Szolnok Megyei Néplap, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-15 / 139. szám
10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. június 15. Kedvező és kedvezőtlen jelenségek a villamos energia fogyasztásában Üzemóra-számlálók az erőgépeken A TITÁSZ szolnoki Üzemigazgatóságának területe zömében Szolnok megye középső, valamint nyugati és déli részére esik. de hozzánk tartozik egy-egy kisebb terület. Pest, Bács-Kiskun és Békés megyéből is. Ezen a 3600 négyzetkilométeres területen, 120 ezer fogyaszÁ1 tálában elfogadott elv, hogy egy adott terület társadalmi-gazdasági fejlődésére jellemző a villamosenergiafogyasztás, annak szerkezete és fejlődési trendjei. Korábban hajlamosak voltunk ezt a ma is érvényes tételt úgy magyarázni, hogy csak a növekedési ütem számít. Hazánk — és a világ — energiahelyzete azonban azóta megtáníttatta velünk, hogy nem a mennyiség, hanem sokkal/ inkább a felhasznáAz elmúlt 10 évben területünkön az összes fogyaszt tás háromszorosára nőtt, míg országosan a kétszeresére. Ez is jelzi, hogy területünkön a relatív elmaradás csökkent. Legjelentősebb mértékben a vasúti vontatás fogyasztása emelkedett. Az 1970-ben kezdődött vasútvillamosítás révén — a szajoli. mezőtúri és új- szászi MÁV állomások meg- épültével — a fogyasztás 1979-re 106,26 GWh-ra emelkedett, s ékkor elérte az összes értékesítés 19 százalékát. A lakás és háztartási fogyasztás tíz év alatt négyszeresére emelkedett, ami éves átlagban 11,5 százaléA közvilágítási fogyasztás részaránya az összesből 3,5 százalékos, s ennek további csökkentése várható a tervezett energiatakarékossági intézkedések miatt. Bár meg kell említeni, hogy a közutak megvilágításának csökkentése nem javítja a forgalmi és közbiztonságot. Az elmúlt tíz évben a legkisebb mértékű fejlődést a teljesítménydíjas és általános árszabású fogyasztók érték el, s részarányuk is csökkent az összes fogyasztásból. Ebben a kategóriába tartoznak az ipari és mezőgazdasági nagyfogyasztók, valamint a kisebb üzemek és intézmények. Az ebben a szektorban elért fejlődés évi Az összes fogyasztás növekedési trendje 1979-ben 5,1 százalékra csökkent, a korábbi tíz év 11,1 százalékos átlagáról. Emögött körülbelül 4 százalékos ipari és 3 százalékos mezőgazdasági tó viátemosenergia-ei látását biztosítjuk. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a fogyasztók igényeit elégítjük ki, hanem azt is hogy a villamosenergia-szol- gáltatás sokrétű műszaki és gazdasági folyamatainak gazdaságosságára is ügyelnünk kell. tás minőségi elemei a lényegesek. Területünk — villamos- energia-féSlhasználás szempontjából — az országos átlag alatt van. Ezért az eddigiekben indokolt volt az átlagot jóval meghaladó mérvű fejlődés. A továbbiakban már annak a fontos, gazdasági elvnek kell érvé-' nyesülnie, hogy az ésszerűen megtakarított energia a legolcsóbb, s a szükséges igények ellátásához hiányzó energia a legdrágább. kos fejlődést jelent. Ez is mutatja, hogy területünkön meggyorsult a lakásépítés, és javult a lakások villamos felszereltsége is. Egy háztartás tíz évvel ezelőtti éves fogyasztása 331 kWh-ról 1068- ra nőtt, bár ez az országos átlagnak még mindig csak háromnegyed része. A további felzárkózás várható, bár a jelenlegi tarifa ezt lassítja. összességében jelentősen nőtt tíz év alatt a közvilágítási felhasználás is. Itt 1969—71 között volt dinamikus, ugrásszerű változás (74 százalékos), míg a legutóbbi években fejlődés alig történt. átlagban 7,7 százalék volt, ami lényegében megfelelt az ipari termelés korábbi években tapasztalt növekedési ütemének. Az elmúlt tíz év villamos- energia-fogyasztásának dinamikus növekedése 1978-ig arra az időszakra esett, amikor — úgymond — „bövi- ben” voltunk az energiának és a beruházási keretnek. Ez azonban tulajdonképpen sohasem volt igaz, hiszen az energiahordozók zömét — ez évben például 56 százalékát — importból fedezzük. 1979-ben már a mi területünkön is éreztette hatását a minden ágazatra kiterjedő ésszerű takarékosság és racionális energiafelhasználás. termelésnövekedés állott. Kedjvező, hogy a csúcsterhelés azonos maradt, a csúcs- időszakban történt vételezés 18,4 százalékról 17,6 százalékra javult és az éjszakai fogyasztás aránya is 0,1 százalékkal magasabb lett. Mindez egybeesett népgazdaságunk energiapolitikai céljaival. Az eredmények mellett Vannak azonban kedvezőtlen jelenségek is, melyek egyúttal rámutatnak a további feladatokra, az egyes területeken még meglévő tartalékok feltárási Lehetőségeire. Ilyen például az. hogy az elmúlt évben nagyfogyasztóink 8000 kW teljesítménytúllépés után mintegy 9 millió forint pótdíjat, valamint 12 millió forint teljesítménytényező felárat fizettek ki. ( Megjegyzendő, hogy összesen 3—4 millió forint értékű fázisjavító kondenzátor beépítésével a 12 millió forint megtakarítható lett volna...) Elgondolkodtató tény Az 1980. év első négyhavi fogyasztása azt mutatja, hogy területünkön a villamosenergia-felhaszriá Lás tovább csökkent, s ez elsősorban a nagyfogyasztói kategóriában következett be. Ez a tény népgazdaságilag kedvező, ugyanakkor kissé elgondolkodtató is. Ugyanis csak akkor lehet egyértelműen kedvezőnek ítélni, ha mindez nem a termelőszektorok termeléscsökkentéséből adódik, hanem az ésszerű felhasználásból és gazdálkodásból. Energiapolitikánknak ugyanis fontos célja, hogy az előirányzott fejlődésünket szolgáló energiaigényeket ki kell elégíteni, de minden pazarlást és ésszerűtlen felhasználást meg kell szüntetni. Madarász Tibor a TITÁSZ szolnoki Üzem- igazgatóság üzemigazgatója A cukoripart az élelmiszeripar nehéziparának is szokás nevezni, ugyanis a nagy állóeszköz-állomány mellett a legnagyobb energiafelhasználó. A cukorgyártás technológiája szoros kapcsolatban van az energiafelhasználással. amit még erősít az a tény. hogy a répafeldolgozási időszak az őszj és téli hónapokra esik, amikor az időjárási viszonyok a legkedvezőtlenebbek. A technológia és az energiafelhasználás között meg kell keresni azt az optimumot, amelynél a leggazdaságosabb a cukortermelés. Figyelembe kell venni a hő- és villamos- energia-egyensúlyt. mivel a répafeldolgozási időszak alatt a cukoripar önellátó. A napi hőenergia-szükséglet 6700 GJ (1600 Gcal). ezt a hőenergiát 200 tonna fűtőolaj eltüzelésével lehet előállítani. A hőenergia gazdaságos előállítása érdekében a gyár szoros programot dolgozott ki. Teljes terheléssel egyenletesen üzemelteti NDK gyártmányú, jó hatásfokú (87 százalék) erőművi kazánjait, a lengéseket a rosszabb hatásfokú (80—84 százalék) MHD és 3HO kazánokkal egyenlíti ki. Ezzel az intézkedéssel a kazánpark átlagos hatásfokát sikerült növelni. A Palotási Állami Gazdaság több mint 12 ezer hektár terület gazdája, s így Szolnok megye második legnagyobb mezőgazdasági üzeme. Területünk nagyon tagolt, Szolnok északi határától Heves megyéig terjed. A tagoltság sok gondot okoz. A gépek mozgatása üzemszervezés és energiagazdálkodás tekintetében egyaránt nehéz feladat elé állítja gazdaságunk vezetőit. Ha az energiahordozókat fűtőértékük alapján olajjal tesszük egyenlővé, energiafelhasználásunk az utóbbi három évben a következő volt: 1977; 3 922 t, olajegyenérték 1978: 4 014 t. olajegyenérték 1979: 3 661 t. olajegyenérték Az 1979. évi felhasználás 84,6 százaléka tüzelőolaj, gázolaj, benzin, 8,6 százaléka villamos energia és 4,8 százaléka szilárd tüzelőanyag volt. Ilyen összetétel mellett az árak emelkedése érzékenyen érint bennünket. Az 1979. évi 20 millió forintos költséggel szemben az 1980. évi terv 38 millió forint energiaköltséget irányoz elő. Cselekvési programunk olyan tennivalókat tartalmaz, mint pélAz elmúlt időszak gazdasági változásai nyomán az energia fontossági sorrendben az első helyre került. Nagyon sok fórumon és tanácskozáson hangzott már el az energiával kapcsolatban értékelő elemzés, és 1 hagytak jóvá figyelemfelkeltő felhívásokat. Mindezen intelmek ellenére nagyon sok a megoldatlan kérdés. Ügy érzem, mindenekelőtt a termelő üzemekben kialakított, s bevezetett intézkedések hozhatják a legnagyobb eredményt’ az energiaválságos időszakban. Az utóbbi időben egyre gyakrabban hangzik el a következő megjegyzés — „A termelő üzemekben dolgozóknak nemcsak a termelés, hanem a kísérletezés is feladatuk.” Ez azt jelenti, hogy nagyon sok esetben az energia-megtakarítást jelentő elA cukorgyári hőenergiafelhasználás gazdaságosságának mérőszáma az 1 tonna cukorrépa felhasznált normálgőz mennyisége. A gyár az elmúlt években igen sokat tett annak érdekében, hogy ezt a mérőszámot csökkentse. ugyanis a javulás 10 óv alatt 23 százalék volt. Ezzel a Szolnoki Cukorgyár a magyar cukoriparban, sőt a ■KG.ST-n belül is a legjobb eredményt érte el. A gyár villamosenergiaszükségletét a répafeldolgozási időszakban saját erőművében állítja elő. A turbógenerátor által termelt villamos energia biztosítja a gyár szükségletét, a termelt többlet villamos energiát pedig kiadja az országos hálózatba. Gyárunkban a gépesítés és» az automatizálás további, növelésével a villamosenergia-felhasznál ás növekedni fog .de a korszerűsítéssel a teljes energiafelhasználás csökken. A hőenergia-gazdálkodás területén további cél: megközelíteni és elérni a világszínvonalat. Ehhez azonban a höfejlesztő berendezéseket és a technológiában lévő energiafelhasználó berendezéseket tovább kell tökéletesíteni. Orgovány Ferenc Szolnoki Cukorgyár energia ov. dául az energiaigényes feladatok felülvizsgálata, az üzemanyag-elszámoltatás megszigorítása, a normarendszer teljes kiterjesztése, az érdekeltség növelése célprémiumok kitűzésével. Ezek a feladatok nem járnak beruházással. megvalósításuktól mégis jelentős energiamegtakarítást várunk. Eszközigényes feladataink között az automatizálás és a műszerezettség szintjének növelését tartjuk igen fontosnak. Nagy tartalékaink vannak az erőgépek kihasználása terén. Az optimális erőgép-munkagép kapcsolat, az eltérő talajú táblákra külön megállapított munka, pont azt célozzák, hogy az erőgép a teljesítményének és vonóerejének leginkább megfelelő beállításban dolgozzon. Ilyenkor legkisebb az elvégzett munkára fordított hatóanyag is. Még ez év harmadik negyedében elkezdjük az EL- KON SD—303-as teljesítményarányos üzemóraszámlálók felszerelését erőgépeinkre — egyelőre kísérleti jelleggel. Sikeres „vizsga” esetén kezdetét veszi egy hosszabb távú progjárásökat a termelésben dolgozó szakembereknek kell kialakítaniuk, elkészíteniük és adott esetben fejleszteniük. Jelen pillanatban úgy látszik, hogy a konkrét intézkedések, a tudományos egyesületeit ajánlásai, az ipari üzemek fejlesztései nem tudnak lépést tartani a növekvő energiagondokkal. Ezek többek között a következőkben nyilvánulnak meg: energia- takarékos géprendszerek fejlesztésének vagy beszerzésének hiánya, mezőgazdasági hulladékok hasznosításának megoldatlansága, energiatakarékos állattartó telepek Kialakításának hiánya. Termelőszövetkezetünket — mint más gazdálkodó egységet — egyre súlyosabb gondként terheli a növekvő energiaár. Míg 1979-ben az ösz- szes energiahordozók vételezési ára az akkori termelési értékünk 5,2 százalék volt, addig az 1980-as év termelési struktúráját tekintve a tervezett tervezési érték 10,4 százalékára növekszik. Ez a növekedés termelőszövetkezetünknek 7,9 millió forint többletköltséget okoz. Nálunk tehát az esetleges energiaköltség-csökkentés azonnali intézkedéseket követel. Ezt sok esetben apróságoknak tűnő eredmények elérésével tudjuk biztosítani. A mezőgazdasági gépesítés nagyarányú fejlődésével az energiagazdálkodás kollektív munkává alakul, és nem csupán az energetikus feladatát képezi. Véleményem szerint a szükség a nagyon közeli jövőben elhozza majd. hogy egy agronómusnak kétszer is meg kell gondolnia, mikor, milyen géppel, milyen intenzitással és végül, de • nem utolsó sorban, milyen energiaköltséggel állít elő egy tonna kukoricát vagy egy tonna búzát, hisz ezek költségalakulásában az energia kezd döntő szerepet játszani Ügy gondolom, szólnom kell egy igen lényegesnek tűnő, de kevésszer hangoztatott témáról is. Ez pedig az. hegy sok esetben az igen magas beruházási összeget követelő energiatakarékos eljárások bevezetésére nem áU rendelkezésre a sokszor soha meg nem térülő beruházási összeg. Ahhoz tehát, ha valamelyik termelőegység át akarna venni, vagy ki akarna alakítani egy energiamegtakarítást eredményeram, melynek végső célja az erőgépek optimális kihasználása. Gazdaságunk jelentős szárítókapacitással rendelkezik. 1979-ben 1094 tonna tüzelőolajat használtunk lucernaszárításra. ez az ösz- szes tüzelőolaj-felhasználás 70 százaléka volt. Szemestermény-szárításra 103 tonna olajat (6,6 százalék) használtunk el. Az olajárak nagy mértékű emelkedése látszólag indokolná a lucernaszárító üzemek leállítását. Mindenre kiterjedő mérlegelést követően a gazdaság vezetése úgy döntött, hogy a szárítókat nem állítjuk le. Ugyanakkor kiemelt feladat a szárítási technológia szigorú betartása, mely lehetővé teszi az 1979. évi olajfelhasználás további csökkenését. Ezzel párhuzamosan biztosítanunk kell. hogy a szárítóba csak jó minőségű anyag kerüljön. Mindezek szigorú betartásával azt kívánjuk elérni, hogy lucernaszárító ágazatunk a jelenlegi árak mellett is nyereséges maradjon. Hajdú Ferenc energetikus szakmérnök ző eljárást, azt önerőből, «aját kockázati alapra kell elvégeznie. A jelen gazdasági szabályozórendszer azonban erre mind kevesebb lehetőséget ad. hisz amíg 1977- ben 14 millió forintot tudtunk fejlesztésre költeni, addig az 1980. évben közel azonos termelési érték elérésé mellett erre a célra 7 millió forintot tudunk fordítani. A gépi és építészeti beruházások mellett tehát kevés pénz marad arra a célra, hogy számtalan energiatakarékos eljárást megvalósítsunk. Nagyban segítene minden üzemet egy olyan intézkedés. amely lehetőséget adna külön támogatásra, amennyiben a beruházás az energiaköltség megtakarítását célozza. Ebben az esetben a termelőszövetkezetünkben meg lehetne oldani például a tüzelőolaj kiváltását földgázzal. meg tudnánk oldani a B—1—15 szemestenmény- szárító hőszigetelő burkolását. fel tudnánk használni az MA—60 lucernaszárító üzem kiáramló forró levegőjét melegítésre. stb. Mindezen beruházások elvégzése milliókba kerül, de mivel a mezőgazdasági gépek és anyagok fogyasztói árai nagy mértékben emelkedtek, az előbb említett összeget teljes mértékben kimerítik. Ezért szükséges az olyan házi intézkedések megvalósítása, amelyek költségcsökkentést eredményeznek. Lépést kell tartani más üzemekkel. melyek már jelentős eredményeket értek el a helyes energiagazdálkodás területén. nem kell szégyellni átvenni más gazdaságoktól az olyan megoldásokat, amit mi nem tudtunk létrehozni. Erre igen nagy segítséget nyújt a TESZÖV által már 1978- ban megindított energiaiverseny. melynek értékelésekor szinte ötletbörzét tartunk. Végezetül, ha megkérdeznék tőlem, mi a termelő üzemben dolgozó energiagazdálkodási szakemberek feladata. akkor azt válaszolnám, hogy rugalmas intézkedések sokaságával a lehetőségek maximális kihasználásával kell a meglévő energiával jól gazdálkodni. Szabó Mátyás műszaki főágazat-vezető Lenin Tsz. Szolnok Összeállította: dr. Gyenei Márta Mire és mennyiért? a titász számú úzEmcAZQATÓsÁG VIUAM0SEMCRG1A ÉRTÉKESÍTÉSE Csekély fejlődés Azonos maradt a csúcsmegterhelés Energiagazdálkodás II Szolnoki Cukorgyárban A takarékosság mindenkinek feladata
