Szolnok Megyei Néplap, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-22 / 118. szám

1980. május 22.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

5

Pásztor

Imre:

RÉGI IDŐK PARLAMENTJE

4. „Akkor fizess!”

A századforduló körül -sokat ért egy képviselőség. Persze, nem annyira a honatyáknak kijáró napidíjak, az akkoriban vagyont érő vasúti szabadjegy, a különböző juttatások tették anyagilag is annyira vonzóvá a képviselőházi padsorok helyeit, hanem az a befolyás, amivel a képviselő úr rendelkezett, és amit a kapitalista fejlődéssel egyre nagyobb összegekre lehetett felváltani.

1.

1901-ben aztán Széli Kálmán kormánya idején, már nem lehetett tovább figyelmen kívül hagyni a sajtóban és másutt elhangzó bírálatokat, leleplezéseket. Az a vaskos album, amely 1927-ben jelent meg a „magyar parlamentizmus” dicsőítésére, nem hallgathatta el, milyen állapotok is voltak a századfordulón: „A

szabadelvű párt (vagyis a kormánypárt) nagy része, különösen a Tisza Kálmán környezetéhez tartozó képviselők, rendkívül élénk köz- gazdasági tevékenységet fejtettek ki, közülük több négyöt igazgatósági tagság birtokosa volt. Az ellenzék szerint ezek a képviselők a tőke illetéktelen befolyását hurcolták be a parlamentbe, amennyiben a bankoktól és a vállalatoktól húzott igazgatói fizetések miatt e vállalatok támogatói lettek a parlamentben. A tőke másik illetéktelen befolyása — az ellenzék szerint — a választások alatt nyilvánult meg, amikor egyes hatalmas bankok és vállalatok a magi* embereit igyekeznek bejuttatni a képviselőházba, ami — tekintettel arra hogy a választás, különösen a nemzetiségi vidékeken főként pénzkérdés volt, többnyire sikerült is nekik. Ezt az állapotot az ellenzék lehetetlennek tartotta, és támadásainak pergőtüzét főként Tisza Kálmán fiára, Tisza István grófra összpontosította, akinek személyében a gyűlölt Tisza-rendszer feltámasztását vagy annak lehetőségét vélte felfedezni”.

Nos, az ellenzék nem tévedett. Széli Kálmánt Tisza István követte a kormányelnöki székben s személye egészen az osztrák—magyar monarchia bukásáig, az első világháborús vereségig rányomta bélyegét nemcsak a parlamentre, hanem a magyar politikára is. Széli Kálmán idején azonban Tisza István kénytelen volt — látványosan — lemondani négy-öt bankelnöki, igazgatósági tagsági és ki tudja még, milyen pozíciójáról: ezt követelte meg az az összeférhetetlenségi törvény, amit a parlament hozott.

Ez a törvény sok mindenben intézkedett. Már előzőleg Széli Kálmán „a parlament normális működésének biztosítására” kiegyezett az ellenzékké]. Az obstrukció feladásáért cserébe elrendelte, hogy az állam tisztviselői kortesúton részt nem vehetnek, főszolgabírók és szolgabírók szolgálatuk helyén fel nem léphetnek, az adóhátralék, nem foszt meg a választási jogosultságtól, ami — hiszen a közigazgatás annyi adót vethetett ki, amennyit csak akart — addig az ellenzéki szavazók megfélemlítésének fő eszköze volt. Az „új játékszabályok” közé tartozott, hogy választási célokra egy jelölt 15 ezer koronánál többet nem fordíthatott.

A törvények, rendeletek kissé megnyugtatták a háborgó közvéleményt. Széli Kálmán három szóval — jog, törvény, igazság — jellemzett programja megvalóKárolyi Mihály

sülni látszott. A valóságban azonban mind a közigazgatás erőszakoskodásai, a kormánypárt jelölitek érdekében mind a szavazatok vásárlása, az etetés és az itatás tovább folytatódott. Éppen 1901-ben, vagyis az összeférhetetlenségi törvény tárgyalása idején történt, hogy a marosvásárhelyi időszaki képviselőválasztáson, „a rend fenntartására kivezényelt csendőrök” fegyverüket használták az ellenzéki szavazók ellen akik állítólag hóval, jéggel és kövekkel dobálták meg a kormánypárti szavazókat. Az ügy országos felháborodást keltett: az már régen nem volt feltűnő, hogy egy választás alkalmával összeverekedtek egymással a nyílt szavazásra csoportosan várakozó és többnyire részeg szavazók, de négy halott azért soknak látszott egyetlen mandátum körül...

Széli Kálmánnak még ezt a vihart is sikerült lecsendesítenie. S még olyan körökben is sikerült — legalább időlegesen — rokon- szenvet ébresztenie maga iránt, amelyek őszintén kívánták a tisztességes politikai viszonyokat, legalább az urak között egyébként szokásos fair playt. Alighanem ennek is része volt benne, hogy egy fiatal, akkor 27 éves gróf, az ország egyik legnagyobb földbirtokos családjának fia hajlandó volt kormánypárti programmal fellépni.

Gróf Károlyi Mihály a zilahi választókerületben indult. Ellenfele Lengyel Zoltán volt, Kossuth-párti jelölt, számos parlamenti és közéleti botrány hőse, aki

azonban később amikor szükség volt rá, ügyvédként vállalkozott kommunista perekben a védő szerepére, még Sallai Imrének is ő volt egyik védője 1932-ben. Károlyinak ugyan voltak a közelben birtokai, de egészen biztosra csak ott mehetett volna — például Hevesben — ahol az egész környék sorsa tőle függött. Ö azonban úgy vélte, hogy tisztességes választással is be lehet jutni a képviselőházba.

Három napig tartózkodott Zilahon beszédeket mondott. Erre azonban csak azok voltak kíváncsiak, akiket megfizettek az éljenzésekért, a vívótokért. Károlyi odaadta a szabályok szerinti 15 ezer koronát a korteseinek, többet — pedig lett volna miből — nem volt hajlandó adni, és látta a következményeit: „Széli Kálmán akkor alkotta meg a választások tisztaságának megóvására" szolgáló törvényeket — írta két évtizeddel később emlékirataiban. — Az én korteseim odalent Zilahon „alkotmányos költségek” címén szégyentelenül' nagy összegeket kértek tőlem lé- lekvásárra. Én nem akartam adni, mert hittem a tiszta választásban. Egyik távirat a másik után sürgette az „alkotmányos költségeket”. Egy ilyen táviratot megmutattam Széli Kálmánnak, és megkérdeztem tőle, mitévő legyek? — Hát fizess! — mondta a választások tisztaságáról szóló törvény ünnepelt szerzője. Nem sokan lehettünk az országban, akik ezt a törvényt komolyan vettük. Én bizony komolyan vettem, nem fizettem, és meg is buktam”.

3.

Még csak annyit, hogy ezt a szépen hangzó törvényt soha nem helyezték hatályon kívül. De: 1910-ben Lukács László pénzügyminiszter úgy töltötte fel a kormánypárt választási kasszáját, Hogy a só jövedéki monopóliumot a Magyar Bank által képviselt csoport kezére játszotta, és az ezért felvett 4,8 millió koronával sikerült a megfelelő mandátumokat megszeg rezni. Mivel Désy Zoltán ellenzéki képviselő nyilvánosan „Európa legnagyobb panamistájának” nevezte Lukácsot. rágalmazás! per lett az ügyből. Az esküdtszék pedig felmentette a vád alól Désyt, mert az bebizonyította a Danamát. A közben miniszterelnökké emelkedett Lukács kénytelen volt még aznap lemondani.

Hát ilyen viszonyok között bukott meg első jelölésekor Károlyi Mihály. A négyezer szavazóból csak ezer ment el, háromezer otthon maradt, mert nem volt fuvar és ital. Az ezerből pedig 900 az ellenjelöltre szavazott, aki jól tartotta őket. Károlyi Mihály emlékezése: „Azóta sem volt ilyen csúfos bukásom, De erre a bukásomra büszke vagyok”.

(Folytatjuk.)

Negyedszázados jubileumához érkezett a rádiógyártás a székesfehérvári VIDEOTON-ban. Az első készülék 1955-ben készült el. Azóta csaknem ötmillió asztali, táska, autó- hagyományos és sztereo rádió készült a szalagokon. Képünkön: korszerű gyártósoron készül a'

legújabb rádiótípus a VIDEOTON-ban

A MEGYE KÉPVISELŐJELÖLTJEI

Segítőkész partnerekkel

H

árom cikluson át volt a megyében ország- gyűlési képviselő Szur- gyi Istvánná, a rákóczifalvi általános iskola igazgatója.

— A két ciklusban a szolnoki járás 9 községének lakói, Í975-ben Szolnok és a városkörnyéki községek" választópolgárai szavaztak nekem bizalmat.

— És tegyük hozzá, hogy most ismét képviselőnek jelölték a szolnokiak, a város- környéki községbeliek a 3-as számú választókerületben.

— Nagy örömömre szolgál éz a jelölés.

Hogy ismét Szurgyi István- néra esett a jelölésük, ez elsősorban annak köszönhető, hogy ismerik, tudják róla: fáradhatatlan, ha a község dolgairól van szó. Most is örömmel beszél arról, hogy az elmúlt időszakban a gyermekintézmények "'bővítésének, fejlesztésének segítésére fordította ő is a község vezetőivel együtt a legnagyobb figyelmet. Szajolban óvoda épült, ugyanott, valamint Tószegen és Rákóczi- falván az idén megkezdődnek az iskolai bővítések 4—4 tanteremmel. Tiszavárkony- ban egy újabb óvodai csoportot hozhattak létre. Rá- kóczifalván tavaly novemberben kezdődött és februárban már elkészült az 50 személyes óvoda.

— Sok időt igényel egy- egy ügy intézése?

— Kezdetben én is mindenért levelet írtam, aztán rájöttem. jobb. ha személyesen kopogtatok. Eddig mindenütt segítőkész partnerekre találtam.

— Emlékszem, az elmúlt ciklusban kétszer is felszólalt a Parlamentben.

— Igen, először a közművelődési törvény vitájában, másodszor a közoktatásról szóló miniszteri beszámolóhoz mondtam el a véleményem. Foglalkozásomnál fogva is az oktatási, a kulturális kérdések állnak közel hozzám.

— Tudom. rendszeresen részt vett az országgyűlés kulturális bizottságának ülésén.

— Mint meghívott. Nagyon jó lehetőség, hogy .tájékozódni tudjak különböző kérdésekben. hogy megismerkedjem kiváló szakemberekkel. Lehetőség volt arra is. hogy a kérdéseimre választ kapjak. Emlékszem, nagyon izgalmas vita folyt, amikor együttes ülést tartott az egészségügyi és kulturális bizottság az iskolaegészségügy témakörében.

— További tervei?

— Ha megválasztanak, tovább folytatom az eddigi munkám. Segítek az iskolák, az óvodák fejlesztésében, a kereskedelmi ellátás, a szolgáltatás javításában, mert bizony előfordul, hogy van szép ABC. de alapvető élelmiszerek nem kaphatók benne. Elvégre nem lehet mindig mindenért Szolnokra utazni. És van egy más természetű feladatom is: pedagógusként még tudatosabban kell formálnom, pontosabban formálnunk valamennyiünknek a családok szemléletét, hogy érezzék nagyobb felelősségüket a gyermekek neveléséért. mert sokan bizony mindent az iskolától várnak. Ez pedig így nincs rendjén.

Gyümölcsöző évek

M

i volt a legnehezebb feladata, amit mint a 7-es számú országgyűlési választókerület képviselőjének. az elmúlt két ciklusban meg kellett oldania?

—■ Kimondottan nehéz feladatom nem volt, csak olyan, aminek végrehajtására több energiát kellett fordítanom, mint általában. Ilyen viszont bőven akadt.

— Mindenekelőtt az ipar- telepítés?

— Igen, egy sor olyan fejlesztés segítése, ami egyaránt népgazdasági és területi érdek, de érdeke minden embernek, és ami alapot adott a további munkához. Lényegében ebben az időszakban települt le Kun- szentmártonba a BVM, a Pannónia, 1976-ban egyesültek a járásban a termelő- szövetkezetek. Mindez a foglalkoztatási létszámon, struktúrán nagyot változtatott.

— Ugyanakkor egy sor egyéb feladat megoldását is napirendre tűzte.

— így van. Kereskedelemben, szolgáltatásban, óvoda, napközi ellátásban, lakásépítésben össze kellett hangolni a megváltozott igényeket a lehetőségekkel. A hetvenes évek eleje óta például új lakótelep épült Kun- szentmártonban. ahol már töbD mint 600 fiatal család lakik.

— Gyümölcsöző éveket hagyott tehát maga mögött Szűcs János, a megyei párt- bizottság titkára mint országgyűlési képviselő. És a választópolgárok a kerületben most ismét képviselőjüknek jelölték.

— Kitüntetés számomra ez a bizalom.

— Milyen feladatok megoldása van ma napirenden a megyének ezen a területén?

— Az ipar további fejlesztése. A mezőgazdaságban a Tiszazug négy téeszében a szőlő-, gyümölcstermesztés fellendítése. A terv kész, csak jobban kell támogatni a gazdaságokat, hogy megvalósíthassák elképzeléseiket.

A járásban jelentős a tejáró dolgozók száma, ez pedig az utak korszerűsítését követeli.

— Ebben a ciklusban Ön más munkakörbe került, • a

s járási pártbizottság első titkári székéből a megyei párt- bizottságra titkárnak. Új beosztás, újabb feladatok.

—• Munkakörünkből kifolyólag nekem . is, a feleségemnek is — ő a járási hivatal mezőgazdasági osztályán dolgozott — sok ismerősünk, barátunk volt már korábban is Szolnokon. Így nem okozott gondot az új környezet. A fiunknak volt a legnehezebb. ő itt kezdte a második gimnáziumot, de a gyerekeknél szerencsére hamar megy a barátkozás. Azóta leérettségizett, felvették a műszaki egyetem gépészmérnöki karára. Most a kötelező katonaidőt tölti.

— Hogyan tartja a kapcsolatot választókerülete lakóival ?

— Ha nem is élek ott, azért a problémáikat jól ismerem. A különböző munkaterületek vezetőivel rendszeres a kapcsolatom. Személyes panasszal egyre kevesebben jönnek. Az embereket inkább a közösség sorsa érdekli.

V. V.

A legszebb ünnep: amikor mindenki hazajön

Nincs könnyű dolga annak, aki a 46-os számot keresi Jászalsószentgyörgyön, a Petőfi utcában. Főként, ha elkerüli figyelmét a keskeny sikátor, amely egy eldugott telekre visz. Ott található a Petőfi utcából hiányzó 5 házszám, egyikében lakik a 75 esztendős Berényi József- né. aki 35 éve foglalkozik állami gondozott gyerekek nevelésével.

— Jaj ne mondja így. nem szeretem ha ilyen ridegen foglalkozásnak nevezik az ember legszentebb kötelességét. a gyermeknevelést — tiltakozik. — Azt se helyeslem — teszi hozzá — ahogyan mostanában a fiatalanyák mondják, hogy „vállalják” gyereküket. Én azt mondom, a gyermek az élet gyönyörű ajándéka... sajnos engem megfosztott a sors ettől az örömtől-. A mi házunkból húsz évig hiányzott a gyermekzsivaj. A háborúból is kijutott, egy szörnyű napon egyszerre ölte meg a bomba édesanyámat, apámat, másnap az öcsém halt bele sérüléseibe. A férjem a vízügynél kúbikolt, hetekig odavolt. engem gyötört az egyedüllét. Az ismerősök biztatása, hogy intézeti gyereket vegyek magamhoz, régi elhatározásomban erősített meg. Az első apróság, a négyéves Ferike harmincöt évvel ezelőtt lett családunk tagja, utána jött még tizenöt.

Megkopott fedelű albumot vesz elő, neveket sorol, gyerekarcokat simogat a tekintetével. Mint annak idején annyiszor, most is biztatva, bátorítva néz a fényképről rámosolygó Majzik Lajoská- ra. aki botladozva, tipegő gyerekként került a családba. itt vált munkásemberré. Anyuka házasította ki húszezer forint útravalóval. és máig is idejön haza egy-két- napos pihenésre, vagy ha megkívánja anyu főztjét."

Elkomorodik, amikor Bözsikéhez érkezik a lapozgatással. Eszébe jut a fájdalmas búcsú. a tizenhárom éves kislány keserves zokogása. hogy ő anyuval akar maradni, de a szülőanyja — aki tíz év alatt akkor jött először látogatóba — visszakövetelte. Elvitte, aztán újból állami gondozásba adta.

Tekintete ismét mosolyra vált. Újságolja, hogy Bözsike azóta férjhez ment. két aranyos kisfiú boldog édesanyja.

— Életem legszebb évei térnek vissza, amikor előveszem ezt az albumot, és gondolatban elbeszélgetek gyerekeimmel. Mindegyik egyformán kedves, mert áldott jó gyerekek voltak, és azok most felnőtt korukban is. Tavaly temettem el férjemet, rá egy hónapra az öccsét, az utolsó rokonomat. Egyszál magam maradtam, mégse vagyok egyedül. Gyerekeim közül néhányan a közelben élnék, sokukat azonban messze sodort a sors. De nem olyan távolra, hogy a nagy ünnepekre el ne jönnének családostól. olyankor huszonötharminc családtag ül az asztalnál. Eljönnek, és elhalmoznak szeretettel és ajándékkal, engem és a két testvériükét. mert most is van ám gyerekem. Csilla az idén megy iskolába, Marikám már ' harmadikos és kitűnő tanuló. Ez a/, én boldogságom.

— illés —