Szolnok Megyei Néplap, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-15 / 112. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 198(1 május 15. Varsó és Brüsszel Varsóra és Brüsszelre irányul a nemzetközi közvélemény figyelme. A lengyel fővárosban a fennállásának 25. évfordulóját ünneplő Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó testületé tartja soros ülését. Brüsszelben a NATO hadügy- és'ikül- ügvmimiszterei tárgyalnak. Rendkívül feszült, mind bonyolultabb világpolitikai helyzetben került sor a két tanácskozásra. Az alapvető koncepció viszont teljesen egyértelmű: míg Varsóban a világbékéért érzett felelősség. az enyhülés vívmányai védelmének szándéka hatja át a résztvevőket — az európai szocialista országok a legmagasabb szinten képviseltetik magukat —. addig Brüsszelben homlok- egyenest ellenkező előjelű eszmecserét folytatnak. Annvi máris bizonyos, hogy Washington igyekszik az eddiginél is nagyobb nyomást gyakorolni szövetségeseire. Kedden az Észak-atlanti Szövetség úgynevezett katonai tervezőbizottsá- ga — tizenhárom hadügyminiszter — elsősorban arról cserélte ki nézeteit. hogy amerikai követelésre miként képesek az európai szövetségesek pótolni az USA haderejét, ha azt a Perzsa-öbölbe vezénvelnék. A balul sikerült amerikai kommandóákció már önmagában visszatetszést keltett Nyugat- Európában. Bár a tőkés államok kormányainak többsége szolidaritást vállalt az Egyesült Államok iráni politikájával, a katonai lépéseket helytelenítik. Úgy tűnik, ennek ellenére Brüsszelben rákénw—filtek a szövetséges országok lőszer- és hadianyagkészletük növelésére, s az úgynevezett vegyvédelmi feladatok haladéktalan teljesítésére. Nyilvánvaló az is. ho«v a Pentagon sürgeti: európai szövetségesei az eddiginél nagvobb részt vállaljanak a hadügyi terhekből, ami azt jelenti, hogy a nyugateurópai adófizetőket újabb kínos meglepetés érheti. Kétségtelen, hogy Varsóban is szóba kerülnek a szocialista országok védelmi képességének időszerű kérdései — különös tekintettel az euro- rakétáfckal kapcsolatos decemberi NATO-döntés- re. s az Egyesült Államok békét fenyegető föllépésére. A Politikai Tanácskozó Testület azonban tárgyalásának középpontjában nem a fegyverkezési kihívást, hanem ellenkezőleg, a béke védelmét, a néptömegek óhajának megfelelően az enyhülés fenntartását. a kelet-nyugati párbeszéd folytatásának fontosságát állította. Nem kétséges, hogy napjainkban súlyos gondok nyomasztják a közvéleményt mind a szocialista. mind a kapitalista államokban. Lehetnek — vannak is — eltérő vélemények a megoldást illetően. A világpolitika jelenségeit nem egyformán ítélik meg a politikusok. Az azonban bizonyos, hogy a szocializmus és a tőkés világ közti ellentétek háborús konfliktusba tonkolását Európa egyetlen józan államférfija sem óhajtja. A lengyel fővárosban éppen arról tanácskoznak a szocialista országok vezetői — köztük Kádár Jánossal az élen a magvar küldöttek —. hogy a „lenni vagy nem lenni, drámai kérdésiben a Varsói Szerződés tagállamai az egyetlen elképzelhető reális álláspontot kínálják Európának^ a földkerekségnek: a* békét. Gyapay Dénes A lengye# fővárosban Összeült a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé Kádár János vezette magyar küldöttség a Varsói Szerződés csúcsértekezletén. Képünkön (balról jobbra): Czinege Lajos honvédelmi miniszter. Lázár György miniszterelnök, Kádár János, az MSZMP KB első titkára. Gyenes András, az MSZMP KB titkára. Púja Frigyes külügyminiszter (Telefoto — KS) (Folytatás az 1. oldalról) nökségének tagja, miniszter- elnök, Vasil Bilak, a CSKP KB elnökségének tagja, a KB titkára, Bohuslav Chno- upek külügy- és Martin Dzur hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter. A Lengyel Népköztársasá- ságot képviseli Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Henryk Jablonski, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja,, az Államtanács elnöke, Edward Babiuch, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, a Miniszter- tanács elnöke, Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, nemzetvédelmi miniszter, Emil Wojta- szek, a LEMP KB Politikai Bizottságának póttagja, külügyminiszter, Jerzy Wasz- czuk, a LEMP KB titkára. A Magyar Népköztársaság részéről Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Gyenes András, az MSZMP KB titkára, Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter és Púja Frigyes külügyminiszter. A Német Demokratikus Köztársaság képviseletében Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára, az Államtanács elnöke, Willi Stoph, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja. a Minisztertanács elnöke, Hermann Axen, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Heinz Hoffmann hadse- regtábomok, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, nemzetvédelmi miniszter, Günter Mittag, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Oskar Fischer külügyminiszter. A Román Szocialista Köztársaság részéről Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, köz- társasági elnök. Ilié Verdet, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, miniszterelnök, Virgil Cazacu. az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a KB titkára. Stefan Andrei, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, külügyminiszter és Constantin Ol- teanu vezérőrnagy, nemzet- védelmi miniszter. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége képviseletében Leonyid Brezs- nyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, Alek- szej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Andrej Gromiko. az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, külügyminiszter, Konsztantyin CserA lengyel fővárosban szerda délelőtt összeült a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé. nyenko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára,, Konsztantyin Ruszakov, az SZKP KB titkára és Nikolaj Ogar- kov, a Szovjetunió marsall- ja, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének első helyettese, a Szovjetunió fegyveres erőinek vezérkari főnöke. Az értekezlet munkájában részt vesz Viktor Kulikov, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka, a Szovjetunió marsallja. Valamennyi delegáció élén a testvérpártok vezetői állnak. Az ülést Edward Gierek, a LEMP KB első titkára nyitotta meg, üdvözölve a testvérországok vezetőit. Beszédében hangsúlyozta, hogy a létrejötte óta eltelt 25 év beigazolta a Varsói Szerződés döntő szerepét és történelmi küldetését a béke védelmében és a szocializmus szolgálatában. — A Varsói Szerződés létrejötte óta új típusú politikai-védelmi szövetség volt, amely új elemet hozott a nemzetközi életbe, sosem irányult, és nem irányul semmiféle állam, vagy államcsoport lellen — mondotta Edward Gierek. — A szocialista országok és a Varsói Szerződés politikájának vezérelve a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének lenini eszméje. A második világháború óta eltelt egész időszak története azt bizonyítja, hogy a Kelet és a Nyugat közötti kapcsolatok fejlesztésének csak egyetlen járható útja van. Ez a politikai párbeszédnek, az enyhülési folyamat folytatásának, a fegyverkezési verseny megfékezésének- és a leszereléshez vezető hatékony lépések megkezdésének, az egyenlő biztonságnak és a minden területen való egyenrangú együttműködésnek útja — hangsúlyozta a LEMP KB első titkára. A Politikai Tanácskozó Testület 17. ülésének első napja az esti órákban fejeződött be. Este valamennyi küldött részvételével a Varsói Nagyszínházban ünnepi estét tartottak a Varsói Szerződés aláírásának 25. évfordulója alkalmából. — A műsorban a Lengyel Néphadsereg Művészegyüttesének tagjai, lengyel színészek és a szocialista közösség országaiból érkezett vendég- művészek léptek fel. BERLIN Rostockban tegnap összeült kilenc szocialista ország baráti társaságainak konferenciája. A tanácskozás napirendjének középpontjában az an ti ko mm u nizmussal és a szovjetellenességgel szembeni harc időszerű kérdései s a baráti társaságok közötti együttműködés továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatok állnak. A Magyar— Szovjet Baráti Társaság küldöttségét Bíró Gyula vezeti. BONN Genscher nyugatnémet külügyminiszter pénteken találkozik szovjet kollegájával, Andrej Gromikóval — erősítette meg tegnap a bonni parlamentben Klaus von Dolmányig külügyi államminiszter interpellációkra válaszolva. A szovjet—nyugatnémet megbeszélések egyik témája Helmut Schmidt érkezett kancellár közeljövőre tervezett moszkvai útja lesz. BELGRAD Jugoszláviában a Tito köz- társasági elnök halála felett érzett mély gyász napjaiban szocialista munka- verseny-mozgalom kezdődött, amely az ország minden termelő vállalatát felöleli. A gyárakból tömegesen érkeznek a jelentések a napi tervfeladatok túlteljesítéséről. újabb és újabb rekordokról. KAIRÓ Szadat egyiptomi államfő, a kormányzó Nemzeti Demokrata Párt elnöke és a hadsereg főparancsnoka tegnap kezébe vette a kormány irányítását is. Magyar vezetők üdvözlő távirata Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban köszöntötte dr. Rudolf Kirchschlägert, az Osztrák Köztársaság szövetségi elnökét, az osztrák államszerződés megkötésének 25. évfordulója alkalmából. Lázár György, a Minisztertanács elnöke dr. Bruno Kreisky szövetségi Icancellárnak, Apró Antal, az országgyűlés elnöke Anton Benyának, a Nemzeti Tanács elnökének küldött üdvözlő táviratot. Huszonöt éves az államszerződés Szomszédunk: Dusztria uszonöt évvel ezelőtt, 1955. május 15-én írta alá a második világháború négy szövetséges nagyhatalmának képviselője Bécsben az osztrák államszerződést. Ausztria — amelyet az 1938-as Ansch- luss-szal Hitler a náci Németországhoz csatolt — e szerződés révén visszanyerte függetlenségét. Tíz év telt el a fasizmus bukása után, míg Ausztria helyzete rendeződött. A késedelem oka mindenekelőtt az volt, hogy a nyugati hatalmak — az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország — nem akartak lemondani az ország kínálta katonai lehetőségek felhasználásáról, így több száz diplomáciai tárgyalásra, hosszas erőfeszítésre volt szükség a megegyezéshez. Az államszerződés megkötése már a békés egymás mellett élés érvényesülésének egyik első győzelme, s egyben a szovjet békepolitika meggyőző bizonyítéka volt — hiszen az aláírást csak napokkal előzte meg, hogy az NSZK a párizsi szerződések életbe lépésével a NATO kötelékébe került. Ausztria semlegessége azóta is Közép-Európa, sőt az egész kontinens biztonságának lényeges eleme. Nyugati szomszédunk pozitív szerepet játszik a kelet— nyugati politikai, gazdasági és egyéb együttműködés bővítésében, a párbeszéd fenntartásában. Hazánkkal kitűnőek a kapcsolatai, s ezeket a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének példájaként említik gyakorta. Az eltelt 25 esztendő bebizonyította: az 1955-ös államszerződés előírásai Ausztria valód,i nemzeti érdekeit tükrözték, s helyes, átfogó keretet teremtettek fejlődéséhez. Ezt támasztja alá az ország megnövekedett tekintélye, amely elsősorban Ausztria külpolitikai tevékenységének, a nemzetközi porondon betöltött szerepének köszönhető. Napjainkban New York és Genf mellett Bécs az ENSZ harmadik városa, s több szakosított szervezetének székhelye. Kurt Waldheim személyében osztrák államférfi a világszervezet főtitkára, Ausztria fővárosa sok jelentős találkozó és tárgyalássorozat színhelyéül szolgált és szolgál — gondoljunk csak a közép-európai fegyveres erők csökkentéséről folyó megbeszélésekre, vagy a tavaszi szovjet— amerikai csúcstalálkozóra, a SALT—II. szerződés aláírására. Az osztrák diplomaták persze nemcsak házigazdák; Kreisky kancellár maga is aktív résztvevője a világpolitikának. Ausztria a megnehezedett körülmények közt is kész erőfeszítéseket tenni a világbéke, az enyhülési folyamat fenntartása érdekében, együttműködni más országokkal ezeknek a céloknak a szolgálatában. bből a szempontból ki kell emelni az osztrák államszerződés mostani évfordulójának egy másik jelentőségét: a tervek szerint a meghívott politikusok az ünnepséget felhasználhatják két-, esetleg többoldalú megbeszélésekre is. Szó esett többször Gromiko szovjet és Muskie amerikai külügyminiszter esetleges találkozójáról is, amely —, ha létrejön — a legmagasabb szintű érintkezés lesz a két nagyhatalom között kapcsolataik megromlása óta. Így érthető, hogy a világ közvéleménye nemcsak az ünnep alkalmából figyel Bécsre, hanem azért is, mert jó híreket remél az osztrák fővárosból. (szegő) Washingtoni elvárások a NDTO-tól A NATO katonai tervező' bizottságának tegnapi ülése — amelyen 13 hadügy- és ugyanannyi külügyminiszter vett részt — hosszú, 25 szakaszból álló záróközlemény kiadásával ént véget. A dokumentum szerint az ülés résztvevői az afganisztáni szovjet akció következményeit vitatták meg, s „aggo- dálmukat” fejezték ki miatta. Véleményük szerint a délnyugat-ázsiai stratégiai ANKARA A törökországi Adana hadbíróságának ügyészei kedden halálos ítélet kiszabását kérték 266 vádlottra, akik 1978 decemberében — több száz vádlott-társukkal együtt — részt vettek a Karamanma- rasban történt súlyos zavargásokban. Karamanmarasban, az Ankarától 630 kilométerre délkeletre fekvő városban, 1978. december 24-én vallási színezetű, politikai összecsapások voltak. A súlyos zavargásoknak több, mint száz halálos áldozata volt. BÉCS Ausztria felszabadulásának 35. és az osztrák államszerződés aláírásának 25. évfordulója alkalmából ünnepi ülést tartott az Osztrák Kommunista Párt Központi Bizottsága. helyzet megváltozása a NATO tagállamaitól „az új helyzet követelményeinek” megfelelő szolidaritást kíván meg. Ebből az alapáliásból kiindulva a hadügyminiszterek egész sor újabb katonai intézkedést fogadtak el. amelyekét a külügyminiszterek jóváhagytak. Ezek közé tartozik — mint a záróközlemény hangoztatja — a felkészülés a tartalékok mozgósítására. a lőszerek és hadfelszerelések raktárkészletének növelése Nyugat-Európában. Mindezek az intézkedések természetesen újabb terheket rónak a nyugat-európai tag- állagnokra. De mint Edmud Muskie. az új amerikai külügyminiszter az ülésen elhangzott felszólalásában, és utána sajtókonferencián is hangsúlyozta: elvárható a szövetségesektől, hogy megosszák a terheket az Egyesült Államokkal. Muskie azt mondta, hogy az a válasz, amelyet a NATO most az afganisztáni ügyre adott, nem a konfrontációt szolgálja, hanem csökkenti a konfrontáció lehetőségét. Muskie egyébként sajtóértekezletén szólt a Gromiko szovjet külü "^’miniszterrel nénteken sorra kerülő tárgyalásairól is. Megelégedését fejezte ki. hogy folytatódik a szovjet—amerikai párbeszéd. de rögtön hozzáfűzte: nem számít többre, minthogy mindketten saját szemszögükből fogják a legutóbbi eseményeket értékelni.
