Szolnok Megyei Néplap, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-10 / 108. szám
1980- május 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 FlWJfGYXCT Apokalipszis most HÉT ANGYAL jelent meg. •megfújták a harsonáikat, s katasztrófákat élt át, aki megmaradt. Ám a hetedik harsonaszó után már az isten ítélkezett — a Jelenések könyve szerint. Hétköznapi szóhasználatban viszont ma már „csak” végítéletnek, utolsó ítéletnek tartjuk az apokalipszist. De az Űjtestamentum gondolatától lehetetlen elvonatkoztatni Francis Ford Coppola filmjét, annak ellenére, hogy nagyon is mai történettel példázza az emberiség lehetséges apokalipszisét, a bibliai cím Coppola figyelmeztetését erősíti: emberek, vigyázzatok, önmagatok idézitek elő végítéleteteket! A legrettenetesebb háborús film a „filmművészet szent szörnyetegének” alkotása, amelyet valaha is láthattunk, de furcsamód mégsem elsődlegesen a háborúról szól. Talán éppen azért nem. mert mindent megkeres és megtalál a háború szörnyűségei „kelléktárában”; a legkülönbözőbb színeket olyan sziszifuszi aprólékossággal rakja fel a palettára, hogy a néző arra gondolhat: ez az őrült festő látszólag csupán egy tablót készít számunkra, de elvárja. hogy hősei képét tovább rajzoljuk önmagunkban. Ezt tesszük, s Coppola zsenialitását akkor érezzük teljességében, amikor már elkészítettük a portrét Kurtz ezredesről. Kilgore ezredesről és Willard kapitányról, az Apokalipszis most főhőseiről. Ez elől tehetetlen kitérnünk. Az amerikai filmművészet legköltségesebb szerzői filmje — az alapnovellát egyébként Joseph Condrad írta — a valaha is bemutatott leg- őszinté’ob, legnagyobb hatású antiimperialista alkotás, de ugyanakkor szemben áll az egyén imperializmusával is. A rettenetes történés játszótere Vietnam, ahol Kilgore ezredes a régi western hősök lovasrohamát utánozva a Walkür zenéjére indít pusztító helikopter támadást, majd az elpusztított emberek tetemei között vízisíéi... Kurtz ezredes, a valaha dicsőített hős nem tesz mást, csak helyzetet téveszt: tovább folytatja a gyilkolást, túllép a parancson, „meghosszabbítja önmagát”, természetes énjévé válik a gyilkolás. Willard kapitány ennek a kiérdemesült hősnek megfékezésére indul maroknyi csapatával. de amikorra eljutnak Kurtz főhadiszállására, ők maguk is többszörös gyilkosokká válnak. nincs különbség a bűnös és a büntetés végrehajtására küldöttek között. De nem nehéz felfedeznünk egy még ennél is lényegesebb közös tulajdonságot: a dzsungelháború katonái egytől egyig félnek. Az ellenségtől? Nem, ez természetes lenne, hiszen minden rossz katonában benne van a gyávaság mérg.r — de az Apokalipszis most hősei nagyon is jó katonák, egy modern hadsereg elitjei. önmaguk léikéitől félnek, parancsoktól, amelyeket végre kell hajtaniuk. Tud- ; rossz parancsok bábjai, ez határozza meg cselekedeteiket. Gondolkodó emberek — más kérdés: hogyan gondolkodnak — akik alkohol és kábítószeres mámoraik szüneteiben vagy azon át nemcsak érzik, de tudják is: aki pusztít, elpusztul. Coppola filmjében természetesen bonyolultabban, sokkal áttételesebben jelenik meg ez az igazság: a gyilkosság eszmerendszerében vizsgálja hőseit. Csak nem gyilkos körülmények között a valóságban is — már ami a film készülését illeti. Majd egy évig forgattak Délkelet-Ázsia dzsungel- jeiben, a Willardot alakító Harvey Keitel három hét után „feladta” a „rettenetes játékot”, utóda Martin Sheen, a hőség, a nedvesség, a moszkitók, a kígyók földjén szívrohamot kapott, egy tájfun ledöntötte a templom 600 ezer dolláros díszletét, a Pentagon megtagadta a segítségnyújtást (haditechnika), a helikopterek pilótái hol „felléptek”, hol nem — vagyis szabotálták a forgatást; Coppola negyven millió dollárja az utolsó centig „ráment” az expedícióra, ő maga húsz kilót fogyott, de mégis; a dzsungelharc 550 ezer méteren celluloid szalagra került. Ha ezt vágás nélkül vetítenék, 336 óráig tartana az előadás. Ebből készült aztán a tavalyi Cannes-i nagydíjas film, amelyet film- forgalmazásunk dicséretes gyorsasága révén már láthatunk. A BORZALMAK csúcsát akartuk elérni, mondta Coppola a Cannes-i bemutató után. A film nézői ennek nem mondhatunk nemet, de hozzátesszük, jóval többet értek el az Apokalipszis most alkotói: fokozódó aktív ellenérzést a borzalmak eszmerendszerében gondolkodókkal szemben. Tiszai Lajos Misa mackó testvére Beszélgetés Szajma Sziimer észt grafikussal Misa mackóval, a ’80-as olimpiai játékok talizmánjával már megismerkedhetett az egész világ. Tallinni „testvéréről”, Vigriről azonban még kevesebben tudnak. A Misához hasonlóan kedyes talizmán — az észt fővárosban sorra kerülő olimpiai vízisportversenyek kabalája — egy fóka. Vigri „megteremtője” Szajma Szümer grafikusművész. — Miért esett a választása a fókára? — Kedves, okos állat. A mi tengerpartunkon igen gyakori vendégek. A legutóbbi olimpiai regattaversenyeken, Kanadában egyébként a hód volt a kabala. Szajma Szümer több állatfigurát is készített Vigri előtt. A festők paradicsomában, Szaaréma szigetén sok szép történetet hallott a fókákról, szokásaikról, s látta őket sütkérezni a tengerparti köveken. — Hogy kapta Vigri a nevét? — Az Észt Televízió pályázatot hirdetett. Több mint ezren próbálkoztak meg a névadással. Végül is a zsűri a tallinni Antsz Rooszna- allikot fogadta el „keresztapának”. A fóka észtül Vij- ger. A becéző, kedveskedő alakja pedig Vigri. A lapok hasábjain, s a képernyőn azóta már régi ismerőse az olvasóknak, tévénézőknek a kis kabala fóka. Mi több élő társairól számos tudományos filmet is vetítettek. A fókák szokásai meglepően hasonlítanák az emberére. Gondosan nevelik kicsinyeiket, szigorú erkölcsi normák szerint élnek; egyszóval Vigri „jó családból” származik. S minden bizonnyal szerencsét hoz majd a sportolóknak talizmánként a neves versengésben. A. Rozenstein „Háromperces drámák” a pódiumon Gyurkovics Zsuzsa sanzonestje Szolnokon Bemutatjuk II győri Madách-gyűjtemény Győr nem régi és még nem eléggé ismert nevezetessége a Madách-gyűjtemény. 1974- ben a Xántus János Múzeumban helyezték el a több mint hétezer tételt tartalmazó együttest: Madách Imre összes műveinek kiadásait, a róla szóló irodalmat; könyveket. újság- és folyóirat- cikkeket. képzőművészeti alkotásokat, levéltári dokumentációkat. A gyűjtemény alapítója és vezetője Szabó József irodalomtörténész. — A soproni líceum diákja voltam 1914 és 22 között — mondja Szabó József. — Egy kivételes képességű magyartanár, Hollósy Kálmán ébresztette fel bennem az érdeklődést Madách Imre élete és művei iránt. Olvasni, gyűjteni kezdtem, különösen, hogy mint evangélikus püspök 25 esztendeig Balassagyarmaton szolgáltam, és Nógrádban minden Madách- ról, Mikszátbról beszélt. A hetvenes években nyugdíjba mentem, hogy minden erőmet ennek a munkának szentelhessem, és felajánlottam Győr városának a gyűjteményt. Azóta a Xántus János Múzeum gondozza. Szinte és művei iránt. Olvasni, zünk. Sok adományt kapunk magánosoktól. A gyűjtemény a Xántus Múzeum Széchenyi téri főépületében kapott helyet. Az anyag két fő részre osztható. Egyrészt Madách Imre művei: Az ember tragédiájának 140 magyar nyelvű (hazai és csehszlovákiai, romániai és amerikai) kiadása, valamint Madách összes más műve — és a fordítások. A másik részbe az íróról és műveiről szóló tanulmányok, cikkek, a vele kapcsolatos dokumentumok sorolhatók. Itt van Madách valameny- nyi művének és levelének xerox másolata, közte a Tragédia kézirata is, amelynek Az Ember tragédiája Zichy Mihály illusztrációjával; aranyozott díszalbum eredetijét az Országos Széchenyi Könyvtár páncél- szekrényében őrzik. Eredeti viszont a Tragédia első, 1861- es kiadásának két példánya. Az egyiket Madách dedikálta „Szentiványi Bogomér Úrnak. földbirtokos könyvgyűjtőnek”, a másikba az író — a Tragédia második kiadására készülve — belejavított: ceruzával átírt sorokat és kutyanyelveket ragasztott be. Így ez a példány szinte másodlagos kézirat. A gyűjtemény egyi k legféltettebb kincse a világritkaságnak számító verseskötet, a Lantvirágok. Madách 17 éves korában írt 26 szerelmes versét tartalmazza. 1840-ben édesanyja adta ki. kereskedelmi forgalomba nem is került. és má mindössze két példány ismert belőle. (A győri múzeum 12 ezer forintért vásárolta meg.) A külföldi fordítások nagy száma azt bizonyítja, hogy sok nemzet érezte Madách töprengéseit, vívódásait a magáénak. Az utóbbi években egymástól függetlenül ismét „felfedezték” a Tragédiát: a franciáknál Jean Rous- selot. a Szovjetunióban Le- onyid Martinov fordította le újra. („Beleszerettem ebbe a drámába, mondta a Minszki Drámai Színház rendezője, a társulat budapesti Tragédiabemutatója alkalmából.) Csupán németül 15 különböző fordítása van, franciául és oroszul öt, angolul négy. Tavaly megjelent spanyolul és norvégul és nyomdában van már az első portugál nyelvű fordítás is. A japán fordító. Imaoka Gyuicsiro a két világháború között a budapesti japán követségen dolgozott, magyar —japán szótárt is szerkesztett. A Tragédia 1943-ban jelent meg japánul. De a kész példányok egy bombatámadás alkalmával megsemmisültek. Imaoka 1965-ben emlékezetből és jegyzetei alapján újra átültette japánra. és mielőtt meghalt, azt kérte, a koporsójába tegyenek egy példányt a könyvből. A Madáchról és fő művéről írt ismertetések, tanulmányok sora Arany János levelének fotókópiájától a legújabban megjelent könyvekig tart. A gyűjtemény érdekességei a Tragédia színpadi életét végigkísérő dokumentumok. Az ezernél több magyarországi előadás plakátjai, műsorfüzetei mellett itt vannak a londoni, berlini, hamburgi, rigai bemutatók emlékei; a bécsi burgthea- ter-beli híres premierről például Bajcsy-Zsilinszky Endre írt cikket. Itt vannak Paulay Ede. Hevesi Sándor. Németh Antal tanulmányai: Németh Antal két kötetben megírta a Tragédia színpadi történetét: a második, meg nem jelent kötet kéziratát is a győri gyűjtemény őrzi. Három évre előre készült tervük: a következő A Tragédia rokonművei és a Madách a világirodalomban című kiállítás lesz. Gárdonyi Béla A győri Xántus János Múzeumban helyezték el a Madách- gyűjteményt, amelyet Szabó József irodalomtörténész ajándékozott a városnak „Párizsban kék az ég” című sanzonestjével nagy sikerrel szerepelt csütörtökön este Szolnokon, a MÁV csomóponti művelődési háziban Gyurkovics Zsuzsa. A zsúfolásig megtelt nézőtér kitörő lelkesedéssel fogadta — „többször vastapssal” jutalmazta — a halhatatlan francia énekesnő, Edit Piai dalainak megszólaltatóját, a Győri Kisfaludy Színház előadása óta „magyar Biaf”- kónt ismert Gyurkovics Zsuzsát. A sanzonokat mély átéléssel, magas művészi színvonalon szólaltatta meg a művésznő, nem csupán dallamokat, de két-három percbe sűrített „drámákat” közvetített a közönségnek. Híven a nagy előd, Edit Piaf művészetéhez; a párizsi utca emberének nagy tragédiáit, apró örömeit, a párizsi élet szépségét, szomorúságát, utánozhatatlan hangulatát lopta a pódiumra. Gyurkovics Zsuzsa színésznő, tehát játszott. Nem kevesebb művészi odaadással, szakmai felkészültséggel, lépett a közönség elé sanzonénekésként,. mint prózai színészként. (A közönség jóvoltából — a sanzonest végén négy-ötszöri ismétlést kért a művésznőtől — s mint a székely népballadák kitűnő tolmáesolóját is megismerhettük Gyurkovics Zsuzsát.) Az est második részében Kozma József Aznavour és magyar szerzők sanzonjait hallhattuk az előadásában. A sanzonesten a művésznő egyenrangú partnereként ismerhettük meg Prokopiusz Imre zongoraművészt, aki mint a dalok zenei kísérője, pótolhatatlanul hozzájárult a sanzonést sikeréhez. T. E. A kopogóban Antal Balázsnál Szenvedélye: a szék Azt hiszem, a cím egy kis magyarázatra szorul. Jász- szentandráson és környékén kopogónak nevezték azt az alsó épületet, helyiséget, ahol a parasztember barkácsolt, a ház körül adódó javításokat elvégezte. Jász- szentandráson él Antal Balázs fafaragó-barkácsoló. Az év elején Budapesten az Új Tükör Szabadidő Központ rendezésében a fafaragók országos vásárán ötven induló közül első díjat nyert székeivel. Húszéves korában kezdett el bütykölni. Édesapjától leste el a „mesterséget”, aki abban az időben kis székeket készített. Telt-múlt az idő, és sokat tanult. A háború után még koporsókat is kellett csinálnia. Közel tíz éve, hogy nyugdíjba ment. Mostmár több idő jut a faragásra. Először csak rokonoknak, barátoknak készültek a szép díszített támlás székek.— Tudja —mondta — a szilvafa a legjobb, ennek van a legszebb erezete és színe. A kivágott fának egy nyáron át kell száradni s csak ezután lehet munkálni. Én magam csináltam a gya- lupadot is, amelyen most dolgozom. Azután, hogy elnyerte az említett díjat, sok megrendelést kapott. Szépen faragott erős székei megnyerték az igényes vásárlók tetszését. A kopogóba késő este is kimegy, és fúr, farag, alakít, új formákat állít össze. A közeljövőben lakóhelyén lesz kiállítása majd Egerben csodálhatják meg faragott „teremtményeit”. — tarpai —