már csak ötvenhét. Legalábbis az építés bonyo­lításával megbízott megyei Beruházási Vállalat & az üzemeltető szakemberei sze­rint. Az építők nevében a generál kivitelező, á Szol­nok megyei Állami Építő­ipari Vállalat emelt vétót. A kifogások egy részét vi­tatta, jogtalannak tartotta, s álláspontjából egy jottányit sem engedett. De a másik fél sem. Akkor legyen per. És lett. Döntsön a bíróság. Döntött. 1976 őszétől nem is egy, hanem három bíróság: a megyei, a fővárosi és a leg­felsőbb. És még nincs vé­ge, a pereskedés ma is tart. Pedig most június elején már úgy tűnt, hogy a sport­csarnok-ügynek végre lesz már fináléja. Az építőipari vállalat ugyanis arról érte­sítette a beruházót, hogy a sportcsarnok minden garan­ciális javítását elvégezték. Nem folyik többé a meg- repedzétt üvegeken, a tető­terasz nyílásain, üregein át a víz, nem lesznek többé átázott elektromos vezeté­kek, végre tartós barátságot köt a küzdőtér gumipadlója a betonnal, el lehet dobni az esővízgyűjtő vödröket és lavórokat. Egy hét múlva azonban kiderült, hogy szó sincs ró­la, hogy minden rendiben volna. Változatlanul nem jutott közös nevezőre az építő és beruházó. Miért? övék a szó. Patay Árpád, a Szolnak megyei Állami Építőipari Vállalat igazga­tóhelyettese: Öt óv utón móg tervre, ítéletre várnak — A homlokzat copilit üvegein most már egyetlen repedés sincs. A Középület­építő Vállalat tökéletesen megcsinálta. Rugalmas, szi- likonos [kittel szigetelte, ami nem pattog ki többé. Csak­hogy eredetileg rosszabb minőségű, olcsóbb szigetelő volt tervezve, aminek kiló­ja 16 forint. A szilikonosé 800, és nem ez volt az ár­ban. Nyilvánvaló, hogy a különbséget meg kell fizet­ni. Dr. Ádámosi György, a Beruházási Vállalat főmér­nöke: — Az üvegezés rendben, de többletköltséget fizetni? Miért? Első osztályú mun­kát kértünk. A bírói ítélet is erre kötelezte a kivitele­zőt. Az már az ő dolguk, hogyan és mivel csinálják meg tökéletesre. — Ezért pereskednek? — Nem. A többletköltség­ről most hallok először. A pert a küzdőtér gumipadló­ja miatt indítottuk, mert a hegesztéseknél elrepedi, fel­válik, ráadásul nem is egy színű. Az Országos Szak­ipari Vállalat elfogadhatat­lan munkát végzett. Arról nem is beszélve, hogy egy­évi késéssel; A Fővárosi Bí­róság ugyanis három évvel ezelőtt hozott ítéletében ar­ra kötelezte, hogy a padló- burkolatot 1977. augusztus 31-ig cserélje ki. Rá egy évre csinálták meg. Nem fo­gadtuk el, és addig nem is fogjuk, amíg nem lesz töké­letes. — És mi az álláspontja a szakipari vállalatinak? — Szerintük jogtalan a ké­résünk, túlzott az igényünk. Azt mondják, a hiba nem az ő leikükön szárad. Arra hi­vatkoznak, hogy a betonban van a baj. De ezt már tu­catnyi szakértői vélemény megcáfolta. Az építőipari vállalat ebben vétlen. A bíróság, majd az újabb szakértői vélemények alap­ján ismételten eldönti ezt. Igaz, hogy ettől még nem vá­lik kifogástalanná a padló- burkolat, mint ahogyan a sportcsarnok főbejárata fe­letti terasznak a nyílásai, üregei sem szigetelődtek el a három éve kihirdetett bíró­sági ítélettől. Nem ítélet, hanem elsősorban jó terv kellett volna (legalább már másodszorra, ha az elsőből a szigetelés 'kimaradt.) Ennek elkészítésére kötelezte akkor 1977. augusztusában a bíró­ság az Építéstudományi In­tézetet. Igaz, a tervet el is készítették. De! — Semmit sem tudtunk kezdeni vele. A tervezőnek olyan megoldást kell kidol­gozni, amely, alapján az építéskor kimaradt szigete­lést utólag pótolni lehet. Ha kivitelezésre alkalmas tervet kapunk, ígérem, a szigete­lést ingyen és gyorsan elvé­gezzük, függetlenül attól, hogy nem mi mulasztottunk, hanem a tervezők — jelen­tette ki Patay Árpád. Hát itt tart a sportcsarnok ügye. A dossziék pedig csak duzzadnak, duzzadnak. Mi­lyen 'kár, hogy nem lehet velük szigetelni, ragaszta­ni, hegeszteni... K. K. Vidáman telik a szabadidő: gitárzenére énekelnek-tapsolnak a táborlakók

Next

/
Thumbnails
Contents