Szolnok Megyei Néplap, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-11 / 109. szám

6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP I960, május 11. KÜLPOÜTlKAi A KGST és Vietnam Országos akciónap Nagy-Britanniában Évforduló — gondokkal aVü/ ..Állítsátok meg a fejsze-asszonyt!” A londoni tüntetés résztvevői Thatcher asszonynak a közkiadások lefaragását ■célzó politikáját támadják Vietnam 1978-ban lépett be a KGST-be, de gazdasági kapcsolatai a tagországokkal több mint két évtizedes múltra tekintenek vissza. A Szovjetunió például a vietnami energetikai, vegyi és gépipar fejlesztéséhez já­rul hozzá jelentős mérték­ben. Szovjet segítséggel ed­dig 200 ipari létesítmény épült. Ezek adják az ország egész ón, kénsav és szuper­foszfát termelését, a szer­számgép-gyártásnak mint­egy 80 százalékát, a kiter­melt szén 78 százalékát és a villamosenergia több mint 60 százalékát. Szovjet irányítással épül a Fekete-folyón az 1,7 millió kilowattóra kapacitású „Hao- binh” vízierőmű, a „Phalai” hőerőmű, az évi 2 millió tonnás kapacitású szénbá­nya. Ugyancsak a Szovjet­unió nyújt támogatást a tea-, kávé- és déligyümölcs­ültetvények bővítéséhez. A nemrég aláírt egyezmények 1980 — az első laoszi nép- gazdasági tervidőszak befe­jező éve. E terv valóravál- tása biztosítja az ország to­vábbi fejlődésének feltéte­leit. Az elmúlt két év alatt a laoszi nép szép eredmé­nyeket ért el az élet minden területén. Gyökeres változások fi­gyelhetők meg az iparban. Az állami szektor több mint 500 vállalatot számlál, meg­építettek 2900 kilométer köz­utat, átadtak a lakosságnak több mint tízezer négyzet- méter lakóterületet. Az el­múlt évben a villamosener- gia-fogyasztás meghaladta a 840 millió kilowattórát, ami 2,6-szor több. mint 1978-ban. A mezőgazdaságban több mint a kétszeresére nőtt az öntözött földek területe, egy év alatt 1 millió 200 ezerrel értelmében a Szovjetunió segítséget nyújt a hanoi vas- úthálózat rekonstrukciójához, a Hanoit Haiponggal össze­kötő út bővítéséhez, a Vö- rös-folyón átívelő Thanlong- híd befejezéséhez. A fel­használt hitelek jelentős há­nyadát a Szovjetunió térítés nélküli segélyként bocsátot­ta Vietnam rendelkezésére. A többi KGST-ország is je­lentős támogatást nyújt, el­sősorban a természeti kin­csek feltárásához. Vietnam rendkívül gazdag nyersanyagokban és kedve­zőek az ország természeti adottságai is. Ezek kiakná­zása révén a jövőben lehe­tőség nyílik a nyersanyagok, a könnyűipari termékek, a gabona, a gyümölcs, a hal és a faanyagok exportjára. Tavaly Vietnam már teát, kávét, nyersgumit és déli­gyümölcsöt szállított a szo­cialista országokba. Az ex­port volumene a jövőben to­vább növekszik. gyarapodott az állatállo­mány. 17 állami gazdaság és 10 nagy mezőgazdasági üzem létesült. A termelőszövetke- zetetk száma 2800. Ma az ország minden tar­tományában kórház, a fal­vak 70 százalékában ambu­lancia működik. Vientiané környékén áll a szovjet se­gítséggel épült „Szovjet— laoszi barátság” nevet vise­lő modern klinika. Tavaly minden ötödik laoszi — mintegy 500 ezer ember ré­szesült védőoltásban. A kormány komoly erőfe­szítéseket tesz az írástudat­lanság felszámolására. Eb­ben az országban, ahol 1975- ben a lakosság 90 százaiéira analfabéta volt, a tanárok száma pedig alig 500, ma több mint 19 ezer pedagógus 670 ezer iskolást tanít. * KÖRKÉP KNPK Növekvő életszínvonal A nemzeti jövedelem, ala­kulása jól tükrözi a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság gazdasági gyarapodá­sát. a lakosság életszínvona­lának növekedését. 1974-ben a „70 napos csa­ta” elnevezésű munkaver- seny-mozgalom eredménye­ként az ország gazdasága úgy fejlődött, hogy az egy dol­gozóra jutó nemzeti jövede­lem meghaladta a hatodik ötéves tervre célul tűzött összeget, s csaknem tízezer von volt. Az azóta eltelt évek derekas munkáját bi­zonyítja, hogy ma már a cél az egy főre jutó 15 000 von, Ha dollárra számítjuk át az összegeket, 1975-ben ezer, 1979-ben pedig már 1920 dol­lár jutott a KNDK nemzeti jövedelméből egy-egy la­kosra. II phenjani könyviárpalota A KNDK fővárosa, Phen- jan szívében új könyvtár­palota épül. A könyezetbe harmonikusan illeszkedő, ha­gyományos koreai stílusban tervezett épület 72 méter magas és összesen 124 000 négyzetméter alapterületű. A könyvtártermeket, nagy olvasótermet, kisebb kutatói szobákat, irodákat, járulékos helyiségeket magába foglaló palotát minden kényelemmel felszerelik. A könyvek ki­emelése és visszasorolása a legkorszerűbb gépi berende­zések segítségével történik. Az olvasótermek berendezé­se és felszerelése is jól szolgálja a tanulást, olva­sást. A belsejében teljesen mo­dern, külsejében pedig a hagyományokhoz hű palota a Kim ír Szén-tér dísze lesz. Jelképesnek is tekinthető, milyen körülmények között „ünnepli” hatalomra jutásá­nak első évfordulóját a Brit Konzervatív Párt. Nem tar­tattak ugyanis sokáig a ta­valy májusban választási győzelmet aratott Thatcher asszony politikai mézeshetei. Sőt, most február végén a tory kormány szembe kel­lett hogy nézzen — igaz, egyenlőre sikeresen — az ellenzék első bizalmatlansági indítványával. Növekvőben a szakszerve­zetek elégedetlensége. Nem­rég fejeződött csak be — gyakorlatilag kompromisz- szummal — az állami acél­ipar dolgozóinak három hó­napos nagy sztrájkja, most május 14-ne pedig a Brit Szakszervezeti Főtanács (TUC) szólította országos akciónapra 12 milliós tagsá­gát. A cél: tiltakozni a Thatcher-kabinet gazdaság- politikája, s munkásellenes intézkedései ellen. A meg­mozdulás valószínűleg felér majd egy huszonnégy órás figyelmeztet» sztrájkkal, hi­szen nem indulnak el a vo­natok és nem jelennek meg az újságok sem. Kiábrándult rétegek Árulkodónk a közelmúlt­ban végzett közvéleményku­tatások eredményei is: a munkanélküliség és az «in­fláció emelkedése, a társa­dalmi feszültségeket élező jövedelemelosztási rendszer megszilárdítása a jelek sze­rint kiábrándította azokat a rétegeket, amelyek a mun­káspárti Callaghan-kormány ellentmondásos lépéseit megunva, s a változás iránti vágyukat kifejezve tavaly a konzervatívokra adták vok- sukat. A megváltozott hely­zetet tükrözte már néhány márciusi pótválasztás tory- j dőltjének veresége. A londoni. Observer felmé­rése szerint a lakosság fele minősíti „rossz miniszterel­nöknek” Margaret Thatchert; s a megkérdezettek 63 szá­zaléka fejezte kj elégedet­lenségét a kormány tevé­kenységével szemben. A Munkárpárt jelenleg mint­egy 8 százalékkal előzné meg a konzervatívokat. Mármint, ha módja lenne az erők összemérésére — That­cher asszony ugyanis 1984-ig nem köteles új választásokat kiírni. A miniszterelnöknő arra törekszik, hogy átmeneti megszorításokkal, „nadrág­szíj politikával” kényszerítse háttérbe a szakszervezeteket, a szabadpiaci eszközök min­den áron történő alkalmazá­sával pedig felélénkítse az üzleti életet. A munkanél­küliség növekedését is vál­lalva akar harcolni az inflá­ció ellen, azt hirdetve, hogy a gazdasági visszaesés, a dolgozók áldozatvállalása néhány esztendőn belül is­mét fellendülésihez fog ve­zetni. Ezt szolgálják a toryk adórendszere is, csakúgy, mint egyes üzemek és ipar­ágak újbóli magánkézre adá­sa, amelytől a konzervatív kormányzat szintén a vállal­kozókedv, a beruházások, s összességében a gazdasági tevékenység növekedését várja. Fordított Robin Hood-ok LAOSZ Egy ország változóban A prágaiak városukért Megszokott kép. hogy Csehszlovákia fővárosának utcáin, vagy parkjaiban idő­sebbeket, fiatalabbakat lá­tunk, akik a füvet, bokrot, fákat gondozzák. Többnyire első pillantásra megállapít­ható róluk, hogy nem hiva­tásos kertészek, munkájukat azonban nagy lelkesedéssel és eredménnyel végzik. Prágában a lakótelepeken évente mintegy huszonöt hektárnyi új parkosított te­rületet alakítanak ki. A Park-, Erdő- és Kertgazda­sági Vállalat viszont munka­erőgondokkal küzd, a fővá­rosi tanács ezért már évek­kel ezelőtt felhívta a lako­sokat: vegyék ki részüket a környezet rendezéséből, a közterek növényeinek gon­dozásából. A felhívásra válaszul megszületett a „Prágaiak városukért” nevű mozgalom. „Közös munkával a szebb Prágáért” jelszóval a fővá­ros lakossága patronálást vállal egy-egy zöldterület felett üzeme, vagy lakóhe­lye közelében. Prága város- központjában például a fia­talok gondoznak minden fát. Havonta néhányszor megön­tözik, földjüket megporha- nyósítják, gondosan figye­lik, nem rongálják-e meg a fákat az építkezési vállala­tok vagy a gépkocsivezetők. Az új lakótelepek zöldte­rületének gondozására sok­A Klement Gottwald híd, Prága egyik nagyszerű új alkotása. — Felül hatsávos autópálya, alul a metró vo­nala szór patronáló szerződéseket kötnék. Az építők a házak között rendszerint sáros pusztaságot hagynak maguk után, a területrendezés, a közös munka viszont köze- lebbb hozza egymáshoz az embereket is, akik nem csu­pán a város különböző ne­gyedeiből, de az egész or­szágból kerültek új ottho­nukba. A lakosság társadalmi munkában gondozza a város zöld­övezeteit „Középiskolás szintű gaz- daíságpolitika ez, amelynek a kormány rövidesen meg fogja fizetni az árát” — támadják sokan még saját pártjából is Thatcher-asz- szonyt. Az infláció valóban duplájára, 18 százalék fölé emelkedett —, anélkül azon­ban, hogy a munkanélküliek száma apadni kezdett volna. (A becslések szerint az idén élérheti a 2 milliót, — ez re­kordot jelenítene a világhá­ború óta.) A szakértők 1980- ra 2 százalékos termelés­visszaesést jósolnak, az erős font és a magas kamatláb pedig még a kisvállalkozók­nak is hátrányos. Mindehhez járul még a Thatcher-kormány élesen szakszervezet-ellenes irány­vonala, s az az eltökéltsége, hogy a dolgozó rétegek ro­vására igyekszik javítani a költségvetés egyensúlyát. Az idei tervezet szinte kizárólag a szociális juttatások csök­kentésével számol: meg­kurtítják az egészségügyi- és az oktatási kiadásokat; le­vonnak a sztrájkoló munká­sok családjának járó segély Ez persze csak aprócska jelzés. Az igazi ellenállás bázisa kétségtelenül a szak- szervezetek sokmilliós tábo­ra lehet. Ebben bízhat első­sorban az ellenzékbe szorult Munkáspárt — valamint ab­ban, hogy az általuk öngyil­kosként értékelt konzervatív gazdaságpolitikától fokozato­san elfordulnak a középré­tegek is. A szakszervezetek kong­resszusai, a munkásvezetők közelmúltban tett kijelenté­sei mindenesetre növekvő elégedetlenségről tanúskod­nak. Nem ígérkezik „simá­nak” a Thatcher-kabinet hátralevő kormányzati ide­je. Egyelőre reálisabbnak tű­nik a baloldali gazdasági al­ternatíva népszerűsítése (35 összegéből. Növekszenek ugyanakkor a hadikiadások, mégpedig a NATO-országok szintjét meghaladó mérték­ben. Különös terhet je­lent az önálló brit nukleáris erő tervezett korszerűsítése. „Fordított Robin Hood-ot játszanak — mutatott rá egy skót nacionalista képviselő —, a szegényeket rabolják ki a gazdagok javára”. Ke­veset változtat mindezen Thatcher asszony harcos ki­állása a közös piaci befize­tések Nagy-Britannia szá­mára aránytalanul magas szintjével kapcsolatban — pedig ez az utca emberének kielégítését is szolgálja. A romló gazdasági hely­zetre, s a szociálpolitika ve­szélyeire többször még sa­ját párthívei is figyelmeztet­ni igyekeznek a kormányfőt. Leszavazták például a kor­mány egyik törvényjavasla­tát a Felsőházban (ahol pe­dig állandó a konzervatív többség), megakadályozva, hogy a távoli iskolákba já­ró -vidéki tanulóknak fizetni kelljen az eddig ingyenes buszoztatásért. órás munkahét, a köztulaj­don kiterjesztése, az állami beruházások növelése, a ka­tonai kiadások csökkentése, stb...) — a mostani akció­nap azonban már hangsúly- váltáshoz is vezethet. Az egyik legnagyobb angol szakszervezet, a Gépipari Dolgozók Egyesült Szakszer­vezetének elnöke például jellemző módon épp a közel­múltban tartotta szükséges­nek, hogy emlékeztessen rá: a 70-es évek elején a bányá­szok munkabeszüntetése okozta az Edward Heath ve­zette, előző konzervatív kor­mány bukását. Szegő Gábor Osszeálította: Majnár József T

Next

/
Thumbnails
Contents