Szolnok Megyei Néplap, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-14 / 111. szám
1980. május 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nagyüzemből a háztájiba A nagyüzemi, szántóföldi 'kertészet palántaszükségletének megtermelése mellett a kistermelők ellátására • is gondoltak az idén a szolnoki Lenin Tsz kertészei. Alig tíz napja jelent meg lapunkban a hirdetésük, amelyben a kedvezményes palántaárusítási akció megkezdéséről értesítették a lakosságot. Bérces László ágazatvezetőt kérdeztük: milyen az érdeklődés a fóliatelepen? — Várakozáson felüli. Kétezer négyzetméternyi fóliasátor alatt neveltünk lakossági értékesítésre káposzta-, karalábé-, kelkáposzta- és paradicsompalántát. Már az „utolját” árusítjuk, volt olyan nap, hogy ötvennél több kistermelőt szolgáltak ki az asszonyok. Most, hogy jobbra fordult az idő, biztosan jönnének még sokan. Talán kétszer ennyit is el tudtunk volna adni... Ottjártunkkor, reggel is nagy volt a forgalom a téesz téglagyári felüljáró melletti fóliatelepén. Munkácsi József már bevásárolt, ahogy mondja, érdemes volt kibu- szoznia a városból. — Karalábé, paradicsom, kelkáposztapalántát viszek, összesen száz szálat. Odabent a piacon egy forintnál drágábban vesztegetik, itt huszonöt fillért fizettem darabjáért. Nyugdíjas embernek ez a megspórolt százas is számít. Egy hete köszöntem le a Fűrész- Lemez és Hor- dóipari Vállalattól, kitelik mostmár az időmből, hogy megtermeljem a ház körül a konyhára való zöldségfélét. Sikeres paiántaárusítási < " akció Zoliéi Zoltánná: „Megtakarítottunk a téesz akciójával majd ezer forintot” Egymás után érkeztek a vevők, Junák Csabáné adminisztrátor az alkalmi pénztáros kasszírozta tőlük a palánták árát. — Csaknem kétszázezret adtunk el eddig. A huszonöt fillérből csaknem húsz fillér az önköltségi ár, szóval ebből nem gazdagszik meg a téesz. Nem is az volt az akciónk célja hanem az, hogy minél olcsóbban termelhessenek zöldségféléket a kisegítő gazdaságokban, háztájiban gazdálkodók. Még az elmúlt szombaton, a szakadó esőben is jöttek sokan, főleg nyugdíjasok. Zoliéi Zoltánnénak kétféle paradicsompalántából ezret számoltak ki a kertészek. — Tiszajenőn van egy kis földünk, a kertészkedésből egészítjük ki a vasúti nyugdíjunkat. A termést, már amit nem fogyaszt el a család, a konzervgyárnak adjuk el. Legalább ezer forintot megtakarítottunk a téesz akciójával, mert hogy viszünk karalábé- meg kelkáposzta- palántát is. És tudják nagyobb bizalommal veszi meg az ember itt, mint a piacon. A nagyüzemben mégis csak szakszerűbb a palántanevelés. Junáknéval átnéztük a bevételi kimutatást. A legtöbben, ötven, száz, kétszáz szálat vittek, nyilván házikertbe, hobitelekre. Akadt, négyezres tétel is. A fiatal- asszony ezt nem állja meg szó nélkül: — Mindenkit kiszolgáltunk bármilyen mennyiséggel. Sajnos ezúttal is volt, aki visszaélt vele. Megvásárolta tőlünk az olcsó palántákat, és kétszerte-három- szorta többért eladta a piacon. Most már túl vagyunk az akción, de jövőre erre is jobban odafigyelünk majd. Nem az üzérkedőknek termeljük a kedvezményes palántát, hanem a kispénzű termelőknek. Ügy gondoljuk, ezzel is több zöldségféle kerül a konyhába, és természetesen az üzletekbe. T. F. . Kitűnőek a növényolajipari termékek Egy hét múlva nyit a tavaszi BNV Eddig mintegy 100 ezer jegyet vásároltak elővételben A tavaszi BNV-n kiállításra szánt korszerű termékek, áruk mintegy 70 százaléka már megérkezett a kőbányai vásárközpontba* ahol teljes erővel díszítik, csinosítják a kiállítási standokat. hogy egy hét múlva, május 21-én. a nyitáskor már minden készen fogadja a látogatókat. A hivatalos vagy kollektív bemutatóval résztvevő kiállítóknak már valamennyi áruja megérkezett, s néhány napon belül elfoglalják kijelölt helyüket az egyéni kiállítók is. A leendő látogatók munkahelyei is készülnek a nemzetközi szakvásár áruajánlatának szervezett megtekintésére. a tapasztalatgyűjtésre. Ennek érdekében eddig a vállalatok, szövetkezetek és a különböző intézmények elővételben mintegy 100 ezer belépőjegyet vásároltak dolgozóiknak; túlnyomó része- — csaknem 70 ezer — szakmai jegy. Az elővétel megkönnyítésére a Budapesti Közlekedési Vállalat mintegy 20 ezer jegyet vett át a HUNGEXPO-tól. s a forgalmi csomópontokon, a végállomásokon várhatóan mától megkezdi az árusítást. Hasonlóképpen az IBUSZ budapesti és vidéki irodái is felkészültek a spakvásári programokra. A belépőjegyek ára változatlan. A vidékiek ezúttal is igénybe vehetik a MÁV 33 százalékos utazási kedvezményét. A vásáron nagy teret szentelnek a szakmai programoknak. így a nemzetközi seregszemle kilenc napjából öt alkalommal május. 22-én. 23- án, 26-án. 27-én és 28-án •szakmai napot rendeznek, amikor a délelőtti 10 órai nyitástól délután 2 óráig csak a szákmai jeggyel rendelkezők léphetnek be a vásár területére. Ezeken a napokon a nagykpzönség délután 2-től 6-ig tekintheti meg a bemutatókat, szombaton és vasárnap azonban egész napon át rendelkezésükre áll a kőbányai vásár- központ. A szakmai programok, előadások, tanácskozások, filmvetítések lebonyolítását segíti a K-jelű épületben berendezett nagy konferencia központ, amely négy nyelvű közvetítésre alkalmas tolmácsberendezéssel és öt különböző tárgyalóteremmel áll az érdekeltek rendelkezésére. A vásárlátogatók ellátására ismét berendezkedik az EXPO étterem, a karcagi birkacsárda, a duna- kömlödi halászcsárda s a parasztcsárda és ezen kívül 'hat pavilonban és a vásárterület legforgalmasabb helyein büfék, bisztrók, presszók állnak a vendégek szolgálatára. Évente 56 ezer tételt. 400 ezer élelmiszermintát vizsgálnak meg a megyei, fővárosi élelmiszerellenőrző és vegyvizsgáló intézetek. Az ellenőrzések tapasztalatairól tájékoztatták tegnap az újságírókat a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban. Elmondották, hogy a hazai élelmiszerek minősége az 1978. évi szinthez viszonyítva összességében változatlan. ez azt jelenti, hogy az élelmiszerek tartják az utóbbi öt esztendőben elért, külföldön is elismert jó színvonalat. Különösen a növényolajipar termékei kiemelkedően jó minőségűek. A tejtermékeknél jelentősen csökkent a csomagolási és jelölési hibák miatt kifogásolt tételek száma, a húsiparban javult a füstölt szárazkolbász. a csemege szalámi. és az étkezési sertészsír minősége. Természetesebbek, jobb ízűek a dzsemek, gyümölcslék. szörpök, is. Javultak a süteményporok, a zselés szaloncukrok, pudingporok élvezeti tulajdonságai is. Az élelmiszeripari termékek között előfordulnak még minőségileg kifogásolható tételek, amelyeket a fogyasztók jogosan reklamálnak. A technológiai vagy egyéb fegyelmezetlenségből, adódó hibák megszüntetéséért tovább fokozzák az ipari és hatósági ellenőrzéseket, a mulasztókat pedig szigorúan felelősségre vonják. A termelési szerkezet fejlesztésének eredményei és feladatai a gépiparban Soltész István kohó- és gépipari miniszter nyilatkozata A gépipar az iparon belül világszerte fejlődést meghatározó szerepet tölt be, fontos helyet foglal el a nemzeti jövedelem létrehozásában, a külgazdasági kapcsolatokban, a termelőeszközök előállításában, az infrastruktúra fejleszétsében és la lakosság ellátásában. A magyar gépipar — amelynek termelése az elmúlt húsz év alatt mintegy négyszeresére növekedett — a szocialista ipar bruttó termelésének 27—28 százalékát állítja elő. A gépipar adja a népgazdaság export bevételeinek 40 százalékát, ezen belül a szocialista export 56, a nem szocialista kivitel• 20 százalékát. Kiemelkedő fontosságú tehát, hogy a gépipar fejlődése, termelési ,szerkezetének korszerűsítése társadalompolitikai, gazdaságpolitikai céljainak megvalósulását szolgálja. E hosszú távra szóló átfogó, jelentős munkáról, s a következő évek feladatairól nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda munkatársának Soltész István kohó- és gépipari miniszter. Gyorsabb ütemben — Az MSZMP Központi Bizottsága 1977. október 20-i határozata az ágazat számára hosszútávú feladatokat szabott meg a termelési szerkezei gyorsabb ültemű fejlesztésére, a külgazdasági kapcsolatok bővítésére. Mi indokolja a termelési szerkezet fejlesztésének középpontba állítását? Meggyőződésünk, hogy a rendelkezésre álló erőforrások hatékonyabb felhasználása, a gazdasági eredmények, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása csak a termékszerkezet következetes fejlesztésével, a versenyképes, korszerű, magas műszaki színvonalú, gazdaságos termelés arányainak bővítéséivel és a gazdaságtalan termelés egyidejű visszaszorításával. illetve megszüntetésével oldható meg. — Ez a munka már a hetvenes évek elején megindult. Olyan központi programok valósultak meg, mint a közúti jármű-, a számítás- technikai program, de más jelentős fejlesztések is. Már ebben az időben kialakult a termelési szerkezet átalakításának egy fontos és a korábbinál tudatosabban al— Tapasztalataink szerint, a termelési szerkezet szelektív átalakítása során számos probléma jelentkezett. A gépipar hatékonyságának növelése érdekében célszerű lett volna a gépipar termékskálájának szűkítése, ami azonban a korlátozott szocialista importlehetőségek miatt is nehézségekbe ütközött A gépipar termelési szerkezetében kevés volt az olyan korszerű termékcsoport, mint például az autóbusz és jármű részegységgyártás, amely a gépipar fejlődésére meghatározó hatással lett volna. Az úgynevezett háttéripar elmaradottsága is nagymértékben rontja az egész ipar hatékonyságát. —- Az igen széles termék- választék az erőforrások szétforgácsolásához vezetett, és ez a műszaki kultúra fejlődésére kedvezőtlenül hakalmazott eszköze, a szelektív iparpolitika. — Az V. ötéves terv előkészítése során kidolgoztuk a gépipari termékszerkezet középtávú szelektív fejlesztésének feladatait. E koncepció megvalósítása eredményeként a tervidőszakban jelentős változás következett be. A fejlesztésre kijelölt 21 termékcsoport közül a gazdasági környezet-, követelmény- és feltételrendszerek szüntelen és jelentős változásai közepette is kiemelkedő ütemben fejlődött a közúti járművek és részegységei, a mezőgazdasági gépek, valamint az irányítási és számítástechnikai termékek gyártása. A dinamikusan fejlődő termékcsoportok 1980. évi termelését az 1975. évihez hasonlítva, 60 százalékot meghaladó növekedést tapasztalunk. — Az V. ötéves tervidőszakban megszüntetésre ítélt mintegy 65 termékcsoport termelése a tervezett ütemnek megfelelően alakul. Befejeződött egyes teherautó- és gépkocsitípusok, a motor- kerékpárok és oldalkocsik. Diesel-motorok gyártása, hogy csak a legjelentősebbeket említsük. tott. Ez fejeződik ki a korszerű termelési eljárások lassú elterjedésében, az automatizáltság alacsony fokában és termelékenységünknek a nemzetközi színvonalhoz mért elmaradásában. Ezzel magyaráz- hatq az is, hogy a munkaerő szakképzettségi struktúrájának összetétele sem, felel meg a korszerű gépipari szerkezet igényének. — A struktúra-átalakítás ágazati szintű értékelése után most áttekintjük, ellenőrizzük a termelési szerkezet fejlesztését ténylegesen megvalósító vállalatok tevékenységét. Sajnos a vállalatok többsége új beruházások feltételezéséből indult ki és kevésbé választották a termelési szerkezet „be- •ruházáá-takarékos” útját. A korszerűtlen, gazdaságtalan termelést megszüntetve az addig rossz hatásfokkal működ tetéttj erőf omlásokat — esetenként kisebb fejlesztéssel — jobb eredménnyel, gazdaságos, versenyképes termékek gyártásánál hasznosíthatnák vállalataink. Égyes termékek visszafejlesztése, megszüntetése előtt a vállalati elhatározást követően hosszadalmas egyeztetési eljárásokra kerül sor a belföldi ellátás biztosítása,. vagy a fontos exportérdekek miatt. — A párt XII. kongresz- szusánuk határozatában is szó van a gépipar helyzetéről, fejlesztésének feladatairól és arról, hogy előtérbe kell helyezni a feldolgozó- ipar versenyképességét jobban megalapozó az MV, a minőség és választék javítását eredményező korszerűsítéseket. A tárca munka- programja szerint a gépipar struktúrájának korszerűsítésével 1990-re a versenyké-. pes, hosszú távon is jól értékesíthető gépipari termékek aránya megközelítőleg eléri majd a termelés kétharmadát. A termelési szerkezet fejlesztésével a következő időszakban nő a gépipari termelés hatékonysága, így jelentősen javul az ágazat exportképessége, elsősorban a r.em rubel elszámolású piacokon. Kijelölték a fö irányokét — A magyar gépipar gyártási hagyományainak és lehetőségeinek megfelelően a termelési szerkezet fejlesztésére kijelölték a fő irányokat. Ezek elsősorban a háttéripart érintik, így az alkatrészek, részegységek, előgyártmányok, mint például a kovácsolt termékek és öntvények, valamint a szerszámok gyártását. Dinamikusabban fejlődik majd az elektronikai ipar, az élelmiszeripar és a mezőgazda- sági gépgyártás egyes területei, a villamosenergia termelés, elosztás és felhasználás berendezéseinek egy része, a közúti járművek és részegységek, valamint egyes szerszámgépek gyártása, és a tartós fogyasztási cikkek néhány területe. A termékszerkezet korszerűsítésének bonyolult feladatát természetesen nem lehet néhány termékcsoport kiemelt fejlesztésével megoldani. A műszaki fejlesztési és beruházási erőforrásokat elsősorban a fő irányok fejlesztésére koncentráljuk, oda, ahol a gépipari termékek korszerűsége, verseny- képessége a leggyorsabban és a leghatékonyabban alakítható. — E feladatok megvalósítása a vállalati és minisztériumi munkában az eddiginél nagyobb figyelmet és kezdeményezőkészséget követel — fejezte be nyilatkozatát Soltész István. A szelektív átalakítás nehézségei Nagyrészt a Jászberényi Hűtőgépgyár látja el megrendeléssel a jászladányi Egyetértés Tsz gumiüzemet. Évente mintegy ötmillió forint értékben gyártanak különböző gumitömítéseket, távtartó bakokat
