Szolnok Megyei Néplap, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-06 / 81. szám
1980. 'ppriiis 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A PÉNTEKI PROGRAM Vendégeink Tiszaörsön, Tiszakürtön és Mezőhéken jártak A felszabadulásunk 35. évfordulójára megyénkbe érkezett észt delegáció, amelyet Kari Vaino, az Észt KP Központi Bizottságának első titkára vezetett, — Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára, és Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára .kíséretében -v pénteken délelőtt Tiszaőrsre utazott. A -helyi Petőfi Termelőszövetkezetben Tóth Lajos, a járási pártbizottság első titkára és Bugán .Mihály tsz- elnök fogadta őket. A gazdaság életéről Bugán Mihály tartott tájékoztatót. Ezt követően üzemlátogatásra került sor. A vendégek a szövetkezet iuhtelepét keresték fel, majd a Hortobágy- igyal ismerkedtek. Az esti órákban érkeztek vissza Szolnokra. Április 4-én. pénteken délelőtt Tiszakürtre látogatott a bolgár delegáció, amelyet Sztanko Dimitrov, a Kjusz- tendil megyei pártbizottság első titkára vezetett. Majoros Károly, a Szolnok megyei pártbizottság titkára kísérte el a vendégeket, akiket a ti- szakürti községi pártbizottságon Lázi Béla, a kunszentmártoni járási pártbizottság titkára és Takács Sándor, a községi pártbizottság titkára fogadott. A ;rárás politikai., gazdasági és társadalmi életét bemutató tájékoztató utói', a Kjusztendil megyei küldöttség megtekintette a pénteki szemerkélő esőben is tavasziasodó -képet mutató tisza-kürti arborétumot. Délután a mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezetben tett üzemlátogatással folytatódott bolgár vendégeink programja. Ott .Erős Lajos, az üzemi pártbizottság titkára és Pá-lffy Dezső, a téesz elnöke ismertette a közös gazdaság tevékenységét, eredményeit és terveit, majd megmutatták a vendégeknek a Táncsics Termelőszövetkezet húshasznosítású szarvasmarhatelepét. a zöldség- és paprikaszárító üzemét, valamint az árutojástermelő szakosított baromfitelepet. Tavaszi vizsgálatok a mezőgazdaságnak Az időszerű növényvédelem szervezése- irányítása mellett a mezőgazdasági nagyüzemek tavaszi munkáit segítő laboratóriumi vizsgálatokat végeznek Kenderesen a Szolnok megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás szakemberei. Felvételeink az állomás labor-kertjében és laboratóriumában készültek. Az. előzőleg termesztett növények kezelésekor a talajban maradt gyomirtószereknek az új kultúrákra igyakorolt hatását ellenőrzi Kácsorné Wilhelm Márta és Szautncr Sándor Ahogy melegszik a föld, úgy élednek a talajlakó kártevők. Az ellenük való védekezést könnyíti meg az előrejelzési csoport .vezetőjének, Bartusek Mihálynak a labor-kertben Végzett talajellenőrzése A rizs április végi Vetése előtt a megye tizen három téeszének és állami gazdaságának nyolcfajta vetőmagját vizsgálja meg a bioló giai laboratóriumban Szegi Gyöngyi és J.esz- nyák Mátyás. A vetőmag fonalféreg-fertőzött sége alapján adnak csávázási szaktanácsokat a rizstermelő gazdaságoknak (Fotó: T. F.) A tét nem kicsi „Kapcsolás" a telefonközpontok gyártásához Készen, a -ház, lehet, költözni. Nem tudni, ilyenkor mii a nehezebb: aiz érintet^ leni helyiségeket berendezni új bútorokkal, vagy a régi berendezést kiegészíteni — Sigényieink szerinti. Mindkét változatnak eleget kellett és kel,], tennie a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár kunhe- gyesi -gyárának. A költözés, a berendezés persze úgy nehezebb, ha előbb csak az előszobát adják át; azután a konyhát, s így sorjában a lakás -többi részét. Kit érdekelhet az automata ? Fokozatosam, évről évre bővült a kumhegyes-i gyár, egy--egy üzemrészt fokozatosain vetitek át a dolgozók. Az egyik csarnokot követte a szociális épület s egyben irodaház, a másik csarnok, a kazániház és így tovább. Közben a létszám is szépen -gyarapodott. Könnyen azt gondolhatnánk: nem volt nehéz dolguk a termelés bővítésévéi. Az idétslepedetit gyár, s a BHG vezetői választhatták az exit-enzív fejlesztés — ma már maradinak számító módszerét, hiszen e területen- találni szép számmal munkaerőt. Ha így történt volna, aligha beszélhetnénk arról, hogy problémákat okozott a berendezkedés. — Mart -kit érdekel az automata, a félautomata, a termelékenységet jelentő szalag, ha van elegendő munkáskéz? A BHG kun-hegyes; beruházását — a mintegy 50 milliós -bővítést — egyáltalán az ©gésiz üzemet, aizzál a céllal hozták létre, bogy ATSZK típusú telefonközpontokat gyártson. Méghozzá zárt ciklusú termelési szisztémával, ami annyit jelent, hogy a korább; -gyártási módszerekhez képesít úgy keltett elhelyezni a -.gyártósorokat, a szerelőszalagokat, hogy a „beáramló” afllkaitirósizelk, sávok összeszerelése után- valar- h-ol a „végeken” megjelenjen a készáru, azt csomagolhassák, és utazhasson a gyártmány az „egyes számú” vevőkhöz, a szovjet megrendelőkhöz. A zárt ciklusú gyártásnál már figyelemmel kísérhetik a munkafázisokat, egy-egy műveletsor időigényét, sőt még ésszerűsítésre is -gondolhatnak. Mindezt a beruházással • egy id őben. a beruházás mellett. Lépegetős szalag, — így titulálják, bár nem a berendezés meneget, hanem rajta az összeszerelendő sáv. Ezzel rövidítik és egyszerűsítik a csarnokban -a szállítási utakat. Sőt, létszámot is megtakarítanak, mert nem -kell senik-i az álkatrész cipe- lésére, a forrasztópákákkal ügyeskedő lányok, asszonyok kiszolgálására. Elektromos kéziszerszámok helyett pneumatikus működésűeket használnak majd. Az ATSZK nem új gyártmány, de lehet újszerűén készíteni. A BHG a jövőre -gondolva licence- ket vásárolt. A megvett gyártási módszereknek vannak olyan elemei, amelyeket fel- használha-tnaik más termékek előállításánál. Görgőket szereltek fel néhány sáv mozgatásához. Nem mindegy az sem, milyen az asztal kialakítása. amely mellett forrasztanak, vagy -a szék magassága, amelyen a dolgozók ülnek, sőt az sem mindegy, hogv . kézre -asik-e” minden 'kellék ia műveletekhez. Félóra kiesés is sok Sorozatgyártásnál már a legrövidebb idő is sokat számít A gyár idei tervében 75 ezer sáv elkészítése szerepéi. Mintegy nyolcszázötven dolgozót foglalkoztat a BHG kunhegyes! üzeme. Ha mindenkire csiak egy félóra kiesés jyt átlagosan, ez már óriási számot a-d. A termelékenység növelése a jövő új gyártmányaitól függetlenül, elkel most a kunhegyest gyárnál. Az esztendő ugyanis rosszul kezdődött. A telafonközpontok- impoirtállt jelfogóinak árát tetemesen felemelték a külföldi szállítók — ezért lépéshátrányba került a BHG. Most itthon, saját: üzemeiben készíti el az apró alkatrészeket — igaz ezek mór .modernebbek az említett importált jelfogóknál- Az átállás jelentős átszervezést, ez pedig sok időt. kíván. — Közben tárgyaltak a szovjet vevőkkel arról is. hogy megfelel-e nekik az új konstrukció. Temérdek üres hely Ha valaki ezekben a napokban végignéz az említett szalagokon, szerelősorokon, temérdek üres széket lát.. Tétlenkedő ember nincs benn, azok dolgoznak, akiknek munkát, termelőmunkát tudnak adni, a többiek kényszerpihenőn otthon vannak. Ha valamikor el kél a szervezés, akkor most igen. Sőt, lehet, hogy az eddig felvonultatott és bevezetett ötlet is kevésnek bizonyul a termelési program magvalósításához. Igaz, tavaly túlteljesítette tervét a gyár,-szép nyereséggel zárt. Az aSIkat- részpiac hatására bekövetkező változások nyomán válságos helyzetbe ugyan az idén ss-m jut — erre biztosíték az említett nyereség — de tartalékait könnyen felemésztheti. A termelési szerkezet módosításával járó feladatait már ismeri minden BHG-gyár, így a kunhegye- si is. Á tatabányai üzemtől kerülnek át ide tennivalók, hogy ott az említett alkatrészeket gyárthassák. A tét — behozni az állások miatti lemaradást — nem kicsi. Elengedhetetlenül szükséges, hogy minél hamarabb termelésbe állítsák a gyárban a munkát gyorsító, könnyítő eszközöket, s megvalósítsák a bevezetésre váltó szervezési intézkedéseket. Nyilvánvaló, hogy ezek nem oldják meg egy csapásra, de enyhítik a gon-dokat. H. J. A bolgárkertész és a bolgár kertész A téesz központjából a Dóra-majorba irányítanak, mondván, hogy bizonyára ott találom a szőlészeti ágazat- vezetőt. Több év óta jól jövedelmez a közös gazdaságnak a szőlőoltvány-értékesí- tés, az érdekel, hogyan csinálják. A majorban a Sirokkó dohányszárító felé irányítanak az emberek. Az egyik szárító ajtaja nyitva, az éppen berakott, fűrészporral teli ládák mellől fiatalember egyenesedik fel. — Tessék, én vagyok az ágazatvezető. Egy pillanat, erre a -berakásra rákapcsoljuk a fűtést, és állok rendelkezésére. Már meg is van. Nos hát. jó napot! Prodanov Mitko vagyok ... A bemutatkozó kéztfiogás- nyi -idő elegendő, hogy észrevegye a csodálkozásom. — Két éve jöttem Cibakházára Bulgáriából, egyenesen a plovdivi kertészeti szőlészeti egyetemről. — -Már csa-k megkérdem: hogy kerü-1 dolgozni egy magyar téesabe egy bolgár szakember? — Tulajdonképpen egyszerűen — mosolyog. — Az egyetemen találkoztam egy magyar lánnyal... — Akit meglátni és megszeretni. — szakítom félbe — ahogy nálunk mondják, egy pillanat műve volt. — De utána három évig jártunk együtt. Judit utolsóéves volt. amikor összeházasodtunk. A feleségem egy évvel előbb kezdte a magyar állam ösztöndíjasaként az egyetemet, ő -már hazajött, amikor én még utolsóéves voltam. Egy év múlva jöttem utána. — Szóval, elment egy magyar lány Plovdivba. lett -belőle bolgárkertész, és hozott magával egy bolgár kertészt? — így. így pontosan — nevet a fiatalember, értve a szójátékot. — Így kerültem Magyarországra. Ide Cibakházára pedig úgy. hogy a feleségemnek megfelelő jövedelem. szolgálati lakás kellett. hogy én letelepedési engedélyt kaphassak. Mindezt itt tudták biztosítani a Vörös Csillag Tsz-ben. — Bent. az irodán biztosra vették, hogy itt találom a majorban. — Igen. mert a szőlőolt- vány-termeszítés irányítása a feladatom, ez a hobbim is. Jó haszna van rajta a téesznek. Az idén 820 ezret telepítünk, kilenc hektáron. Négy és fél milliós bevételre számítunk belőle. — Látom, most is kihasználják a dohány-szárítókat. — Azokba-n fűtünk a fűrészporba ágyazott, gépoel oltott szőlővesszőkre. így hajtatjuk gyökereztetés előtt. Odahaza Bulgáriában is „nagyban” csinálják ezt. Csakhát ott már egy hét múlva ültetik ki a szabadba. de mi jó, ha egy hónap múlva hozzákezdhetünk. — A felesége mit dolgozik a termelőszövetkezetben ? — ö bolgárkertész, pontosabban konyhakertész. A téesz cs-erkeszőlői prdimőrtele- pének a vezetője. Most éppen kórházban van. Szentesen ... — Nem komoly talán a baj ? — Nem, baj az nincs — vágja rá. és gyorsan koppint hármat az egyik láda oldalán, összehúzott mutatóujjával. — Ne úgy, Mitko. — nevetik az oltványosládákat rakosgató kertészek — mondtuk már. hogy bal kézzel és a-lulról fölfelé. — Majd megtanulja. — biztatom — ahogy a magiyar szót. Szépen beszéli a nyelvünket. — Judit jobban tud bolgárul, mint én magyarul — mentegetőzik. — Szóval nincs baj az asszonnyal, családi örömök előtt állunk. Most. amikor legutóbb meglátogattam, mondta, sajnálja nagyon, hogy nem lehet itt Cserkeszőlőn. amikor szüretelik a primőröket. Az első érett paradicsomot neki vittük a kórházba ... — Végül is itt él két éve Magyarországon. Jól érzi magát ? — Itthon érzem magam. Sokat tanultam itt, sóka-t is láttam már. Van egy kis autónk, jártunk már Pécsett. Sopronban. a Balatonnál. Nagyon szép ez az ország ... Már elköszönőben, a kézfogásnál teszi hozzá: — Majdnem olyan szép. mint Bulgária. Temesközy Ferenc Az észt delegáció a Petőfi Tsz-ben
