Szolnok Megyei Néplap, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-01 / 77. szám

- 80. április 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Zavar, vita, per A szerződéskötések kulisszái mögött j „Beáznak a majdhogynem j vadonatúj lakótömbök tetői. • A szakértők megállapították, hogy nemcsak a kivitelező, hanem a tervező és a beru­házás bonyolítója is vétkes abban, hogy áteresztik a vi- j/fet a tetőszigetelések... A Ljjegfrissebb — néhány hete történt — beázásról az IKV telexen értesítette a kivitele­zőt. Nem kapott választ. Né­hány nap múlva helyszíni szemlére hívta az illetékese­ket — a kivitelező nem rea­gált a hívásra..........A javí­tás tetőnként körülbelül 400 .ezer forintba kerül. Az ösz- szeg persze milliókra rúg, hi­szen több mint tíz épületről van szó” — olvastam néhány héttel ezelőtti lapszámunk­ban az „Aktákkal nem lehet szigetelni” című cikk kollek­tiven elfuserált tetőinek his­tóriáját. Két nappal később ugyancsak a Néplap hasáb­jain egy úiabb elkéoesztő történet, egy rosszul előké­szített és még rosszabbul bo­nyolított beruházásról, a gáz­vezetékre épített irodaházról és műhelycsarnokról. Hogy történt? Az illetékesek a ter­jengős 'magyarázatok variá­cióinak sokaságát tálalták. (Négy éve tartó huzavona. 20 millió többletköltség, lekötött gének, szakemberek renge­teg holt anyag.) Százezres, milliós tétre, ha jól meggondoljuk, a közös kontójára, mindannyiunk zse­bére menő viták, amelynek főszereplői mintha csak arra koncentrálnának, hogyan há­rítsák el magukról a felelős­séget. Arról, hogy ki mit vál­lalt. milyen ígéretet tett. szó alig esik. (Olvasom, hogy még egy olyan válaszlevélre is egy évig kellett várni, amelyben azt közölték, hogy a munkát nem vállalják.) Szocialista vállalatokról (gyárakról, üzemekről, intéz­ményekről) van szó. olyan cégekről amelyek egymással gazdasági kapcsolatban, pon­tosabban szerződéses viszony­ban vannak. Ennek a kapcso­latnak a jogban megfogalma­zott alapelvek^szerint kölcsö­nös előnyökön alapuló szo­cialista tartalmú együttmű­ködésnek kell lenni, amely­ben a partnerek egyenjogú­ak. A legjobb szándék elle­nére azonban. hogy az együttműködésit valami meg­zavarja. Nézeteltérés, vita támad és az érintettek úgy vélik, hogv vitájukban a bí­róságnak kell igazságot ten­ni. Abból, hogy az ilyen pe­rekből sók van vagy kevés, a gazdasági fegyelemre, az üzleti kapcsolatok korrektsé­gére még nem lehet messze­menő következtetést levonni. Például Szolnok megyében 1977-ben 650 gazdasági pert indítottak, tavaly százötven­nel kevesebbet. A szakembe­rek megítélése szerint a pe­rek számának csökkenése ko­rántsem jelenti azt, hogy ja­vult a szerződéses fegyelem. Megalapozott feltevések sze­rint (a tavaly végzett ügyész­ségi vizsgálat is ezt támasz­totta alá) a bíróságon a szer­ződésszegéseknek csak egy részére derül fény. A perek nem tükrözik híven a valós helyzetet. Nem. mert jó né­hány gazdálkodó szervnél úgy vélik. jobb. ha pereske­déssel nem élezik ki a hely­zetet. mert még megromlik a ..jó” partneri kapcsolat, és még nagyobb gondjuk lesz a nversainvagok. alkatrészek, gépek beszerzésénél vagy a kivitelező kapacitás biztosí­tásánál. Pedig meglehet, hogy velük szemben más vállala­tok már nem ilyen elnézőek, és mulasztásuk, határidőcsú­szásuk minden következmé­nyét viselniük kell. Még ak­kor is, ha nem ők a hibásak, hanem a monopolhelyzetben lévő partner szerződésszegése gyűrűzött tovább. A felelős­ség tehát őt terheli (terhel­né), a szankciót mégsem ő viseli. Hol ill az igazság? És kinek van joga közbelép­ni, a partneri egyenjogúsá­gon esett csorbát helyrehoz­ni? A bíróságnak. Igen. ha hozzá fordulnak, és a gaz­dasági erő fölényével vissza'- élő vállalat ellen pert indí­tanak. Elvétve fordul elő. Ta­valy e ritka perek egyike volt, amit a Tolna megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat kezdeményezett a‘ jászberényi Aprítógépgyárral szemben, amely bizonyos ter­mékek gyártásában monopol­helyzetben van. A törvény szavával és erejével kénysze­rítették ki tőle. hogy a szek­szárdi húskombinát (ki­emelt nagyberuházás!) az utolsó pillanatban megkapja a szennyvízkezelőhöz szüksé­ges olajkeverőt. Pedig Jász­berényben már előtte egy év­vel tudták, hogy nem múl­hat a jóindulatukon az olaj­keverő gyártása. Nagyberu­házásról lévén szó. szerző­désikötési kötelezettség ter­helte őket. Ezt kívánta a népgazdaság érdeke. Bírósági ítélettel kellett felhívni rá a figyelmüket. Természetesen nem a tör­vénnyel. és a bírósági ítéle­tekkel kikényszerített kap­csolatok jellemzőek a gazda­sági együttműködésre. Álta­lában a saját igényeiket, jól felfogott gazdasági és üzleti érdekeiket szem előtt tartva kötik meg a vállalatok a szerződéseket. Ezek az együttműködésnek olyan do­kumentumai. amelyekben mindent — ki. mit. mennyit kér. ad. mikor, hol és meny­nyiért — pontosan rögzíte­nek. A benne foglaltakra számítani lehet. Elvileg! A gyakorlatban ugyanis olykor hitelét veszti az írásos kör­forgásban a perek tapaszta­latéi szerint a zavart éppen ez okozza. Tavaszra ígérték a tetőfödémeket? Na és? Majd meglesz őszre! — kö­zölte a gyártócég. A megren­delő tiltakozott, érvelt, két­ségbeesett. hogy nem tudják befejezni a 'hőközpont építé­sét. már pedig akikor a lakó­telepet sem lehet fűteni.' és kérte a partnerét, legalább nvár végére küldjék el azo­kat a födémeket. Hiába. Ha nem fordulnak bírósághoz, a gyártó vállalat munkaerő- '«ondiaira hivatkozva legfel­jebb tovább sajnálkozik, de amit vállalt, azt időben nem teljesíti. Ezúttal teljesítette. De van. amikor a bírósági. íté­letek tucatjaival sem lehet elérni, hogy amit a szerző­désben vállaltak, azt meg is csinálják. ..Elképedve láttam, hogy még mindig forgalom­ban van a szolnoki sportcsar­nok aktája a bíróságon” — mondta felháborodva a me­gyei főügyészhelyettes. A fel­háborodás jogos volt. hiszen az 1975-ös átadás óta peres­kednek. A szakértők garma­dája állapította meg már a beruházás okát. és megszám­lálhatatlan bírói ítélet köte­lezte javításra a kivitelezőt, aki négy év után még min­Országos Hely- és Üzemtörténet Százharminc pályamunka z ország minden részéről munka érkezett a Ha­as Népfront, a Magyar -nzeti Múzeum ás a Mun- smozgalmü Múzeum, az >zágos Hely- és Üzemtör­eti pályázatra, amelynek dményét tegnap hirdették a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának székházá- an. Az ifjúsági kategóriában Smuta Lillának, a kunszent- mártomi József Attila Gim­názium diákjának ítélték oda az első díjat. A győztes pá­lyamű a kunszentmártoni munkások a két világhábo­rú közötti helyzetét, életvi­szonyait dolgozta fel. dig újabb szakértők bevoná­sát kéri, és az alvállalkozó felelősségét emlegeti. A meg­rendelő pedig éppúgy tehe­tetlen. mint a bíróság, aki­nek nem áll módjában vég­rehajtani a Népköztársaság nevében kihirdetett ítéleteit. A károsult egyet tehet, hogy újból pert indít. (A bíróság az újabb Keresetből szerez tudomást arról, hogy ítéletei enyhén szólva hatástalanok voltak.) Üjabb per, újabb ítélet, ami önmagában még mindig nem garancia arra. hogy a szerződésszegő a mu­lasztását pótolja. Legfeljebb késedelmi kötbért fizet. Nem egyszer a határidőre fittyet hányó cég még jobban is jár. ..olcsóbban megússza”, ha a körülményes javítás helyett a pénzbüntetést vállalja. Az ítélettel még dokumentálni is tudja a kiadás jogosságát és törvényességét. Fizetni egyszerűbb Ezért vannak talán valami­vel könnyebb helyzetben azok. akik a partnereiktől nem a szerződésben ígért munkát, alkatrészt, anyagot, terméket vagy terményt kénytelenek bírósági ítélet­tel kikényszeríteni, hanem az adósságot. Mert van. amikor a megrendelő feledékeny kis­sé. Ilyen átmeneti memória­zavar történhetett a szolnoki Baromfikeltető Termelőszö­vetkezeti Közös Vállalatnál is. Különben mi mással le­hetne magyarázni, hogy 1.30 ezer tojás árát két év után perrel kellett tőlük kicsikar­ni. Az már részletkérdés, hogy meg kellett fizetniük a majdnem félmilliós adósság év.i 15 százalékos kamatát, s a negyvenezer forint perkölt­séget is. (Vajon eszébe jutott- e valakinek, hogy kiderítse, ki a felelős házon belül ezért, a cég hitelét rontó költséges hazárdírozásért?) Ennyit a feledékenységről. az inkorrektségről, ami végül is meggyőződésem, hogv oly­kor ennek az országnak igen sokba kerül. Azt hiszem, aligha lehet kétségbevonni a Szolnoki Mezőgép Vállalat igazgatójának igazát, aki azt mondta: ..Ha a megadott nap megadott őrá iára nem érkez­nek meg nyugati megrende­lőinkhez a gépek, akkora ké­sedelmi kötbért varrnak a nyakunkba. iho;fy be’egebe- dünk. S mérget vehetünk rá. hogv legközelebb már nem mi leszünk a partnerük. Az az igazság, hogy nem va­gyunk hozzászokva a ke­mény edzésekhez. De ha a hazai pálván lazsálunk, ke­vés az esélyünk arra, hogy a világpiacon akár rivális­ként. akár partnerként szá­mításba jöhessünk.” Kovács Katalin Az Építésgazdasági és Szervezési Intézet debreceni főosztályán készült többek között a Szikra Lapnyomda nyomóüzeme és a Növényolajipari és Mosószergyár Vállalat Martfűi Növényolaj Gyárának építési koordinációs ütemterve. Képünk a gépteremben készült, ahol ESZ—1020-as típusú számítógépek dolgoznak Vendégek Dőlj megyéből Hazánk felszabadulása 35. évfordulójának megyei ün­nepségeire, a megyei pártbi­zottság meghívására tegnap delegáció érkezett Szolnokra a romániai Dőlj megyéből. A küldöttség vezetője Cans- tanca Ciontu, a megyei párt- bizottság titkára, a népta­nács elnökhelyettese. Tagjai: loan Vladut, a megyei párt- bizottság agitációs és propa­ganda osztályának vezetője és Eugeuia Albu, a craiovai ruhagyár pártbizottságának titkára. A vendégeket, — akik áp­rilis 4-ig tartózkodnak me­gyénkben — a Ferihegyi re­pülőtéren Mohácsi Ottó, a megyei pártbizottság titkára fogadta. Az esti órákban Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára ta­lálkozott a delegáció tagjai­val. Újságírók kitüntetése Tegnap a Parlamentben a kö­zelgő felszabadulási évforduló alkalmából újságírókat tüntettek ki. Rózsa Ferenc díjat kapott Dobsa János, az MTI szerkesz­tőségvezetője, Dolecskó Korné­lia, a Népszabadság munkatár­sa, Gombé Pál, a Magyar Sajtó főszerkesztője, Matolcsy Károly, a Magyar Nemzet szerkesztő bi­zottságának tagja, Mészáros Ottó, a Pest Megyei Hírlap fő­munkatársa és Vértes Éva, a Magyar Rádió főmunkatársa. Harminchármán részesültek ál­lami kitüntetésben és 22-en vet­ték át a Kiváló Munkáért ki­tüntető jelvényt. Az ünnepi eseményen jelen voltak: Aczél György, a Minisz­tertanács elnökhelyettese és övári Miklós, a Központi Bi­zottság titkára, a Politikai Bi­zottság tagjai, valamint Győri Imre, a KB osztályvezetője. Az ünnepekre, a családok asztalára 280 tonna kenyér, 6 tonna mákos tekercs Füstölt sonka, lapocka, tarja, csülök, comb 12 vagonnal A háziasszonyokat ilyen­kor húsvét előtt a tavaszi nagytakarítás mellett az ér­dekli a legjobban: miből gazdálkodhatnak a konyhán, mit tehetnek a család, ünne­pi asztalára. Megnyugtatá­sukra körülnéztünk, s íme közreadjuk: igény szerinti ellátást várhatnak, jól fel­készült a kereskedelem. Nem lesz hiány sertés és marha tőkehúsból, hűtött és előhűtött baromfiból —egész csirkét, mellet, combot, ap­rólékot, s hogy a húsleves még jobbra sikerüljön liba­combot, mellet, aprólékot is szállít a megye minden vi­dékére a törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat. Húsvéti füstölt áruból — pa­raszt- és kötözött sonkából, lapockából, tarjából, csülök­ből, combból — több kerül az üzletekbe a tavalyinál, feltehetően el se fogy a 12 vagonnyi mennyiség. A sonka mellé valók se hiá­nyoznak: a különféle ízesí­tett mustár, torma, piros arany választéka gazdag, to­jásból akár Dunát—Tiszát rekeszthetnének. Kinek kinek ízlése, pénz­tárcája szerint italokból is választékos készletet kínál­nak, talán az Egri bikavér hiányzik csak a pultokról. Kenyeret és egyéb sütő­ipari termékeket április 4-re kell csak vásárolnunk csü­törtökön, hiszen a sütőüze­mek kapacitásától telhetőén szombaton hajnali 2 órától folyamatosan szállítanak, legkésőbb délig mindenhová kijut a mindennapi. Meg­értést, türelmet kérnek a vásárlóktól, hiszen jut min­denkinek. Kenyérből 280 tonnát sütnek a megyében, ebből Szolnokra 65—68 ton­na kerül. Emellett 6 tonna kaláesféle, 7 tonna mákos tekercs, mintegy 11—12 ezer tortakarika, 8 ezer tasak képviselőfánk, 5—6 ezer cso­mag krémeslap kerül ki a sütőüzemekből folyamatosan az ünnep hetében. Ezeket már előre megvehetjük, hogy ne szombatra maradjon a zöme, s ne akarjon minden­ki egyszerre vásárolni. A tej és tejtermékek szál­lítása is a sütőiparéhoz ha­sonlóan alakul majd. Mégis felhívják a vásárlók figyel­mét — elsősorban azokét, akik hűtőszekrénnyel nem rendelkeznek, — az üzletek­ben kapható tartós tejre, a sovány és zsíros tejporokra (jól tárolhatók hűvös, szá­raz helyen, és vízzel hígít­va a tej összes tápanyagai újból aktivizálódnak ben­nük). Sütemények készíté­séhez is jól alkalmazhatók. Kedves ünnepi szokás az ajándékozás is, ehhez már jóideje a polcokon sorakoz­nak a nyuszi figurák, a cso­koládétojások. Csaknem 3,8 vagon csokoládéfigura, 1,5 vagon tojásdrazsé, több mint egy vagonnyi ajándékdoboz várja, hogy örömet szerez­hessenek vele. A déligyümölcs szezonja „lefutott”, az utolsó szállít­mány már az üzletekben van. Lódús kubai narancs­ból, jó minőségű almából van megfelelő készlet. — rónai — ■ ■ Ügyelet — sürgős segítségre Vasárnap a gyógyszertárban A pulton (a gyógyszertár­ban ez nem pultként ismert, hanem tárának), az átlátha­tatlan üvegfal mögött nagy halom háztartási vatta. — Előkészítve több tucat doboz Bisecurin, láz- és fájdalom- csillapító. Vasárnap délután két óra. A megyeszékhelyen a csak éjjel-nappal nyitva- tprtó gyógyszertárnak is­mert patikában nevetnek a csodálkozásomon. — Vasárnap fogy a leg­több háztartási vatta, s az itt látható egyebek is a ke­lendő ügyeleti cikkek közé tartoznak. Felháborodom, de dr. Sze­le Béla gyógyszertárvezető nagy türelemmel megnyug­tat :’ — Kérem, igaz, hogy so­kan azt gondolják, mi éj­jel-nappal nyitvatartó patika vagyunk. Nagyon szeretnénk, ha éjjel csak sürgős esetben vennék igénybe a gyógyszer- tárat. Csikós Ferencné szókimon­dón közbevág: — Minden másodig vasár­nap jut ránk az ügyelet. — Időnként azonban hábor- gunk. Például akkor, ami­kor decemberben kiírt gyógy­szerért éppen vasárnap jön­nek vagy megfenyegetnek, ha bizonyos gyógyszereket nem adhatunk ki éjszaka. (Nagy a nevetés, míg meg­mondják, legutóbb éppen a Néplappal példálózott vala­ki .. .) Dr. Szele Béla ismét sze­lídíti a nőket. — Mi jóindulatúan elhisz- szük a betegnek, hogy akkor van szüksége a gyógyszerre, amikor érte jön. S azt is meg kell értenünk, ha előző héten felírt igyógyszerért jön­nek vasárnap. Az emberek­nek egyre kevesebb az ide­jük. Bálint Aranka gyógysze­rész replikáz: — Ha a tévében jó mű­sor van, ha meccset közve­Ugyelet — sürgős segítségre (Fotó: Korányi) títenek. vagy itthon ját­szik a „csapat”, ránk se nyitják az ajtót. Varga Judittal közben megegyezünk: — Vannak emberek, akik vasárnapi programként a patika látogatását is beter­vezik. Nem panasznap ez, de nem árt. ha ezt is tudjuk a Fehér Kereszt patikáról, s közönségéről. Egy-egy va­sárnapi ügyeletben 500—1000 ember nyitja az ajtót, kö­szön, vagy nem köszön, de beteg És a jól összeszokott gárda, a gyógyszerészek szo­cialista brigádja többnyire fáradhatatlanul ál] a tára mögött. Még elnézést is kér­nek, ha a gyógyszert „csi­nálni” kell, s vissza kell ér­te fáradni! — sj —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents