Szolnok Megyei Néplap, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-09 / 107. szám

1940. május 9., péntek SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megkezdődött a Béke-világtanács elnökségi ülése Kádár János üdvözlete A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, egész népünk nevében tisztelettel köszöntöm a Béke-világ­tanács elnöksége budapesti ülésének résztvevőit, minden kedves vendégünket, kezdődik az üzenet. Nagy örömünkre szolgál, hogy fővárosunkat választatták egy olyan tanács­kozás színhelyéül, amelynek napirendjén rendkívül idő­szerű, a békeszeretö emberek nagy tömegeit érintő témák szerepelnek. A békevilágmozgalom, amely száz milliók akaratát fejezi ki, és amely a világ közvéleményének egyre hatékonyabb formálója, hatalmas erőt képvisel. Mozgalmuk több mint három évtizedes története sokszor bizonyította, hogy képes a közvélemény mozgósítására, s kezdeményezései egyre szé­lesedő támogatásra találnak valamennyi ^kontinensen. Sike­reik és erejük legfőbb záloga: valamennyi haladó, béke­szerető erő összefogása. Ilyen szellemben — a legszélesebb körű párbeszédet és minden, a békéért tenni kész erő ösz- szefogását sürgetve — fordultak Európa népeihez néhány nappal ezelőtt a párizsi találkozóról a kommunista és mun­káspártok képviselői is. A Béke-világtanács elnökségének jelenlegi tanácskozása olyan időben ült össze, amikor a békeellenes erők sorozatos támadásai következtében kiéleződött a nemzetközi helyzet. A nemzetközi feszültség éleződésének előidézői azok a fegy­verkezésben érdekelt, a társadalmi haladással szemben álló erők, amelyek igyekeznek megbontani a két világrendszer között jelenleg fennálló erőegyensúlyt, és felidézni az újabb világégés veszélyeit. A hosszútávú fegyverkezési programok, a középhatótávolságú rakétatelepitések terve Európában, s az imperializmus katonai jelenlétének kiszélesítését célzó törekvések a világ különböző térségeiben, súlyos veszélyt jelentenek Európa és az egész világ békéjére. Ezért minden korábbinál egységesebb és hatékonyabb cselekvésre van szükség a béke, az enyhülés megvédése, a fegyverkezési hajsza megállítása érdekében. Meggyőződé­sem, hogy a népek békeakarata, s a békeszerető százmilliók összefogása eredményesen száll szembe a világ reakciós köreinek hidegháborús politikájával, a világbékét fenyegető felelőtlen lépéseikkel. A haladó és békeszeretö erők össze­fogásával és aktív fellépésével lehetséges az enyhülés eddigi vívmányainak megvédése, egy új fegyverkezési hullám elin­dításának, egy új világháború veszélyének elhárítása. A magyar nép, amely nemzeti programjának megvaló­sításán, a fejlett szocialista társadalom felépítésén munkál­kodik, alapvetően érdekelt a béke megőrzésében, a más népekkel kiépített gyümölcsöző kapcsolatok fejlesztésében. Ezért a Magyar Népköztársaság első számú külpolitikai fel­adatának tekinti, hogy szövetségeseivel összefogva, kezde- ményezően előmozdítsa a pozitív nemzetközi folyamatok megerősödését, a feszültség csökkentését, minden földrész békéjének és minden nép biztonságos életének megszilár­dítását. őszintén remélem, hogy a Béke-világtanács, s az önök által képviselt békemozgalmak közreműködésével, együttes erővel sikerül megvédenünk az enyhülést, földrészünk és a világ békéjét. Sok sikert kívánok felelősségteljes munkájukhoz — feje­ződik be Kádár János üzenete. (Folytatás az 1.oldalról.) új fegyverkezési hullám el­indításának, egy új világhá­ború kirobbantásának meg­akadályozására — hangsú­lyozta Huszár István. — A Magyar Népköztár­saság szövetségeseivel — a Szovjetunióval és a Varsói Szerződés többi tagállamá­val együtt — a vitás nem­zetközi kérdések politikai megoldásának híve, támo­gatja a fegyverkezési ver­seny megállítását célzó ja­vaslatokat, azt, hogy egyen­lő biztonság valósuljon meg a fegyverzet alacsonyabb szintjén. Minden lépést ké­szek vagyunk megtenni, amely az általános leszere­lés nagy célja felé közelít. A kormány elnökhelyette­sét követően Romesh Chand­ra, a Béke-világtanács elnö­ke lépett a mikrofonhoz. Be­vezetőül hangsúlyozta: Míg az 1970-es években a józan ész diadalmaskodott a nemzetközi politikában, a különböző társadalmi rend­szerű országok vezetői az emberiség sorsa iránti fele­lősségérzettől vezérelve ke­resték a békés egymás mel­lett élés és az együttműkö­dés útját, a 80-as évek nyitá­nyán az imperializmus, a nemzetközi reakció erői meg­próbálják háborús veszély­helyzetbe sodorni a világot. A győzelem napjának elő­estéjén, amikor arra emlé­kezünk. hogy 35 esztendeje kihunyt a háború tüze Euró­pában, a szovjet hadsereg és a szövetséges haderők le­gyűrték a fasizmust, amely embermilliókat pusztított el a világháború poklában, s amikor arra emlékezünk, hogy öt esztendeje Helsinki­ben a tartós béke távlatait nyitották meg higgadt politi­kusok, fel kell emelnünk szavunkat azok ellen a ka­landorok ellen, akik készek lennének egy új háborút ki­robbantani. A budapesti eszmecsere jó alkalmat teremt arra. hogy a békemozgalmak képviselői föltárják a helsinki záróok­mány leghathatósabb érvé­nyesítésének lehetőségét. Olyan nemzetközi légkört, s Madridban olyan konferen­ciát kívánunk előkészíteni a mi munkánkkal is. amelyben és amelyen az enyhülés to­vábbi útjára vezetjük a vilá­got. s az általános leszerelést szolgáljuk, a békés fejlődés alapjait erősítjük — mondot­ta befejezésül a Béke-világ­tanács elnöke. Romesh Chandra beszéde után a BVT elnöksége ple­náris üléssel folytatta mun­káját. Jelenünk és jövőnk nagy jelentőségű alapjára, a fasiz­mus felett aratott győzelem 35. évfordulójára emlékezte­tett Jevgenyij Konsztantyi- novics Fjodonov akadémikus, a szovjet békebizottság el­nöke, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizott­ságának és a Legfelsőbb Ta­nács Elnökségének tagja. A falvak és városok romjain megesküdtünk, hogy nem en­gedjük meg egy újabb hábo­rú kirobbantását — hangoz­tatta. — Ez így történt, s kö­szönhető az erőviszonyok megváltozásának, a népek ál­landóan erősödő és szélesedő antiimperialista harcának, a szocialista közösség politiká­jának. Az elnökségi ülés résztve­vői ma reggel az Országház­ban plenáris ülésen folytat­ják munkájukat. Jó eredményeket hoztak a termelési versenyek Takarmánygazdálkodási tanácskozás Mezőtúron Megyei takarmánygazdálkodási tanácskozást és be­mutatót tartottak tegnap Mezőtúron, a Dózsa terme­lőszövetkezetben. A szakmai értekezleten, amelyen egy­úttal a tavalyi termelési versenyeket Is értékelték, részt vett Molnár Sándor, a mezőtúri városi pártbizottság titkára. A megjelent termelőszö­vetkezeti és állami gazdasá­gi vezetőknek, állattenyész­tési szakembereknek és kis­termelőknek Matuz János, a megyei tanács mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi -osztályá­nak vezetője tartott tájékoz­tatót a megye takarmánygaz­dálkodásának helyzetéről, az elért eredményekről és az idei feladatokról. Amint az értékelésben el­hangzott. a megye nagyüze­mei jól gazdálkodtak 1979- ben az abraktakarmányok­kal. Növekvő termelés mel­lett a termelőszövetkezetek csaknem négy. az állami gazdaságok 3,8 százalékkal kevesebb abrakot használtak fel. mint 1978-ban. A tavaly elért jó eredmé­nyekhez hozzájárultak — mondotta a megyei tanács osztályvezetője a termelési versenyek. amelyeket ugyancsak a tegnapi mezőtú­ri tanácskozáson értékeltek. A túrkevei Vörös Csillag és a zagyvarékasi Béke Tsz ta­valyi kezdeményezéséhez, a megyei takarmánytermeszté­si versenyben huszonkilenc nagyüzem csatlakozott. A si­lókukorica-termesztési kate­góriában első helyezést ért el a jászalsószentgyörgyi Petőfi Termelőszövetkezet. A közös gazdaságban tavaly 178 hek­tár volt a silókukorica ve­tésterülete. és a 379 mázsás átlagtermés 210 mázsával na­gyobb volt. mint az előző év­ben. A takarmánytermesztési verseny másik kategóriájá­ban. a gyepgazdálkodásban a jászjákóhalmi Béke Tsz lett az első a 279 hektáros gyep­területén hektáronként el­ért 50 mázsás hozammal. Értékelte a versenybizott­ság a három kategóriában meghirdetett tejtermelési versenyt is. amelyhez a me­gyében tavaly hét állami gazdaság és 32 termelőszö­vetkezet, valamint 280 kis­termelő csatlakozott. Az egy tehénre jutó legtöbb tejet termelő nagyüzemek verse­nyében első lett a tiszaföld- vári Lenin Tsz a magyartar­ka állományánál elért 4400 literes és a Holstein-friz te­henektől fejt 6686 literes ter­meléssel. Ebben a kategóriá­ban ugyancsak első lett a Tö­rökszentmiklósi Állami Gaz­daság. A száz hektár mező- gazdasági területre jutó áru­tejtermelésben a Héki Álla­mi Gazdaság lett az első 110 és fél ezer literrel, az előző évihez hasonlított árutejter- melési kategóriában 60,6 szá­zalékos termelésnöveléssel a nagyrévi Tiszazug Tsz sze­rezte meg az első helyet. A kistermelők tejtermelési versenyét az 1979-ben érté­kesített tej mennyisége alap­ján minősített kategóriában Bede Ferenc szolnoki nyug­díjas nyerte. Az egy tehéntől átlagosan eladott tej mennyi­sége szerinti kategóriában, Kiss István alattyáni lakos, a tehenenkénti tejértékesítés­ben pedig Takács Mihály kenderesi gazda lett az első. Kiváló a Tisza II Termelőszövetkezet Ünnepség a kisújszállási gazdaságban Részt vett és felszólalt Benke Valéria, a Politikai Bizottság tagja A szövetkezet terveinek gazdaságos megvalósításá­ban, az eredményes gazdál­kodásban, a szocialista mun­kaversenyben elért jó ered- (ményekkel kiérdemelt or­szágos kitüntetés átvételét ünnepelte tegnap a kisúj­szállási Tisza II. Termelő- szövetkezet tagsága. A vá­rosi művelődési házban megtartott küldöttértekezle­ten 'részt vett és felszólalt Benke Valéria, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja, jelen volt Andrikó Miklós, a Szolnok megyei pártbi­zottság első titkára, Berecz- ki Lajos, a megyei tanács általános elnökhelyettese. Kardos Sándor, a TESZÖV titkára. Barna Károly, a kis­újszállási városi pártbizott­ság első titkára és Ponyokai Bálint, a város tanácsának elnöke. Az ünnepség résztvevőit Bozó Imre, a közös gazdaság elnöke tájékoztatta a tava­lyi gazdasági munkáról, an­nak eredményeiről. Elmond­ta, hogy a szövetkezet kol­lektívája meglehetősen rossz körülmények között látott hozzá egy éve ilyenkor ter­melési feladataihoz. Mindez a tervek ésszerű módosítá­sára, a vetésszerkezet rugal­mas megváltoztatására kényszerítette a gazdaságot. A veszteségek pótlására tett erőfeszítések — mond­ta a szövetkezet elnöke — nem voltak hiábavalóak. A megyei átlagot tíz mázsával meghaladó búzatermés szer­vezett betakarításával, az őszi érésű kultúrák hoza­mainak növelésével, az ener­giatakarékosabb termelési technológiával és az állatte­nyésztési tervek 10 százalé­kos túlteljesítésével a ta­valyi, kedvezőtlen termelési adottságú gazdálkodási év­ben is sikerült hétmillió fo­rinttal túlteljesíteni a kis­újszállási Tisza II. Tsz 177 milliós árbevételi tervét. Cél: kisebb költséggel, magasabb terméshozamok Benke Valéria beszél Az eredmények és • a ter­vek ismertetése után Benke Valéria kért szót. Elöljáró­ban annak a meggyőződésé­nek adott kifejezést, hogy az országos elismerést ka­pott szövetkezet tagsága a jövőben is itovább növeli eredményeit. Ennek — mint mondta — biztosítéka az a rokonszenves, kritikus és igényes szemlélet, amely az elhangzott tájékoztatóból kiderült. A továbbiakban gazdasági helyzetünkről beszélt. Szólt arról, hogy pártunknak a közelmúltban megtartott XII. kongresszusán és a so- ronkövetkező választást elő­készítő gyűléseken is köz­ponti téma volt, mit kell tennünk annak érdekében, hogy a korábbinál nehezebb feltételek között is eredmé­nyesen folytatódjék a szo­cializmus építése, fejlődje­nek és erősödjenek az em­beri együttműködés, a tár­sadalmi együttélés szocia­lista vonásai. Reálisan szá­molva a lehetőségekkel a szerényebb fejlesztési célok elérése nem jelent kisebb feladatokat. A magyar mezőgazdaság­ról szólva Benke Valéria ar­ról beszélt, hogy a szocialista átszervezés óta elért ered­ményeknek nem csupán a gazdasági szerepe nagy. Ki­emelkedő politikai jelentősé­ge van annak, — az ország lakossága is így értékeli — hogy megoldott a lakosság élelmiszerellátása, hogy a mezőgazdaság megfelel az egyre növekvő igényeknek, többleteit pedig jól értéke­síti a külkereskedelem. Nem kisebb a társadalmi jelentő­sége annak sem hogy a szö­Benke elvtársnő a kezdeti évek nehézségeivel sikerrel megküzdő szövetkezeti ala­pítókról, akik a hozzájuk felzárkózó fiatalabb nemze­dékekkel együttesen megho­nosították az eredményesebb technológiákat, hasznosítják a tudomány vívmányait a termelésben. Most az a fel­adat áll a magyar mezőgaz­daság előtt, — ebben a mun­ka társadalmi ellenőrzésének és a teljesítmény szerinti ja­vadalmazásnak a szorgalma­zásával sokat segíthetnek a pártszervezetek —, hogy a hozamok további növelése mellett minél színvonala­sabban elégítse ki a fo­gyasztói, a piaci igényeket, és fordítson nagyobb figyel­met a termelés költségeinek csökkentésére. Lépjen előbb­re az eszközhatékonyság ja­vításában — mindezzel se­rekvés alapfeltétele a béke. Pártunk és kormányunk legfőbb külpolitikai törekvé­se az, hogy szövetségeseink oldalán mindent megtegyünk a béke védelmében. Befeje­zésül annak a reménynek adott kifejezést, hogy a kis­újszállási szövetkezet tagjai munkájukkal, közéleti po­litikai állásfoglalásukkal máguk is hozzájáruljanak a béke megőrzéséhez. Ezután jókívánságok közepette át­adta Bozó Imre elnöknek a MÉM és a TOT elismerését, a Kiváló Termelőszövetke­zet címet dokumentáló okle­velet, valamint a tavalyi munkában élenjáró négy téesztagnak a MÉM- és egy dolgozónak a TOT-kitünte- tést. Az ünnepi gyűlés befe- . jeztével Benke elvtársnő a vetkezeti útra tért parasztság jól hasznosítva a párt út­mutatásait képes volt a kö­zösségi munka és a nagyüze­mi szervezettség előnyeit ki­bontakoztatni, egyben jó gazdaként részt venni az irányításában, az ellenőrzés­ben. Nagy tisztelettel szólt Üzemlátogatáson gítse a kongresszuson meg­fogalmazott életszínvonal­politika érvényesülését, nö­velje saját fejlődésének le­hetőségeit. A továbbiakban hazánk külpolitikájáról is szólt, hangsúlyozta, hogy a hazai építőmunka és minden szép társadalmi vagy egyéni tö­megyei és városi vezetők kíséretében megtekintette a közös gazdaság ac-télepét. amely a 43 kilométernyi csőhálózat vízellátására, mintegy 1600 hektár termő- terület intenzív öntözésére szolgál. Az üzemlátogatást követően Benke Valéria ha­zautazott a fővárosba.

Next

/
Thumbnails
Contents