Szolnok Megyei Néplap, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-09 / 107. szám

xxxi. évf. 107. szóm, 1980. május 9., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A béke tavasza Végső búcsú Tito elnöktől Kádár János vezetésével magyar párt- és állami Küldöttség a temetésen Jugoszlávia tegnap néma gyászban vett végső búcsút Joszip Broz Titótól, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnökétől, s Belgrádban száz­ezrek kísérték utolsó útjára a délszláv népek történelmének egyik legkimagas­lóbb személyiségét. Tito elnöknek a Szövetségi Képvi­selőház oszlopcsarnokában felállított ra­vatala előtt hétfő este óta a fővárosból és az egész országból mintegy félmillió ember vonult el, hogy lerója kegyeletét. Csütörtök reggel, helyi idő szerint 8 órakor a képviselőház épületét lezár­ták, hogy a ravatalon a külföldi kül­döttségek elhelyezhessék koszorúikat. A temetésre 117 országból érkezett kül­döttség. MSZMP KB titkára és/ Ha­lász József Magyarország belgrádi nagykövete. A koszorút a Jugoszláv Néphadsereg két díszegyen­ruhás katonatisztje vitte és helyezte el a jugoszláv nem­zeti lobogóval letakart ko­porsó mellé. Kádár János és a küldöttség tagjai egyper­ces hallgatással, majd fő­hajtással vettek búcsút Jo­szip Broz Titótól. a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság és a JKSZ el­hunyt elnökétől, Jugoszlávia nemzeteinek és nemzetiségei­nek nagy fiától, a kiemelke­dő forradalmártól, a szocia­lista építőmunka ihletőjé- től, a nemzeti élet, a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom kimagasló sze­mélyiségétől, attól az állam­férfitól. aki oly sokat tett tatta. hogy a magyar társa­dalom osztozik Jugoszlávia nemzeteinek és nemzetisé­geinek nagy gyászában. A részvétnyilvánítás után Kádár János bejegyezte ne­vét a Szövetségi Palota Bosznia termében elhelye­zett emlékkönyvbe. Belgrádi hivatalos közlé­sek szerint Tito elnök vég­ső búcsúztatásán 33 állam­fő, 32 miniszterelnök, 30 kommunista és munkáspárt legmagasabb szintű vezetője, továbbá 4 uralkodó és szá­mos köztársasági alelnök vett részt. Jelen voltak a különböző nemzetközi szer­vezetek képviselői is, köz­tük Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára. A temetési szertartás kez­dete előtti órában a kopor­sónál az elhunyt elnök hoz­A gyászszertartás külföldi résztvevőinek egy csoportja. A képen bal szélen Kádár János, középen Indira Gandhi indiai miniszterelnök és Szaddam Husszein iraki elnök, jobb szé­len (szemüveges) Sandro Pertini olasz elnök. (Telefotó — KS) Három és fél évtized már elég messzeségnek tűnhet időben, hogy felejtsük a má­sodik világháború szörnyű­ségeit, a 35 évvel ezelőtti tavaszt, amely a győzelem, a felszabadulás ünnepe volt meggyötört kontinensünkön. Immár történelmi távlat­ból látjuk annak az ese­ménysorozatnak a súlyát, aipely 1945 tavaszán kezdő­dött. Űj élet bontakozott ki a kelet- és közép-európai országokban, kialakult, majd mind jelentősebb tényezővé vált a szocialista államok közössége. A haladás, a sza­badság, a szocializmus esz­méi diadalmaskodtak más térségekben is. Az antifasisz­ta koalíció nyugati hatalmai­nak vezetői azonban hamar felejtettek: már 1946-ban szembefordultak a békés, építő szándékkal, a fasiz­mus felszámolásáért legna­gyobb áldozatokat hozott Szovjetunióval. Elvakultsá- gukban az együttműködés helyett a hidegháború út­vesztőjébe kényszerítették a népeket. A Szovjetunióé és a véle szövetséges szocialis­ta országoké az érdem, hogy a hidegháború mégsem tor­kollott melegháborúba, s hogy Európa történelmének leg­hosszabb békés időszakát éli. A szocialista közösség fá­radhatatlan erőfeszítései nyo­mán a hetvenes évek első felében megnyílt az út Hel­sinki felé, ahol a kontinens 33 országa. valamint az Egyesült Államok és Kanada vezetői 1975 nyarán aláír­ták az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányát. Azt a doku­mentumot, amely a békés együttműködés olyan új alapjait vetette meg földré­szünk«!, amelyhez hasonló­ra eddig nem volt példa. Európa lakói ma feszül­ten figyelik a nemzetközi eseményeket, inert minden más földrész polgárainál jobban tudják: milyen meg­próbáltatásokkal, pusztítás­sal járna az újabb világhá­ború, milyen értékek men­nének veszendőbe, ha az emberiség rosszakarói meg­kockáztatnák a fegyveres konfliktust. A jelenlegi amerikai po­litika s a vele csendesebb- hangosabb szolidaritást vál­laló nyugat-európai országok magatartásának veszélyeit látvá aligha kétséges: napja­inkban nagyobb szükség van a béke védelmére, az eny­hülés vívmányainak megőr­zésére, mint valaha. Erre hívták fed a figyelmet Euró­pa kommunista és munkás­pártjai párizsi tanácskozá­sukon, erre figyelmeztetett Gromiko szovjet külügymi­niszter, ugyancsak a francia fővárosban. A Szovjetunió, amely húszmillió polgárát áldozta fel a békéért a má­sodik világháborúban, s amelynek vitathatatlanok voltak az' érdemei a fasiz­mus fölött aratott győzelem­ben, a Varsói Szerződésben tömörült szövetségeseivel együtt ma is a legelszán­tabb híve a békének, a le­szerelésnek. Hazánk ezek­ből az erőfeszítésekből 1945 óta kiveszi részét. Népünk elkötelezettségét a béke iránt évről évre meg­győzően tükrözi a béke és barátsági hónap is. az idei rendezvénysorozat a mai nappal veszi kezdetét or­szágszerte. Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa tagjának ve­zetésével tegnap reggel ma­gyar párt- és állami küldött­ség érkezett Belgrádba, hogy részt vegyen Joszip Broz Ti­to temetésén. A delegáció tagja Gyenes András, a Központi Bizottság titkára és Halász József, a Magyar Népköztársaság belgrádi nagykövete, aki a jugoszláv fővárosban csatlakozott a küldöttséghez. A Kádár János vezette küldöttséget Belgrád Topcsi- deri pályaudvarán ünnepé­lyesen fogadták. A Kádár János vezette kül­döttség a pályaudvarról a JKSZ székházába ment, ahol találkozott Sztevan Dorony­szkival, a JKSZ KB elnök­ség ügyvezető elnökével. Kádár János kifejezte Ti­to elnök halála felett ér­zett mély részvétét Sztevan Doronyszkinak, majd rövid, szívélyes, baráti megbeszé­lést folytattak. Kádár János és Sztevan Doronyszki az eszmecsere során megelégedéssel álla­pította meg, hogy a két szomszédos szocialista1 or­szág párt- és államközi kap­csolatai eredményesen fej­lődnek, s kölcsönösen kife­jezésre juttatták készségüket a sokoldalú, baráti együtt­működés további bővítésére, erősítésére. A Kádár János vezette ma­gyar küldöttség tegnap dél­előtt a JKSZ székházából a Szövetségi Nemzetgyűlés épületéhez hajtatott, hogy koszorút helyezzen el az el­hunyt Tito elnök ravatalán. A delegáció a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársa­ság Elnöksége és a JKSZ KB Elnöksége képviselőinek kíséretében érkezett a par­lament főbejárata elé. Az épület oszlopcsarnokában megalakult a koszorúzási menet. Élen haladt Kádár János, az MSZMP KB első titkára, az Elnöki Tanács tagja, a küldöttség vezetője, s őt követték a delegáció tagjai: Gyenes András, az a szomszédos népek és nem­zetiségek egymásra utaltsá­gának, testvériségének tuda­tosításáért. az el nem köte­lezett országok mozgalmá­nak kibontakoztatásáért. a világbéke megőrzéséért és megszilárdításáért. A koszorúzási ünnepség után a magyar küldöttség a szövetségi palotához haita­tott, hogy Joszip Broz Tito elhunytával Jugoszlávia ve­zető személyiségeinek tolmá­csolja a magyar kommunis­ták, az egész magyar dolgo­zó nép mélységes együttér­zését. A delegáció a JSZSZK El­nöksége képviselőjének kí­séretében érkezett a palotá­hoz. Kádár János és a kül­döttség tagjai az oszlopcsar­nokon át az úgynevezett szerb terembe mentek, ahol Lazar Kolisevszki. a JSZSZK Elnökségének elnöke, Dra- goszlav Markovics, a Szö­vetségi Nemzetgyűlés elnö­ke, Veszelin Gyuranovics, a Szövetségi Kormány elnöke és Joszip Vrhovec külügy­miniszter várta őket. Kádár János, a küldött­ség vezetője, az MSZMP KB első titkára, az Elnöki Ta­nács tagja a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársa­ság vezető állami tisztség- viselőit biztosította mélysé­ges részvétéről, és hangoz­zátartozói álltak. Ezalatt a ravatal mellett egymást vál­tották a politikai és társa­dalmi szervezetek vezetői al­kotta díszőrségek, majdazov a frontharcos veteránok, akik az antifasiszta népfel­szabadító háborúban Tito hadsereg-főparancsnok leg­közelebbi harcostársai vol­tak, köztük Kocsa Popovics, Peko Dapcsevics. Szvetozar Vukmanovics-Tempo és Mi- jalko Todorovics. A ravatal mellett végül a díszőrségben Lazar Koli­sevszki, az Államelnökség elnöke, Sztevan Doronyszki, a JKSZ KB Elnökségének ügyvezető elnöke, az Állam­elnökség tagja, Cvijetin Mi- jatovics, az Államelnökség alelnöke, Vladimir Bakarics, Fadilj Hoxha és Petar Sztambolics, az Állam- és pártelnökség tagja, Szergej Krajgher és Vidoje Zsarko- vics. az Államelnökség tag­ja állt. Helyi idő szerint pontosan 12 órakor Tito elnök kopor­sóját leemelték a ravatalról, s a Jugoszláv Néphadsereg nyolc, d.íszegyenruhás tábor­nok;! a gyászinduló hangjai mellett a koporsót kivitte a Szövetségi Nemzetgyűlés oszlopcsarnokából, és az épü­let bejáratánál levő ágyú­(Folytatás a 2. oldalon) A budapesti Női Mintaszabó Szövetkezet jászszentand- rási telephelyén havonta mintegy 1500 darab különböző fazonú női kabátot készítenek. BUDAPESTEN Megkezdődött a Béke-világtanács elnökségi ülése A mai nemzetközi hely­zetben különösen időszerű és nagyjelentőségű tanács­kozás kezdődött tegnap Budapesten a Parlament kongresszusi termében összeült a Béke-világta- náes elnöksége. Több mint 70 ország és 12 nemzetközi tömegszervezet 260 képviselője munkálja ki a következő napokban azo­kat az akcióprogramokat, amelyekkel a nemzetközi békemozgalom a háborús veszély elkerülésére, az eny­hülés védelmére, a fegyver­kezési hajsza elleni küzde­lemre mozgósítja az embe­riség sorsáért felelősséget érző százmilliókat. A tanácskozás elnökségé­ben foglaltak helyet: Sarlós István, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Politikai Bi­zottságának tagja, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára. Huszár István, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Sebestyén Nándorné, az Országos Bé­ketanács elnöke, a BVT el­nökségi tagja és Ijjas Jó­zsef kalocsai érsek, az OBT katolikus bizottsága és áz Opus Pacis elnöke. Ott ül­tek a nemzetközi békemoz­galom kiemelkedő képvise­lői. élükön Romesh Chand- rával, a Béke-világtanács el­nökével. A magyar békemozgalom, a békeszerető magyar nép nevében Sebestyén Nándor­né köszöntötte az emberi­ség létérdekeinek védelmé­ért vívott világméretű küz­delemnek a padsorokban he­lyet foglaló harcosait, aztán elcsendesült a terem, s a fó­rum résztvevői egyperces néma felállással adóztak Jo­szip Broz Tito. a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége és a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság elhunyt elnöke emlékének. A kegyeletteljes percet kö­vetően a történelem kima­gasló sorsfordulója, a fasiz­mus fölött aratott győzelem 35. évfordulójának jelentősé­gét méltatta Sebestyén Nán­dorné. A megnyitó után felolvas­ták Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsá­ga első titkárának üdvözle­tét. A nagy tapssal fogadott üdvözlet után Huszár István lépett a mikrofonhoz. A résztvevőkön keresztül a vi­lág különböző országaiban a békéért küzdő százmilliók­nak, a minden földrészre ki­terjedő békemozgalom akti­vistáinak a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága, Népköztársasá­gunk kormánya, egész né­pünk üdvözletét tolmácsolta. Bevezetőben arról szólt, hogy a következő napokban a magyar közvélemény figyel­me ismét országgyűlésünk épületére irányul, hiszen a BVT elnökségi ülésének résztvevői olyan kérdésekről folytatnak eszmecserét, ame­lyeknél ma nincs fontosabb a világon. Megvitatják az enyhülés megszilárdításának lehetőségeit és feladatait, a béke és a fejlődés összefüg­géseit, és mérlegelik, hogy a világ haladó erői miként léphetnek fel a feszültség csökkentéséért, a leszerelé­sért. Pártunk és kormányunk úgy ítéli meg a nemzetközi helyzetet, hogy a haladó és békeszerető erők összefogá­sával, aktív fellépésével megvan a reális lehetőség az enyhülés megvédésére, egy (Folytatás a 3. oldalon.) Koszorúzási ünnepségek A fasizmus fölött aratott győzelem 35. évfordulója alkalmából tegnap megko­szorúzták azoknak a katona­hősöknek a sírjait, emlék­műveit, akik a második vi­lágháborúban életüket ál­dozták a szabadságért. A koszorúzási ünnepségek ka­tonai díszpampával zajlot­tak le, a kegyeletes megem­lékezések színhelyén katonai díszegységek sorakoztak fel csapatzászlóval. A rákosli­geti temetőben a román hő­sök síremlékénél helyezték el a hála és a megemléke­zés virágait. A solymári katonai teme­tőben a felszabadító harcok során elesett ausztrál, kana­dai, lengyel és új-zélandi katonák emlékművét koszo- rúzták meg. Ugyancsak teg­nap a Budaörsi úton a fa­sizmus elleni harcokban hő­si halált halt amerikai kato­nák emlékművénél helyez­ték el a megemlékezés és a hála koszorúit. A fasizmus felett aratott győzelem harmincötödik év­fordulója alkalmából koszio- iúzási ünnepséget rendeztek csütörtökön Harkányban, a bolgár hősök emlékművénél, és Beremenden, a jugoszláv hősök emlékművénél.

Next

/
Thumbnails
Contents