Szolnok Megyei Néplap, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-23 / 119. szám

1980. május 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Ezrek a moziban Politikai szemléletformálás, filmekkel Pásztor Imre: RÉGI IDŐK PARLAMENTJE 1912. június: katonaság az Országház lépcsőin A SZOLNOK megyei Mo- •ziüzemi Vállalat március 3. és április 4. között bonyolí­totta le az egész megyére ki­terjedő „Politikai filmna- pok” című rendezvénysoro­zatát. Bár a filmhónap „na­pilap szemszögből” viszony­lag régen volt, a vetítések és a rendezvények közelmúlt­ban elkészült elemzései, a statisztikai összesítések ered­ményei miatt érdemes szól­ni a moziüzemi vállalat so­rozatáról. A politikai filmnapokat ebben az ' esztendőben az MSZMP XII. kongresszusa és felszabadulásunk 35. év­fordulója alkalmából — és tiszteletére — rendezték meg. A program, amely — a szó legjobb értelmében —komp­lex módon ötvözte a vetíté­seket az egyéb rendezvé­nyekkel (kiállítás, alkotó­közönség találkozó, szakmai vita, stb.) végül is jelentős sikerrel zárult. Egy hónap alatt a megye ötven film­színházában 71 játékfilmet vetítettek 204 előadáson 17 ezer 169 néző előtt. A rang­sorfelállítás szándéka nélkül, csupán az érdekesség kedvé­ért néhány alkotás látoga­tottsága: Szabó István 1944- ben játszódó Bizalom című filmjét 3729-en látták — 25 vetítésen. Bokor László Szembesítés című kitűnő do­kumentum filmjét — amely a felszabadulástól máig ter­jedő korszakról szól korabe­li filmanyagok segítségével — 8 vetítésen 1175-en nézték A társadalmi ünnepsége­ken közreműködő kamara­kórusok VI. országos 'bemu­tatója alkalmából szerdán este a Szolnoki fúvósötös, és a Bartók Béla kamarakórus adott hangversenyt a Szol­noki Galériában. A nagyszámú közönség lel­kesen ünnepelte a mai és klasszikus szerzők műveit előadó szolnoki muzsikuso­kat, énekeseket. A kisújszállási József At­tila művelődési ház zsúfolá­sig megtelt nagytermében rendezte meg hangversenyét a helyi zeneiskola. A jól sikerült hangverse­nyen nagy sikert aratott a Tücsök zenekar, amely az iskola legkisebb vonásaiból áll. A XVII. század magyar táncok és a Haydn-mpnü- ett előadása — Fekete Sán­A tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnázium és Óvó­női Szakközépiskola jubileu­mi ünnepségsorozattal em­lékezik névadója születésé­nek 230. évfordulójára. meg, de sokan. 3552-en vol­tak kíváncsiak (32 előadá­son) a Vasárnapi szülők cí­mű alkotásra. S nemcsak a nagyobb, városi mozikban, hanem kisebb településeken is. sőt a körzeti vándormo­zik jóvoltából munkahelye­ken és tanyai klubokban is. A szolnoki „körzeti vándor” vetítéseit a város kisebb üze­meiben. több mint ezren lát­ták, a törökszentmiklósi ván­dormozi a Szembesítést ve­títette 470 nézőnék. A politikai filmhónap ese­ményei iránti érdeklődést — a jó propaganda mellett — kétségkívül növelték a so­rozathoz illeszkedő ankétok. kiállítások, s az olyan kie­melkedő események, mint három film országos premier előtti bemutatója. Szabó Ist­ván, a Nyugat-berlini film­fesztiválon díjat kapott Biza­lom rendezője Karcagon és Szolnokon találkozott a né­zőkkel, Kisújszálláson Vi- tézy László a Békeidő ren­dezője, Törökszentmiklóson Magyar József,, a Korkedvez­mény rendezője vett rész an- kéton. EGYSZÓVAL: . mozgalmas hónap volt a kisebb és na­gyobb filmszínházak házatá- ján. Az alapos előkészítő és szervező munka meghozta az eredményt: sokakhoz jutot­tak el művészi erejű — egy­szersmind fontos politikai tudattartalmakat hordozó — filmalkotások. dómé vezényletével — kü­lönösen megkapó volt. A vonós „nagyzenekar” is remek teljesítményt nyúj­tott Rengei Miklós dirigálá­sával, elsősorban Gluck Or­feusz című operájának nyi­tányát tolmácsolta nagy mu­zikalitással és fegyelmezett­séggel az együttes. A fúvószenekari számok közül — karmester Fekete Sándor — többek között a Somogyi induló dicséri az ér­tően muzsikáló lelkes nö­vendékeket. s a fergeteges sikert kiváltott, többször is­mételt Tenkes induló. A szólisták közül Barna Mária (hegedű). Szabó Lász­ló (zongora). Barabás Rudolf (mélyhegedű) tetszett első­sorban, de hosszasan sorol­hatnánk a remek házi hang­verseny igazi muzsikus tel­jesítményt nyújtott szereplő­it, kitűnően előadott műsor­számait. A rendezvénysorozat ke­retében rendezik holnap dél­után két órától a helyi, Bel­területi Művelődési Házban az amatőr színpadok találko­zóját. A jászberényi Tanítóképző Főiskolán Tudományos tanácskozás a nyelvi nevelésről A jászberényi Tanítókép­ző Főiskola ad otthont ma és holnap a Debreceni Aka­démiai Bizottság neveléstu­dományi munkabizottsága metodikai csoportja soron következő vitaülésének. A tanácskozáson többek között a főiskola oktatói — Fábián Zoltán főigazgató, Nagy Jó­zsef főigazgató-helyettes, Gledura Lajos tanszékvezető — tártanak előadást általá­nos és nyelvhasználati mód­szertani kérdésekről. Az általános iskolások nyelv- használatáról Horváthné Kispéter Zsuzsa, a szak­munkástanulókéról Gö­möri Árpád, a gimnazis­ták nyelvi neveléséről pedig Páldi János tart korreferá­tumot. A vita után, a ta­nácskozás második napján Mihály Ottó. a neveléstudö-- mányok kandidátusa, a MTA pedagógiai kutatócsoportjá- jának osztályvezetője -a táv­lati nevelési koncepció ter­vezetének metodikai problé­máival foglalkozó záróeio- adásával ér véget az ülés. Hétvégén: Kiállítás és dalosünnep A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban Szol­nokon ma 17 órakor nyitja meg Bánszky Pál, a Bács- Kiskun megyei Múzeum igazgatója a Magyar Naiv Művészek Múzeuma gyűjte­ményéből összeállított tárla­tot A kecskeméti - állandó kiállítás anyagából készült válogatás a naiv alkotók kü­lönböző törekvéseiből ad át­tekintést. A legjelentősebb naiv aLkotók — özv. Gubá- nyi Imréné. özv. Bácskái Andrásné, Józsa Endre Tő­ke Imre, Pozsgai Pálné. Or-- sós Teréz, Szőrös József, Vankóné Dudás. Juli és má­sok — művei között ott lát­hatják majd az érdeklődők a törökszentmiklósi Kada István és a Karcagon élt Örsi Imre munkáit is. Az ipari szövetkezeti kó­rusok dalosünnepét szomba­ton rendezik a mezőtúri vá­rosi művelődési központban. A helyi Petőfi dalkörön kí­vül a jászapáti szövetkezeti vegyeskar. a káli szövetke­zet Bartók férfikara, a Ba­lassagyarmati vegyeskar, a törökszentmiklósi Liszt Fe­renc, a szombathelyi Béke, a debreceni Monteverdi kó­rus és a jászberényi PaloV tási János szövetkezeti ve- gyéskar ad, műsort. Gyermeknapi előzetes Sakk-szimultán, últörüavalás, zsibvásár Kétnapos lesz az idei gyér. mefcnap Karcagon. A ren­dezvények holnap délután kezdődnek, amikor a tanács­háza előtti téren úttörőszem­lére, majd avatásra kerül sor. Ezután kezdődik a gyer­meknapi zsibvásár, amelyet az úttörőház udvarán tarta­nak. Tréfás ügyességi játé­kok. gyermekrajz-kiállítás, tombola, disco, . plakátfestő, agyagformázó-verseny vár­ja ott az érdeklődőket. Va­sárnap délelőtt az áfész kultúrtermében dr. Hajdú Lajos és Fodor István mes­terjelöltek sakkszimultánt játszanak a vállalkozó gye­rekekkel, Ugyanezen a na­pon rendezik a ligeti sport­telepen az úttörők összetett honvédelmi versenyének me­gyei döntőjét. Az országgyűlés, amely előszeretettel nevezte magát a „nemzeti akarat” letéte­ményesének, s amely csodá­latos új palotát emeltetett magának, kifejezetten és lep­lezetlenül az urak képviselő­testülete volt. A vagyoni ál­lapot szerint megállapított választójog az ország lakos­ságának alig hat százalékát érintette. A nyílt szavazá- sos Képviselőválasztás a nyil­vános erőszak és korrupció rendszerére épült. Az ún. al­sóház képviselői közé föld- birtokosok, ügyvédek, gyá­rosok, a kibontakozó ma­gyar kapitalizmus képviselői kerülhettek A főrendiház­ban, a felsőházban viszont kizárólag az, arisztokrácia és á főpapság képviselői fog­laltak helyet. Az uralkodó­nak jogában volt bármelyik törvényt elutasítani, s az országgyűlést bármikor fel­oszlatni. A polgári parlament azon­ban még a saját játékszabá­lyait sem tartotta be. Bár az ország közvéleményének többségé az ellenzéki képvi­selők mögött állt, a hatósá­gok választási terrorja meg­akadályozta, hogy ez a kép­viselőház összetételében is' tükröződjék. A többségben levő kormánypárti képvise­lők minden törvényjavasla­tot megszavazhattak, ezért az ellenzék végtelenségig húzta a vitát, a legkülönbö­zőbb ürügyekkel és mód,- szerekkel sokszor évekig is elodázta a szavazást. Obst- rukcióval akadályozta a kor­mány működését, amely a házszabályok értelmében kénytelen volt végighallgat­ni az ellenzéket, hár véle­ményére nem sokat adott. Tisza István másfél évti­zedig volt központi alakja ennek a „tisztelt íjáznak”. Először 1903 novemberében lett miniszterelnök, s miután egy évig fogcsikorgatva tűr­te az obstrukciút, új ház­szabályokat terjesztett bö, amelyek nehezítették a vi­ták elhúzódását. Többek kö- * zött azt javasolta, hogy a parlament este is tartson üléseket, így akarta kimerí­teni az ellenzéket. /. 1904/ november 18-án dél­utánra, sőt este kilencre is ülést hirdettek. Az esti ülé­sen elsőként Tisza István kezdett beszélni. A baloldali padokból irtózatos zaj fo- gadta a miniszterelnök ja-' vaslatát az új házszabályok­ról. Amikor beszédét befe­jezte, leült, abban a pilla­natban, mint egy adott jel­re, az akkori kormánypárt valamennyi képviselője talp­ra ugrott. Háromszáz kép­viselő. — Szavazzunk! Szavaz­zunk! Perczel Dezső elnök sza­vait csak az elnöki emel­vény elé futó gyorsírók hall­hatták. —• Felteszem a kérdést: el­fogadja-e a Ház a javasla­tot: igen, vagy nem? n hagyományok őrzői Népi együttesek találkozója A hagyományőrző népi együttesek országos találko­zóját május 24—25-én — szombaton és vasárnap — rendezik meg a Pest megyei Veresegyházan. A rendezvé­nyen 16 együttes 600 tánco­sa vesz részt, s bemutatja szűkebb hazájának népszo­kásait, múltból merített ha­gyományait. Szombaton délelőtt kerül sor a szakmai bemutatókra a helybeli Váci Mihály Mű­velődési Házban, este tán­cos baráti találkozót tarta­nak, vasárnap délelőtt az együttesek gálaműsorát ren­dezik meg, az általános is­kola udvarán. A kormánypárti képvise­lőknek most kellett volna megszavazni a javaslatot, de nem hallották, hogy szavaz­niuk kell. Tiszáék azonban erre is gondoltak. Perczel kirántott egy fehér zsebken­dőt kabátja zsebéből, s a kormánypártiak felé lenget­te. Erre azok ismét talpra ugrottak és megszavazták a házszabályrevíziót. Az ellen­zéki képviselők hiába rohan­tak fel az elnöki emelvény­re, hogy lerángassák Per- czelt. az elnök a módosítást elfogadottnak nyilvánította, a puccs sikerült. S miközben a képviselők verekedtek, ira­tok, tintatartók röpködtek, a jegyző felolvasta a királyi kéziratot: az uralkodó be­rekesztette az országgyűlés harmadik ülésszakát. Aztán Tiszáék megbuktak, a „geszti nagyúr” a háttér­ből mozgatta a szálakat. Ké­sőbb 1912 májusában a kép­viselőház elnökeként tért vissza a nyílt politikai po­rondra. A Népszava ezzel a címmel adott hírt az új el­nök megválasztásáról: „A gazok koronája, Tisza a kép­viselőház elnöke”. A Ház 1912. június 4-i ülésén Tisza István, mint házelnök d.urván megsértette a házszabályokat, s bár az' ellenzék a szükséges húsz aláírást . bemutatta. nem volt hajlandó zárt ülést el­rendelni. S- a hatalmas zaj közepette megszavaztatta a véderőről szóló javaslatot Természetes, hogy ezúttal is megvolt a - kormánypárti többség. A délutáni ülésen az el­lenzék felháborodottan til­takozott a jogtiprás ellen. Tisza rendőröket vezényelt a terembe. Schmidt és Pavlik trtendőrfelügyelő vezetésével rendőrlegények álltaik el az egész jobb oldali folyosót, és az elnöki irodától az ülés­teremig vezető utat is rend­őrsorfal szegélyezte. A rend­őrök láttára óriási kavaro­dás támadt. S amikor az el­lenzék elkeseredésében bot­rányt rendezett az üléste­remben, a Ház elnökének parancsára a rendőrök be­rohantak és kezdték kitusz­kolni az ellenzéki képvise­lőket. Elsőnek Károlyi Mi­Változatlanul keresettek külföldön a magyar filmek. Ausztriában a televízió öt magyar játékfilmet, vala­mint több animációs filmet tűz műsorára a közeljövő­ben. A kiválasztottak között van Ranódy László ^Árvács­ka”, Zsurzs Éva „A törökfe­jes kopja” című alkotása, valamint tizenhárom epizód a „Pom-pom meséi” és a „Vízipók, csodapók” című produkciókból. Az Egyesült Államokban és Kanadában a mozik tűznek újabb magyar filmet műsorukra. Fábri Zoltán „Magyarok” című al­kotását. Európában Svédországban és Angliában júniusban mutat­ják be a Gábor Pál rendezte, hályt vezették ki, majd ő utána másokat. Az egyik függetlenségi képviselő el­ájult az izgalomtól. Másnap az ellenzéki kép­viselők az Országházban gyülekeztek, onnan vonultak együtt az ülésterembe. Alig kezdték azonban el felhá­borodott tüntetésüket, több mint száz • felfegyverzett rendőr vonult az ülésterem­be és erőszakkal kivezette őket. ' Tisza ' megnyitotta az ülést, s rövid beszédében megbé­lyegezte az ellenzéket. Ekkor a baloldali újságíró karzátról Kovács Gyula pár- tonkíviili képviselő ugrott a terembe. j — Van még itt egy ellen- í zéki! — kiáltotta, s revol­veréből háromszor rálőtt az elnöklő Tiszára. Rosszul célzott. Az első golyó a márványburkolatba fúródott, a második az el­nöki . asztal oldallapjába, a harmadik pedig az előadói emelvény felett a fadesz­kázatba. Tiszának még arra sem volt ideje, hogy megijedjen. Gépiesen felegyenesedett, majd hátradőlt az elnöki ka­rosszékben. Semmiféle sérür lés nem érte. A leggyorsabban felocsu- • dó képviselők Kovács Gyu­la felé rohantak, ö azonban mielőtt még ebben megaka­dályozhatták volna, halánté­kához emelte a revolvert, lőtt, majd végigvágódott a padsorok között. A kormánypárti képvise­lők őrjöngve ütötték, rúg­ták a vérében fekvő merény­lőt. A berohanó teremőrök nagy nehezen tudták csak kivinni a súlyos sebesültet. Kovács Gyulát felgyógyu­lása után bíróság elé állí­tották, az egész ország ün­nepelte az esküdteket, akik felmentő , ítéletet hoztak. Ti­sza kénytelen volt ezt el­tűrni, de tovább haladt a maga útján. Rövid házelnö­ki működése után, miután megtörte az ellenzék har- lamenti hatalmát, 1913-ban ismét elfoglalta a minisz­terelnöki bársonyszéket, amelytől aztán végleg csak 1917-ben vált meg. eddig öt különböző feszti­váldíjat nyert Angi Verát. A spanyolországi mozinézők az idei év egyik újdonságával, a Bizalommal Szabó Ist­ván művével ismerkedhet­nek meg. A kontinens tele­vízióállomásainak program­jaiban is rendszeresen meg­találhatók a magyar film­alkotások. Legutóbb a ju­goszláv tévé Chrudinák Alajos Monte Carlo-i nagy­díjas filmjét, a „Terepjáró­val a Szaharában”-t vette át, az osztrák televízió Mé­száros Márta „Olyan, mint otthon” című produkciójá­nak sugárzását tervezi a francia tévénézők pedig újabb tíz Gusztáv-epizódot láthatnak. Két hangverseny ft Bartók-kórus és a Szolnoki fúvósötös a Galériában - A Tücsök zenekar és a többiek Kisújszállásiul A Hajnóczy-napok keretében Diákszínpadok (Folytatjuk) Magyar filmek külföldön 5. Rálőnek Tiszára

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents