Szolnok Megyei Néplap, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-10 / 83. szám

1980. április 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Sajtótájékoztató a Külkereskedelmi Minisztériumban (Folytatás az 1. oldalról) azonban összességében a tervezettnek megfelelően változott. 1980-ra csaknem 9 milli­árd rubeles áruforgalmat irá­nyozták elő a szocialista or­szágokkal, vagyis a növeke­dés valamivel mérsékeltebb, mint a korábbi esztendők­ben. Ennek az az oka, hogy valamennyi szocialista or­szág a hazánkéhoz hasonló gazdasági gondokkal kényte­len szembenézni. A világ­piaci árváltozások az egyre nehezülő piaci helyzet a többi szocialista ország szá­már is hátrányokkal járt. Mivel ezeket a hátrányo­kat a termelés hatékonysá­gának növekedése nem tud­ta teljes mértékben ellensú­lyozni, a belső és a külső gazdasági egyensúlyban fe­szültségek léptek fel, s ezek feloldására mérséklődött a felhalmozás üteme, s az importtal is mindenütt fo­kozottan takarékoskodnak. A nagyarányú változások miatt az 1975-ben megkötött öt­éves egyezményeink 1980-ra szóló egyes előírásait is pon­tosítani, módosítani kellett az új követelményeknek meg­felelően. Rubelelszámolású forgalmunk változatlan áron számolva az idén, valamivel több mint 3 százalékkal lesz magasabb a. tavalyinál, ezen belül az export 4. az im­port 2,5 százalékkal ernel- kedjk. A Szovjetunióvaj azonban az átlagosnál na­gyobb mértékben, több mint 6 százalékkal nő hazánk áru­csere-forgalma, a többi európai rubelelszámolású vi­szonylatban pedig 2 százalé­kos emelkedés várható. Erre az évre is biztosítot­tuk a legfontosabb nyers­anyagok és energiahordozók importját, a tervezett beru­házásokhoz szükséges gépe­ket, és egyben exportcikke­ink elhelyezését is biztosít­ják a megállapodások. Most a legfontosabb, hogy a vál­lalatok is minél előbb meg­kössék a magánjogi export­import szerződéseiket — mondotta a külkereskedelmi miniszterhelyettes. A legjelentősebb megálla­podást természetesen a Szovjetunióval kötöttük, aho­va főként gépeket szállítunk, importunk döntő hányada pedig anyagjellegű és fél­késztermék, d,e nagy meny- nyiségű szovjet gépi beren­dezést is vásárolunk. 1980-ban egyebek között hét és fél millió tonna kő­olaj, 800 ezer tonna koksz, 7,b milliárd kilowattóra vil­lamos energia. 2,2 millió tonna vasérc, 1,1 millió köb­méter ipari fa, 850 ezer köb­méter fenyőfűrészáru, 3,5 milliárd köbméter földgáz érkezik a Szovjetunióból. ' boltokban pedig megjelenik 20 ezer szovjet gyártmányú hordozható tv-készülék, „65 ezer porszívó, 100 ezer ke­rékpár, 28 ezer hűtőszek­rény. 3,7 millió rubel érték­ben tranzisztoros rádió, s az idén megkezdődik — egyelő­re szerényebb tételekben — a szovjet automata mosógé­pék importja. Lada személygépkocsiból 45 ezer érkezik az idén. A magyar exportlista is gaz­dag, sokféle termelőeszköz, autóbuszok, fogyasztási cik­kek, gyógyszerek kiviteléről intézkedik, az olimpiára pe­dig korszerű híradástechni­kai berendezéseket szállí­tunk, köztük több mint 6 millió rubel értékben ered­ményhirdető táblákat. A felújításra a zsíTipkapuk rászorulnak már. Emiatt óriási méretű acélszerkezete­ket, úgynevezett ideiglenes elzárókat sül­lyesztettek az alsó, illetve felső kapukon kívülre: ezek zárják ki a csatornából a vizet a javítás idejére Nagyjavítás Kiskörén Teljes hajózási tilalmat rendeltek el március 24-től a Tisza Kisköre körüli sza­kaszán; generáljavítás miatt lezárták a Ti­sza II. vízlépcső hajózózsilipjét. Képeink a munkálatok első szakaszáról készültek. A munkálatokba az MHSZ—KÖTIVIZIG könnyűbúvárklub is bekapcsolódott: a víz alatt ellenőrizni kellett, hogy az egymás­ra helyezett acélszerkezetek zárása meg­felelő-e? Apróbb veteme­dés, néhány mil­liméteres héza­gok — jelenti te­lefonon Szeren­csés József, aki most nehézbúvár­felszerelésben mászta át négy­kézláb a vaksö­tét, iszaptól sí­kos medret, hat­méteres mélység­ben — csak ta­pintása adott' tá­jékoztatást (jobb­ra) Az eredmény ked­vező, a szivaty- tyúk megkezd­hetik a csatorna víztelenítését... ... és a lakatosok, a hidra­ulikák doktorai megkezdhe­tik a hibafeltárást, a fel­újítást Fotó: Kőhidi Imre Hétezer tyúk nem egy fészekalja Munkaversenyben az újszászi baromfigondozók Tényész- és árutojás érté­kesítésből, a törzsállomány­ból „kiselejtezett” tyúkok és a rotációk közben felszaba­duló férőhelyeken nevelt broylercsirkék eladásából ta­valy 26 millió termelési érté­ket értek el az újszászi Sza­badság Tsz baromfigondo­zói. Ebben az évben az 1979 évinél 900 ezerrel több tojás értékesítése a tervfeladatuk, a tavalyival lényegében azo­nos átlaglétszámú tojótyúk­állománytól. Mit tehetnek a törzstelepen dolgozó asszo- nyok-lányok a termelés fo­kozásáért — erre ikerestük a választ a baromfifeldolgozók szocialista brigádjánál. Munkaidőben és azon túl Tóth Istvánmé, a brigád vezetője szabadkozik: meg­beszélni valójuk van az asz- ri^onyoknak, mindjárt befe­jezik, azután végigkalauzol a törzstelepen. — Ügy hírlik, szívesen se­gítenek más brigádoknak is. — Ha az időnk engedi. Fő­leg növénytermesztési kam­pánymunkákban igénylik a segítségünket. Tavaly öten, a brigádból két napig búzát idegenültek. Hárman egy hé­tig paradicsomot palántáitok, és mindannyian egy napot dolgoztunk a paradicsomsze­déskor, — Olyankor milyen bért kapnak az asszonyok? — Semmilyent. Kapni kapnának, de tavaly se vette fel közülünk senki. Felaján­lottuk községfejlesztési cé­lokra. gyermekintézmények bővítésére. Mindegyikünknek van vagy lehet még óvodás, iskolás gyereke. Ösztönzőbb bérezést Tojás ezerszámra. A teli kartonokat rendezgető raktá­ros, Ponyeczki Mihályné ma­gyarázza: a napi szállítás előtt állnak, várják a kocsit a keltetőüzemből. — Kisújszállásra viszik a tény észtojást, ebben az év­ben több mint hatmilliót szál­lítunk. Az idén nagyon vi­gyáznunk kell arra, minél kevesebbet keljen az üzle­tekben. a piacon árutojás­ként eladni, mert a tenyész- tojás hozza a jobb pénzt. — Tyúkjulk ugyanannyi, mint tavaly, tojás viszont több kellene majd egymillió­val. Mit tehet ,a brigád? — Sok mindent. Rajtunk raktárosokon is sok múlik, hogy munkánk közben job­ban odafigyeljünk, pontosab­ban betartsuk a technológi­át. A fertőtlenítő anyagok, a hipermamgán és a formálin- gőz pontos adagolása, az op­timális 14 fokos tárolási hő­mérséklet betartása mind be­folyásolja a csíraképességet... — És úgy tudom, a kere­setüket is. — Valóban. Zsebre megy a lelkiismeretesebb munka a közösnek is. nekünk is, A ve­zetőség új bérezési formát vezetett be a baromfigondo­zóknak a munkaverseny ösz­tönzésére. Tavaly még száz forint napibért kaptunk, és minden ezer kikelt tojásra 15 forintot. Most minden sze­Tóthné: — „Kilencszázezer tojással kell többet értékesí­tenünk az idén” Ponyeczkiné: „Zsebre megy a közösnek is, nekünk is” Vagoné: „Meghálálja a tyúk, ha jól bánnak vele” dett tojás után 1 fillér a fi- zettség. így a tavalyinál há­rom-négyszáz forinttal több­re. februárban például 3.800 forintra jött ki az ón bérem. Az új az. hogy negyedéven­ként prémiumot kapunk. Ha a tojások kelési százaléka 72 fölött van, darabonként fél fillért, ha meghaladja a 75 százalékot, akkor tojásonként egy fillért. — Jó az új bérezés, ösz­tönzőbb a jobb munkára. — hagyja jóvá a raktárostárs. Kálmán Jánosné is. — Csakhát jobb lenne, ha a negyedév során a keltető­üzem időnként jelezné, mi­lyen százalékban kelt egy- egy tojásszállítmányunk. Jól­lehet, nekik megfelel még 72 százalék alatt is. de a figyel­meztetésük alapján rögtön változtathatnánk az esetleges kezelési, tárolási hiányossá­gon. Munkarend és lelkiismeret Negyvenezer hybro-tojót gondoznak az asszonyok ti­zenegy ólban: Azok közül három kétszintes, ilyennek az emeletén bajlódik másodma­gával hétezer tyúkkal Vágó Rudolfné. — Hogy telik a gondozók egy napja? — Reggel hatra jövünk, akkor kezdjük az etetést-ita- tást. Aztán kiadagoljuk a to­jáshéj erősítését szolgáló gri- tett. a granulált meszet. Nyolcig összeszedjük az el­ső tojásokat. tízig aztán az ólak rendbetétele, a tyúkok felügyelete a dolgunk. Déle­lőtt tízkor és délután egykor van vége a műszaknak. Nem mondhatnám, hogy frissek vagyunk a nyolc óra eltelté­vel. Hiába, hétezer tyúk nem egy fészekalja. — Hogy értette azt, hogy rendes tojásszedés? — A gondozók munka­rendjében csak a tíz és az egyórai szedést írták elő. A lelkiismeretére van bízva mindenkinek, hogy a délu­táni műszakbefejezéstől más­nap délelőttig hagyia-e tipor­ni. piszkítani a 'tojásokat:. Hát mi nem hagyjuk. Egy­részt nagyobb lenne a törési százalék, másrészt a teli to- jófészek zavarja a baromfit. Uavanúav. mint odahaza a saiáf tyúkólban. Fotó készül. A vaku villa­nására hatalmas port kavar­nak a pánikba esett szárnya- . sok. Vágóné neveti: — Ne csodálkozzon, soha nem láttak ezek ekkora fényt, jóformán még napvilágot sem. A gépben sötétben kel­nek a csibék, félhomályban élnek az előnevelőnkben a csirkék, ugyanis a tojóházak­ban a törzstyúkok. Közben gyorsan telnek a papundekli tojástartók. Ahogy az asszonyok mond­ják, egy nyolcórás műszak­ban ketten egy-egy ólban négy és félezer tojást szed­nek össze. — Mint háziasszonynak — kérdezem Vágónét — mi a véleménye: jók az újszászi téesz tojásai? — Nagyon sok baj eddig sem volt a tenyész tojásaink­kal, de hogy most. a lelkiis­meretesebb munkánknak lesz-e látszata, azt — ahogy hallotta — majd csak a már­cius végi fizetési borítékból, a negyedévi prémiumösszeg­ből tudjuk meg. Az árutojá­sunk? Amennyi a családnak kell. annyit nem tojnak az én 'tyúkjaim se. Innen, a téesz- ből vásárolom én is, ha el­fogy. Most húsvétra is vittem három kartonnal. Kellett is mert -sok locsol kod ója volt a kislányomnak. Gabikának... Temesközi Ferenc Még aratják a nádat Szuperszelektív gyomirtószer % Meghosszabbították a nád- aratási idény az Alföldön Az évszakhoz képest szokatlanul hideg időjárás ugyanis kés­leltette az új hajtások növe­kedését. s az aratógépek mindaddig dolgozhatnak, amíg sarjadásnak nem indul az idei nád. A felgyői állami gazdaság csongrádi feldolgozó üzemének Bács, Békés, Csong- rád és Szolnok megyére ki­terjedő munkakörzetében no­vemberben kezdődött meg a szezon. Azóta mintegy 700.000 kéve nádat takarítottak be, s még előreláthatóan három hétig dolgozhatnak az arató berendezések. Borsod. Heves, Pest és Szolnok megye növényvédő szakemberei vettek részt azon a tanácskozáson amelyet teg­nap rendeztek a Szolnok me­gyei Agroker Vállalatnál. A meghívott szakemberek az NSZK-beli Hofchst cég által gyártott Illoxán nevű szu­perszelektív gyomirtószer ha­tásával, technológiai kezelé- i sével és alkalmazási terüle­teivel ismerkedtek meg. Be­vezetőként Kádár Aurél a MÉM szakvezetője tartott előadást, majd a gyártó cég képviselője ismertette az új szer alkalmazásának eddigi eredményeit. A gyomirtószer hazai al­kalmazásának lehetőségeiről az NSZK cég magyarországi képviseletének az Indusztria Rt.-nek osztályvezetője Lau- bán László informálta a je­lenlévőket. A szelektív gyom­irtószer technológiájáról és alkalmazásának eredményei­ről filmet is vetítettek, amely igazolta a szer hatásosságát az ipari növényeknél és egyéb növényféléknél.

Next

/
Thumbnails
Contents