Szolnok Megyei Néplap, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-24 / 120. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. május 24. Kommentárunk Nem jó üzlet Kis hír a hét vége je-' leütései között; „Az amerikai képviselőház a jövő évi költségvetésben 338:62 szavazataránnyal zöld utat adott az MX jelű interkontinentális rakétarendszer kifejlesztéséhez”. További jelentések azt is említik, hogy Washingtonban vita kerekedett az 53,1 milliárdos MX rakéták „gazdaságosságáról”. Különös vita volt ez. Nem azt firtatták egyes honatyák, hogy a hadügyre már évi 160 milliárd dollárt előirányzó kormány miképp akar megbirkózni az USA gazdasági gondjaival, hanem egészen másképp számoltak. Azt próbálták felbecsülni, hogy mekkora az „önköltsége” az egy főre eső halálnak. Olyasmi került szóba, hogy egy-egy ember elpusztítása az első világháborúban mintegy Í0 ezer dollárba, a másodikban tizenötezerbe, a koreai háborúban közel százötvenezerbe került. Ehhez képest — vélik — az MX rakéta nem jó üzlet, mert csillagászati ára nincs arányban gyilkoló kapacitásával. Minden darab MX rakétához ugyanis húsz- huszonkét. atombiztos, földalatti silót építenek, közöttük 15—30 kilométeres földalatti, villanyvonattal felszerelt alagúttal, s a jelenlegi tervek szerint az USA most kétszáz, a nyolcvanas évek első felében kétezer(!) ilyen MX rakéta hadrendbe állításával számol. Így hát az egy várható halottra jutó „önköltség” valóban elképesztően magas. A hír felidézi, hogy a Pentagon-stratégák „élesben” terveznek és cselekednek. Ugyanez derül ki a NATO hadügyminiszterek minapi értekezletén elfogadott tervekből. A többi között úgy döntöttek, hogy • a NATO-haderő jelentős létszámemelése mellett „válság apparátust” építenek ki, az NSZK-ban 90 ezer, Angliában és a Benelux államokban 30— 30 ezer új komputer-logisztikai munkahellyel. E célra 1984-ig viszont nem lesz elég az eddig előirányzott 4,5 milliárd dollár. A költségvetést további 2,5 milliárddal akarják növelni... A Pentagon és a NATO számításaira az emberiség szintén számítással válaszol. Elsősorban úgy számol, hogy mindent meg kell tennie a fegyverzet csökkentéséért, a szörnyű kockázattal járó tervek ellen. Kissinger volt amerikai külügyminiszter a közelmúltban Brüsszelben ironikusan kijelentette; „európai barátaink többsége úgy képzeli el az atomháborút. hogy Amerika és a Szovjetunió magasan a nyugat-európaiak feje felett lövöldözi majd egymásra rakétáit”. Ehhez az idézethez teszi hozzá Carl Friedrich von Weizsäcker, a világhírű fizikus és filozófus; „a nyugat-európai szövetségesek hűségével kapcsolatos amerikai kételyek kétségtelenül hozzájárulnak az amerikai rakétatervekhez”, s kiegészíti ezt azzal, hogy „az amerikaiak eltávolítják interkontinentális rakétáikat a lakott települések közeléből, ami a sűrűn lakott Európában megoldhatatlan”. Világos beszéd ez, amelyből úgy tűnik — egész kontinensünk megértheti ; a tengeren túli és a tengeren inneni amerikai rakétaprogram Európa számára sem jó üzlet. (Firon) Irán — túszok Újabb kiszabadítási akció? Solohov kitüntetése , Az amerikai túszok iráni fogvatartói pénteken a tehe- ráni rádióban sugárzott nyilatkozatukban ismét kijelentették: a túszokat csak a volt iráni sah és javai visz- szaszolgáltatása után engedik szabadon. A washingtoni katonai vezetés közben újabb kalózakciót készít elő Irán ellen. A San Francisco Examiner című amerikai esti lap közlése szerint a kaliforniai San Diegotól délre „túszmentő” akció kidolgozása céljából gyakorlatokat tartanak százötven tengerészgyalogos és öt helikopter részvételével. Befejeződött a Varsói Szerződés katonai tanácsának ülése 1980. május 20—23. között a Varsói Szierződés Szervezete évfordulójának tiszteletére jubileumi ülést tartott Moszkvában az egyesített fegyveres erők katonai tanácsa. Az ülés munkájában a Bolgár Néphadsereg, a Magyar Néphadsereg, az NDK Nemzeti Néphadserege, a Lengyel Néphadsereg, a Román Szocialista Köztársaság Hadserege, a Szovjetunió fegyveres erői és a Csehszlovák Néphadsereg küldöttsége vett részt. A katonai tanács megvonta mérlegét annak a 25 éves tevékenységnek, amelyet az egyesített parancsnokság és és a nemzeti parancsnokságok fejtettek ki a szövetséges hadseregek fejlesztése érdekében, s megjelölte az egyesített fegyveres erők további fejlesztését célzó, megfelelő intézkedéseket. Egyhangúlag helyeselte és támogatta a Varsói Szerződés tagállamainak egyeztetett politikai lépéseit és azokat az újabb, nagy horderejű békekezdeményezéseit, amelyeket a politikai tanácskozó testület közelmúltban tartott varsói ülésén elfogadott nyilatkozat és felhívás tartalmaz. Csémi Károly vezérezredes, honvédelmi minisztériumi államtitkár vezetésével tegnap hazaérkezett az a katonai küldötttség, amely Moszkvában részt vett a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői katonai tanácsának ülésén. A múlt heti faji összetűzések után még mindig nem csökkent a feszültség az amerikai Miamiban, bár Carter elnök személyes közbelépését is kilátásba helyezte. Képünkön a miami nemzeti gárda embere pisztollyal és kutyával fenyegeti a tüntetőket (Telefotó — KS) Olimpia ’80 Döntések a részvétel mellett Az ausztráliai sportolók részt vesznek az olimpián. Az ausztráliai olimpiai szövetség pénteki ülésén 6:5 arányban a moszkvai részvétel mellett foglalt állást. Syd Grange, a szövetség elnöke kijelentette, hogy a csapat a nemzeti zászló alatt vonul majd fel a megnyitó ünnepségen. A luxemburgi olimpiai bizottság csütörtökön 8:4 arányban a moszkvai nyári játékokon való részvétel mellett döntött Ez azt jelenti, hogy a Közös Piac 9 tagállama közül csak az NSZK olimpiai bizottsága csatlakozott az amerikai bojkott-felhíváshoz. A dán olimpiai bizottság csütörtökön este úgy határozott, hogy Dánia elküldi versenyzőit Moszkvába — jelentette be Kurt Möller, a bizottság elnöke. A dán sportolókat pénteken nevezik be hivatalosan a koppenhágai szovjet nagykövetségen. A guatamalai sportolók is ott lesznek a moszkvai nyári játékokon. Az ország olimpiai bizottságának döntése értelmében a közép-amerikai ország legkevesebb 12 versenyzőt indít ai. olimpián. A spanyol kormány bejelentette, hogy „nem tartja kívánatosnak” a spanyol sportolók olimpiai részvételét. A kabinet állásfoglalását a spanyol olimpiai bizottság péntekre összehívott ülésének előestéjén tették közzé. Az olimpiai bizottság azonban ennek ellenére pénteken 18 szavazattal 11 ellenében a részvétel mellett döntött. A kormány állásfoglalását megfigyelők inkább diplomáciai lépésnek tartják Washington felé. mint tényleges tilalomnak. Az izraeli olimpiai bizottság hosszas vita után csütörtökön engedett a kormány nyomásának és lemondott sportolói olimpiai szerepeltetéséről. A libanoni olimpiai bizottság el akarja küldeni versenyzőit a moszkvai nyári játékokra — közölte pénteken a testület egyik tagja. Arra a kérdésre, vajon hivatalos állásfoglalásról van-e szó, azzal válaszolt, hogy a libanoni kormány az olimpiai bizottságra bízta a döntést. SZÓFIA Szófiában pénteken folytatódott a szocialista országok kulturális minisztereinek tanácskozása. A felszólalók hangsúlyozták, hogy a szocialista országok kultúrpolitikájukban következetesen érvényesítik a marxizmus—leninizmus elveit. A pénteki ülésen szólalt fel többek között Pozsgay Imre magyar kulturális miniszter is. KOPPENHÁGA Dánia megelégedéssel fogadta az újabb kelet—nyugati kapcsolatfelvételt és üdvözli a Szovjetunió és Franciaország államfőjének varsói találkozóját — jelentette ki Kijeid Ölesen dá.n külügyminiszter a parlament külpolitkai vitájában. WASHINGTON Az amerikai külügymiA Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Le- nin-renddel és másodízben a a Sarló és Kalapács Érdeméremmel tüntette ki Mihail Solohovot. Az író, aki sok magas szovjet kitüntetés mellett a No- bel-díj birtokosa is, ezt a kitüntetést a szovjet irodalom fejlődése érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként, hetvenötödik születésnapja alkalmából kapta. A jubileum tiszteletére az író szülőföldjén felállítják Mihail Solohov mellszobrát. Sztrájknap Franciaországban Újabb sztrájknap kezdődött Franciaországban: a CGT. CFDT. valamint a legnagyobb orvosszakszervezet szólított fel munkabeszüntetésre tiltakozásul az új orvosi tarifarendszer ellen, amely az eddigi egységes ellátást megbontva, kettős szintet vezet be az orvosi szolgáltatásokban. A CGT. a CFDT és a FEN országszerte munkabeszüntetésekre szólított fe az eddigi egészségvédelmi vívmányok védelmében. Már pénteken reggel több helyen áramszünetre" került sor a villamos művek dolgozóinak munkabeszüntetése következtében. Csütörtökön másfajta sztrájk színhelye volt Párizs: a CGT felhívására a művészek — előadóművészek és színészek, filmesek — széles rétegei hagyták abba egy napra a munkát, hogy szakmai körülményeik javítását, a francia kultúra védelmét követel j ék. A színészek menete az operától vonult keresztül a belvároson, fúvószenekarral és .tarka maszkokkal, mindenütt nagy érdeklődést keltve. üz afgán külügyminiszter tévé nyilatkozata A szocialista országok és számos baráti arab ország, valamennyi békeszerető állam kedvezően fogadta a térségben kialakult helyzet normalizálására tett javaslatunkat. Különösen örvendetes számunkra, hogy elsőként a Szovjetunió biztosította támogatásáról az afgán kormány rendezési kezdeményezését — jelentette ki a szovjet televíziónak adott nyilatkozatában Sah Muhammed Doszt afgán külügyminiszter. Kormányunk javaslata a tőkés országok vezető személyiségeinek figyelmét is felkeltette. Természetesen vannak olyan kormányok is, amelyek nem hajlandók megtenni a valódi helyzetet, s a már ismert módszerhez folyamodnak: mindent, ami nem tetszik nékik, propagandának minősítenek. Pakisztánban is voltak ilyen politikusok, a pakisztáni kormány azonban ennek ellenére közölte, hogy mélyrehatóan tanulmányozni fogja az afgán javaslatot. TELEXEN ■cwvx^x,éfK82Stt nisztérium vezető szóvivője, Hodding Carter július 1-én lemond tisztségéről — ezt maga Hodding Carter jelentette be pénteken. Edmund Muskie külügyminiszter elfogadta a lemondást. Hodding Carter már közvetlenül Vance április 28-i lemondása után kifejezte szándékát, hogy ő is távozik posztjáról. Ez valószínűleg ugyancsak összefüggésben van a sikertelen iráni túszszabadítási kísérlettel, amely miatt Vance megvált hivatalától. BONN Okita Szabura japán és Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyi ta- ter pénteken nemzetközi Szovjet—francia csúcstalálkozó Politikai jégtörés Brezsnyev szovjet és Giscard d’Estaing francia elnök varsói tanácskozása igen jelentős nemzetközi eseményként vonul be a jelenkori politika és diplomácia történetébe. A csúcstalálkozó ténye önmagában figyelemre méltó lépés a nemzetközi helyzetben érzékelhető hidegháborús légkör feloldására, az enyhülési politika megszilárdítására. A varsói tanácskozással mintegy megismétlődni látszik a második világháborút követő hidegháború megtörésére tett eredményes szovjet—francia kezdeményezés. A Szovjetunió és Francia- ország között a hatvanas évek kezdetétől rendszeres konzultációk zajlanak államfői szinten. Külpolitikai tevékenységük tengelyében immár 20 esztendeje az európai béke biztosítására, a kölcsönösen előnyös együttműködés kialakítására való törekvés áll. A szovjet— francia csúcstalálkozók ezért mindig nagy figyelmet keltettek mind, a kétoldalú, mind a nemzetközi helyzetre gyakorolt hatásuk tekintetében. Különösen áll ez a mostani, hatodik ilyen tanácskozásra, mert az amerikai imperializmus és bizonyos segédcsapatai akcióinak következtében kiéleződött .a nemzetközi helyzet. A wilanowi palotában rendezett csúcstalálkozó célja — mint ezt francia részről hangsúlyozták —. a veszélybe került enyhülés megóvása, az amerikai bojkottpolitika következtében megszakadt kelet—nyugati párbeszéd újrakezdése volt. Mindkét tárgyaló fél úgy vélekedett, hogy a jelenlegi feszült nemzetközi helyzet súlyos veszélyeket hordoz magában. Aktívan kell tehát fellépni a feszültség fokozása ellen, meg kell védelmezni azokat az eredményeket, amelyekét az elmúlt években értek el a béke megszilárdításában és folytatni kell az enyhülés és a békés egymás mellett élés politikáját. A nemzetközi helyzet bonyolultsága, a Carter-kor- mányzatnak a szövetségeseire gyakorolt agresszív nyomása miatt teljes titoktartással készítették elő a találkozót. Ma már bizonyos, hogy Gromiko szovjet külügyminiszter egy hónappal ezelőtti párizsi tárgyalásai, valamint a napokban lezajlott külügyminiszteri szintű francia—szovjet kapcsolat- felvétel Bécsben szoros ösz- szefüggésben állt a varsói csúcstalálkozó előkészítésével. Amerikai és bizonyos európai NATO-körökben azzal vádolták meg a francia elnököt, hogy „megtöri a nyugati egységet”. De mire szolgált ez a Washington által kikényszeríteni akart egység? A hidegháború fokozására, a nemzetközi kapcsolatok szükségtelen és súlyos megrongálására. Ebben a tekintetben jó jel. hogy — a Washington támogatásában egyébként messze elment — nyugatnémet kormány helyesléssel fogadta a szovjet—francia csúcstalálkérdésekről tárgyalt Bonnban a rendszeres japán— nyugatnémet külügyi tanácskozások keretében. Ez alkalommal az iráni és afganisztáni helyzet, valamint a nyugati vezető ipari államok velencei csúcsértekezletének előkészítése állt az eszmecsere középpontjában. BEJRÜT Csütörtök óta zárt ajtók mögött tanácskozik Damasz- kuszban a legnagyobb, legbefolyásosabb palesztin ellenállási szervezet, az El Fatah IV. kongresszusa, 460 küldött részvételével. Az 1971 óta első ízben összehívott kongresszus legfőbb feladata az, hogy akcióprogramot dolgozzon ki a palesztin nép önrendelkezési jogát fenyegető egyiptomi—izraeli —amerikai összeesküvés meghiúsítására. kozót, mondván, hogy minden lehetőséget fel kell használni a párbeszéd újrakezdésére. Ebben a véleményben szinte benne foglaltatik Schmidt bonni kancellár már előkészület alatt álló, júniusra tervezett moszkvai látogatásának igazolása is. Az amerikai kormányt ki5 lönösen bosszantja, hogy új külügyminisztere. Muskie semmiféle tájékoztatást nem kapott a francia kormánytól, pedig a találkozó előtt két nappal megbeszélést folytatott a francia külügyminiszterrel. Arról elfeledkezik, hogy Washington maga az utóbbi években egyáltalán nem tartotta szükségesnek szövetségesei előzetes tájékoztatását egy sor alapvető fontosságú kérdésben. A Carter-kormányzat csak engedelmességet és feltétlen támogatást követel saját agresszív, szövetségesei érdekeit figyelmen kívül hagyó politikájához. A szovjet—francia csúcs- találkozó erre a nemzetközi kapcsolatók tudatos szét- romibolására irányuló carteri politikára mondott nemet, s figyelmezteti a felelős kormányokat az enyhülés, a béke iránti felelősségükre. Igen figyelemre méltó egy francia lap véleménye, amely szerint nagy diplomáciai átrendeződésnek vagyunk tanúi, amely a párbeszéd és az enyhülés megújítására irányul. Ha a varsói csúcstalálkozó eredményeit kutatjuk, ennél sokkal messzebb ma még nem is mehetünk el. A kiadott hivatalos tájékoztatás ugyanis nagyon szűkszavú, akárcsak a résztvevők nyilatkozatai. A francia elnök szerint a tárgyalások az idén először lehetővé tették a legmagasabb szintű kelet— nyugati eszmecserét a nemzetközi helyzet alakulásáról, a feszültség csökkentéséről. Mindkét fél egyetértett abban, hogy a jövőben is fenntartják a magasszintű személyes kapcsolatot, az eszmecserét. Mindezek alapján jelentette ki a francia elnök, hogy a varsói megbeszélések elérték céljukat. A tanácskozás pozitív eredményeit hangsúlyozva hivatalos moszkvai körökben úgy vélik, hogy a két elnök eszmecseréje hasznos szolgálatot tett a jelenlegi bonyolult helyzetben mind a kétoldalú, mind a nemzetközi kapcsolatok terén. Egészében véve gyümölcsözőnek tartják a találkozót, ami kétségtelenül segíti a nemzetközi bizalom és bizakodás erősödését. Természetesen egyes kérdésekben az álláspontok továbbra is távol áJlnak egymástól. Ilyen például az afgán kérdés. Abban egyetértenek ugyan, hogy politikai megoldásra kell törekedni, de annak módjában eltérés van a szovjet és francia vélemény között. A francia fél helyesli a Varsói Szerződés tagállamainak javaslatát, hogy tartsanak nemzetközi csúcstalálkozót a feszültség okainak tanulmányozására és megszüntetésére, de célravezetőbbnek vél egy szűkebb körű értekezletet a világ legfőbb politikusainak részvételével. in jlu fél egyetért MinOKei ugyanis abban, hogy nem a konfrontációt, hanem a megértést, a kölcsönösen előnyös együttműködést kell keresni, ami új lendületet adhat az enyhülésnek. * A varsói szovjet—francia csúcs- találkozó már ebben a szellemben zajlott le, s ezért méltán érdemli ki a békésze- retó világ elismerését. A találkozó ténye, az ott felrajzolt perspektívák és az európai fogadtatás jelzik, hogy kontinensünkön erősödnek azok a tendenciák, amelyek az enyhülés megszilárdítását, a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztését helyezik szembe a kalandor, békét veszélyeztető jelenlegi amerikai politikával. Kovács István Leonyid
