Szolnok Megyei Néplap, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-29 / 99. szám

Éljen a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan barátságai Megkezdődött a párizsi találkozó (Folytatás az 1. oldalról) iKomimunista Párt (DKP) Karl-Heinz Schröder, a veze­tőség tagja és titkára; a Né­met Szocialista Egységpárt (SED) Hermann Axen, a KB titkára, a PB tagja; a Nor­vég Kommunista Párt Hans Kleven alelnök; a Nyugat­berlini szocialista Egységpárt (SEW) Dietmar Ahrens áléi­nak; az Osztrák Kommunis­ta Párt Erwin Schärf, a KB titkára, a PB tagja; a Por­tugál Kommunista Párt Car­los A'boim-Inglés, a KB tag­ja; a Svájci Munkapárt (megfigyelői minőségben) Armand Magnin főtitkár; a Szovjetunió Kommunista Pártja Borisz Ponomarjov, a KB PB póttagja, a KB tit­kára; á Török Kommunista Párt (a PB egyik tagja — nevét, tekintettel arra. hogy a párt illegális körülmények között küzd. nem közölték) vezetésével vesznek részt. A tanácskozásra egyebek között nem küldték el képviselői­ket Párizsba a jugoszlávok. az olaszok, a spanyolok, a hollandok és a románok. A találkozó munkáját Ma­xime Gremetz. az FKP Köz­ponti Bizottságának titkára. A tegnapi ülésen felszóla­ló Borisz Ponomarjov kije­lentette, hogy a szovjet kül­döttség szükségesnek tartja aláhúzni a találkozó halaszt­hatatlan és sürgős jellegét. Gondos és tárgyilagos esz­mecserét kell folytatni a ki­alakult politikai helyzetről, és mindenek előtt az euró­pai kontinenst és az egész világot fenyegető háborús veszély elhárítása érdekében szükséges lépésekről. — Az Egyesült Államok és a NATO ugyanis a hosszútávú és egy­re fokozódó fegyverkezési hajszát és a leszerelési tár­gyalások megbénítását ré­szesíti előnyben. szeretné felrúgni a világon kialakult katonai egyensúlyt, elutasí­tani az egyenjogúság és az egyenlő biztonság elvét. Ez a szocialista országokkal va­ló szembenállás irányvonala, a más államok és népek ügyeibe való leplezetlen be­avatkozás. egyebek között katonai beavatkozás irányvo­nala. amely a monopóliumok érdekeit, az amerikai ima­riái izmus részleges világural­ma megteremtésének céljait szolgálja. A nukleáris fegyverekkel való fenyegetőzést és az erő­szakot gyakorlatilag a tár­sadalmi fejlődés lefékezésé­re. sőt visszafordítására irá­nyuló óhaj szüli, különösen a Politikai Bizottság tagja, a tanácskozáson résztvevő francia küldöttség vezetője nyitotta meg. A francia kül­döttség mellett foglalt helyet a négyszögben elrendezett konferenciaasztalnál az An­drzej Werblan. a LEMP KB titkára vezette lengyel kül­döttség. Maxime Gremetz megnyi­tó beszédében kifejezésre juttatta azt az óhajt, hogy az európai kommunista és mun­káspártoknak a békéért és a leszerelésért rendezett talál­kozója közös akciót eredmé­nyezzen majd a többi poli­tikai és vallási erővel, vala­mennyi európai országban. A megnyitó ülés első per­ceiben jelen voltak a sajtó, a televízió munkatársai, majd a találkozó résztvevői zárt ajtók mögött folytatták munkájukat. Az első napon felszólaltak a dán. a luxemburgi, a len­gyel, a belga, a szovjet, az osztrák a máltai, a ciprusi, a norvég, a finn. a görög, az NSZK-beli. a bolgár, a fran­cia. az NDK-beli. a török, a csehszlovák és a nyugat-ber­lini kommunisták küldöttsé­gének vezetői. azokban az országokban és térségekben, amelyeket min­den törvényes alap nélkül Amerika és a szabad világ érdekszférájának neveznek. A militarista erők alantas .terveinek keresztülhúzására azonban van lehetőség — folytatta Borisz Ponomarjov. Az enyhülés potenciálja kü­lönösen Európában erős. A kommunisták teljes erkölcsi joggal felszólítják, sőt köte­lességük is felszólítani a munkásosztályt, a parasztsá­got, az értelmiséget, a szak- szervezeteket. vallási körö­ket. más szervezeteket és egyes személyeket: tegyenek meg mindent, hogy meghiú­sítsák az új amerikai nuk­leáris rakéták európai tele­pítésének veszedelmes NATO- terveit, ne engedjék meg a fegyverkezési hajsza újabb fordulóját, utasítsák vissza a Helsinkiben elfogadott zá­róokmány elleni támadáso­kat. ne engedjék meg az európai békés együttműkö­dés egész ügyének elszabo- tálását. Ne engedjék meg a hetve­nes években kialakult tudo­mányos, kulturális, művelő­dési és sport-cserék struk­túrájának felbomlását, se­perjék el az útból a bizalom és a kölcsönös megértés ki­alakulásának és fejlődésének akadályait. Határozottan lépjenek fel Washington ama elképzelései ellen, hogy Nyugat-Európára testálják a világcsendőr beosztottainak ^erepét. mert ez ellentmond a nyugat-európaiak nemzeti érdekeinek, és ezzel fenye­geti őket, hogy hazájuktól távoli kalandokba kevered­hetnek. Leplezzék le a béke és az enyhülés ellenfeleinek aljas cselszövéseit, milita­rista terveiket, törekedjenek arra, hogy a tömegtájékoz­tató eszközök ne a háborún és a fegyverkezési hajszán élősködőket, hanem a békét, az európai népek közötti közeledést szolgálják. A há­ború veszélyét az európaiak csak egyesült erővel hárít­hatják el — azok, akik a szocialista Európában és azok, akik annak tőkés ré­szében élnek. A béke. a né­pek biztonsága és a szoci­alizmus — elválaszthatatlan. Borisz Ponomarjov így S folytatta: a népeknek tud,- niuk kell, hogy a Szovjet­unió mindenkor teljesíti kötelességét, amely abból fakad, hogy békeszerető ál­lam. Azt is tudniuk kell, hogy nem létezik semmifé­le szovjet katonai fenyege­tés. A Szovjetunió nem ter­vez és nem is szándékozik megtámadni sem nyugat-eu­rópai, sem más országokat. A Szovjetunió kész együtt­működni minden békesze­rető erővel abban a törté­nelmi ütközetben, amely a békéért, a háborús veszély ellen és azért folyik, hogy Európa megmeneküljön egy pusztító háborútól. A felhívást —, ame­lyet találkozónkon elfoga­dunk — mondta befejezé­sül Ponomarjov — az a gon­dolat hatja át, hogy a há­borút ellenző összes erők­nek: kommunistáknak, szo­cialistáknak, szociáldemok­ratáknak, más politikai pár­tok és társadalmi mozgal­mak. keresztény mozgalmak képviselőinek egyesíteni kell erőiket. A béke közös kin­csünk, és mi mindig készek voltunk, s ma is készek va­gyunk minden előzetes fel­tétel és hosszabb előkészület nélkül leülni a béke tárgya­lóasztalához mindenkivel, aki erre hajlandó. A párizsi találkozóról teg­nap koradélután kiadott saj­tóközlemény szerint az ülése­ken Maxime Gremetz, (FKP). Karl-Heinz Schröder (NKP). Hermann Axen (NSZEP) és Erwin Schärf (Osztrák KP) elnökölt. A tanácskozás folytatódik és ma délelőtt fejezi be mun­káját. Ponomarjov felszólalása Ünnep előtt Moszkvában Különleges díszbe öltözte­tik Moszkvát május 1-re. a proletariátus nemzetközi ün­nepére. A Vörös-teret kör­nyező házaknak a Kreml fe­lé néző homlokzatát mintegy 400 négyzetméternyi felüle­ten színpompás transzparen­sekkel. nagyméretű fest­ménnyel borítják. A Vörös-téren álló zászló­tartó-oszlopokra az ünnep alkalmából felvonják vala­mennyi szövetséges köztár­saság lobogóját, a köztársa­ságok címerei pedig a Kreml falát díszítik majd. A korábbi évekhez hason­lóan Moszkva legnagyobb terein fotókiállítások mutat­ják a moszkvaiak életét, munkáját, a szovjet főváros fejlődését. Az ünnepi hangulathoz hozzájárul majd a díszkivi­lágítás is: csaknem 200 kü­lönleges — vörös csillag, sarló és kalapács, fáklya alakú — világító testet sze­relnek fel városszerte. A városközpont utcáit és a leg­nagyobb sugárutakat színes lámpafűzérek díszítik. érkezett MOSZKVA Andrej Gromiiko. az SZKP KB tagja, a Szovjetunió kül­ügyminisztere tegnap Moszk­vában fogadta Nguyen Huu Khíeut, a Vietnami Szocia­lista Köztársaság moszkvai nagykövetét, aki hamarosan visszatér hazájába, és szívé­lyes. testvéri, baráti légkörű megbeszélést folytatott vele. VARSÓ Vasárnap ünnepélyesen megnyitották az egykori auschwitz—birkenaui halál­tábor új, állandó magyar ki­állítását. A kiállítás az itt elpusztult mintegy 400 ezer magyarnak állít emléket. Először 1944. május 14-én ér­keztek magyarok a táborba, őket újabb szállítmányok kö­vették. A tábort felszabadító szovjet katonákat a poklot túlélő hétezer fogoly között már csak néhány magyar üd­vözölhette. WASHINGTON Vasárnap óta immár 36 — az eddigi legtöbb — ameri­kai hadihajó tartózkodik az Indiai-óceánon. Mint az amerikai hadügy­minisztérium közölte, a Constellation nevű repülő- gépanyahajó, hat hadihajó kíséretében vasárnap érke­zett az Indiai-óceánra. Az Eisenhower nevű, atommeg­hajtású repülőgépanyahaj ó pedig, két cirkáló kíséretében ma érkezik a térségbe. Tanácskozik a Lengyel SZISZ kongresszusa Lezárult a kolumbiai túsziigy Lezárult a kolumbiai fővá­rosban lévő dominikai kö­vetségen február vége óta tartó túszügy: a foglyulejtők, és a fogvatartott diplomaták megérkeztek a kubai fővá­rosba. A Kubai Köztársaság — emberiességi okokból köz­vetítést vállalt, és garantál­ta az M—19 nevű gerilla­szervezet akciójában résztve­vők befogadását. A kolumbiai gerillaszerve­zet 15 tagja — kilenc férfi és hat nő — a Bogotában akkreditált 12 diplomatával szállt le a kubai légitársa­ság által rendelkezésre bo­csátott gépen a havannai Jó­sé Marti repülőtérre. Az Egyesült Államok ko­lumbiai nagykövete kivételé­vel — aki egy különgépen azonnal elutazott Washing­tonba — a diplomaták rövid, felszabadult pihenőt tartot­tak a repülőtéren, nyilatkoz­tak a sajtó képviselőinek, majd elutaztak országaikba. Újságíróknak adott nyilatko­zataikból kitűnt: elismerés­sel adóznak a kubai kor­mány közreműködésének, ameiy — a tárgyalások elő­rehaladott szakaszában ked­vezően befolyásolta és gyor­sította az ügy megoldását. Varsóban tegnap délelőtt megnyílt a Lengyel Szocia­lista Ifjúsági Szövetségek föderációjának második or­szágos kongresszusa. A há­rom milliós tagságot mintegy 1700 küldött képviseli. A fa­lusi. a dolgozó és a katona­fiatalokat egyesítő föderáció legfelsőbb fórumának tanács­kozásán részt vesznek a test­vérszervezetek küldöttségei, így a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség delegáció­ja is, amelyet Maróthv László, az MSZMP KB Poli­tikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára vezet, aki vasárnap utazott Varsó­ba. BONN A szociáldemokraták elő­retörését hozta vasárnap a Saar-vidéken megejtett he­lyi törvényhozási választás. Az NSZK egyik legkisebb tartományában az SPD a szavazatok 45,4 százalékát szerezte meg, míg a keresz­ténydemokraták (CDU) 44, a szabaddemokraták 6,9 szá­zalékot szereztek. BAGDAD A, Palesztin Felszabadítási Szervezet részvételével befe­jeződött az ENSZ nyugat­ázsiai gazdasági bizottságá­nak 7. ülésszaka. Az ülésszak résztvevői megvitatták a ré­gió országainak gazdasági fejlődésével kapcsolatos kér­déseket és határozatokat fo­gadtak el az egymás közti, különböző területeken meg­valósuló együttműködés megerősítéséről. KAIRÓ Magyarország és Egyiptom képviselői két gazdasági megállapodást írtak alá Ka­iróban. Az első egyezmény keretében a magyar fél 5,5 millió dollár értékben, évi egymilliós kapacitású nyúlte- nyésztő telepet állít fel Egyiptomban, a második megállapodás szerint magyar módszerek alapján újtÍDUsú kísérleti telepet létesítenek Tahrir tartományban. Luxemburgban tartották az Európai Gazdasági Közösség állam- és kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozóját. A ké­pen (középen) Francesco Cossiga olasz miniszterelnök (Tele- foto — KS) Brezsnyev Rosztovban Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke tegnap rövid látogatást tett a Don- menti Rosztovban. és tájé­kozódott az időszerű mező- gazdasági munkákról, a rosz- tovi terület gazdaságáról. Az SZKP KB főtitkárát, aki Konsztantyin Csernyen- kónak. az SZKP KB Politi­kai Bizottsága tagjának kí­séretében látogatott Rosz- tovba, a városi és területi párt- és tanácsi vezetők tá­jékoztatták. Brezsnyev első­sorban a mezőgazdasági munkákról kért felvilágosí­tást. Megállapította, hogy a nem kedvező időjárási felté­telek ellenére a mezőgazda- sági dolgozók teljesíteni akarják vállalt kötelezettsé­geiket. Tájékozódott a terü­let iparáról is. Hz iráni kudarc után Carter magyarázkodik és fenyeget Lemondott az amerikai külügyminiszter Az Egyesült Államok iráni akciójának világraszóló csődje után a Carter-kor- mány magyarázkodik és fe­nyeget, miközben a sajtó többsége élesen bírálja a vezetést. „Az elnök mentő­akcióba fogott. Ezúttal ön­magát próbálja megmenteni és ez nem lesz könnyű. A nyilvánosság előtt egyelőre még politikai ellenfelei is azt mondják, hogy az akció ésszerű volt, csak balszeren­csével járt. A The Washington Post „történelmi méretű kataszt­rófának” minősítette az irá­ni kudarcot”. A sajtó katonai szakírói — nyilván a Pentagon sugall- mazására — felvették a to­vábbi katonai lépések: ten­geri aknazár lehetőségét, ám mindjárt hozzátették, hogy ezektől aligha várható a túszok szabadulása, csak to­vább éleznék a helyzetet. Brown hadügyminiszter sietett kijelenteni, hogy újabb, a múlt hetihez ha­sonló akcióra — éghajlati okok miatt — csak nyár utóján kerülhet sor. A Pen­tagon vezetője televíziós nyilatkozatában arról be­szélt, hogy ezúttal „jó esély” lett volna a sikerre, s még folyik a katonák ki­hallgatása, hogy megállapít­hassák a kudarc okát. A hadügyminiszter nyilat­kozata után néhány órával sugározták az amerikai tv­hálózatok riportjaikat arról, hogyan tették közszemlére a hátrahagyott helikopterek­ben talált térképeket, fegy­vereket. iráni felségjeleket és a kigyulladt gépekben égett kilenc amerikai ka­tona tetemét, amelyet a te- heráni nagykövetségre szál­lítottak. A The New York Times vasárnap kormányforrások- ra hivatkozva részletesen is­mertette az iráni akció ter­vét. Eszerint a CIA és az amerikai hadsereg különle­ges egységeinek ügynökei hamis útlevelekkel az elmúlt hónapban sorra beszivárog­tak Iránba. Kormányellenes irániakkal együttműködve ők készítették elő a leszál­lóhelyet Teherán közelében a helikopterek számára és járműveket szereztek. Eze­ken vitték volna a komman­dóegység tagjait a leszálló- helyről a teheráni amerikai nagykövetségre. Ott „semle­gesítették” volna az őröket (mi módon, arra a lap nem tér ki), majd a helikopterek elszállították volna túszokat és ' kiszabadítóikat. A kudarcba fulladt ame­rikai akicóval kapcsolatosan újabb részletek láttak nap­világot a világsajtóban. A Panorama című olasz hetilap arról számol be, hogy Sapur Bakhtiart, a Reza Pahlavi kinevezte utolsó irá­ni miniszterelnököt az ame­rikai kormány néhány nap­pal az akció előtt tájékoz­tatta tervéről és feltette ne­ki a kérdést: hajlandó len­ne-e „visszatérni Irán vala­mely felszabadított terüle­tére?” Az olasz lap szerint maga Bakhtiar megfelelőnek tartotta az akció időzítését, főként a teheráni egyetemen történt zavargásokra való tekintettel. A Tehran Times című. an­gol nyelvű iráni lapban a „forradalmi gárdisták” egyik szóvivője közölte, hogy pén­tekre virradóra Teheránban ismeretlen tettesek megtá­madták egy szállítási válla­latnak az amerikai nagykö­vetség közelében lévő telepét és megpróbáltak gépkocsikat zsákmányolni. Az őrség meg­hiúsította a támadást. Khomeini ajatollah vasár­nap felszólította Baniszadr elnököt: hívja meg az or­szágba az ENSZ, a Bizton­sági Tanács, a különböző nemzetközti szervezetek és országok képviselőit, hogy „saját szemükkel lássák, mit tett. az Egyesült Államok a túszok kiszabadítása ürügyén. Az Iránnal szemben tett amerikai katonai lépések el­leni tiltakozásul lemondott Cyrus Vance amerikai kül­ügyminiszter. Vance döntése újabb sú­lyos csapás a Carter-kor- mány amúgyis gyorsan csök­kenő hazai és nemzetközi te­kintélyére. Vance korábban több demokrata kormányban szolgált és a Carter-kabinet nemzetközi szempontból leg­ismertebb, legtekintélyesebb tagjának számított. A CBS hálózat értesülése szerint Vance korábban kö­zölte az elnökkel: ha kato­nai lépéseket tesznek az irá­ni amerikai túszok kiszaba­dítására, lemond. Vance egy­aránt elutasította az iráni kikötők elaknásítására, a ten­geri zárra, valamint a múlt heti (csúfos kudarcot val­lott) kommandó-akcióra vo­natkozó terveket. Visszavonulása meghazud­tolta a Carter-kormány más. vezetőit, akik az elmúlt na­pokban ismételten azt mon­dották. hogy a kabinet vala­mennyi, a kérdésben érde­kelt tagja résztvett a kom­mandó-akció terveinek ki­dolgozásában és azokat he­lyeselte. Carter „mély sajnálkozás­sal” vette tudomásul kül­ügyminisztere döntését. A külügyminiszter mind a tör­vényhozásban. a hazai köz­vélemény előtt, mind a nem­zetközi porondon — a többi között a Szovjetunióban — a Carter-kabinet legtekinté­lyesebb tagjának számított, akit higgadtságáról, reálpo­litikai érzékéről ismertek. Cyrus Vance volt az első amerikai külügyminiszter, aki a második világháború után látogatást tett Magyarorszá­gon. A Fehér Ház — amint várható volt — Warren Christophert. Vance állandó helyettesét bízta meg ideig- ,enesen a külügyminisztérium vezetésével. Christopher — mások mellett — a tárca vá­rományosa.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents