Szolnok Megyei Néplap, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-20 / 116. szám

1980. május 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Választási nagygyűlések Tegnap Pécsett és Nyíregyházán tartottak választási nagygyűlést. Este a megye 3t településén — Jászfény- szaruban, Jászalsószentgyörgyön. Jászladányban, Ken­deresen és Tiszaszentimrén — rendezett a Hazafias Népfront megyei és helyi bizottsága választási politikai nagygyűlést Pécs Választási nagygyűlést tartottak tegnap a pécsi Or­vostudományi Egyetem au­lájában. A választópolgáro­kat, a megye és a város megjelent vezetőit Krasznai Antal, a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottságá­nak titkára köszöntötte. Ez­után Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Bara­nya megye 1. számú ország- gyűlési választókerületének képviselőjelöltje mondott beszédet. Bevezetőben arról szólt, hogy a három és fél évtize­de folyó országépítő mun­kában most minden koráb­binál nagyobb súllyal esnek a latba a minőség követel­ményei. Felhívta a figyelmet a gazdasági fejlődés, vala­mint a társadalom általános képzettsége, illetve a lakos­ság kulturális szintje közöt­ti szoros összefüggésre. Mint hangsúlyozta, a kultúra ná­lunk gazdaságot is formáló tényező. Ennek tudatában — mon­dotta — a jövőben még fon­tosabb törekvésünk és teen­dőnk az oktatás, az átkép­zés, a továbbképzés és a művelődés egységes fejlesz­tése. Rámutatott az oktatás és a közművelődés közös feladatára: a cél olyan ké­pességek és készségek kifejd lesztése, amelyek — a fel­gyorsult fejlődés, a gyorsan változó és mind bonyolul­tabbá váló politikai-gazda­sági viszonyok közepette is — segítik az egyes embert, a közösségeket a helyes, a fejlődést biztosító döntések kialakításában. Beszéde végén szólt ar­ról is, hogy céljaink megva­lósításának feltétele a béke, s a mi szerepünk ebben az, hogy az általunk épülő szo­cializmus minél erősebb, vonzóbb, szilárdabb legyen. A nagygyűlésen felszólalt Szentistványi Gyuláné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára. Baranya megye 10. számú választó- körzetének országgyűlési képviselőjelöltje. Beszélt a választási politikai munka országos tapasztalatairól, s ennek kapcsán arról, hogy mintegy hatvanezer jelölő­gyűlésen tovább folytatódott az össznépi párbeszéd, amely megelőzte és végigkísérte a piártklongresszust és alkotó módon hozzájárult a párt- kongresszus határozatainak kimunkálásához. Felszólalt még Pásztor György, a Mecseki Szénbá­nyák vájára és Kaszapovics Anna mohácsi pedagógus. Nyíregyháza. Választási nagygyűlést tartottak tegnap Nyíregyhá­zán, a Papíripari Vállalat nagycsarnokában: Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának tagja. Nyír­egyháza 2-es számú ország- gyűlési választókerületének képviselőjelöltje és Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnö­ke, Szabolcs-Szatmár megye 19-es számú választókerüle­tének képviselőjelöltje talál­kozott választóival. A nagygyűlést Gulyás Emilné, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titká­ra nyitotta meg, majd Bisz­ku Béla emelkedett szólásra. Behatóan foglalkozott töb­bek között Szabolcs-Szatmár megye fejlődésével. Három és fél évtizeddel ezelőtt, mint hangsúlyozta, nagyon messziről indult ez a vidék. Népének szorgalma, akarása, a szocialista magyar társa­dalom segítsége azonban pá­ratlan gazdagodást eredmé­nyezett a Nyírségben, Szat- márban s .a beregi tájon. A jövőről szólva elmon­dotta, hogy az előzetes ter­vek szerint 1985-ig várha­tóan. 30 milliárd forintot fordítanak ebben az ország­részben beruházásokra; 20 ezer új lakás, 300 új iskolai tanterem épül. Biszku Béla beszéde után Erdei Lászlóné szólalt fel. Méltatta a három és fél­évtizedes európai béke je­lentőségét, melynek követ­keztében népünk, s köztük hazánk lányai és asszonyai teljes erővel dolgozhatnak a fejlett szocialista társadalom építésén. A választási nagygyűlésen felszólalt Timkó Imre, a gö­rögkatolikus egyház hajdú­dorogi megyéspüspöke, a Hazafias Népfront megyei elnökségének tagja és Mar- kovics József, a nyíregyházi papírgyár ifjúmunkása. Jászfényszaru Tegnap este hét órakor zsúfolásig megtelt a Petőfi Művelődési Ház, a nagygyű­lés színhelye. Megnyitóként Váci Mihály verseiből kom­ponált irodalmi összeállítást mutattak be a művelődési ház irodalmi színpadának tagjai, majd Kiss László, a Jászfényszaru nagyközségi Tanács elnöke köszöntötte a nagygyűlés mintegy 500 részt­vevőjét, közöttük Majoros Károlyt, a megyei pártbi­zottság titkárát. Jávor Já­nost, az MSZMP KB mun­katársát, dr. Kuti Györgyöt, a megyei tanács vb-titkárát, Major Tibort, a jászberényi járási pártbizottság első tit­kárát, Kanyó Sándort, a HNF megyei bizottságának titkárhelyettesét és Legény Bélánét, a 14-es számú vá­lasztókerület országgyűlési képviselőjelöltjét. Ezután Majoros Károly, a nagygyűlés előadója lépett a mikrofonhoz. Főként a tennivalókról be­szélt. A XII. pártkongresszus irányt és célt ad,ott, mon­dotta, de hangsúlyozta, hogy a feladatokat közös erővel nekünk kell megoldani. A szocializmus építésének nélkülözhetetlen feltétele a közgondolkodás fejlesztése, a a szocialista kultúra gazda­gítása. Felhívta a figyelmet arra, hogy az erkölcsi köve­telmények mércéjét is ma­gasabbra kell emelni, és hogy társadalmunknak er­kölcsi arculatát tekintve is a munka társadalmának kell lennie. Ehhez pedig az szük­séges, hogy növekedjék a munka becsülete, tartassék tiszteletben a közérdek, erő­södjék'' a közéleti szellem, mélyüljön a szocialista ha- zafiság és a proletár interna­cionalizmus. A gondolkodás fejlesztésében megtisztelő, mással nem pótolható szere­pe van a kultúra terjeszté­sének, annak a kultúrának, amely a béke, a haladás ügyét támogatja és az alko­tó embert dicséri — hang­súlyozta Majoros Károly. Beszéde után Legény Bé- láné kért szót és mondott köszönetét Jászfényszaru la­kosságának azért, hogy újra bizalmat szavaztak ngki, ami­kor másodszorra is képvise­lőjelöltjüknek választották. Ezután a művelődési ház Napsugár gyermekszínpadá­nak műsorával ért véget a jászfényszarui nagygyűlés. Jászalsószentgyörgy Tegnap este választási nagygyűlést tartottak Jász­alsószentgyörgyön, a községi művelődési házban, ahol meg­jelent Nyikos János, a járá­si pártbizottság titkára. Mül­ler Attila, a választási el­nökség elnökének megnyitó szavai után Mohácsi Ottó, a megyei pártbizottság titkára tartott beszédet, amelyben nagy teret szentelt az alkotó munkának. Hangsúlyozta, hogy a XII. pártkongresz- szusból adódó helyi felada­tok megoldásához biztosíta­ni kell a feltételeket. Törek­véseinknek mind a tanácsi, mind a termelő munkában a színvonal emelésre kell irányulniok. Csakis céltuda­tos. következetes munkánk­kal érhető el eddigi életszín­vonalunk tartása és egyes területeken a lakossági ellá­tás javítása. Mohácsi Ottó utalt arra, hogy a következő tanácsi ciklus lényegében egybeesik a hatodik ötéves tervvel, melyben előtérbe kerül a •meglevő feltételek jobb ki­aknázása. Mivel a község élete ezernyi szállal kötődik a mezőgazdasághoz, kiemel­te a helyi téesz érdemeit a háztáji gazdaság segítésé­ben és a melléküzemágak révén a lakosság foglalkoz­tatásában. Jászladány Este 7 órára, a választási politikai nagygyűlés kezde­tére megtelt a jászladányi művelődési ház nagyterme. Mintegy 500 választópolgár jelent meg. Ott volt Borics László, a 13-as számú or­szággyűlési képviselői vá­lasztókerület jelöltje és Bá­lint Imre, a Jászberényi já­rási Hivatal elnöke. Beszédet Bereczki Lajos, a megyei tanács általános el­nökhelyettese mondott. Fő­ként belpolitikai életünkről szólt elsősorban a mezőgaz­dasági termeléssel, a lakos­ság ellátásával kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott. Hangsúlyozta: a mezőgazda- sági termelés jelentősége egyre nagyobb hazánkban, a XII. kongresszus és a me­gyei pártértekezlet határoza­tának megfelelően különö­sen nagy figyelmet kell for­dítanunk hatékonyságának In övelésére. • A beszéd után többen fel­szólaltak, és a helyi aszta­losüzem fejlesztéséhez. a KPM-től áz utak javításá­hoz, az OTP-től egy 4 laká­sos társasház építéséhez kér­tek segítséget. Kenderes Kenderesen a művelődési ház színháztermében a 19 órakor kezdődött nagygyűlé­sen először az általános is­kola úttörői műsorral kö­szöntötték a résztvevőket. Ezután Czakó Sándorné, a nagyközségi tanács elnöke üdvözölte a megjelent mint­egy hétszáz választópolgárt, a vendégeket, közöttük Ul- veezki Tibort, a megyei ta­nács elnökhelyettesét, Tóth Györgyöt, a Szolnoki járási Hivatal elnökét és Czakó Lászlót, a 6-os számú ország- gyűlési választókerület kép­viselőjelöltjét. A nagygyűlés előadója Ul- veczki Tibor volt, aki a fontosabb külpolitikai kér­désekről, a XII. pártkong­resszus határozataiból adódó megyei és helyi feladatok­ról beszélt. Ezután négyen kértek szót. A választási nagygyűlés a Tisza Tánc- együttes műsorával ért véget. Tiszaszentimre Este hét órától választói nagygyűlést tartottak a ti- szaszentimrei moziteremben is. A mintegy 200 választón kívül az összejövetelen meg­jelent Gáspár József, a ti­szafüredi járási pártbizottság titkára és Gulyás József, a Tiszafüredi járási Hivatal el­nöke. A nagygyűlésen Bugán Mihály, a község országgyű­lési képviselőjelöltje beszélt a XII. kongresszus célkitű­zéseinek helyi feladatairól, a választókerület és Tisza­szentimre gazdasági, kultu­rális célkitűzéseiről. A MEGYE KÉPVISELŐJELÖLTJEI Mintha köztük élne E lnézést a rendetlensé­gért — mentegetőzött és villámgyors mozdu­latokkal összekapta a do­hányzóasztalon szétterített papírlapokat, kézikönyveket. — Rétegtalálkozóra készü­lök. Hétfőn a vezsenyiekkel találkozom, másnap pedig Csataszögön várnak. —• És még mennyi min­denre kell, hogy legyen ide­je és energiája! —• Mikor tegye próbára az ember magát, ha nem harmincévesen? Vannak na­pok, hetek, amikor nincs egy percnyi megállásom se. De az, amit szívesen, jó érzés­sel csinál az ember, nem fárasztó. Átmenetileg keve­sebben vagyunk munkahe­lyemen, a Hetényi kórház szemészeti osztályán, és a szakrendelőben is. ahol két­havi váltásban dolgozom. Most több a munka. Több beteg szemet kell megvizs­gálnom, meggyógyítanom. Ez nem panasz, hanem tény. Örömmel csinálom, ez a dolgom. Jólesett hallgatni a csupa energia fiatal nőt, amilyen őszintén, emberien és hittel beszélt a betegekről, a kolle­fiákról, és azokról az embe­rekről, akik újra bizalmat szavaztok a párton kívüli dr. Faragó Margitnak, és képviselőjelöltnek fogadták el. — Százszor végiggondol­tam az elmúlt hetekben, hogy mit tettem az embere­kért öt év alatt, az első kép­viselői ciklusomban? Nehéz lenne tömören summázni, de egy biztos: igyekeztem min­dent megtenni, ami tőlem tellett. Sok mindenre jó ér­zéssel gondolok vissza. Örü­lök, hogy Nagykörűben épült meg a megye egyik legszebb óvodája, hogy a hunyadfalvi- aknak, az újszásziaknak nincs már vízgondjuk, hogy meg­épült a tiszasülyi út és az újszászi, abonyi összekötőút, hogy felújítják az újszászi művelődési házat, korszerű­sítik a fűtését. A világért se értsen félre, nem azt mon­dom, hogy az én érdemem, csak én is azok között vol­tam, akik ezeknek a vitat­hatatlanul jogos érdekeknek a megvalósításáért kardos­kodtak. Én is leveleztem, ki­lincseltem többek között azért, hogy megcsinálják végre Tiszasülyön a gátkor­rekciót. Teljesen lehetetlen már az ottani állapot. Attól féltünk, előbb-utóbb elvisz bennünket a víz. „Elvisz bennünket” — így mondta, és észre sem vette. Nem őket, nem a tiszasülyie- ket, „bennünket”. Mintha köztük élne. Mintha őt is, az ő otthonát is fenyegetné a gátat ostromló folyó. Pedig dr. Faragó Margit nem ott él. de az az érzésem, hogy kényelmes szolnoki lakásá­ból sem alkarja, tudja kire- keszteni a tizenegy község huszonhétezer lakójának gondjait. K. K. K elemen Zoltánt hiába keresem a TITÁSZ túrkevei irodájában. Kisvártatva érkezik meg. — Volt egy kis munka, úgy gondoltam, jobban megy. ha én is ott vagyak. A harmincéves képviselő­jelöltről máskor is hallottam, hogy nem húzódozik a mun­Két város fia kától. Betessékel az irodába, és közben mentegetődzik: — Nagyon vizes a környék. Előfordul, hogy a járda táblái között jön fel a víz. Már vol­tak kint az üzemigazgatóság­tól is megnézni, hogy mit le­hetne kezdeni. Kelemen Zoltán akaratla­nul is megtestesíti Mezőtúr és Túrkeve, no meg Kétpó összetartozását. Mezőtúron van a munkahelye, de meg­határozatlan ideig Túrkevén helyettesít. Keviben született, édesanyja, rokonai most is ott élnek. Ö viszont Mezőtúron nősült, ott telepedett le. Nem véletlen, hogy amikor azt kérdezem tőle, mi jut eszébe, amikor ennek a két városnak a nevét hallja, gondolkodás nélkül válaszol: — Az. hogy ott élnek azok. akiket szeretek és ott a mun­kahelyem is. Pártonkívüli, de a közélet iránti érdeklődésének eddig is számtalan tanújelét adta. Volt KISZ-titkár, napi munkája mellett tanít a me­zőtúri szakmunkásképzőben, népi ellenőr és sportköri el­nök. Pedig tizennégy fős üze­meltetési csoportjának egyéb­ként is sok a munkája. — Hogy tudja megértetni magát a beosztottaival ? — Nem szabad a magas ,.C”-n kezdeni. Emberi han­gon kell beszélni, és láttatni a munka értelmét. A munkahelynek olyannak kell lenni, mint egy nagy családnak, ha azt akarjuk, hogy úgy menjen a munka ahogy kell. — És a képviselői munka? — Még soha nem voltam az Országházban, képviselő­vel sem beszéltem munkájá­ról. Nagy felelősséget érzek a vállamon a jelölés óta. és nagy ambíciót magamban.. , S. B. A bedolgozók becsülete Otthon a munkahely is „Mindenki, a vállalat és a bedolgozó is jól jár. A vállalat azért, mert a sokasodó megrendeléseket a munkájukat szorgalmasan pontosan végző bedolgozók segítségével teljesíti, a bedolgozók pedig — kisgyermekes édesanyák és egészségügyi állapotuk miatt helyhez kö­tött idős emberek — otthonukban, a háztartási teendők ellátása mellett dolgozhatnak”. Jászberényben a Vegyes­ipari Szolgáltató Vállalatnál dr. Tóth Józsefné munka­ügyi csoportvezető így mu­tatja be a termelési, tervek teljesítésében jelentős sze­repet vállaló bedolgozókat. A vállalat elődje, az 1962- ben alakult szociális foglal­koztató csoport kezdetben negyven csökkent munkaké­pességű, idős embernek biz­tosított otthoni munkát. Az évek során önálló tanácsi vállalattá fejlődött, és az idén százhetven „üzemi dol­gozóval” és kétszázhetven bedolgozóval — köztük har­minc nyugdíjassal — több mint 80 millió forint terme­lési értéket állít elő. — Csaknem húsz év alatt szerzett tapasztalatok iga­zolják, hogy jó ez a bedol­gozói rendszer. Olyan embe­rek vállalhatnak biztos meg­élhetést jelentő munkát, akik otthoni körülményeik vagy egészségi állapotuk mi­att nem tudnának a munka­helyre bejárni. Előnyös azért is — például a kisgyermekes édesanyáknak —. mert csök­kenti a bölcsődei, az óvodai zsúfoltságot. Természetesen az se elhanyagolható szem­pont, hogy feladataink meg­valósításához mindenkor szá­míthatunk a bedolgozók szorgos munkájára. Hasonlóképpen vélekednek a Vegyesipari Szolgáltató Vállalat „szociális gondosko­dásáról” az érintettek. Pod- ráczki Istvánná nyolc éve bedolgozó a vállalatnál. Mun­kás utcai lakásában él fér­jével, nevelt fiával és het­venegy éves édesanyjával. — Férjem éjjeliőr a Kos­suth Tsz-ben, nappal van itthon, főzni kell rá. édes­anyámat — bár jól tartja magát — nem szívesen hagy­nám magára, fájós lábaim se bírnák a mindennapos bejárást, ezért jön jól ez a bedolgozói munka. Nem panaszkodhatom. munkavé­delmi kesztyűket varrók, ha jól v ráhajtok, háromezer fo­rint is összejön havonta. Né­hány évvel ezelőtt kiváló dolgozó lettem, ebből is lát­ni, becsülete van a mi mun­kánknak. Bíró Jánosné három fiú­gyerek élesanyja, a Hűtő­gépgyárban dolgozott, a leg­utóbbi szülési szabadság le­telte után azonban otthon maradit, öt éve bedolgozója a Vegyesipari Szolgáltató Vállalatnak. — Az elmúlt év őszén te­mettem el férjemet — fia­talon halt meg szívinfark­tusban —, három gyerekkel maradtam özvegyen, a leg­idősebb tizennégy, a kiseb­bik nyolcéves. Sok idő rá­megy, hogy rendbe tartsam őket, segítsek nekik a tanu­lásban, a háziasszonyi teen­dők, a baromfi- és malac- nevelés is lefoglal, mert az is kell ott. ahol három jó étvágyú gyerek ül az asz­talhoz. Nem tudom, mi len­ne velünk a bedolgozói ke­reset nélkül, nagyon jól jón a kiegészítés a kevéske nyug­díjhoz, munkavédelmi kesz­tyűket varrók, 1500 forintot keresek havonta. A vállalat világítási, fűté­si díjat, a saját varrógépén dolgozónak géphasználati dí­jat fizet. Bevált és ösztönzi a bedolgozói munkavállalást a Munkaügyi Minisztérium­nak a Szakszervezetek Or­szágos «Tanácsával egyetér­tésben 1978-ban kiadott ren­delkezése, mely szerint a bedolgozó — ha előző évi keresete elérte a hatezer fo­rintot — tizenkét napi alap- szabadságra jogosult. — illés —

Next

/
Thumbnails
Contents