Szolnok Megyei Néplap, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-14 / 111. szám

Ára: 1,20 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Magyar párt­ós kormányküldöttség utazott Varsóba Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titká­rának vezetésével tegnap magyar párt- és kormány- küldöttség utazott Varsóba, hogy részt vegyen a Varsói Szerződés tagállamai Politi­kai Tanácskozó Testületének, mai ülésén. A küldöttség tagjai: Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnöke, Gyenes András, a Központi Bizottság titkára. Púja Frigyes külügyminisz­ter és Czinege Lajos hadse­regtábornok. honvédelmi mi­niszter, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának tagjai. A párt- és kormánykül­Százhatvannyolcezer állampolgár a jelölő gyűléseken döttséget a Ferihegyi repü­lőtéren Aczél György, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se. Havasi Ferenc, Korom Mihály. Németh Károly és Óvári Miklós, a Központi Bi­zottság titkárai, a Politikai Bizottság tagjai; Brutyó Já­nos, a Központi Ellenőrző Bi­zottság elnöke, Berecz János, a KB osztályvezetője. Pullai Árpád közlekedés- és posta- ügyi miniszter. Csémi Ká­roly vezérezredes, honvédel­mi minisztériumi államtit­kár, a Központi Bizottság tagjai és Rácz Pál külügymi­nisztérium i államtitkár bú­csúztatta. Jelen volt Tadeusz (Folytatás a 2. oldalon.) A Magyar Posta V. ötéves tervének egyik legnagyobb beru­házása az új kecskeméti telefonközpont és forgalmi épület építése befejezéséhez közeledik. Az ötszintes műszaki épület belső részét már átadták az építők, így megkezdődhetett a hétezer állomásos crossbar-központ szerelése. A központot az igényekkel párhuzamosan huszonnyolcezer állomás be­kapcsolására lehet majd növelni. Az új kecskeméti központ a jövő év elejétől kapcsolódik az országos és nemzetközi távhívásos rendszerbe regnap délután három óra­kor Szolnokon, a megyei ta­nács vb-termében sajtótájé­koztatót tartott a megyei választási elnökség, amelyen megjelent Barta László, a megyei tanács elnöke és Zso- vák László, a megyei párt- bizottság osztályvezetője. Ott volt dr. Kuti György, a me­gyei választási iroda veze­tője is. A megjelenteket Oláh János, a Hazafias Nép­front megyei bizottságának titkára üdvözölte, majd Tóth János, a • megyei választási elnökség elnöke tájékoztat­ta a különböző sajtóorgánu­mok képviselőit az 1980. jú­nius 8-i országgyűlési képvi­selői és helyi tanácstagi vá­lasztások előkészítéséről. Mint ismeretes a megye választójogosultsággal ren­delkező lakossága — az ed­digiekkel azonosan — 15 or­szággyűlési képviselőt vá­laszt, azonban változás van a választókerületek területé­ben és székhelyében. A ti­szafüredi járásban — ami eddig teljes területével egy választókerület volt — két választókerületet alakítottak kj. Abádszalók és Tiszafü­red székhellyel; a jászberé­nyi járásban — ahol eddig három választókerület volt — ugyancsak két választó- kerület lett Jászapáti és Jászárokszállás székhellyel. E változásra azért volt szük­ség, hogy arányos legyen a népesség száma egy-egy or­szággyűlési választókerület­ben. A helyi tanácsi választá­si körzetek száma a megyé­ben a korábbi 2911-ről 2427- re csökkent, mivel most kel­lett a megyében is érvénye­síteni a választási törvény azon rendelkezését, hogy a közös tanácsú községek la­kosságát a választási körze­tek kialakítása szempontjá­ból együtt kell számításba venni. A jelölő gyűlések a megyé­ben április 17. és 28. között rendben lezajlottak, az or­szággyűlési választókerüle­tekben 27. a tanácstagi vá­lasztókörzetekben 2427 jelö­lőgyűlést tartottak. Ez utób­bi jelölő gyűlések közül hár­mat kellett megismételni, mi­vel a jelölt betegsége miatt Nagyüzemből a háztájiba 3. oldal 0 szerkesztőság postájából 4. oldal Holnap Szolnokon Választási nagygyűlés a Járműjavítóban Holnap — május 15-én — délután 16 órai kezdettel a Hazafias Népfront megyei és városi bizottságának rende­zésében választási nagygyű­lés lesz Szolnokon, a MÁV Járműjavító Üzemének, vas­úti személykocsijavító csar­nokában. A nagygyűlés szónoka Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a KB osztályvezetője. az elsőn nem tudott részt venni. A 15 országgyűlési válasz­tókerületben mind a 27 je­lölőgyűlésen a Hazafias Nép­front által javasolt személyt fogadták el a választópolgá­rok képviselőjelöltnek. Min­den országgyűlési választó- kerületben egy jelölt indul a választáson. A tanácstagi je­lölő gyűlések közül 2278 vá­lasztási körzetben egy je­löltet állítottak; 139 tanácsi választókörzetben két- és egy községi tanácsi választókör­zetben (Tiszaugon), három személyt, jelöltek. A válasz­tási törvényben biztosított jog gyakorlását bizonyítja, hogy 19 helyi tanácstagi je­lölő gyűlésen nem fogadták el a Hazafias Népfront által javasolt személyt, és mást jelöltek helyette az állam­polgárok. örvendetes, hogy a tanácstag-jelöltek között a nők aránya 35,1, a fiataloké 23,8, a fizikai munkásoké 43,9 százalék. A választópolgárok nagy érdeklődését bizonyítja, hogy a jelölő gyűlésen a megye választójoggal rendelkező la­kóinak mintegy fele megje­lent: a képviselői jelölő gyű­léseken tizenhétezer, a ta­Az idén is nagy a kereslet a BVM szolnoki gyárának V—89 .jelzésű nagyfesz­távolságú födém­paneljei iránt. Több mint 40 ezer négyzetmétert gyártanak ebből az elemből, amely főleg egyszintes ipari csarnokok fedésére alkalmas nácstagi jelölő gyűléseken százötvenegyezer állampol­gár. A mintegy 10 ezer 600 felszólaló döntő többsége közérdekű kérdésekkel fog­lalkozott: 3705 közérdekű ja­vaslat és 3319 közérdekű be­jelentés hangzott el, és mind­össze hatvannégy volt az egyéni panaszok száma. A megyében is május 30- án kerülnek kifüggesztésre azok a hirdetmények, ame­lyekből a lakosság megis­merheti az országgyűlési kép­viselő- és a tanácstagjelöl­tek nevét. Ezzel együtt köz­zéteszik azokat a hirdetmé­nyeket is, amelyek tájékoz­tatást adnak a városokban, községekben kialakított sza­vazókörök területi leírásáról, a szavazóhelyiségek pontos helyéről, a szavazás módjá­ról. A választói névjegyzé­ket a helyi tanácsok hiva­tali helyiségeikben május 23. és 28. között ismételten ki­függesztik, közszemlére te­szik, de még azután is, egé­szen június 7-ig lehetőség lesz arra, hogy azokat az érdeklődő választópolgárok megtekinthessék, személye­sen is meggyőződhessenek ar­ról, hogy szerepelnek-e a választói névjegyzékben. Szerződés a békéért A szörnyű sebeket, ame­lyeket a második világhá­ború ütött, még nem gyó­gyították be, amikor meg­kezdődött egy új szovjet­ellenes tömb kialakítása. Amidőn 1949. április 4-én létrehozták a NATO-t, majd katonai szerveinek hálóza­tát, a Szovjetunió és a népi demokráciák figyelmeztettek a következeményekre — de a mérsékletnek, a türelem­nek ritka példáját mutat- fváni hat teljes esztendőit vártak saját védelmi szer­vezetük megteremtésével. Csak amikor 1955-ben az adenaueri Nyugat-Németor- szágot is bevették a NATO- ba és egykori náci táborno­kok vezetésével megkezdő­dött tizenkét hadosztály fel­állítása, csak akkor tették meg szükséges ellenlépésü­ket. Hiszen Nyugaton nem is titkolták, milyen alapon vonták be az NSZK-t az Észak-atlanti Szövetsége. Adenauer mondotta: „Nincs egyetlen olyan amerikai, an­gol vagy francia tábornok sem, aki harcolt volna az oroszok ellen, akár egyszer is. A német tábornokoknak e téren van 'tapasztalatuk.” Erre készültek a NATO- átratégiák. Ilyen körülmé­nyek közt ültek össze 1955. május 14-én nyolc európai szocialista ország. köztük hazánk képviselői Varsóban, megalakítva a sokoldalú po­litikai és katonai együttmű­ködési szervezetet, a Varsói Szerződést. Ezzel olyan, új típusú szö­vetségi szervezet született, amely egyértelműen védel­mi jellegű. Létrehozása vilá­gos figyelmeztetés volt: a szocialista közösség békét akar, ezért eltökélte; hogy érdekeit, biztonságát együt­tes erővel, testvéri szövetsé­get alkotva megvédelmezi. A történelem korábbi koalí­cióitól eltérően, ez a szerző­dés nem irányul egyetlen ál­lam vagy államcsoport el­len sem, nem fenyeget sen­kit. A Varsói Szerződés aa egész emberiség érdekeit szolgálva, nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az imperializmus szándéka meghiúsult, nem tudott új világháborút kirobbantani, s része volt abban is, hogy Európában, s a kontinens határain túl erőegyensúly született. Visszatekintve a megtett útra, a 25 éves jubileum al­kalmából joggal mondhat­juk el, hogy a Varsói Szer­ződés teljesítette két, egy­mással összefüggő történelmi feladatát. Egyrészt megvé­delmezte a szövetségbe tö­mörült szocialista országok szuverenitását és független­ségét az imperializmus tá­madó stratégiájával szem­ben, olyan katonai erőt ho­zott létre, amely egyenér­tékű a NATO fegyveres erejével, s képes visszaver­ni minden imperialista tá­madást. Az imperializmus soha többé nem lesz abban a helyzetben, hogy ráerő­szakolhassa akaratát a szo­cialista világra. Másrészt a Varsói Szerződés az elmúlt két és fél évtizedben olyan politikai stratégiát folytatott, -amelynek lényege: a békés egymás mellett élés követ­kezetes érvényesítése. Az enyhülés nem létezhetne a Varsói Szerződés e kezdemé­nyező politikája nélkül. Na­gyon sok politikai, katonai és más jellegű kérdés ren­dezése lehetetlen lett volna, ha a Varsói Szerződés or­szágai s maga a szervezet nem fejt ki szüntelen tü­relmes és eredményes poli­tikai aktivitást. Szilárd meggyőződésünk, hogy a Varsói Szerződés a jövőben is képes lesz meg­hiúsítani az agresszív impe­rialista körök elképzeléseit. A Varsói Szerződésnek a tegnapinál bonyolultabb helyzetben is fontos felada­ta lesz a politikai tevékeny­ség olyan javaslatok kidol­gozása, amelyek előreviszik a béke és biztonság ügyét. Az elkövetkezendő időben a Varsói Szerződés orszá­gai nagy súlyt fektetnek né­hány különösen fontos prob­léma megoldására. A béke ügyének nagy szolgálatot fenne, ha Európa népei, ösz- szefogva az összes békesze­rető erővel, elejét vennék á NATO-terv megvalósításá­nak, a csaknem 600 közép­hatótávolságú nukleáris ra­kéta nyugat-európai telepí­tésének. Ez ma kulcskérdés. A Varsói Szerződés orszá­gai nagy jelentőséget tulaj­donítanak azoknak a javas­latoknak, amelyeket az eu­rópai katonai enyhülésre és leszerelésre vonatkozóan dolgoztak ki. Kézenfekvő: időszerű lenne megbeszélé­seket folytatni ezekről az indítványokról, megállapíta­ni a tárgyalások témáját, helyét és időpontját Az ez év őszére előirány­zott madridi találkozó elő­készítése alapos munkát igé­nyel. Ha minden ország eb­ből indul ki, akkor a konst­ruktív erőfeszítések meghoz­zák gyümölcsüket. A Var­sói Szerződés országai azt az álláspontot; képviselik, hogy ez a találkozó akkor lehet eredményes, ha a NA- TO-államok mellőzik a Belgrádban alkalmazott módszereiket, ha a megbe­szélést nem politikai kam­pány-fórumnak akarják fel­használni a szocialista álla­mok ellen. Hazánk, mint a Varsói Szerződés elkötelezett tagja, eddig is a béke, a bizton­ság ügyén munkálkodott. Mindenki bizonyos lehet benne, hogy így lesz ez a jövőben is. Áhogy Kádár János elvtárs fogalmazta: ,,A Magyar Népköztársaság szövetségeseivel, a Szovjet­unióval, a Varsói Szerződés többi tagállamával együtt a vitás nemzetközi kérdések politikai megoldásának hí­ve, támogatja a fegyverke­zési verseny megállítását célzó javaslatokat, azt, hogy egyenlő biztonság valósuljon meg a fegyverzet alacso­nyabb szintjén. Minden lé­pést készek vagyunk meg­tenni. amely az általános le­szerelés nagy célja felé kö­zelít. A Varsói Szerződés Szervezete, amelynek kere­tében a Magyar Népköztár­saság híven teljesíti kötele­zettségeit, immár 25 éve látja el becsülettel védelmi feladatait. A Varsói Szerző­dés Szervezete nem törek­szik katonai fölényre, nem kívánja rákényszeríteni aka­ratát a másik félre, és — jogosan — ilyen magatar­tást vár el a szemben álló erőktől is.” (KS) Teheráni teherpróbák (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSUNK A 2. OLDALON) Sajtótájékoztatót tartott a megyei választási eloökség JCXXI. évf. 111. szóm, 1980. május 14. szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

Next

/
Thumbnails
Contents